OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. június 17.
» Hozzászólások (0)

Digitális_de_generáció

(tanulmánykötet)

Kötetünk címét Gyarmathy Évától kölcsönöztük, akitől megtudhatjuk, hogy a legfiatalabb generációt születése óta körülvevő digitális világ nem csupán viselkedésüket befolyásolja, hanem átalakítja az agyműködésüket is. És nemcsak az övékét, hanem valamennyiünkét.

Természetesen nem mindegy, hogy melyik életkorban és milyen intenzitással éri el az embert a digitális környezet hatása, ráadásul a közvetlen kulturális környezet minősége is jócskán beleszól abba, hogy miként érvényesül ez a befolyás. Folyamatok gyorsulnak fel, megdönthetetlennek tűnő tabuk semmisülnek meg a szemünk előtt, értékek, értékrend-töredékek áttekinthetetlen sokasága kavarog körülöttünk, s a felnőtt nemzedéknek ebben az összekuszálódott környezetben kellene továbbadnia a stafétabotot a fiataloknak. Legalábbis ezt kívánná tőle az évezredes hagyomány.

A probléma általában foglalkoztatja a pedagógusokat, hiszen a nevelési problémák jelentős részét – indokoltan vagy indokolatlanul – az infokommunikációs forradalom számlájára írják. A téma iránti érdeklődést igazolja a közelmúltban szervezett Digitális Nemzedék és a Digitális Pedagógus című konferencia sikere.

Jelen kötet a Digitális Nemzedék konferencia előadásainak anyagán kívül azokat az írásokat tartalmazza, amelyek többsége a két rendezvény között eltelt időszakban jelent meg, és e témakör elméletével és gyakorlatával foglalkozik.

A 13 szerző írásait tartalmazó gyűjtemény négy tematikus egységre tagolódik. Az elsőben (Életkorok, nemzedékek) általában tekintjük át a generációváltások problémáját. A másodikban (Kik ezek a gyerekek?) arra a kérdésre keressük a választ, hogy hogyan élnek, hogyan tanulnak a mai gyerekek és fiatalok, miben mások, mint az előző nemzedékek képviselői. A harmadikban a tanárok és diákok közötti kapcsolat átalakulásával foglalkozunk (Változó kapcsolatok), a negyedikben pedig a digitális világban megvalósult jó gyakorlatokra hozunk példákat (Sikeres projektek).

Ízelítőül idézek néhány gondolatot a kötet gazdag tartalmából:

„Korunkban a felnőtté válás menete egyre bizonytalanabbá válik. A biológiai és társadalmi akceleráció hatására a hagyományos életút-modellek felbomlanak, és az állandó változásban élő társadalmakban folytatódik az időskori tapasztalatok leértékelődése, a fiatalok tudásának, készségeinek felértékelődése. A meghosszabbodott ifjúkorról való gondolkodás jól rímel azokra a gyermekkor-kutatásokra, amelyek a gyermek- és felnőtt-lét korábban egyértelműnek tűnő elkülönítését megkérdőjelezik, cáfolják, azaz a gyermeket nem a felnőttség egyébként is eltűnőben lévő normáiból kiindulva határozzák meg. (…) A digitális generációk színre lépését sokán nem a szokványos nemzedéki váltással magyarázzák. Úgy tartják, az info-kommunikációs technológia, a hálózat alapú kommunikáció, a mobilkommunikáció olyan minőségi változások lehetőségét hordozza, amelyek példa nélküliek az emberiség történetében, és épp ezért a történelem tanulmányozásából fakadó analógiák már nem használhatók.” (Szabolcs Éva)

 „A jelenség berobbant a mindennapjainkba, része lett az életünknek, úgy, hogy a fiatalabb generáció már használja azt a technikát, amit az idősebb generáció kisebbsége létrehozott, a többsége pedig még csupán kóstolgat. Nem volt tehát idő és lehetőség arra, hogy a megelőző generáció minden tagja felkészüljön a tudás átadására. (…) A legnépszerűbbnek mondott általános közösségi oldalt és a legismertebb médiamegosztó oldalt a kollégák jó része negatív aspektusban emlegeti a tanári szobában, sok esetben ördögtől megszállott dolognak látják, jobb esetben az iskola számára kényelmetlen és veszélyes helynek tartják, ugyanakkor a legtöbbjük nem ismeri, nem látja át az említett oldalak használatát.” (Bedő Ferenc)

„Összességében azt mondhatjuk, hogy a digitális eszközök használói között is legalább olyan mély szakadékok húzódnak, mint a használók és nem használók között. (…) Sok reprezentatív és mindenféle szempontból valid kutatás létezik, melyek mind felhívják a figyelmet a digitális szakadék létére. Ezek azután szépen rátelepedtek a meglévő egyenlőtlenségi törésekre, tovább mélyítve azokat.”(Szirbik Gabriella)

„A korosztályról szóló elméletek közkeletű vélekedése szerint nagyjából az 1980 után születettek egy többé-kevésbé homogén generációt alkotnak. Ezek a fiatalok 'már beleszülettek a digitális technológiák világába', 'digitális bevándorló' szüleikhez képest már egy másfajta világban élnek, mások az elvárásaik és a szokásaik a tanulásban, a munka világában és a szabadidő eltöltésében. De vajon részese-e minden fiatal ennek a kultúrának? (…) Kik azok, akiknek az életében az internet egyáltalán nem játszik szerepet, vagy kik azok, akik felhasználói tudásukban, szokásaikban lényegében megrekedtek egy olyan 'belépő' szinten, amely távol áll az internetező fiataloknak a közbeszédben, illetve a médiában elterjedt sztereotip figurájától? (…) A gazdasági-társadalmi hierarchiában elfoglalt hátrányos helyzet egyértelműen együtt jár a digitális technológiákhoz való hozzáférés hiányával. Vagyis az egyenlőtlenségek ebben az esetben egyértelműen egymásra épülnek. A fiatalok marginalizált csoportjai a digitális kultúrának is a margójára kerültek.” (Ságvári Bence)

„Sokan csodálják a mai gyerekeket. A digitális generációk könnyedén kezelnek nagy ingertömegeket, gyorsabban tudnak dönteni, hamar kiismerik a különböző helyzetekben magukat, és szimultán képesek több tevékenységet folytatni. Sokan azonban vészharangokat kongatnak. Az információs technológia elterjedésével egyre többen kifejezik aggodalmukat a következő generációval kapcsolatban. (…) A kultúra jelentős változása jelentős változásokat okoz az emberi idegrendszer működésében, és így a gondolkodásmód átalakul. Eddig azonban nem okozott lényeges változást az oktatás módszereiben a kultúraváltozás. Vajon ki van kulturális lemaradásban?” (Gyarmathy Éva)

„Arról, hogy mennyit olvasnak a fiatalok, meglehetősen pontos képet festenek azok a kutatások, amelyeket olvasásszociológusok a hatvanas évektől kezdve rendszeresen végeznek hazánkban. (…) Sokkal kevesebb szó esik azonban arról, hogyan olvasnak az újabb generációk, milyen olvasási és szövegértési stratégiák alakulnak ki, hogyan alakul a szövegek befogadása, milyen módon formálódnak azok a gondolkodási, ismeretszerzési és tájékozódásbeli szokások és technikák, amelyek az olvasásra hatnak. Nyilván ezekről azért is tudunk kevesebbet, mert míg a fenti szociológiai adatok pontosan mérhetőek, addig ezekről sokkal kevésbé állnak rendelkezésünkre egzakt, biztos információk és mérések. Ugyanakkor azonban nem kevésbé fontosak, mint az előbbiek, sőt, megkockáztatom: időnként még fontosabbak is, mivel sok mérhető jelenséget magyaráznak.” (Fenyő D. György)

„A tanárnak nem feladata helyrehozni mindent, amit a családi nevelés kihagyott vagy félrevitt. De az érzelmi és erkölcsi nevelés az iskolákban is meg kell, hogy valósuljon. Akkor is, ha a gyerekek néha olyan ellenszenvesek tudnak lenni, mint egy-egy „nemszeretem” felnőtt. Ha képes egy felnőtt meglátni az ádáz kamaszban a gyereket, aki érzelmileg magárahagyott, sérült vagy szorongó, akkor tud áthatolni azon a falon, ami csak látszólag vastag. Ehhez kétségtelenül valamelyest kiegyensúlyozott felnőttnek kell lenni, aki humorral vagy komolysággal, de hitelesen képviseli a tudást. Nagyon nehéz ez a feladat, mert minden felnőttben ott él saját tanulói emlékezete is, ahogyan ő végezte a tanulmányait és amilyen módon viselkedett az iskolában a tanáraival. Ez az emléknyom sokszor indulatokat képezhet akkor, ha már a katedrán állva egy tanár azt érzi, semmi olyan segítség nem áll rendelkezésére, ami hagyományosan megvolt.” (Tari Annamária)

„E gyerekek közül sokan már most első-második osztályosok, és az elkövetkező években egyre nagyobb számban fognak megjelenni az oktatási rendszerben. Sok kisiskolás számára már most ismertek az informatikaórán tanultak, és elavultnak tűnnek az iskolai információátadási minták. Zavarja őket az átadott 'statikus' tananyag, elszoktak attól, hogy csak és kizárólag befogadók legyenek, hogy 'magoljanak', nem szívesen mondanak le az aktív közreműködésről és a megszokott azonnali kommunikációról. Az oktatási rendszer pedig, a zenekiadókhoz hasonlóan körömszakadtáig védelmezi kialakult bástyáit, hatalmi hierarchiáját egy olyan korosztállyal szemben, akik az interaktivitás, az aktivitás és a rugalmasság gerillaharcát vívják a nehéztüzérséggel felvonuló iskolarendszerrel szemben.” (Héder Klára)

„Szerintem a tanárok nem elsősorban az eszközöktől vagy a digitális világtól félnek, inkább attól, hogy a diákokkal egészen más viszonyt kell kialakítani, ha ezeket az eszközöket beengedik, esetleg maguk beviszik a tanításba. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy megfordulnak a szerepek, és a tanár lesz az, akinek tanulnia kell azoktól a gyerekektől, akik beleszülettek ebbe a világba. Ez komoly kihívás a mostani középgenerációknak - és a tantestületekben ők vannak többségben. (…) A többség ezért inkább megtartja a megszokott tíz-húsz lépés távolságot, és semmit nem enged be ebből az új világból, és ő sem lép be oda. Valószínűleg azért sem, mert nem tudja, hogy ezen a terepen hogyan kell viselkedni, hogy mit engedhet meg magának meg a diáknak, hogy a hol a határ. Az ismeretek hiánya pedig félelmet szül: sokan azért nincsenek jelen például a Facebookon, mert attól félnek, hogy a diákok majd ott beszólnak nekik.” (Csobánka Zsuzsa).

„A közösségi média használata is pontosan olyan határkérdéseket vet föl, mint az összes többi, tanárok és diákok által közösen használt tér használata. Ha valamiképp segíteni akarunk, akkor nem szabályokat kell adni, hanem azt támogatni, hogy eligazodjanak ennek a világnak a törvényszerűségei között, hogy a saját személyes kérdéseiket meg tudja fogalmazni, és ők maguk találják meg a válaszokat. Egyáltalán nem biztos, hogy pont a közösségi média használatával kapcsolatban vannak egyszerű igen-nem válaszok. (…) Minden szülői generációnak megvan a maga problémája a gyerekek generációjával. Ezzel nincs semmi baj, hiszen a változás természetes része az életünknek – viszont a mostani gyerekek egy olyan dimenzióban mások, mint az eddigiek, ami a szülők és pedagógusok többsége számára nemcsak, hogy láthatatlan, de megközelíthetetlen is, mivel már maguk a belépésre szolgáló eszközök is bevehetetlen erődítményt jelentenek.” (Földes Petra)

„Képzeljünk el egy olyan iskolát, ahol a szülők által kötelezően beszerzendő tornadressz és biológiaalbum mellé az iskola előírja a fényképezésre, hang- és mozgóképfelvételre, azok küldésére, megosztására alkalmas mobil eszközt is. Egyrészt vegyük észre, hogy egy tornacipő semmiképp sem olcsóbb, mint egy mobiltelefon, ami ezeket a funkciókat már tudja, és nehezebb kinőni. Indokolatlan lenne a szülők számára elviselhetetlen anyagi terhekről beszélni. Valamiért mégsem hallottam tömegesen ilyen iskoláról, nem olvasom az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat vagy tennivalókat a pedagógiai folyóiratokban. Vegyük észre, hogy a neveléstudomány jelenlegi tapasztalatai alapján a tiltás semmivel sem ésszerűbb, mint a kötelezővé tétel, és ezek egyike sem ésszerűbb a rendelkezés hiányánál.”(Hanczár Gergely)

A kötet szerzői, illetve az abban interjúalanyként szereplő szakemberek (alfabetikus sorrendben): Bedő Ferenc (közoktatási szakértő), Csobánka Zsuzsa (tanár), Domonkos Katalin (pedagógus), Fenyő D. György (tanár), Földes Petra (mentálhigiénikus), Gyarmathy Éva (pszichológus), Hanczár Gergely (pedagógus), Héder Klára (pszichológus), K. Nagy Emese (iskolaigazgató), Ságvári Bence (szociológus), Szabolcs Éva (egyetemi tanár), Szirbik Gabriella (tanár),Tari Annamária (klinikai szakpszichológus),Török Ildikó (tanár),Vargáné Kiss Erika (tanító)

A kötet szerkesztői: Szekszárdi Júlia, Lévai Dóra, Tóth Mózer Szilvia.

Kiadja az Underground Kiadó

230 oldal, 2400 Ft

Megrendelhető a kiadónál.

Magyarországon belül június utolsó napjáig ingyenesen postázzuk ezt a könyvet utalás esetén. Legkésőbb az utalás beérkezését követő munkanapon elsőbbségi küldeményként adjuk postára a csomagot. Számlaszámunk: 10300002-10526876-49020013 (Underground Kiadó és Terjesztő Kft.). Az utalás közleményében a szállítási cím legyen.

Ha bármi kérdésed van a megrendeléssel, például szeretnéd utánvétesen, vagy inkább személyesen, kérlek bátran keress minket a +36 30 387 7877 központi számunkon, vagy a megrendelem[kukac]undergroundkiado[pont]hu címen. Intézmények számára utólagos utalás is lehetséges! Kérjük keress minket ezzel kapcsolatban!

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
--
2020.03.27.
A tanárok számára is kihívás az újfajta oktatás
Egy kis baranyai település általános iskolai tantestülete az iskolák bezárása és a digitális oktatás kihirdetése (március 11.) után rögtön összeült, hogy a kialakult helyzetet közö...
(Forrás: BAMA)
--
2020.03.27.
A távoktatás pluszteher tanárnak, gyereknek, szülőnek
Soha nem volt még ilyen fontos a tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködése, egymásba vetett bizalma. A digitális munkarend sikere jelentős mértékben ezen múlik.Ezt a nehéz idő...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.03.27.
Az összefogás ideje jött el a tanulásban is
A koronavírus-járvány miatti távoktatás kapcsán több száz egyetemista döntött úgy, hogy önkéntesen online tanórákat tart az egészségügyben dolgozók gyermekeinek. Az alapítvány má...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
Pedagóguskar: Ne várjunk el folyamatos online jelenlétet!
Fontos a napirend az új munkarendben is, éjszaka és hétvégén lehetőleg ne küldjenek feladatokat a diákoknak – többek között erre hívja fel a figyelmet friss ajánlásában a Nemzeti Pedag...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
A bölcsődei, óvodai dolgozókat átállíthatják fogyatékkal élők segítésére
A fogyatékkal, de saját otthonukban élő emberek és családjaik támogatásáról szóló, a koronavírus-járvány idejére vonatkozó intézkedési tervet kaptak az önkormányzatok a pénteken...
(Forrás: index)
--
2020.03.27.
Kötelező otthoni videó a tesióráról? Nem hozhatnák ilyen helyzetbe a diákokat
Azt mindenképp le kell szögezni, a digitális távoktatás főként a rendszer újdonsága miatt még nincs törvényi szinten szabályozva. Ezért bizonyos kereteket fontos lenne megszabni, főleg...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek