OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. június 30.
» Hozzászólások (0)

Felnőttképzés- Továbbképzés

1. Problémák az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben
(Pedagógus- továbbképzés, Szociális- továbbképzés)

A) „Továbbképzési tevékenység”- „Felnőttképzési tevékenység”- fogalmak értelmezése

Az első tisztázandó dolog, hogy felnőtteknek szóló „továbbképzés”, mint gyűjtő- fogalom, teljességében tekinthető-e „felnőttképzési tevékenységnek”, vagy nem? „Felnőttképzési tevékenységnek” tekinthető-e egy konferencia, műhely-foglalkozás, bemutató óra, ankét, fórum, stb.? Vagy ezek „felnőttképzési tevékenységen” kívüli, felnőtteknek szóló különböző „továbbképzési formák”? Az ún. Felnőttképzési törvény alapján felnőttképzési tevékenységnek nevezzük: a) saját képzési program alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzést, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá b) a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.

A Felnőttképzési törvényre épülően egy sor jogszabály határozza meg a „felnőttképzési tevékenység” folytatásának kötelező egyéb kereteit. („A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg a felnőttképzési tevékenység folytatásának részletes szabályait,…”- Felnőttképzési törvény)

Az iskolarendszeren kívüli, felnőtteknek szóló továbbképzések egy jelentős része nem rendelkezik saját képzési programmal, nem tartozik hozzá előzetes tudásmérés, sem képzési tanácsadás. Felnőttképzési szerződést nem kötnek a résztvevőkkel, nincs jogszabály által előírt, kötelezően vezetendő dokumentáció. S nem kell különböző kötelező nyilvántartásokba sem bejelenteni (pl. Munkaügyi Központ).

Kijelenthetjük, hogy a „továbbképzési tevékenység” tágabb fogalom, mint a „felnőttképzési tevékenység”: vannak olyan – iskolarendszeren kívüli- továbbképzési formák, amelyek besorolhatóak a „felnőttképzési tevékenység” körébe, s vannak, amelyek nem. A Felnőttképzési törvény pontosan definiálja a felnőttképzési tevékenység fogalmát, ezért minden olyan felnőtteknek szóló továbbképzési tevékenység, amely nem felel meg ennek a definíciónak, „nem felnőttképzési tevékenység”, mégha felnőttek képzésével is foglalkozik.

B) Pedagógus- Szociális terület továbbképzési rendszere, akkreditáció (minősítés-hitelesítés)

A különböző ágazati jogszabályok másképp rendelkeznek a „továbbképzési formák” munkavállalói kötelező továbbképzés teljesítésébe történő beszámíthatóságáról.

1. A pedagógus- továbbképzésről szóló kormányrendelet (277/1997./XII.22./)

A pedagógus- továbbképzésről szóló kormányrendelet a „továbbképzés” fogalmát az alábbi módon határozza meg: „A továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítására, bővítésére, fejlesztésére szolgál, amelyekre szükség van a nevelő és oktató munka keretében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás megtartásához, a közoktatási intézmény tevékenységének megszervezéséhez, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásához, a vizsgarendszer működtetéséhez, a mérési, értékelési feladatok, a közoktatási intézmény irányítási, vezetési feladatainak ellátásához. A továbbképzés felkészíthet a szakvizsga követelményeire is.”

A pedagógus- továbbképzési rendszerben hétévenként kell 120 órát teljesítenie a pedagógusoknak. Ez a 120 óra teljesíthető „felnőttképzési tevékenységben”, és „azon kívüli továbbképzési tevékenységben” való részvétel együttesével, melyet a rendelet 5 §-a szabályoz.

1.1.Akkreditálás („minősítés-hitelesítés”)

A pedagógus- továbbképzési programok minősítésének („akkreditálásának”) követelmény-rendszerét a kormányrendelet pontosan meghatározza:

- tartalmilag, formailag miből álljon, 30 óránál nem lehet kevesebb, stb.

A minősített- „akkreditált”- pedagógus- továbbképzési programok közé nem tartozik pl. tanácskozás, tanulmányút, stb. Egyrészt azért lenne nehéz ilyen típusú tevékenységeket akkreditáltatni, mert a rendelet pontosan meghatározza, hogy milyen adattartalommal lehet benyújtani akkreditációs anyagot (alapítási engedélyt), mely adattartalom a tanfolyami jellegű pedagógus- továbbképzési programokra vonatkozik. Másrészt pedig – véleményem szerint- értelme sincs az ilyen típusú tevékenységek akkreditálásának.

Ebben a rendszerben jelenleg bárki akkreditáltathat pedagógus- továbbképzési programot, aki megfelel a felnőttképzési törvénynek, s a hozzá tartozó jogszabályoknak. Az akkreditáció 5 évre szól. Továbbképzés-szervezési jogot az akkreditáció (alapítási engedély- határozat) alapján a „Továbbképzési jegyzékre” történő adatszolgáltatással lehet szerezni, mely az alapítási engedély lejártáig érvényes (vagyis 5 évig)

2. A „személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről” szóló rendelet (9/2000. /VIII. 4./ SZCSM rendelet)

A rendelet a „továbbképzés”- fogalmat nem, csak a „minősített szakmai továbbképzést” definiálja, amely az alábbi:

„a) továbbképzés céljából szervezett tanfolyam: az elméleti és gyakorlati foglalkozások keretében egyes szakmai témaköröket legalább 30 órában feldolgozó, számonkéréssel végződő képzés, amelyen való részvétellel legalább 30, legfeljebb 50 továbbképzési pont szerezhető;

b) szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás: a szakmai önismeretet, készséget, képességet fejlesztő legalább 25 órából álló csoportmunkát – ideértve az esetmegbeszélő és szupervíziós csoportot is – feltételező foglalkozás, amelyen való részvétellel legalább 25, legfeljebb 35 továbbképzési pont szerezhető;

c) szakmai tanácskozás: a szociálpolitika, a gyermekvédelem vagy a gyermekjóléti, illetőleg a szociális gondoskodás témakörében szervezett legalább öt előadásból álló rendezvény, amelyen való részvétellel legalább 5, legfeljebb 10 továbbképzési pont szerezhető;

d) külföldi vagy hazai tanulmányút: egy adott szakmai téma tanulmányozására, gyakorlati tapasztalatok elsajátítására szervezett legalább háromnapos tapasztalatcsere, amelyen való részvétellel legalább 10, legfeljebb 20 továbbképzési pont szerezhető;

e) szakmai műhely: egy év alatt legalább hat fórumot (találkozást) tartó, alkalmanként egy-egy szakmai témát napirendre tűző rendezvénysorozat, amelyen négy vagy több alkalommal való részvétellel legalább 10, legfeljebb 20 továbbképzési pont szerezhető.”

E továbbképzési rendszerben ötévenként kell 80 pontot teljesíteni a felsőfokú végzettségűeknek. Azt, hogy melyik továbbképzési tevékenység hány pontot ér, a minősítési eljárás során határozzák meg.

A rendelet azt is kimondja, hogy, „ ha a továbbképzésre kötelezett más jogszabály alapján is köteles továbbképzésben részt venni, és ezen kötelezettségének eleget tett, csak a pontok felét kell megszereznie.

2.1.Akkreditálás („minősítés- hitelesítés”)

A „szociális területen” dolgozók a továbbképzési kötelezettségüket csak minősített továbbképzésen való részvétellel teljesíthetik, mely minősítésnek alapszabályait a rendelet határozza meg. Ez alapján minősíthető (akkreditáltatható) a továbbképzés céljából szervezett tanfolyam, a szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás, a szakmai tanácskozás, a külföldi vagy hazai tanulmányút, s a szakmai műhely is.

Az akkreditáció (minősítés) a továbbképzés céljából szervezett tanfolyam, s a szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás esetében 3 évre szól, a többi esetében egyszeri alkalomra.

A továbbképzés- szervezési jogának megszerzése eléggé körülményes:

Az érvényes minősítéssel rendelkező továbbképzés céljából szervezett tanfolyam, s a szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás akkor indítható, ha a továbbképzést szervező a tárgyévet megelőző év október 15-ig bejelenti az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság részére.

A Bizottság továbbképzési programok listáját minden év január 31-ig a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. A továbbképzés ez alapján szervezhető az adott év december 31. napjáig.

3. Összehasonlítás

A pedagógus- továbbképzési és a személyes gondoskodást végző személyeknek szóló továbbképzési programok minősítése (akkreditációja) különbözik egymástól. Ez komoly problémákat jelenthet pl. a szociális ágazatban dolgozó pedagógusok továbbképzési kötelezettségének értelmezésében.

Minősítés (Akkreditáció)
Pedagógus- továbbképzés

(277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet)
Személyes gondoskodást végző személyeknek szóló továbbképzés

(9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet)
továbbképzési program (tanfolyam) továbbképzés céljából szervezett tanfolyam

szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás

szakmai tanácskozás

külföldi vagy hazai tanulmányút

szakmai műhely

A személyes gondoskodást végző személyeknek szóló továbbképzési programok minősítési eljárása (akkreditációja) abban is különbözik a pedagógus- továbbképzési rendszertől, hogy „továbbképzés céljából szervezett tanfolyamot” („szakmai tanfolyamot”) nem enged a felnőttképzési törvény- s ahhoz tartozó jogszabályoknak való megfelelés- alapján mindenkinek minősíttetni ebben a rendszerben. A 9/2000 (VIII.4.) SZCSM rendelet 4§ (1) bekezdése kimondja, hogy

„Szakmai tanfolyam szervezésére csak

a) államilag elismert szociális vagy gyermekvédelmi képzést folytató képzőhely – feltéve, hogy a legutolsó képzést a továbbképzési program benyújtását megelőző három éven belül fejezték be –, továbbá

b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III., illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján kijelölt módszertani feladatokat ellátó szociális, gyermekjóléti, valamint gyermekvédelmi intézmény jogosult, feltéve, ha a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 8. §-ában szabályozott felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepel.”

A jogszabály elvileg még lehetővé tenné, hogy más is minősíthessen „szakmai tanfolyamot” ebben a rendszerben, hiszen az idézett szöveg a”szakmai tanfolyam” szervezésére, s nem minősítésére vonatkozik. A rendelet külön kezeli az ún. „minősítési”, s a „szervezési” jog tárgyalását.

A jogszabály önmagában nem rendelkezik az ún. minősítési (alapítási?) jog szűkítéséről, csak a szervezési jog szűkítéséről: ugyanis a 4§ (1) bekezdése csak szervezésről szól, s nem minősítésről. A 4§ (2) bekezdése, ami viszont a minősítésről szól, nem tesz említést szűkítésről, s maga a jogszabály nem tárgyalja e szempontból a „szervezés” és a „minősítés” kapcsolatát. Az ún. minősítési jogot a minősítési Adatlap szűkíti le, mely nem a rendelet része, hanem minden évben a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közleményben jelentet meg, melyben hivatkozik a rendeletre (amely rendelet azonban nem mondja ki ezt a szűkítést a minősítési jogra, csak a szervezési jogra).

Ha valaki a gyermekvédelemben dolgozó pedagógusok továbbképzése céljából az Oktatási Hivatal eljárásának keretében pedagógus- továbbképzési programot akkreditáltat („továbbképzés céljából szervezett tanfolyamot”-„szakmai tanfolyamot”), de szervezetileg nem felel meg a 9/2000 (VIII.4.) SZCSM rendelet 4§ (1) bekezdésének, akkor ezt az akkreditált programot nem minősíttetheti a „személyes gondoskodást végző személyeknek szóló továbbképzési programok” minősítési eljárásában „továbbképzés céljából szervezett tanfolyamként”-„szakmai tanfolyamként”. Esetleg „szakmai személyiségfejlesztő foglalkozásként”, ha szeretné, hogy a képzésen résztvevő gyermekvédelemben dolgozó pedagógusok e képzés teljesítését valamennyi „pontszámként” beszámíttathassák. (Még akkor is, ha az nem kimondottan „szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás”. Persze az maga nyitott, nehezen megválaszolható kérdés, hogy mit, s mikor tekintünk „személyiségfejlesztő foglalkozásnak”?)

Csirmaz Mátyás

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.05.18.
Ebbe az iskolába járatja gyerekeit a budai elit: 10-szeres a túljelentkezés, tandíj nincs
"Ha ma elmegyek egy 15 éves érettségi találkozóra, ott az egykori tanítványaim jó része olyan szakmában dolgozik vagy olyan foglalkozást végez, amiről fogalmam sincs, hogy mit jelent, egyszer...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2019.05.18.
Forradalmasítják a vak tanulók matematika oktatását
Ma már minden technológiai feltétel adott, hogy a közoktatásban a látássérült diákok ugyanolyan szinten tanulhassák a matematikát, mint a látó társaik. A szükséges matematikai leíró...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.05.18.
Ne szenvedjenek, mosolyogjanak, ha lecigányozzák őket
A több ezer, családjából kiemelt gyerek jó része roma, és a szakértők egy része szerint jó lenne, ha a többségük roma nevelőszülőhöz kerülhetne. Ők általában könnyebben megtalá...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.05.17.
Robotdiák helyettesít egy beteg gyereket a tanórákon Bécsben
Egy különleges diák, egy 30 centis robot is jár az osztrák főváros egyik általános iskolájába, a Volksschule Neilreichgasséba. Az AV1 névre hallgató robot az egyik tanulót, Dominikot helyettes...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.05.17.
Csak a politika szintjére ne süllyedjen le a vita – történelemtanítás másképp
Miért nem lehet hagyományos módon tanítani a történelmet? Mit kezdjen egy tanár a 20. századdal, amikor a politika is állandóan újra próbálja írni azt? Az ismeretekre vagy a diákok készs...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.05.17.
Az ombudsman szerint alapjogokba ütközik a kötelező nyelvvizsga bevezetése
Az intézkedés veszélyeire korábban többek között Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa is felhívta a figyelmet, szerinte a felvételi rendszer bemeneti feltételeinek módosítása tö...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.05.14.
Ahelyett, hogy megvédenék, büntetik a prostitúcióra kényszerített gyerekeket
Április végén egy gyermekprostitúciós ügyben a bíró szigorúbb ítéletét azzal indokolta, hogy az elkövetés helyszínén az utóbbi években megsokasodtak az ilyen bűncselekmények. A helysz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.05.14.
Rettegtek a gyerekek a súlyos lelki traumákat okozó óvónőtől, de semmi nem történt, amíg egy szülő feljelentést nem tett
Az olyan panaszokat, ahol nincs látható nyom, külső sérülés, sajnos nagyon nehéz bizonyítani – nyilatkozta a Népszavának Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő. Tapasztalatai szerint az é...
(Forrás: népszava)
--
2019.05.14.
Friss kutatás: a munkahely nem helyettesíti az egyetemi tanulást
Egy kutatás szerint jelentős a lemorzsolódás az egyetemi alapképzéseken: a hallgatók 40 százaléka megszakítja tanulmányait – az okok egyelőre nem tisztázottak, de annyi biztos, hogy sok...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek