OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. június 30.
» Hozzászólások (0)

Felnőttképzés- Továbbképzés

1. Problémák az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben
(Pedagógus- továbbképzés, Szociális- továbbképzés)

A) „Továbbképzési tevékenység”- „Felnőttképzési tevékenység”- fogalmak értelmezése

Az első tisztázandó dolog, hogy felnőtteknek szóló „továbbképzés”, mint gyűjtő- fogalom, teljességében tekinthető-e „felnőttképzési tevékenységnek”, vagy nem? „Felnőttképzési tevékenységnek” tekinthető-e egy konferencia, műhely-foglalkozás, bemutató óra, ankét, fórum, stb.? Vagy ezek „felnőttképzési tevékenységen” kívüli, felnőtteknek szóló különböző „továbbképzési formák”? Az ún. Felnőttképzési törvény alapján felnőttképzési tevékenységnek nevezzük: a) saját képzési program alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzést, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá b) a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.

A Felnőttképzési törvényre épülően egy sor jogszabály határozza meg a „felnőttképzési tevékenység” folytatásának kötelező egyéb kereteit. („A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg a felnőttképzési tevékenység folytatásának részletes szabályait,…”- Felnőttképzési törvény)

Az iskolarendszeren kívüli, felnőtteknek szóló továbbképzések egy jelentős része nem rendelkezik saját képzési programmal, nem tartozik hozzá előzetes tudásmérés, sem képzési tanácsadás. Felnőttképzési szerződést nem kötnek a résztvevőkkel, nincs jogszabály által előírt, kötelezően vezetendő dokumentáció. S nem kell különböző kötelező nyilvántartásokba sem bejelenteni (pl. Munkaügyi Központ).

Kijelenthetjük, hogy a „továbbképzési tevékenység” tágabb fogalom, mint a „felnőttképzési tevékenység”: vannak olyan – iskolarendszeren kívüli- továbbképzési formák, amelyek besorolhatóak a „felnőttképzési tevékenység” körébe, s vannak, amelyek nem. A Felnőttképzési törvény pontosan definiálja a felnőttképzési tevékenység fogalmát, ezért minden olyan felnőtteknek szóló továbbképzési tevékenység, amely nem felel meg ennek a definíciónak, „nem felnőttképzési tevékenység”, mégha felnőttek képzésével is foglalkozik.

B) Pedagógus- Szociális terület továbbképzési rendszere, akkreditáció (minősítés-hitelesítés)

A különböző ágazati jogszabályok másképp rendelkeznek a „továbbképzési formák” munkavállalói kötelező továbbképzés teljesítésébe történő beszámíthatóságáról.

1. A pedagógus- továbbképzésről szóló kormányrendelet (277/1997./XII.22./)

A pedagógus- továbbképzésről szóló kormányrendelet a „továbbképzés” fogalmát az alábbi módon határozza meg: „A továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítására, bővítésére, fejlesztésére szolgál, amelyekre szükség van a nevelő és oktató munka keretében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás megtartásához, a közoktatási intézmény tevékenységének megszervezéséhez, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásához, a vizsgarendszer működtetéséhez, a mérési, értékelési feladatok, a közoktatási intézmény irányítási, vezetési feladatainak ellátásához. A továbbképzés felkészíthet a szakvizsga követelményeire is.”

A pedagógus- továbbképzési rendszerben hétévenként kell 120 órát teljesítenie a pedagógusoknak. Ez a 120 óra teljesíthető „felnőttképzési tevékenységben”, és „azon kívüli továbbképzési tevékenységben” való részvétel együttesével, melyet a rendelet 5 §-a szabályoz.

1.1.Akkreditálás („minősítés-hitelesítés”)

A pedagógus- továbbképzési programok minősítésének („akkreditálásának”) követelmény-rendszerét a kormányrendelet pontosan meghatározza:

- tartalmilag, formailag miből álljon, 30 óránál nem lehet kevesebb, stb.

A minősített- „akkreditált”- pedagógus- továbbképzési programok közé nem tartozik pl. tanácskozás, tanulmányút, stb. Egyrészt azért lenne nehéz ilyen típusú tevékenységeket akkreditáltatni, mert a rendelet pontosan meghatározza, hogy milyen adattartalommal lehet benyújtani akkreditációs anyagot (alapítási engedélyt), mely adattartalom a tanfolyami jellegű pedagógus- továbbképzési programokra vonatkozik. Másrészt pedig – véleményem szerint- értelme sincs az ilyen típusú tevékenységek akkreditálásának.

Ebben a rendszerben jelenleg bárki akkreditáltathat pedagógus- továbbképzési programot, aki megfelel a felnőttképzési törvénynek, s a hozzá tartozó jogszabályoknak. Az akkreditáció 5 évre szól. Továbbképzés-szervezési jogot az akkreditáció (alapítási engedély- határozat) alapján a „Továbbképzési jegyzékre” történő adatszolgáltatással lehet szerezni, mely az alapítási engedély lejártáig érvényes (vagyis 5 évig)

2. A „személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről” szóló rendelet (9/2000. /VIII. 4./ SZCSM rendelet)

A rendelet a „továbbképzés”- fogalmat nem, csak a „minősített szakmai továbbképzést” definiálja, amely az alábbi:

„a) továbbképzés céljából szervezett tanfolyam: az elméleti és gyakorlati foglalkozások keretében egyes szakmai témaköröket legalább 30 órában feldolgozó, számonkéréssel végződő képzés, amelyen való részvétellel legalább 30, legfeljebb 50 továbbképzési pont szerezhető;

b) szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás: a szakmai önismeretet, készséget, képességet fejlesztő legalább 25 órából álló csoportmunkát – ideértve az esetmegbeszélő és szupervíziós csoportot is – feltételező foglalkozás, amelyen való részvétellel legalább 25, legfeljebb 35 továbbképzési pont szerezhető;

c) szakmai tanácskozás: a szociálpolitika, a gyermekvédelem vagy a gyermekjóléti, illetőleg a szociális gondoskodás témakörében szervezett legalább öt előadásból álló rendezvény, amelyen való részvétellel legalább 5, legfeljebb 10 továbbképzési pont szerezhető;

d) külföldi vagy hazai tanulmányút: egy adott szakmai téma tanulmányozására, gyakorlati tapasztalatok elsajátítására szervezett legalább háromnapos tapasztalatcsere, amelyen való részvétellel legalább 10, legfeljebb 20 továbbképzési pont szerezhető;

e) szakmai műhely: egy év alatt legalább hat fórumot (találkozást) tartó, alkalmanként egy-egy szakmai témát napirendre tűző rendezvénysorozat, amelyen négy vagy több alkalommal való részvétellel legalább 10, legfeljebb 20 továbbképzési pont szerezhető.”

E továbbképzési rendszerben ötévenként kell 80 pontot teljesíteni a felsőfokú végzettségűeknek. Azt, hogy melyik továbbképzési tevékenység hány pontot ér, a minősítési eljárás során határozzák meg.

A rendelet azt is kimondja, hogy, „ ha a továbbképzésre kötelezett más jogszabály alapján is köteles továbbképzésben részt venni, és ezen kötelezettségének eleget tett, csak a pontok felét kell megszereznie.

2.1.Akkreditálás („minősítés- hitelesítés”)

A „szociális területen” dolgozók a továbbképzési kötelezettségüket csak minősített továbbképzésen való részvétellel teljesíthetik, mely minősítésnek alapszabályait a rendelet határozza meg. Ez alapján minősíthető (akkreditáltatható) a továbbképzés céljából szervezett tanfolyam, a szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás, a szakmai tanácskozás, a külföldi vagy hazai tanulmányút, s a szakmai műhely is.

Az akkreditáció (minősítés) a továbbképzés céljából szervezett tanfolyam, s a szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás esetében 3 évre szól, a többi esetében egyszeri alkalomra.

A továbbképzés- szervezési jogának megszerzése eléggé körülményes:

Az érvényes minősítéssel rendelkező továbbképzés céljából szervezett tanfolyam, s a szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás akkor indítható, ha a továbbképzést szervező a tárgyévet megelőző év október 15-ig bejelenti az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság részére.

A Bizottság továbbképzési programok listáját minden év január 31-ig a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. A továbbképzés ez alapján szervezhető az adott év december 31. napjáig.

3. Összehasonlítás

A pedagógus- továbbképzési és a személyes gondoskodást végző személyeknek szóló továbbképzési programok minősítése (akkreditációja) különbözik egymástól. Ez komoly problémákat jelenthet pl. a szociális ágazatban dolgozó pedagógusok továbbképzési kötelezettségének értelmezésében.

Minősítés (Akkreditáció)
Pedagógus- továbbképzés

(277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet)
Személyes gondoskodást végző személyeknek szóló továbbképzés

(9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet)
továbbképzési program (tanfolyam) továbbképzés céljából szervezett tanfolyam

szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás

szakmai tanácskozás

külföldi vagy hazai tanulmányút

szakmai műhely

A személyes gondoskodást végző személyeknek szóló továbbképzési programok minősítési eljárása (akkreditációja) abban is különbözik a pedagógus- továbbképzési rendszertől, hogy „továbbképzés céljából szervezett tanfolyamot” („szakmai tanfolyamot”) nem enged a felnőttképzési törvény- s ahhoz tartozó jogszabályoknak való megfelelés- alapján mindenkinek minősíttetni ebben a rendszerben. A 9/2000 (VIII.4.) SZCSM rendelet 4§ (1) bekezdése kimondja, hogy

„Szakmai tanfolyam szervezésére csak

a) államilag elismert szociális vagy gyermekvédelmi képzést folytató képzőhely – feltéve, hogy a legutolsó képzést a továbbképzési program benyújtását megelőző három éven belül fejezték be –, továbbá

b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III., illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján kijelölt módszertani feladatokat ellátó szociális, gyermekjóléti, valamint gyermekvédelmi intézmény jogosult, feltéve, ha a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 8. §-ában szabályozott felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepel.”

A jogszabály elvileg még lehetővé tenné, hogy más is minősíthessen „szakmai tanfolyamot” ebben a rendszerben, hiszen az idézett szöveg a”szakmai tanfolyam” szervezésére, s nem minősítésére vonatkozik. A rendelet külön kezeli az ún. „minősítési”, s a „szervezési” jog tárgyalását.

A jogszabály önmagában nem rendelkezik az ún. minősítési (alapítási?) jog szűkítéséről, csak a szervezési jog szűkítéséről: ugyanis a 4§ (1) bekezdése csak szervezésről szól, s nem minősítésről. A 4§ (2) bekezdése, ami viszont a minősítésről szól, nem tesz említést szűkítésről, s maga a jogszabály nem tárgyalja e szempontból a „szervezés” és a „minősítés” kapcsolatát. Az ún. minősítési jogot a minősítési Adatlap szűkíti le, mely nem a rendelet része, hanem minden évben a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közleményben jelentet meg, melyben hivatkozik a rendeletre (amely rendelet azonban nem mondja ki ezt a szűkítést a minősítési jogra, csak a szervezési jogra).

Ha valaki a gyermekvédelemben dolgozó pedagógusok továbbképzése céljából az Oktatási Hivatal eljárásának keretében pedagógus- továbbképzési programot akkreditáltat („továbbképzés céljából szervezett tanfolyamot”-„szakmai tanfolyamot”), de szervezetileg nem felel meg a 9/2000 (VIII.4.) SZCSM rendelet 4§ (1) bekezdésének, akkor ezt az akkreditált programot nem minősíttetheti a „személyes gondoskodást végző személyeknek szóló továbbképzési programok” minősítési eljárásában „továbbképzés céljából szervezett tanfolyamként”-„szakmai tanfolyamként”. Esetleg „szakmai személyiségfejlesztő foglalkozásként”, ha szeretné, hogy a képzésen résztvevő gyermekvédelemben dolgozó pedagógusok e képzés teljesítését valamennyi „pontszámként” beszámíttathassák. (Még akkor is, ha az nem kimondottan „szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás”. Persze az maga nyitott, nehezen megválaszolható kérdés, hogy mit, s mikor tekintünk „személyiségfejlesztő foglalkozásnak”?)

Csirmaz Mátyás

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.06.
Gyarmathy Éva: A lehetőségek és megoldások ideje
Ha majd egyszer, reméljük hamarosan, újraindulhat az élet Magyarországon, jó lenne, ha az újraindulás új indulás és nem a régi megoldások folytatása lenne. Nagyon sokan megértették itthon...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Tankönyvhelyzet és alternatív tankönyvjegyzék
Elkezdődött a tankönyvrendelés, megjelent a tankönyvjegyzék. A zömében állami kiadású tankönyvek között még nincsenek a NAT2020-hoz igazodók – azokat látatlanban kell megrendelni....
(Forrás: CKP)
--
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek