„Mentés másként”, avagy mi kerüljön a jövő digitális iskolatáskájába?
6. Miért kellenek újfajta tananyagok a digitális nemzedék számára?
Az utóbbi időben egyre többet foglalkozunk a különböző nemzedékek jellemzőivel. A Z generáció legidősebb tagjai lassan befejezik a középiskolát. Felkészültek-e a pedagógusok arra, hogy ezeket a diákokat tanítsák? Másképp kell-e tanítani őket? Megfelelők-e a jelenlegi tananyagok? Mennyire lehetnek eredményesek a jelenlegi taneszközök? Korábban ezek a kérdések ennyire élesen nem merültek fel. Miért lett éppen most ez ennyire fontos kérdés?
A tananyagfejlesztés, tankönyvírás, tankönyvgyártás óriási mértékben fejlődött az elmúlt néhány évtizedben, ebben nagy szerepet játszott a liberalizált tankönyvpiac. Több tankönyvkutatás is vizsgálta az elmúlt évtizedek tankönyveit, a tartalmi, módszertani változásokat. A magyar nyelv és irodalom tantárgy esetében is felrajzolható az a jelentős fejlődési ív, amit a tankönyvek az elmúlt időszakban bejártak. A fekete-fehér, képeket alig, viszont rengeteg szöveget tartalmazó tankönyveket felváltották az érdekesebb, színesebb, átláthatóbb, gyerekek számára motiválóbb, módszertanilag jobban végiggondolt tankönyvek. Ennek ellenére egy dologban mindegyik hasonlít egymásra: papíralapúak. A tankönyv, ahogy a nevében is benne van, könyv. Az előbb vázolt fejlődési sorban a legmesszebb Fűzfa Balázs tankönyvei jutottak el. Amennyire egy papíralapú tankönyvet közel lehet vinni a vizuális és digitális kultúrához, azt ez a tankönyvsorozat megtette. Sőt, ezeket a tankönyveket már valójában foglyul ejtette hagyományos közvetítő közege. Sokkal hatásosabban működnének digitális tananyagként.
A mostani diákok iskolatáskája még korántsem digitális: jórészt füzeteket, könyveket, tollakat tartalmaznak. Ha okostelefon, esetleg tablet van is bennük (az e-book olvasót már ne is említsük), az biztosan nem az iskolai munka kelléke még. Nem megkerülhető a kérdés: szükség van-e egyáltalán erre a bizonyos „digitális iskolatáskára”? Ha eddig megfeleltek a hagyományos tankönyvek, miért lenne éppen most másra szükség? Annyira mások lennének ezek a gyerekek?
Ezzel vissza is tértünk a generációk kérdéséhez. A „digitális bennszülöttek” elsősorban nem abban különböznek a korábbi nemzedékektől, hogy sokkal ügyesebben használják a digitális eszközöket, bár kétségtelenül ez a leglátványosabb eltérés. (Sőt, egyfajta fordított szocializációs folyamat keretében bennünket, „bevándorlókat” sokszor meg is tanítanak használatukra.) Máshogy látják, értelmezik a világot, kitüntetett szerepet kap életükben a vizualitás. Mindemellett nagyon jó verbális, kommunikációs képességek is jellemzik őket, de más típusú szövegeket olvasnak és írnak általában, mint amit az iskola elvár tőlük, sokkal többféle csatornán keresztül kommunikálnak. Hihetetlen figyelemmegosztásra képesek (multitasking), de a hosszantartó, koncentrált figyelemre kevésbé képesek. Sokkal jobban ki vannak téve a média, a manipuláció hatásainak, ennek kivédésében az oktatásnak kitüntetett szerepe van. Egyes területeken hihetetlenül érettek, más területeken pedig messze életkoruk alatti fejlettséget mutatnak. Tehát a szülőknek, pedagógusoknak fokozottan kell figyelni rájuk. Egyre több tanulmány, könyv jelenik meg a Z generációról, nem véletlenül. Ha az iskola, az oktatás, a pedagógusok nem akarják tudomásul venni a változásokat, ezeknek a gyerekeknek a legfontosabb jellemzőit, akkor könnyen zsákutcába juthatunk. Az iskola csak az első állomás, a munkaerőpiacnak, a munkáltatóknak is fel kell készülnie az új generáció érkezésére.
Hogyan függ mindez össze az irodalomtanítással és a digitális tananyagokkal? Nagyon szorosan. Az oktatásnak, oktatásfejlesztőknek, tanterv- és tananyagfejlesztőknek válaszolniuk kell azokra a kérdésekre, problémákra, melyeket a Z generáció vizsgálata során a pszichológusok már felvetettek. Az iskola, a pedagógia ezen a téren sajnálatos elmaradásban van. Ezért van nagy szükség az ilyen témájú konferenciákra, mert a pedagógiának és a pedagógusoknak is fel kell készülniük arra, hogy a mai fiatalok motiválása, eredményes tanítása más eszközöket, más módszereket és más tananyagokat kíván.
El kell szakadni a papíralapú tankönyvektől, digitális tananyagokra van szükség. Az irodalom esetében is óriási mennyiségű digitalizált mű érhető már el a neten, hipertextekkel, linkekkel azonnali kapcsolatot lehet teremteni különböző irodalmi és képzőművészeti alkotások, szövegek, szerzők között (számos mű meghallgatható már a szerző saját előadásában is). Sokkal jobban kell építeni a képzőművészet és irodalom kapcsolatára, az irodalom határterületeire. A média, a vizuális kultúra hangsúlyát is növelni kell a magyarórákon. A motiválás, élményszerűség növelése az irodalomtanítás kulcsfontosságú eleme lett. Ha ez a kettő hiányzik, az irodalomtanítás vesztésre fog állni. Újra kellene gondolni a kánonközvetítés kérdéseit, az irodalomtörténet szerepét az irodalomtanításban. A kortárs irodalom megjelenítését sokkal hangsúlyosabbá kell tenni a digitális tananyagokban, kortárs alatt pedig a 2000-es évek irodalmát értem. Sokkal bátrabban kellene élnünk a populáris kultúra produktumaival, sok esetben könnyebben juthatunk innen visszafelé a klasszikus kultúra felé, mint fordítva. A digitalizált tananyagok felszámolnák a linearitás hangsúlyát, esélyt adnának a különféle bejárási útvonalak számára, mindehhez egy könnyen kezelhető kereshetőséget társítanának. Így sokkal közelebb jutnánk ahhoz a kultúrához, amelyben nem csak diákjaink, hanem mi is élünk.
A digitalizált tananyagok segítségével nemcsak megnyerhetünk magunknak egy generációt, hanem eredményesebbé, sikeresebbekké válhatunk pedagógusként is. Bár sokszor tapasztaljuk az ellenkezőjét, a pedagógus is csak olyan ember, aki alapvetően sikerre szocializált, és bénítóan hat rá a kudarc. Ebben egy platformon állnak a diákokkal.
A digitális tananyagok ezt a kudarcot nagy eséllyel minimalizálhatnák.
Kerber Zoltán
oktatáskutató
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
--
-- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 ofoe Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.
--
Márta Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm
--
 Eleonóra Kedves OFOE!
Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)
Üdvözlettel: Németh Eleonóra
--
ofoe Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)
--
 ofoe Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli
--
László Krisztina Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina
--
Eleonóra Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra
--
ofoe Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.
--
Németh Zoé Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?
--
ofoe Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése