„Mentés másként”, avagy mi kerüljön a jövő digitális iskolatáskájába?
6. Miért kellenek újfajta tananyagok a digitális nemzedék számára?
Az utóbbi időben egyre többet foglalkozunk a különböző nemzedékek jellemzőivel. A Z generáció legidősebb tagjai lassan befejezik a középiskolát. Felkészültek-e a pedagógusok arra, hogy ezeket a diákokat tanítsák? Másképp kell-e tanítani őket? Megfelelők-e a jelenlegi tananyagok? Mennyire lehetnek eredményesek a jelenlegi taneszközök? Korábban ezek a kérdések ennyire élesen nem merültek fel. Miért lett éppen most ez ennyire fontos kérdés?
A tananyagfejlesztés, tankönyvírás, tankönyvgyártás óriási mértékben fejlődött az elmúlt néhány évtizedben, ebben nagy szerepet játszott a liberalizált tankönyvpiac. Több tankönyvkutatás is vizsgálta az elmúlt évtizedek tankönyveit, a tartalmi, módszertani változásokat. A magyar nyelv és irodalom tantárgy esetében is felrajzolható az a jelentős fejlődési ív, amit a tankönyvek az elmúlt időszakban bejártak. A fekete-fehér, képeket alig, viszont rengeteg szöveget tartalmazó tankönyveket felváltották az érdekesebb, színesebb, átláthatóbb, gyerekek számára motiválóbb, módszertanilag jobban végiggondolt tankönyvek. Ennek ellenére egy dologban mindegyik hasonlít egymásra: papíralapúak. A tankönyv, ahogy a nevében is benne van, könyv. Az előbb vázolt fejlődési sorban a legmesszebb Fűzfa Balázs tankönyvei jutottak el. Amennyire egy papíralapú tankönyvet közel lehet vinni a vizuális és digitális kultúrához, azt ez a tankönyvsorozat megtette. Sőt, ezeket a tankönyveket már valójában foglyul ejtette hagyományos közvetítő közege. Sokkal hatásosabban működnének digitális tananyagként.
A mostani diákok iskolatáskája még korántsem digitális: jórészt füzeteket, könyveket, tollakat tartalmaznak. Ha okostelefon, esetleg tablet van is bennük (az e-book olvasót már ne is említsük), az biztosan nem az iskolai munka kelléke még. Nem megkerülhető a kérdés: szükség van-e egyáltalán erre a bizonyos „digitális iskolatáskára”? Ha eddig megfeleltek a hagyományos tankönyvek, miért lenne éppen most másra szükség? Annyira mások lennének ezek a gyerekek?
Ezzel vissza is tértünk a generációk kérdéséhez. A „digitális bennszülöttek” elsősorban nem abban különböznek a korábbi nemzedékektől, hogy sokkal ügyesebben használják a digitális eszközöket, bár kétségtelenül ez a leglátványosabb eltérés. (Sőt, egyfajta fordított szocializációs folyamat keretében bennünket, „bevándorlókat” sokszor meg is tanítanak használatukra.) Máshogy látják, értelmezik a világot, kitüntetett szerepet kap életükben a vizualitás. Mindemellett nagyon jó verbális, kommunikációs képességek is jellemzik őket, de más típusú szövegeket olvasnak és írnak általában, mint amit az iskola elvár tőlük, sokkal többféle csatornán keresztül kommunikálnak. Hihetetlen figyelemmegosztásra képesek (multitasking), de a hosszantartó, koncentrált figyelemre kevésbé képesek. Sokkal jobban ki vannak téve a média, a manipuláció hatásainak, ennek kivédésében az oktatásnak kitüntetett szerepe van. Egyes területeken hihetetlenül érettek, más területeken pedig messze életkoruk alatti fejlettséget mutatnak. Tehát a szülőknek, pedagógusoknak fokozottan kell figyelni rájuk. Egyre több tanulmány, könyv jelenik meg a Z generációról, nem véletlenül. Ha az iskola, az oktatás, a pedagógusok nem akarják tudomásul venni a változásokat, ezeknek a gyerekeknek a legfontosabb jellemzőit, akkor könnyen zsákutcába juthatunk. Az iskola csak az első állomás, a munkaerőpiacnak, a munkáltatóknak is fel kell készülnie az új generáció érkezésére.
Hogyan függ mindez össze az irodalomtanítással és a digitális tananyagokkal? Nagyon szorosan. Az oktatásnak, oktatásfejlesztőknek, tanterv- és tananyagfejlesztőknek válaszolniuk kell azokra a kérdésekre, problémákra, melyeket a Z generáció vizsgálata során a pszichológusok már felvetettek. Az iskola, a pedagógia ezen a téren sajnálatos elmaradásban van. Ezért van nagy szükség az ilyen témájú konferenciákra, mert a pedagógiának és a pedagógusoknak is fel kell készülniük arra, hogy a mai fiatalok motiválása, eredményes tanítása más eszközöket, más módszereket és más tananyagokat kíván.
El kell szakadni a papíralapú tankönyvektől, digitális tananyagokra van szükség. Az irodalom esetében is óriási mennyiségű digitalizált mű érhető már el a neten, hipertextekkel, linkekkel azonnali kapcsolatot lehet teremteni különböző irodalmi és képzőművészeti alkotások, szövegek, szerzők között (számos mű meghallgatható már a szerző saját előadásában is). Sokkal jobban kell építeni a képzőművészet és irodalom kapcsolatára, az irodalom határterületeire. A média, a vizuális kultúra hangsúlyát is növelni kell a magyarórákon. A motiválás, élményszerűség növelése az irodalomtanítás kulcsfontosságú eleme lett. Ha ez a kettő hiányzik, az irodalomtanítás vesztésre fog állni. Újra kellene gondolni a kánonközvetítés kérdéseit, az irodalomtörténet szerepét az irodalomtanításban. A kortárs irodalom megjelenítését sokkal hangsúlyosabbá kell tenni a digitális tananyagokban, kortárs alatt pedig a 2000-es évek irodalmát értem. Sokkal bátrabban kellene élnünk a populáris kultúra produktumaival, sok esetben könnyebben juthatunk innen visszafelé a klasszikus kultúra felé, mint fordítva. A digitalizált tananyagok felszámolnák a linearitás hangsúlyát, esélyt adnának a különféle bejárási útvonalak számára, mindehhez egy könnyen kezelhető kereshetőséget társítanának. Így sokkal közelebb jutnánk ahhoz a kultúrához, amelyben nem csak diákjaink, hanem mi is élünk.
A digitalizált tananyagok segítségével nemcsak megnyerhetünk magunknak egy generációt, hanem eredményesebbé, sikeresebbekké válhatunk pedagógusként is. Bár sokszor tapasztaljuk az ellenkezőjét, a pedagógus is csak olyan ember, aki alapvetően sikerre szocializált, és bénítóan hat rá a kudarc. Ebben egy platformon állnak a diákokkal.
A digitális tananyagok ezt a kudarcot nagy eséllyel minimalizálhatnák.
Kerber Zoltán
oktatáskutató
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
--
-- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.
--
OFOE Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)
--
Gyimesi Krisztina Kedves OFOE!
Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).
Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta
--
Láng Róbert T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm
--
Szodrai Csilla Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla
--
OFOE Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége
--
Hesz Dóra Virág Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág
--
OFOE Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.
--
Hesz Dóra Virág T. Cím!
Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...
Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése