OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. augusztus 23.
» Hozzászólások (0)

Felnőttképzés-Továbbképzés 2.

Képzettséget igazoló okiratok

A Felnőttképzési törvény a felnőttképző intézmények számára előírja a kötelezően vezetendő, nyilvántartandó dokumentumok körét. Ezek egyike az a dokumentum, ami bizonyítja, hogy a résztvevő felnőtt sikeresen letette a vizsgát, elvégezte a képzést. A cikksorozat második részében ezzel a dokumentációval foglalkozik a szerző, Csirmaz Mátyás.

A Felnőttképzési törvény a felnőttképző intézmények számára előírja a kötelezően vezetendő, nyilvántartandó dokumentumok körét. Ezek egyike az a dokumentum, ami bizonyítja, hogy a résztvevő felnőtt sikeresen letette a vizsgát, elvégezte a képzést. A törvény az alábbi módon írja ezt le:

„A felnőttképzési intézménynek az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania (...):
d) a képzésben részt vevő felnőttnek a sikeres vizsga letételét, illetve a képzés elvégzését igazoló bizonyítványának (oklevél, tanúsítvány, igazolás stb.) annak kiállítója által hitelesített másolatát, illetve a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát”

Vitatható, de legalábbis különbözőképpen értelmezhető a Felnőttképzési törvény szövegezése e tekintetben. Nézzük a fogalmakat!

Bizonyítvány

Azt mondjuk, hogy a bizonyítvány pontosan körülhatárolható közokirat. Olyan közokirat, melyet az állam elismer:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, s a 2011. évi CXC. törvény (A nemzeti köznevelésről) tartalmazza a bizonyítványokkal kapcsolatos tanügyi nyilvántartási feladatokat, tevékenységeket. Az utóbbi jogszabály például kimondja:

„A bizonyítvány tartalmazza az általa tanúsított végzettségnek, szakképzettségnek a Magyar Képesítési Keretrendszer, valamint az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását az erről szóló kormányrendelet alapján. A bizonyítvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló irat közokirat.”
„A bizonyítványnyomtatvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány előállításához, forgalmazásához az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter engedélye szükséges.”

Hasonlóan szabályozza a bizonyítvány kérdését- a közoktatási jogszabályokkal koherenciában- a Szakképzési törvény és a kapcsolódó OKJ-s képzésekről szóló jogszabály.

A Felsőoktatási törvény rendelkezik a felsőoktatásban használt leckekönyvről, bizonyítványról, s oklevélről:

„A leckekönyv a tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolására szolgáló közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat.”
„Az alapképzésben és mesterképzésben, illetve az egységes, osztatlan képzésben, szakirányú továbbképzésben kiállított oklevél - jogszabályban meghatározottak szerint - munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.”

Közokirat

A közokirat fogalmát, tartalmát a polgári perrendtartásról szóló törvény definiálja:

„Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.”

Tanúsítvány, igazolás

A tanúsítvány, igazolás fogalmát jogszabály nem határozza meg. A „tanúsítvány” jelentése „igazoló irat” (Magyar nyelv-értelmező szótár). Mondhatjuk, hogy ugyanaz a funkciója, mint a bizonyítványnak: mindkettő „igazoló irat” (okirat). A különbség, hogy ki ismeri el.

A tanúsítvány mit igazol: végzettséget, szakképzettséget? Ha így tesszük fel a kérdést, akkor azt is tisztázni kell, hogy mit nevezünk végzettségnek: Ha valaki sikeresen elvégez egy tanúsítvánnyal járó, akkreditált képzést, akkor valamilyen „végzettsége” lesz, ha szakterületen, akkor „szakmai képzettsége”, ha „nem szakterületen”, akkor „képzettsége”. Ha nem így lenne, akkor minek képeznénk?

Zachár László leírásában a „szakmai képzettségnek” alapvetően két típusa létezik:

- állam által elismert szakmai képzettség, melyet „szakképesítésnek” nevezünk (bizonyítvány, oklevél)
- ún. „szakmai képzettség”, amelyet az állam nem ismer el (tanúsítvány, igazolás).

A tanúsítványokra kiadásukkor– sok esetben- viszont azt is rá szokták írni, hogy „Ez a tanúsítvány munkakör betöltésére, tevékenység folytatására nem jogosít”. S itt egy újabb problémával találkozunk: mit jelent a „munkakör” kifejezés? „Munkakör” az, mely meghatározza, hogy ki, mikor, mit köteles tenni milyen felelősséggel. A munkakörök meghatározott csoportjai - hasonló szakképzettség, erőfeszítés, felelősség - alkotja a foglalkozásokat. A foglalkozásoknak van egy állami „egységes osztályozási rendszere” („FEOR”). Erre az egységes „állami osztályozási rendszer” elemeire gondolunk akkor, amikor a bizonyítványt, mint „állami monopóliumot” értelmezzük: a felsorolt különböző szakmák művelésére (lásd OKJ) nem jogosít fel a tanúsítvány. Azokra a „munkakörökre”/”tevékenységekre”/ végső soron „foglalkozásokra”, ami ezen felül (ezen kívül, -mellett), vagyis az állami osztályozási-, elismerési rendszeren kívül van, viszont feljogosíthat a tanúsítvány. Pl. EU-s kiemelt projektek keretében nagy számban fejlesztettek/fejlesztenek ki olyan akkreditált képzési programokat, amelyek által meghatározott – általában felsőfokú- alapvégzettségű felnőtteket- képeznek ki trénereknek, tanácsadóknak, mentoroknak. A képzés végén kapott tanúsítvány „tevékenység” („munkakör”, „foglalkozás”) betöltésére jogosít fel, hiszen az illető egy adott területen speciális szakképzettséget („szakmai képzettséget”) szerzett, mely alapján az adott területen tréneri/tanácsadói/mentori munkát csak az végezhet, akik elvégezték e képzéseket. S igen sokan közülük- például egyéni vállalkozóként- üzletszerűen, megélhetést biztosító folyamatos „foglalkozásként” űzik ezt a tevékenységet.

Egész rendszerek jöttek/ jönnek létre úgy, hogy kívül esnek az „állami osztályozási-elismerési rendszerbe” tartozó szakmákat elismerő bizonyítvány-, oklevél kiadásának jogosultsági körén.

Így válik érthetővé a „szakképzettség” fogalmának kettős értelmezése is („állami osztályozási-elismerési rendszer”, vagy azon kívüli):

„Szakképzettség: Követelmények, amelyek alapján az egyén elkezdhet egy foglalkozást, ill. azon belül előbbre juthat. Ennek megszerzését igazoló okirat, amely elismeri a képzés sikeres befejezését, ill. teszt vagy vizsga alapján megfelelő teljesítményt igazol.”

Másik tisztázandó kérdés: a „tanúsítvány” tekinthető-e közokiratnak, amennyiben azt „hatóság”, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, megszabott alakban állít ki, s teljesen bizonyítja a határozatot, s az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát?

Vegyünk példának egy minisztériumi háttérintézményt, amely a saját ágazatához kapcsolódó akkreditációs eljárásban minősíttet képzési programo/ka/t ügyköréhez tartozó –például- szakértői képzések területén. A képzés elvégzéséről kiállított tanúsítvány tekinthető-e közokiratnak, vagy nem? Ha nem, akkor miért nem? (Mert nincs róla ágazati jogszabályi utalás -pl. rendeletben, határozatban, stb.-: „…. közokiratnak tekinthető”?)

A szakképzésről szóló törvény értelmező rendelkezéseiben szerepel az alábbi:

„iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés: jogszabályban meghatározott és hatóság által szabályozott tartalmú és célú képzés, amelynek eredményeként hatóság által meghatározott tevékenység folytatására feljogosító irat (engedély, bizonyítvány, a képző intézmény által kiállított igazolás stb.) kiadására kerül sor, vagy amely képzés hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység nem folytatható;”

Kakukktojás (fordított példa a közoktatás rendszeréből)

A nemzeti köznevelésről szóló törvény a közoktatás rendszerét szabályozza: azt az iskolarendszerű nevelési- oktatási rendszert, amelyben történő végzettséget az állam elismeri. Ez a törvény ki is mondja az alábbiakat:

- „A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.
A középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai végzettség.”

Mind általános iskolában, mind középfokú iskolában egy-egy évfolyam sikeres elvégzését a bizonyítványban rögzítik. Az általános iskola és a középfokú iskola közé beékelődő ún. Köznevelési Hídprogramokban résztvevő tanulók esetében viszont- a törvény szerint- nem bizonyítványban rögzítik az adott tanév elvégzését, hanem tanúsítványt kapnak a gyerekek. Pl.:

„A Híd II. program záróvizsgával zárul, amelyről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A sikeres záróvizsga részszakképesítést tanúsít és középfokú iskolában történő továbbtanulásra jogosít.”

Ez az alábbi kérdéseket veti fel:

A Híd programban szerzett „részszakképzettséget” miért nem bizonyítványban rögzítik (mint pl. a középfok egyes évfolyamainak elvégzését, vagy az általános iskola egyes évfolyamainak elvégzését)? Hiszen ezek a programok államilag szabályozott keretek között folyhatnak majd, a közoktatási rendszerben való továbbhaladást szolgálják, vagyis az állam elismeri az itt szerzett „részképzettséget”:

- „A Köznevelési Hídprogramok nevelési-oktatási programjait az oktatásért felelős miniszter rendeletben adja ki”
- „Köznevelési Hídprogramok általános és középfokú iskolában – a kormány által szabályozott keretek között – szervezhetők. A programokban közreműködő intézményeket a Kormányhivatal jelöli ki”

A Híd programban való részvételével a gyermek tankötelezettségi kötelezettségének is eleget tesz, hiszen a Köznevelési törvény kimondja:

„A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában Köznevelési Hídprogram keretében is, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.”

Felvetődik a kérdés például a Híd II. programmal kapcsolatosan - ahová alapfokú iskolai végzettség nélkül (általános iskolai hatosztályos végzettséggel) lehet belépni a 15. életév betöltése után-, hogy milyen végzettséget lehet itt szerezni:

- alapfokú végzettséget, ami feljogosít középfokú intézményben való tanulásra?
- ha nem alapfokú végzettséget, akkor viszont milyen végzettséget ad (szakmai képzettséget „részszaképesítés” formájában)? Az viszont tény, hogy ennek elvégzése után a tanuló középfokú iskolában folytathatja a tanulmányait.

Ábrázolva a közoktatásban zajló tanulási folyamatot e két esetben „okiratszerzési”- szempontból:

A Szakképzésről szóló törvény (2011. évi CLXXXVII.) az alábbiakat mondja erről:

3. § (1) E törvény hatálya az iskolai rendszerű szakmai képzésre (szakképzésre), valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések esetén – a felnőttképzésről szóló törvény alapján folyó – az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzésre terjed ki. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés vonatkozásában a további szabályokat a felnőttképzésről szóló törvény határozza meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakmai képzés
a) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott Köznevelési Hídprogram keretében megszerezhető részszakképesítés megszerzésére (…) irányul.
25. §
(5) A szakképző iskolában a tanuló részszakképesítésre nem iskolázható be kivéve, ha a felkészítés a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott Köznevelési Hídprogram keretében, valamint a speciális szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában részszakképesítés megszerzésére irányul.

A Szakképzési törvényt értelmezve Zachár László definíciójának megfelelően, ha a „szakképesítés” állam által elismert szakmai képzettség, akkor a „részszakképesítésnek” is állam által elismert „rész-szakmai képzettségnek” kellene lennie (vagyis bizonyítványban kellene rögzíteni).

A Szakképzési törvény viszont az alábbiakat is tartalmazza:

„6. § (1) Az állam által elismert szakképesítéseket az OKJ tartalmazza.
(2) Az OKJ tartalmazza a) a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítéseket, b) az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben is oktatható szakképesítéseket, c) a kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatható szakképesítéseket, továbbá d) a szakképesítés-ráépüléseket és a részszakképesítéseket”

Ez pedig azt a kérdést veti fel, hogy a Köznevelési Hídprogram keretében megszerezhető részszakképesítés megfeleltethető-e az OKJ valamely részszakképesítésének?

Csirmaz Mátyás

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.05.18.
Ebbe az iskolába járatja gyerekeit a budai elit: 10-szeres a túljelentkezés, tandíj nincs
"Ha ma elmegyek egy 15 éves érettségi találkozóra, ott az egykori tanítványaim jó része olyan szakmában dolgozik vagy olyan foglalkozást végez, amiről fogalmam sincs, hogy mit jelent, egyszer...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2019.05.18.
Forradalmasítják a vak tanulók matematika oktatását
Ma már minden technológiai feltétel adott, hogy a közoktatásban a látássérült diákok ugyanolyan szinten tanulhassák a matematikát, mint a látó társaik. A szükséges matematikai leíró...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.05.18.
Ne szenvedjenek, mosolyogjanak, ha lecigányozzák őket
A több ezer, családjából kiemelt gyerek jó része roma, és a szakértők egy része szerint jó lenne, ha a többségük roma nevelőszülőhöz kerülhetne. Ők általában könnyebben megtalá...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.05.17.
Robotdiák helyettesít egy beteg gyereket a tanórákon Bécsben
Egy különleges diák, egy 30 centis robot is jár az osztrák főváros egyik általános iskolájába, a Volksschule Neilreichgasséba. Az AV1 névre hallgató robot az egyik tanulót, Dominikot helyettes...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.05.17.
Csak a politika szintjére ne süllyedjen le a vita – történelemtanítás másképp
Miért nem lehet hagyományos módon tanítani a történelmet? Mit kezdjen egy tanár a 20. századdal, amikor a politika is állandóan újra próbálja írni azt? Az ismeretekre vagy a diákok készs...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.05.17.
Az ombudsman szerint alapjogokba ütközik a kötelező nyelvvizsga bevezetése
Az intézkedés veszélyeire korábban többek között Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa is felhívta a figyelmet, szerinte a felvételi rendszer bemeneti feltételeinek módosítása tö...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.05.14.
Ahelyett, hogy megvédenék, büntetik a prostitúcióra kényszerített gyerekeket
Április végén egy gyermekprostitúciós ügyben a bíró szigorúbb ítéletét azzal indokolta, hogy az elkövetés helyszínén az utóbbi években megsokasodtak az ilyen bűncselekmények. A helysz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.05.14.
Rettegtek a gyerekek a súlyos lelki traumákat okozó óvónőtől, de semmi nem történt, amíg egy szülő feljelentést nem tett
Az olyan panaszokat, ahol nincs látható nyom, külső sérülés, sajnos nagyon nehéz bizonyítani – nyilatkozta a Népszavának Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő. Tapasztalatai szerint az é...
(Forrás: népszava)
--
2019.05.14.
Friss kutatás: a munkahely nem helyettesíti az egyetemi tanulást
Egy kutatás szerint jelentős a lemorzsolódás az egyetemi alapképzéseken: a hallgatók 40 százaléka megszakítja tanulmányait – az okok egyelőre nem tisztázottak, de annyi biztos, hogy sok...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek