OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. augusztus 23.
» Hozzászólások (0)

Felnőttképzés-Továbbképzés 2.

Képzettséget igazoló okiratok

A Felnőttképzési törvény a felnőttképző intézmények számára előírja a kötelezően vezetendő, nyilvántartandó dokumentumok körét. Ezek egyike az a dokumentum, ami bizonyítja, hogy a résztvevő felnőtt sikeresen letette a vizsgát, elvégezte a képzést. A cikksorozat második részében ezzel a dokumentációval foglalkozik a szerző, Csirmaz Mátyás.

A Felnőttképzési törvény a felnőttképző intézmények számára előírja a kötelezően vezetendő, nyilvántartandó dokumentumok körét. Ezek egyike az a dokumentum, ami bizonyítja, hogy a résztvevő felnőtt sikeresen letette a vizsgát, elvégezte a képzést. A törvény az alábbi módon írja ezt le:

„A felnőttképzési intézménynek az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania (...):
d) a képzésben részt vevő felnőttnek a sikeres vizsga letételét, illetve a képzés elvégzését igazoló bizonyítványának (oklevél, tanúsítvány, igazolás stb.) annak kiállítója által hitelesített másolatát, illetve a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát”

Vitatható, de legalábbis különbözőképpen értelmezhető a Felnőttképzési törvény szövegezése e tekintetben. Nézzük a fogalmakat!

Bizonyítvány

Azt mondjuk, hogy a bizonyítvány pontosan körülhatárolható közokirat. Olyan közokirat, melyet az állam elismer:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, s a 2011. évi CXC. törvény (A nemzeti köznevelésről) tartalmazza a bizonyítványokkal kapcsolatos tanügyi nyilvántartási feladatokat, tevékenységeket. Az utóbbi jogszabály például kimondja:

„A bizonyítvány tartalmazza az általa tanúsított végzettségnek, szakképzettségnek a Magyar Képesítési Keretrendszer, valamint az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását az erről szóló kormányrendelet alapján. A bizonyítvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló irat közokirat.”
„A bizonyítványnyomtatvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány előállításához, forgalmazásához az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter engedélye szükséges.”

Hasonlóan szabályozza a bizonyítvány kérdését- a közoktatási jogszabályokkal koherenciában- a Szakképzési törvény és a kapcsolódó OKJ-s képzésekről szóló jogszabály.

A Felsőoktatási törvény rendelkezik a felsőoktatásban használt leckekönyvről, bizonyítványról, s oklevélről:

„A leckekönyv a tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolására szolgáló közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat.”
„Az alapképzésben és mesterképzésben, illetve az egységes, osztatlan képzésben, szakirányú továbbképzésben kiállított oklevél - jogszabályban meghatározottak szerint - munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.”

Közokirat

A közokirat fogalmát, tartalmát a polgári perrendtartásról szóló törvény definiálja:

„Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.”

Tanúsítvány, igazolás

A tanúsítvány, igazolás fogalmát jogszabály nem határozza meg. A „tanúsítvány” jelentése „igazoló irat” (Magyar nyelv-értelmező szótár). Mondhatjuk, hogy ugyanaz a funkciója, mint a bizonyítványnak: mindkettő „igazoló irat” (okirat). A különbség, hogy ki ismeri el.

A tanúsítvány mit igazol: végzettséget, szakképzettséget? Ha így tesszük fel a kérdést, akkor azt is tisztázni kell, hogy mit nevezünk végzettségnek: Ha valaki sikeresen elvégez egy tanúsítvánnyal járó, akkreditált képzést, akkor valamilyen „végzettsége” lesz, ha szakterületen, akkor „szakmai képzettsége”, ha „nem szakterületen”, akkor „képzettsége”. Ha nem így lenne, akkor minek képeznénk?

Zachár László leírásában a „szakmai képzettségnek” alapvetően két típusa létezik:

- állam által elismert szakmai képzettség, melyet „szakképesítésnek” nevezünk (bizonyítvány, oklevél)
- ún. „szakmai képzettség”, amelyet az állam nem ismer el (tanúsítvány, igazolás).

A tanúsítványokra kiadásukkor– sok esetben- viszont azt is rá szokták írni, hogy „Ez a tanúsítvány munkakör betöltésére, tevékenység folytatására nem jogosít”. S itt egy újabb problémával találkozunk: mit jelent a „munkakör” kifejezés? „Munkakör” az, mely meghatározza, hogy ki, mikor, mit köteles tenni milyen felelősséggel. A munkakörök meghatározott csoportjai - hasonló szakképzettség, erőfeszítés, felelősség - alkotja a foglalkozásokat. A foglalkozásoknak van egy állami „egységes osztályozási rendszere” („FEOR”). Erre az egységes „állami osztályozási rendszer” elemeire gondolunk akkor, amikor a bizonyítványt, mint „állami monopóliumot” értelmezzük: a felsorolt különböző szakmák művelésére (lásd OKJ) nem jogosít fel a tanúsítvány. Azokra a „munkakörökre”/”tevékenységekre”/ végső soron „foglalkozásokra”, ami ezen felül (ezen kívül, -mellett), vagyis az állami osztályozási-, elismerési rendszeren kívül van, viszont feljogosíthat a tanúsítvány. Pl. EU-s kiemelt projektek keretében nagy számban fejlesztettek/fejlesztenek ki olyan akkreditált képzési programokat, amelyek által meghatározott – általában felsőfokú- alapvégzettségű felnőtteket- képeznek ki trénereknek, tanácsadóknak, mentoroknak. A képzés végén kapott tanúsítvány „tevékenység” („munkakör”, „foglalkozás”) betöltésére jogosít fel, hiszen az illető egy adott területen speciális szakképzettséget („szakmai képzettséget”) szerzett, mely alapján az adott területen tréneri/tanácsadói/mentori munkát csak az végezhet, akik elvégezték e képzéseket. S igen sokan közülük- például egyéni vállalkozóként- üzletszerűen, megélhetést biztosító folyamatos „foglalkozásként” űzik ezt a tevékenységet.

Egész rendszerek jöttek/ jönnek létre úgy, hogy kívül esnek az „állami osztályozási-elismerési rendszerbe” tartozó szakmákat elismerő bizonyítvány-, oklevél kiadásának jogosultsági körén.

Így válik érthetővé a „szakképzettség” fogalmának kettős értelmezése is („állami osztályozási-elismerési rendszer”, vagy azon kívüli):

„Szakképzettség: Követelmények, amelyek alapján az egyén elkezdhet egy foglalkozást, ill. azon belül előbbre juthat. Ennek megszerzését igazoló okirat, amely elismeri a képzés sikeres befejezését, ill. teszt vagy vizsga alapján megfelelő teljesítményt igazol.”

Másik tisztázandó kérdés: a „tanúsítvány” tekinthető-e közokiratnak, amennyiben azt „hatóság”, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, megszabott alakban állít ki, s teljesen bizonyítja a határozatot, s az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát?

Vegyünk példának egy minisztériumi háttérintézményt, amely a saját ágazatához kapcsolódó akkreditációs eljárásban minősíttet képzési programo/ka/t ügyköréhez tartozó –például- szakértői képzések területén. A képzés elvégzéséről kiállított tanúsítvány tekinthető-e közokiratnak, vagy nem? Ha nem, akkor miért nem? (Mert nincs róla ágazati jogszabályi utalás -pl. rendeletben, határozatban, stb.-: „…. közokiratnak tekinthető”?)

A szakképzésről szóló törvény értelmező rendelkezéseiben szerepel az alábbi:

„iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés: jogszabályban meghatározott és hatóság által szabályozott tartalmú és célú képzés, amelynek eredményeként hatóság által meghatározott tevékenység folytatására feljogosító irat (engedély, bizonyítvány, a képző intézmény által kiállított igazolás stb.) kiadására kerül sor, vagy amely képzés hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység nem folytatható;”

Kakukktojás (fordított példa a közoktatás rendszeréből)

A nemzeti köznevelésről szóló törvény a közoktatás rendszerét szabályozza: azt az iskolarendszerű nevelési- oktatási rendszert, amelyben történő végzettséget az állam elismeri. Ez a törvény ki is mondja az alábbiakat:

- „A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.
A középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai végzettség.”

Mind általános iskolában, mind középfokú iskolában egy-egy évfolyam sikeres elvégzését a bizonyítványban rögzítik. Az általános iskola és a középfokú iskola közé beékelődő ún. Köznevelési Hídprogramokban résztvevő tanulók esetében viszont- a törvény szerint- nem bizonyítványban rögzítik az adott tanév elvégzését, hanem tanúsítványt kapnak a gyerekek. Pl.:

„A Híd II. program záróvizsgával zárul, amelyről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A sikeres záróvizsga részszakképesítést tanúsít és középfokú iskolában történő továbbtanulásra jogosít.”

Ez az alábbi kérdéseket veti fel:

A Híd programban szerzett „részszakképzettséget” miért nem bizonyítványban rögzítik (mint pl. a középfok egyes évfolyamainak elvégzését, vagy az általános iskola egyes évfolyamainak elvégzését)? Hiszen ezek a programok államilag szabályozott keretek között folyhatnak majd, a közoktatási rendszerben való továbbhaladást szolgálják, vagyis az állam elismeri az itt szerzett „részképzettséget”:

- „A Köznevelési Hídprogramok nevelési-oktatási programjait az oktatásért felelős miniszter rendeletben adja ki”
- „Köznevelési Hídprogramok általános és középfokú iskolában – a kormány által szabályozott keretek között – szervezhetők. A programokban közreműködő intézményeket a Kormányhivatal jelöli ki”

A Híd programban való részvételével a gyermek tankötelezettségi kötelezettségének is eleget tesz, hiszen a Köznevelési törvény kimondja:

„A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában Köznevelési Hídprogram keretében is, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.”

Felvetődik a kérdés például a Híd II. programmal kapcsolatosan - ahová alapfokú iskolai végzettség nélkül (általános iskolai hatosztályos végzettséggel) lehet belépni a 15. életév betöltése után-, hogy milyen végzettséget lehet itt szerezni:

- alapfokú végzettséget, ami feljogosít középfokú intézményben való tanulásra?
- ha nem alapfokú végzettséget, akkor viszont milyen végzettséget ad (szakmai képzettséget „részszaképesítés” formájában)? Az viszont tény, hogy ennek elvégzése után a tanuló középfokú iskolában folytathatja a tanulmányait.

Ábrázolva a közoktatásban zajló tanulási folyamatot e két esetben „okiratszerzési”- szempontból:

A Szakképzésről szóló törvény (2011. évi CLXXXVII.) az alábbiakat mondja erről:

3. § (1) E törvény hatálya az iskolai rendszerű szakmai képzésre (szakképzésre), valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések esetén – a felnőttképzésről szóló törvény alapján folyó – az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzésre terjed ki. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés vonatkozásában a további szabályokat a felnőttképzésről szóló törvény határozza meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakmai képzés
a) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott Köznevelési Hídprogram keretében megszerezhető részszakképesítés megszerzésére (…) irányul.
25. §
(5) A szakképző iskolában a tanuló részszakképesítésre nem iskolázható be kivéve, ha a felkészítés a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott Köznevelési Hídprogram keretében, valamint a speciális szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában részszakképesítés megszerzésére irányul.

A Szakképzési törvényt értelmezve Zachár László definíciójának megfelelően, ha a „szakképesítés” állam által elismert szakmai képzettség, akkor a „részszakképesítésnek” is állam által elismert „rész-szakmai képzettségnek” kellene lennie (vagyis bizonyítványban kellene rögzíteni).

A Szakképzési törvény viszont az alábbiakat is tartalmazza:

„6. § (1) Az állam által elismert szakképesítéseket az OKJ tartalmazza.
(2) Az OKJ tartalmazza a) a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítéseket, b) az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben is oktatható szakképesítéseket, c) a kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatható szakképesítéseket, továbbá d) a szakképesítés-ráépüléseket és a részszakképesítéseket”

Ez pedig azt a kérdést veti fel, hogy a Köznevelési Hídprogram keretében megszerezhető részszakképesítés megfeleltethető-e az OKJ valamely részszakképesítésének?

Csirmaz Mátyás

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.31.
A köznevelési törvény módosításainak eltörlését kéri az ellenzék az Alkotmánybíróságtól
Az ellenzék ma sajtótájékoztatón jelentette be, hogy készített egy alkotmánybírósági beadványt, amely minden alkotmánysértő módosítást pontról pontra végigvesz, és kéri ezek eltö...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.31.
Vád alatt az érettségit közreadó nyomdász
Vádat emeltek az érettségi feladatokat kiszivárogtató nyomdai alkalmazott ellen – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat szerint a 41 éves, lajosmizsei férfi egy helyi nyomd...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek