OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. augusztus 27.
» Hozzászólások (0)

Czirfusz Dóra – Mózer Dávid

Tábla, kréta, napló...Facebook?!

A Facebook létrehozott egy közösséget, egy olyan terepet, amit a legtöbben ismernek és rendszeresen használnak, ezáltal alkalmas lehet arra, hogy segítségével a formális közösségként összekovácsolódott osztályokból valódi osztályközösségek alakuljanak ki.

 

Czirfusz Dóra: Az egyetemi felvételikor az a kérdés motoszkált bennem, vajon mit tanul az, aki oktatáskutató szeretne lenni. Így jutottam el az ELTE szociológia szakára, ahol jelenleg harmadéves vagyok, majd a pedagógia szaknak is nekivágtam, ahol neveléskutatási asszisztens szakirányon tanulok. A továbbiakban a survey statisztika, illetve a neveléstudományi mesterszakokat is szeretném elvégezni, majd a lifelong-learning szemlélet tükrében további szakosodásokat tervezek, hogy egyszer elmondhassam: most már tényleg oktatáskutató vagyok!

Mózer Dávid: Mindig is érdekelt az emberi viselkedés és az e mögött rejlő motivációk, éppen ezért döntöttem úgy, hogy társadalomtudósi pályára adom a fejem. A lehetőségek közül az ELTE szociológia alapképzésre felvételiztem, és az idei évben sikeresen be is fejeztem. Mivel tudásomat és látásmódomat is szerettem volna szélesíteni a szociológia mellett az ELTE alkalmazott közgazdasági szakát is elkezdtem, ott jelenleg másodévesként tevékenykedem. Reményeim szerint ősztől survey statisztika mesterszakon folytatom tanulmányaimat, hogy később a piac- és közvélemény-kutatás terén is megfelelő tudást szerezhessek.

Kutatás az osztályközösségek online megjelenéséről

A diákok mindig is megtalálták a módját, hogy a tanulási folyamatból kiszakadva szórakoztassák magukat a tanórákon, gyakran a pedagógusok bosszúságára. Míg korábban a tanárok munkáját a padsorok között továbbadott levelezések zavarták meg, mára a hagyományos papír-ceruza helyett az okostelefonok segítségével is használható Facebook hódít a fiatalok körében. A portál azon felül, hogy lehetőséget nyújt ismerősök megkeresésére, illetve új ismeretségek kialakítására, az online kommunikációt is nagymértékben megkönnyíti a kommentelési lehetőségekkel, illetve a chat funkcióval. Egy olyan portálról van szó, ami a fiatalok egyre nagyobb hányadát aktivizálja az internetes téren belül, azonban ez a mennyiségi változás magával hoz egy minőségit is, hiszen egyre többen, egyre többféle módon használhatják a Facebookot.

A digitális technikák széleskörű használatát elsősorban a fiatal generációknak sikerült a mindennapi tevékenységeik közé leggyorsabban integrálni. Az oktatás is igyekszik megfelelni a változásoknak a digitális tananyagok és az IKT-eszközök segítségével, azonban ezeknek a mérsékelt módon és ütemben történő bevezetése nem elégséges ahhoz, hogy a lépést tartani lehessen a diákok gyorsan változó életvitelével és „információéhségével”. Fontos határátlépés a diákok és az oktatók közötti egyre szélesedő szakadék leküzdésében a digitális világ által nyújtotta lehetőségek kiaknázása. Az első teendő mindenképpen az, hogy a történelmi viszonylatban friss, társadalomtudósok körében is vitatott új, információs társadalom néven elhíresült rendszer folyamatait és történéseit megértsük. Mindennek speciális része az ifjúság kultúráját nagyban meghatározó World Wide Web, és ezen belül is a különböző közösségi portálok vizsgálata.

Korábban alig akadt olyan jelenség, amely a diákok legnagyobb részének az érdeklődését felkeltette volna. Napjaink magasan legnépszerűbb (jelenleg Magyarország 4.069.560 regisztrált tagot számol1, amely a hazai lakosság közel felét jelenti, a felhasználók elsősorban a 30 év alatti korosztályból kerülnek ki), és legdinamikusabb ütemben fejlődő online közösségi tere, úgynevezett Social Networking Site-ja a Facebook. Ez a tény pedig legitim alapot nyújt, ahhoz, hogy a vizsgálódások színterének ezt a honlapot tegyük meg. A Facebook létrehozott egy közösséget, egy olyan terepet, amit a legtöbben ismernek és rendszeresen használnak, ezáltal alkalmas lehet arra, hogy segítségével a formális közösségként összekovácsolódott osztályokból valódi osztályközösségek alakuljanak ki. Ezen felül, már a 20. század eleje óta tudjuk, hogy az aktív részvétel mennyire fontos a tanítási-tanulási folyamat során2, így pusztán azáltal, hogy a fontosabb kérdéseket az online felületen is megvitathatják az osztály tagjai akár bejegyzések, akár szavazás útján, a közösség részévé válnak, és maguk dönthetik el, hogy személyiségüknek megfelelően milyen mértékben kívánják aktivizálni magukat.

A középiskolás generáció virtuális világának vizsgálata

Kutatásunkat a témában 2011 októberében kezdtük el szervezni. Az elinduláskor tervünk az volt, hogy felmérjük a középiskolás generáció virtuális világának elrendeződési specifikumait, ezáltal pedig képet kapjunk az úgynevezett „Z” generáció szociális életében releváns szerveződési formák sajátosságairól. Ismerve a legfrissebb ifjúságkutatásokat3, e tekintetben kiemelt szerepet kell szentelnünk a tanulók cyber-jelenlétének. A kutatás komparatív jellegéből adódóan a legfontosabb szempont a vizsgált egyének fizikai életterétől a virtualitásban és az információs térben kiütköző eltérési momentumok kitapintása.

A vizsgálat első lépése az egységként definiált iskolai osztály mint hálózatos rendszer fizikai megjelenésének feltérképezése. Ennek legmegfelelőbb módja a hagyományos több szempontú szociometria4, amely az osztályon belüli kapcsolati elrendeződést hivatott kimutatni, továbbá az elfoglalt pozíciók és szerepek dimenziójában is tájékoztatást nyújt. A tisztánlátás végett, a szociometriához kapcsoltunk néhány háttérváltozót, mint például az iskolai értékekhez fűződő viszonyt, az osztálytársi kapcsolatok fontosságát vagy éppen az osztályklíma egyéni érzékelését. Ezek a változók szolgálnak a szociometriában csupán implicit módon megjelenő torzítások kimutatására.

A felmérés módszertani aspektusának kiemelésre méltó eleme az online szociometria, amely újdonságértékkel bír az osztályközösségek vizsgálatának szintjén, továbbá a benne rejlő lehetőségek sokszínűsége miatt is érdemes kicsit bővebben szót ejteni róla. A módszer kiindulópontja egy offline, hagyományos szociometriához hasonló kérdésblokk. Van azonban egy jelentős különbség a két altípus között, nevezetesen, hogy míg az offline szociometria a valós térben zajló interakciók kimutatását célozza meg (akár megvalósulnak fizikai formában, akár nem), addig az online szociometria a virtuális térben zajló folyamatokat igyekszik körülírni. A fizikai és virtuális élettér kapcsolathálójának mezői közötti különbségekre pedig az offline és online szociometria egymásra helyezéséből, összehasonlításából tudunk következtetni. Természetesen ugyanúgy, mint a hagyományos szociometria esetén, az online változat során is szükség van korrigáló változókra, amelyek kisimítják a módszer hiányosságaiból eredő torzításoktól terhelt képet. Az internethez való hozzáférést és az internetezési attitűdöt mérő változók mellett háttérváltozóként bevontuk a kutatásba a világháló használatának mértékét az osztálytársi kapcsolatok ápolása terén, illetve a Web-felhasználási szokások mérésére szolgáló kérdéseket.

A kutatás technikai oldalát tekintve két részből épül fel. Egy előzetes online kérdőív segítségével kiinduló keretet kaptunk a második szakaszban lefolytatott papíralapú offline és online szociometriai kérdéseket is tartalmazó kérdőív kérdés megfogalmazásához. A papíralapú kérdőívet öt osztályban (gimnáziumi és szakközépiskolai tanulókon) kérdeztük le, összesen 178 tanulótól. A kérdőívek kiértékelése és az elemzés során fogunk választ kapni a kiinduló feltevéseinkre (az adatok feldolgozás alatt).

A kutatási tapasztalatok rövid összegzése

A kutatás eredményeként módunk nyílik az osztályközösségek virtuális szerveződésének sajátosságait részben megismerni. A hangsúly ez esetben a „részben” szóra kerül, hiszen a teljes jelenség feltárásához egyrészt reprezentatív, nagymintás kutatásra lenne szükség, másrészt a felmérés ilyen formában képtelen kauzális kapcsolatok kimutatására. Azonban néhány – ugyan – felületes, de annál fontosabb hipotézis tesztelése lehetségessé válik, ez által pedig az online világ mélyebb megismerése felé haladó úton az első lépéseket megtehetjük. A kutatásból származó leíró elemzés normatív felhasználásának lényegi terepe egyértelműen a 21. századi pedagógia és oktatás.

A pedagógusok, különösen az osztályfőnökök olyan mechanizmusok megismerésével, mint az internetes kapcsolatok alakulása és online tanulás, kiküszöbölhetnek bizonyos problémákat, melyeknek fokozatos leépítésével mérsékelhetők az osztályon belüli marginalizálódási és túlzott differenciálódási tendenciák (klikkesedés, osztályközösség szétaprózódása), új tanulási technikák létrehozásával pedig könnyebben bevonhatják azokat, akiket a hagyományos módon kevésbé sikerült involválttá tenni az oktatásban.

A korábban legfőképpen az iskola falai között működő osztályközösség már az online térben is megjelenhet, hiszen a közösségi portálokon, mint amilyen a Facebook is, csoportok létrehozásával lehetőség van külön osztálycsoportot kialakítani, ezáltal az internethasználó, gyors visszajelzéshez szokott generáció bármilyen kérdés vagy probléma esetén szinte azonnali választ kaphat az akár térben távol tartózkodó osztálytársaktól, vagy osztályfőnöktől. Amennyiben az osztály összes tagja regisztrált felhasználó, elérhető, hogy az egyébként kevés kapcsolattal rendelkező, visszahúzódóbb tanulók is egyenlően részesüljenek az információkból, és ne maradjanak le a fontosabb osztályszintű eseményekről, ezáltal biztosítva az esélyegyenlőséget. Ezen felül akár kontrollként is működhet az oldal, hiszen sok diák számára a házi feladat megjegyzése állandó kihívást jelent, azonban a Social Networking Site, mintegy a leckekönyvet helyettesítve, egy-egy megfelelően időzített tanári bejegyzéssel emlékeztetheti a tanulókat a fontosabb eseményekre, az állandó konzultációs lehetőség biztosításán felül.

Mindezeken túl azonban számos új kaput nyit meg az oktatás platformjain a világháló, melynek kiaknázása lehetetlen a kulcsfogalmak és –folyamatok megértése nélkül.

Ez a kutatás ugyan csak egy szeletét vizsgálja a jelenségnek, úgy véljük, érdemes azon is elgondolkodni, hogy a digitális világ hasznosítása és az azzal szembeni ellenérzés leépítése hozzájárul a korszerű pedagógus-attitűd kialakulásához, valamint a jelenkori oktatás hatékonyságának növeléséhez.

12012-07-09-es adat, a socialbakers.com oldal statisztikái alapján.

2Nahalka István (2003): A tanulás. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

3Bauer Béla – Szabó Andrea (szerk., 2008): Ifjúság 2008, gyorsjelentés

4Mérei Ferenc (1996): Közösségek rejtett hálózata: Szociometriai értelmezés, 3. kiadás, Budapest, Osiris Kiadó, 44-52. p., 132-135. p.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.25.
Tízezrekbe kerül az iskolakezdés, sokan csak hitelből tudják megugrani
A REGIO Játék idei kutatása szerint alapvető tanszerekre 10-15 ezer forintot, iskolatáskára további 5-15 ezer forintot költenek a családok, 10 ezer forint alatt az esetek csupán 12 százalé...
(Forrás: népszava)
--
2019.08.25.
Microsoft-botrány: szerződéseket kért be az ügyészség
A Fővárosi Főügyészség közigazgatási jogi osztálya egy levélben arra kérte az Esterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatóját, hogy legkésőbb augusztus...
(Forrás: napi.hu)
--
2019.08.25.
Segítség, nem merem alternatív iskolába íratni a gyerekem!
Nyár közepén fogadta el az országgyűlés azt a törvénymódosítást, ami több szempontból is megbolygatja az eddig megszokott oktatási rendet. A magántanulóságot felváltja az egyéni munkarend...
(Forrás: Nők Lapja Café)
--
2019.08.24.
Gulyás: az aktuális komoly feladatok indokolják, hogy a közoktatást ismét államtitkár felügyelje
A kormány úgy döntött, hogy a felsőoktatás irányítása az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) kerül - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteki...
(Forrás: eduline)
--
2019.08.24.
„Nem több nyelvvizsgát, hanem kevesebb diákot akar a kormány”
Szél Bernadett szerint ha az általa megismert dokumentum valóban egy nyelvoktatási stratégia, akkor nem sok jóra lehet számítani. – Semmilyen konkrétum nincs benne, csak korábbi kutatások...
(Forrás: népszava)
--
2019.08.24.
Ők lehetnek a felsőoktatást hirtelenjében bekebelező Palkovics új emberei nepszava.hu Publikálás dátuma 2019.08.23. 08:22
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán közölte, hogy idén szeptember elsejétől az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) kerül át a felsőoktatás irányítása....
(Forrás: népszava)
--
2019.08.20.
Ötévesen látott először fehér embert, hetedikben bukott, ma iskolát vezet Miskolcon (interú Orsós Jánossal)
Egyszerű a képlet: ha szakiskolába mész, akkor kapsz ösztöndíjat, ha gimnáziumba, akkor nem. A szegény családokból már senki nem jön érettségizni, mindenki tésztakészítő akar lenni....
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.20.
Magyarul is elindult a világ egyik legjobb tanulási oldala
A Khan Academy neve összekapcsolódott a digitális eszközökkel megvalósult önirányított tanulás fogalmaival. Szülők lelkendezve szokták mesélni, hogy a gyerekük otthon nem (csupán) telefonos...
(Forrás: Qubit)
--
2019.08.20.
Ha elég vagyonos vagy, a gyerekednek mégsem kell Wass Albertet tanulnia
Hírül adták tegnap, hogy Debrecen város és a Debreceni Egyetem együttesen alapítanak meg egy elit, angol-magyar tannyelvű magániskolát Debrecen-Pallagon, amely az egyszerű, mégis sokatmond...
(Forrás: mérce)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek