OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. szeptember 9.
» Hozzászólások (0)

Felnőttképzés- Továbbképzés 3.

Problémák az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben

(A „felnőttség”)

A jelen pillanatban még hatályos közoktatási törvény 18. életévben, a közeljövőre vonatkozóan az új Köznevelési törvény a tanuló 16. életévében határozza meg a tankötelezettséget. Kérdés, hogy ez azt jelenti-e, hogy innentől „felnőttként”, vagyis „nagykorúként” kell kezelni a gyermekeket? (Csirmaz Mátyás)

1. Ki tekinthető „felnőttnek”?

 

A Felnőttképzési törvény értelmező rendelkezése definiálja a „felnőtt” fogalmát:

 

„Felnőtt: felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette.”

 

A jelen pillanatban még hatályos közoktatási törvény 18. életévben, a közeljövőre vonatkozóan az új Köznevelési törvény a tanuló 16. életévében határozza meg a tankötelezettséget. Kérdés, hogy ez azt jelenti-e, hogy innentől „felnőttként”, vagyis „nagykorúként” kell kezelni a gyermekeket? Például:

Ha felnőttként kell kezelni, akkor 16 éves kor betöltéséhez kellene kötni a választójogot, amelyet a Választójogi törvény szabályoz? Vagy a nagykorúsághoz köthető büntethetőséget? (stb.)

Vagy elválik egymástól a tankötelezettségi korhatár és a „felnőttség”(nagykorúság) fogalma, illetve definíciója? Jelenleg ugyanis a kettő egybeesik (18. életév).

Aki 2013- ban 16. életévének betöltésekor teljesíti tankötelezettségét, az a jelenleg hatályos Felnőttképzési törvény alapján „felnőttnek” számít, vagyis elvileg minden további feltétel nélkül részt vehet felnőttképzésben.

A Köznevelési törvény nem ad támpontot felnőttképzésre, csak a felnőttoktatásra vonatkozóan:

„A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) az e törvényben foglaltak szerint vehet részt.
(2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben
a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhatodik,
b) középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.
(3) A tanuló középfokú iskolában attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti….”

 

Jól tudjuk viszont, hogy a „felnőttoktatás” és a „felnőttképzés” két külön kategória (A Felnőttképzési törvény a felnőttképzést szabályozza, a felnőttoktatást nem). A jelenleg még hatályos (régi) Közoktatási törvény tartalmazza a 18. életévhez kötött tankötelezettség mellett azt, hogy 18. életév alatt (s felett) milyen feltételekkel vehetnek részt a tanulók a felnőttoktatásban. A felnőttképzésre vonatkozóan viszont ez a törvény sem tartalmaz szabályokat. Igaz, nem is kell, mivel egyértelmű, hogy aki betölti a 18. életévét, az felnőtt (vagyis „nagykorú”), tehát teljesítette tankötelezettségét, s beléphet a felnőttképzésbe (a Felnőttképzési törvény szabályai szerint).

A Köznevelési törvény 16. életévhez kötött tankötelezettség-előírása egy sor kérdést vet fel nem csak a Felnőttképzési törvény „felnőtt”- fogalom definíciójával összefüggésben, hanem egyéb törvényekkel kapcsolatos koherenciát illetően is: arra vonatkozóan, hogy az egyes törvényekben használt fogalmak – „gyermek”, „kiskorú”- „felnőtt“- „nagykorú”- mennyiben fedik le egymást, vagy más jelentést kapnak a jövőben?

2. Felnőtt vehet csak részt felnőttképzésben?

A Felnőttképzési törvény, azon kívül, hogy meghatározza a „felnőtt” fogalmát, nem mutat egyértelmű utat arra vonatkozóan, hogy életkor szerint kik vehetnek részt a felnőttképzésben.

A törvény bevezető rendelkezéseiben, ahol az kerül kifejtésre, hogy kikre vonatkozik a szabályozás, az alábbiakat írja:

Az állam – e törvény keretei között – mindenki számára biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot.
A törvény hatálya (…) kiterjed a felnőttképzésben részt vevő, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő felnőttre.

 

A belső ellentmondást jól mutatja a törvény „Felnőttképzési szerződés” fejezete, melynek első bekezdésében az alábbi áll: „A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt.” Ezt követően a negyedik bekezdés az alábbiakat írja: „…a felnőttképzési intézménynek azon résztvevőkkel is – a polgári jog általános szabályai szerint – szerződést kell kötnie a képzésre vonatkozóan, akik a tankötelezettségük teljesítése, illetve iskolarendszerű képzésben való részvételük mellett felnőttképzésben is részt vesznek. Tanköteles tanulóval államilag elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzésre felnőttképzési szerződés nem köthető”.

Ha valaki tankötelezettsége teljesítése mellett vesz részt felnőttképzésben, ez azt jelenti, hogy olyan tanuló vesz részt felnőttképzésben, aki még tanköteles (vagyis a jelenleg még hatályos jogszabály alapján nem töltötte be a 18. életévét, az új Köznevelési törvény szerint a 16. életévét.- Tehát kiskorú). Értelmezésemben ez azt jelenti, hogy kiskorú- „tanköteles”- tanuló részt vehet felnőttképzésben (csak államilag elismert szakképesítés megszerzésére irányuló felnőttképzésben nem).

3. A „felnőttség”, „gyermekség” („kiskorú”, „nagykorú”, stb.) fogalmához, értelmezéséhez kapcsolódó főbb törvényi rendelkezések (alacsonyabb szintű jogszabályok ismertetése nélkül):

a.) 1959. IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről1- A cselekvőképesség („kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképesség, illetve cselekvőképtelenség”):
- „Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.”
- „Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen.”

b.) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról:
- „gyermek: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szerinti kiskorú”
- „fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem”
- „fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be”

c.) 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról
- „Házasságot nagykorú férfi és nő köthet.”
- „Kiskorú csak a gyámhatóság18 előzetes engedélyével köthet házasságot”.
- „A gyámhatóság a házasságkötésre indokolt esetben is csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló a tizenhatodik életévét betöltötte”.

e.) Magyarország Alaptörvénye1 (2011. április 25.)
(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.

f.) 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről:
- „Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte”.
- „A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be”.
- A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére, vagy kötelezettségvállalásra irányul.

 

Csirmaz Mátyás

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.05.21.
Ónody-Molnár Dóra: Az ólom- katona
Az ólomkatona azonban váratlanul visszalőtt. Persze fel lehet tenni a kérdést, hogy mire megy vele. Tiltakozhatnak az akadémikusok, amennyire csak akarnak, jön a törvény, amint a végrehajtó...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.05.21.
Nyelvvizsgával kamatmentes az új diákhitel
lső körben várhatóan háromezer fiatal él majd a nyelvtanulási diák­hitel lehetőségével – hangzott el a témában tartott sajtótájékoztatón. A legfeljebb félmillió forintos, októbert...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.05.21.
Komoly feladatok várnak a diákokra a következő hetekben: nyelvi és kompetenciamérés jön
Az idegen nyelvi mérés feladatsora a 6. és 8. évfolyamos diákokra vár, akik 2019. május 22-én tesztelhetik a tudásukat. A feladatsort minden olyan 6. és 8. osztályos diáknak ki kellett tö...
(Forrás: eduline)
--
2019.05.21.
Orbán továbbra sem szán három percet a tiltakozó tanárokra
Közel tízezer aláírás gyűlt eddig össze a budaörsi pedagógusok nyílt levelére, ám a miniszterelnök nem veszi át a dokumentumot. Április elején közel háromszáz budaörsi oktatási, nevel...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.05.18.
Ebbe az iskolába járatja gyerekeit a budai elit: 10-szeres a túljelentkezés, tandíj nincs
"Ha ma elmegyek egy 15 éves érettségi találkozóra, ott az egykori tanítványaim jó része olyan szakmában dolgozik vagy olyan foglalkozást végez, amiről fogalmam sincs, hogy mit jelent, egyszer...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2019.05.18.
Forradalmasítják a vak tanulók matematika oktatását
Ma már minden technológiai feltétel adott, hogy a közoktatásban a látássérült diákok ugyanolyan szinten tanulhassák a matematikát, mint a látó társaik. A szükséges matematikai leíró...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.05.18.
Ne szenvedjenek, mosolyogjanak, ha lecigányozzák őket
A több ezer, családjából kiemelt gyerek jó része roma, és a szakértők egy része szerint jó lenne, ha a többségük roma nevelőszülőhöz kerülhetne. Ők általában könnyebben megtalá...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.05.17.
Robotdiák helyettesít egy beteg gyereket a tanórákon Bécsben
Egy különleges diák, egy 30 centis robot is jár az osztrák főváros egyik általános iskolájába, a Volksschule Neilreichgasséba. Az AV1 névre hallgató robot az egyik tanulót, Dominikot helyettes...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.05.17.
Csak a politika szintjére ne süllyedjen le a vita – történelemtanítás másképp
Miért nem lehet hagyományos módon tanítani a történelmet? Mit kezdjen egy tanár a 20. századdal, amikor a politika is állandóan újra próbálja írni azt? Az ismeretekre vagy a diákok készs...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek