OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. október 6.
» Hozzászólások (0)

Felnőttképzés- Továbbképzés 5.

Problémák az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben
(Alapítási jogról, Továbbképzés-szervezési jogról)

PAT-akkreditáció

A pedagógus- továbbképzési rendszer külön kezeli az „alapítási jogot” és a „felhasználási jogot”:

- az ún. alapítási jog a továbbképzési program tulajdonosi jogát jelenti, mely nem adható tovább más szervezetnek (csak jogutódlással)

- az ún. felhasználási jog a továbbképzési program szervezésének (indításának) jogát jelenti, melyet csak az alapító engedélyezhet másoknak.

Az „alapítási” és a „felhasználói (szervezési- indítási) jog” különválasztásával, pontos szabályozásával egyértelmű viszonyok rajzolódnak ki arra vonatkozóan, hogy kinek milyen jogosultságai vannak.

FAT-akkreditáció

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (FAT: Felnőttképzési Akkreditáló Testület) által akkreditált programok esetén nem választódik szét az ún. alapítási és szervezési jog, egy akkreditáció keretében adják meg az ún. programakkreditációs tanúsítványt. Az a felnőttképzéssel foglalkozó szervezet, aki ezzel rendelkezik, szervezheti, tarthatja az akkreditált képzést.

Maga a Felnőttképzési törvény szövege nem tesz említést az ún. alapítási jogról. „Felhasználói jogról” is csak olyan aspektusból beszél, ha már akkreditált képzési programot akar valaki átvenni attól, aki akkreditáltatta:

„Program-akkreditáció iránti kérelmet kell előterjeszteni a FAT által már akkreditált program más felnőttképzést folytató intézmény általi felhasználása esetén is. A kérelemhez csatolni kell annak igazolását, hogy az akkreditált program felhasználási jogával a kérelmező intézmény rendelkezik.”

Arról viszont, hogy a „felhasználói jog” mit jelent, ugyancsak nem rendelkezik a törvény. Valószínűsíthető, hogy a kérelemhez benyújtott- FAT-nál elsőként akkreditált programmal rendelkező szervezet által kiadott- „igazolásra” bízza, hogy mit engedélyez a másiknak (az, aki már akkreditáltatta, annak, aki az akkreditált programot fel akarja használni):

- a képzési program adott intézmény általi szervezési jogának az engedélyezését, vagy a szervezési jog megadása mellett azt is, hogy az adott intézmény továbbadhatja más intézménynek a felhasználói jogot (vagyis a továbbképzés-szervezési jogot)?

- ha a szerződő fél egyszerűen „csak felhasználói jogot” engedélyez a szerződésben a másik félnek, vagyis nem határozza meg pontosan, hogy mit jelent számára a „felhasználói jog engedélyezése”, akkor kérdés, hogy ebben az esetben ez mit takar: a továbbképzés szervezési jogát a kérelmező szervezetre vonatkozóan, s egyben a szervezés jog továbbadási lehetőségét egy következő szervezet részére? Vagy csak az elsőt?

Szociális terület akkreditációja

A szociális terület képzési akkreditációjával írássorozatom első részében már részben foglalkoztam. Ezt a gondolatmenetet folytatom mostani írásomban „alapítási”, „szervezési jog” összefüggésrendszerben.

A személyes gondoskodást végző személyeknek szóló továbbképzési programok minősítési eljárását szabályozó 9/2000 (VIII.4.) SZCSM rendelet nem tartalmaz sem „alapítási”, sem felhasználói jog” kifejezést. A rendelet „szervezési jogról” és „minősítésről” beszél, ami elvileg nagyjából megfeleltethető a pedagógus- továbbképzési rendszer „szervezési- indítási (felhasználói)” jogának, s az ún.”alapítói jognak”. Gyakorlatilag viszont nem választja szét egyértelműen az „alapítás” és a „szervezés-indítás (felhasználás)” feltételrendszerét, előírásait. Ez tükröződik az ún. Minősítési Adatlapból is, ahol a képzési program szakmai tartalmi leírása sajátosan keveredik a képzés-szervezésre, indításra vonatkozó kérdésekkel (Pl.: „I. 2. A továbbképzési program lebonyolításáért felelős személy (szervező) adatai”; „II. 8. 2. Tervezett továbbképzés az indítás konkrét helyszíne szerint”; „II. 8. 3. Tervezett továbbképzés indítása megyék szerint”, stb.).

A rendelet kimondja, hogy „érvényes minősítéssel rendelkező továbbképzési programok akkor indíthatók, ha a továbbképzést szervezők a tárgyévet megelőző év október 15-ig egy erre szolgáló adatlapon bejelentik az Intézetnek (ez a „Továbbképzési Jegyzék adatlapja”).

Érdekes, hogy a rendelet maga nem tartalmazza mellékletként a „minősítés” tartalmát, a minősítés szempontjait – mint a pedagógus- továbbképzési jogszabály-, csak a „Továbbképzési Jegyzékre” történő bejelentés adatlapját (a „Minősítési Adatlapot” évente adják ki közlemény formájában). Ez utalhat a „minősítés” tartalmi, szakmai stabilitásának hiányára is.

A rendeletben leírt „minősítés” nem pontosan fedi le a- FAT- nál és a PAT- nál értelmezett- programakkreditációs tevékenységet sem. Ugyanis különbséget tesz „akkreditáció” és „akkreditáció” között:

A továbbképzési programok minősítését végző Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság által a minősített programokból összeállított továbbképzési jegyzék- melyet megküld a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Felnőttképzési Akkreditációs Testületének, s amely az alapján kiadja a programakkreditációt igazoló tanúsítványt- csak a minősített „továbbképzés céljából szervezett tanfolyamokat”, s a „szakmai személyiségfejlesztő foglalkozásokat” tartalmazza. A többi minősített tevékenységet nem (szakmai tanácskozás; külföldi vagy hazai tanulmányút; szakmai műhely). Ez utóbbiak akkreditációja minek tekinthető? (a 9/2000 SZCSM rendeletben mindegyik „minősített szakmai továbbképzésként” van definiálva)

Összehasonlító táblázat

Pedagógus- továbbképzési program (PAT) Megszerezhető akkreditáció (minősítés) Kik?
Továbbképzési program (tanfolyam) Alapítási jog: program- alapítási akkreditációs eljárás keretében Bárki, aki megfelel a felnőttképzési törvénynek, a hozzá tartozó jogszabályoknak (felnőttképzési- ágazati/oktatás/).
Felhasználási jog (vagyis szervezési jog): „Adatszolgáltatás”- „Továbbképzési Jegyzék”- eljárás keretében (régen: „indítási engedély”)- Bárki, aki megfelel a felnőttképzési törvénynek, a hozzá tartozó jogszabályoknak (felnőttképzési- ágazati/oktatás/)., s rendelkezik az alapítási engedély felhasználási jogával (alapító, vagy az alapító által másnak adott szervezési-indítási igazolás, felhatalmazás alapján)
Továbbképzési program (képzési program) (FAT) Megszerezhető akkreditáció (minősítés) Kik?
Továbbképzési program (tanfolyam) „Felhasználási jog” egy akkreditációs eljárás keretében -Bárki, aki megfelel a felnőttképzési törvénynek, a hozzá tartozó jogszabályoknak (felnőttképzési).
- Aki az előzőnek megfelel, s rendelkezik a képzési program felhasználási jogával, az is benyújthat kérelmet ugyanarra a programra
Személyes gondoskodást végző személyeknek szóló továbbképzés (OSZGYTSZB) Megszerezhető akkreditáció (minősítés) Kik?
(hasonló a pedagógus- továbbképzés rendszeréhez, az alábbi kitételekkel)
továbbképzés céljából szervezett tanfolyam Minősítés: program- („alapítási”?) akkreditációs eljárás keretében Nem elég, hogy megfeleljen a felnőttképzési törvénynek, s a hozzá tartozó jogszabályoknak, leszűkíti bizonyos intézménytípusokra (nem az ágazatra vonatkozó rendelet, hanem a rendeletre hivatkozó minősítési adatlap)
Szervezési jog: „Továbbképzési Jegyzék”- eljárás keretében Nem elég, hogy megfeleljen a felnőttképzési törvénynek, s a hozzá tartozó jogszabályoknak, maga a rendelet szűkíti le bizonyos intézménytípusokra.
szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás Minősítés: program- („alapítási”?) akkreditációs eljárás keretében Bárki, aki megfelel a felnőttképzési törvénynek, a hozzá tartozó jogszabályoknak (felnőttképzési- ágazati/szociális/).
Szervezési jog: „Továbbképzési Jegyzék”- eljárás keretében Bárki, aki megfelel a felnőttképzési törvénynek, a hozzá tartozó jogszabályoknak (felnőttképzési- ágazati/szociális/).
- szakmai tanácskozás
- külföldi vagy hazai tanulmányút
- szakmai műhely
Minősítési eljárás keretében Bárki, aki megfelel a felnőttképzési törvénynek, a hozzá tartozó jogszabályoknak (?),(felnőttképzési- ágazati/szociális/).

A „kötelező bejelentés”

A Felnőttképzési törvény lehetővé teszi különböző ágazati akkreditációs rendszerek számára (oktatási ágazat, szociális ágazat,..), hogy a hatókörükben akkreditált programokat bejelentsék az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez. A bejelentés alapján a FAT akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül kiadja az ún. programakkreditációs tanúsítványt (pl. a PAT által akkreditált továbbképzési program, az alapító által történő bejelentést követően automatikusan megkapja a FAT- programakkreditációs tanúsítványt is).

Csirmaz Mátyás

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.07.23.
Döntetlen: a Nagy Blankát mocskoló kormánylap mellé állt a
Eddig sorra nyerte a pereket Nagy Blanka az őt lejáratni próbáló kormánylapok ellen, de az ítélőtábla ezúttal felemás ítéletet hozott: rábólintottak a Ripost.hu fellebbezésére. A pernyertess...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.07.23.
A finn elnökségi konferencián a Kreatív Partnerség Magyarország program
2019. júliusában vette át az európai uniós elnökséget Finnország. A finn elnökség keretében, az első szakmai esemény a 2019. július 8-10. között, Helsinkiben megrendezett, Creative Transformations...
(Forrás: Kölöknet)
--
2019.07.23.
Mi jön az OKJ-rendszer helyett?
Az OKJ-s képzések megszüntetésével leegyszerűsödne és szétválasztható lenne az iskolai keretek között és a felnőttképzési tanfolyamokon megszerezhető szakképesítés. Információink...
(Forrás: index)
--
2019.07.23.
Nekiment a Magyartanárok Egyesületének elnöke Háy Jánosnak
Arató szerint negyvenévnyi küzdelem van abban, hogy az irodalomtanítás figyelme a tanárok jelentős részénél már a művekre és nem az írók életrajzára irányul. Miután végigveszi, milyen...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.07.23.
Kézivezérlésre állítják az oktatást: könnyítenek az iskolaigazgatók kinevezésén
Ismét adminisztratív intézkedésekkel akarnak egy egyre súlyosbodó problémát megoldani – nyilatkozta lapunknak egy Pest megyei iskola igazgatója. Mint mondta, tapasztalatai szerint egyre nehezebb...
(Forrás: Népszava)
--
2019.07.22.
Menekülnek a tanárok, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt
Úgy látszik, nem lesz megoldás a pedagógushiányra, hogy nyugdíjaskorú tanárokat dolgoztassanak tovább, mert a tanárok menekülnek a munkából, még tíz órát sem hajlandók vállalni. Csak...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.07.22.
143 391 nettó – elkeseredetten posztolják fizetésüket a szakpedagógusok
A kormány hangzatos számokat közöl az oktatásban dolgozók anyagi megbecsülésével kapcsolatban. A pedagógusok hatodik éve nem kapnak béremelést, ezenkívül a nevelést, oktatást segítő...
(Forrás: mérce)
--
2019.07.22.
A budaörsi iskolaigazgatók csicskáztatása és a köznevelési törvény módosítása mutatja meg a NER lényegét
A mostani, budaörsi esetben és az alternatív iskolákra vonatkozó törvénymódosításban közös vonás, hogy nincs bennük semmiféle racionális elem azon felül, hogy a minisztériumtól eleve...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.07.22.
Az Emmi „nem találta meggyőzőnek” az elutasított budaörsi igazgatók pályázatait
Az iskolaigazgatók kinevezése a jogszabályban előírt eljárás szerint történik, a végső döntés, a kinevezés joga az oktatásért felelős miniszteré. A jogszabályban kijelölt döntéshoz...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek