OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. október 6.
» Hozzászólások (0)

Felnőttképzés- Továbbképzés 5.

Problémák az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben
(Alapítási jogról, Továbbképzés-szervezési jogról)

PAT-akkreditáció

A pedagógus- továbbképzési rendszer külön kezeli az „alapítási jogot” és a „felhasználási jogot”:

- az ún. alapítási jog a továbbképzési program tulajdonosi jogát jelenti, mely nem adható tovább más szervezetnek (csak jogutódlással)

- az ún. felhasználási jog a továbbképzési program szervezésének (indításának) jogát jelenti, melyet csak az alapító engedélyezhet másoknak.

Az „alapítási” és a „felhasználói (szervezési- indítási) jog” különválasztásával, pontos szabályozásával egyértelmű viszonyok rajzolódnak ki arra vonatkozóan, hogy kinek milyen jogosultságai vannak.

FAT-akkreditáció

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (FAT: Felnőttképzési Akkreditáló Testület) által akkreditált programok esetén nem választódik szét az ún. alapítási és szervezési jog, egy akkreditáció keretében adják meg az ún. programakkreditációs tanúsítványt. Az a felnőttképzéssel foglalkozó szervezet, aki ezzel rendelkezik, szervezheti, tarthatja az akkreditált képzést.

Maga a Felnőttképzési törvény szövege nem tesz említést az ún. alapítási jogról. „Felhasználói jogról” is csak olyan aspektusból beszél, ha már akkreditált képzési programot akar valaki átvenni attól, aki akkreditáltatta:

„Program-akkreditáció iránti kérelmet kell előterjeszteni a FAT által már akkreditált program más felnőttképzést folytató intézmény általi felhasználása esetén is. A kérelemhez csatolni kell annak igazolását, hogy az akkreditált program felhasználási jogával a kérelmező intézmény rendelkezik.”

Arról viszont, hogy a „felhasználói jog” mit jelent, ugyancsak nem rendelkezik a törvény. Valószínűsíthető, hogy a kérelemhez benyújtott- FAT-nál elsőként akkreditált programmal rendelkező szervezet által kiadott- „igazolásra” bízza, hogy mit engedélyez a másiknak (az, aki már akkreditáltatta, annak, aki az akkreditált programot fel akarja használni):

- a képzési program adott intézmény általi szervezési jogának az engedélyezését, vagy a szervezési jog megadása mellett azt is, hogy az adott intézmény továbbadhatja más intézménynek a felhasználói jogot (vagyis a továbbképzés-szervezési jogot)?

- ha a szerződő fél egyszerűen „csak felhasználói jogot” engedélyez a szerződésben a másik félnek, vagyis nem határozza meg pontosan, hogy mit jelent számára a „felhasználói jog engedélyezése”, akkor kérdés, hogy ebben az esetben ez mit takar: a továbbképzés szervezési jogát a kérelmező szervezetre vonatkozóan, s egyben a szervezés jog továbbadási lehetőségét egy következő szervezet részére? Vagy csak az elsőt?

Szociális terület akkreditációja

A szociális terület képzési akkreditációjával írássorozatom első részében már részben foglalkoztam. Ezt a gondolatmenetet folytatom mostani írásomban „alapítási”, „szervezési jog” összefüggésrendszerben.

A személyes gondoskodást végző személyeknek szóló továbbképzési programok minősítési eljárását szabályozó 9/2000 (VIII.4.) SZCSM rendelet nem tartalmaz sem „alapítási”, sem felhasználói jog” kifejezést. A rendelet „szervezési jogról” és „minősítésről” beszél, ami elvileg nagyjából megfeleltethető a pedagógus- továbbképzési rendszer „szervezési- indítási (felhasználói)” jogának, s az ún.”alapítói jognak”. Gyakorlatilag viszont nem választja szét egyértelműen az „alapítás” és a „szervezés-indítás (felhasználás)” feltételrendszerét, előírásait. Ez tükröződik az ún. Minősítési Adatlapból is, ahol a képzési program szakmai tartalmi leírása sajátosan keveredik a képzés-szervezésre, indításra vonatkozó kérdésekkel (Pl.: „I. 2. A továbbképzési program lebonyolításáért felelős személy (szervező) adatai”; „II. 8. 2. Tervezett továbbképzés az indítás konkrét helyszíne szerint”; „II. 8. 3. Tervezett továbbképzés indítása megyék szerint”, stb.).

A rendelet kimondja, hogy „érvényes minősítéssel rendelkező továbbképzési programok akkor indíthatók, ha a továbbképzést szervezők a tárgyévet megelőző év október 15-ig egy erre szolgáló adatlapon bejelentik az Intézetnek (ez a „Továbbképzési Jegyzék adatlapja”).

Érdekes, hogy a rendelet maga nem tartalmazza mellékletként a „minősítés” tartalmát, a minősítés szempontjait – mint a pedagógus- továbbképzési jogszabály-, csak a „Továbbképzési Jegyzékre” történő bejelentés adatlapját (a „Minősítési Adatlapot” évente adják ki közlemény formájában). Ez utalhat a „minősítés” tartalmi, szakmai stabilitásának hiányára is.

A rendeletben leírt „minősítés” nem pontosan fedi le a- FAT- nál és a PAT- nál értelmezett- programakkreditációs tevékenységet sem. Ugyanis különbséget tesz „akkreditáció” és „akkreditáció” között:

A továbbképzési programok minősítését végző Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság által a minősített programokból összeállított továbbképzési jegyzék- melyet megküld a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Felnőttképzési Akkreditációs Testületének, s amely az alapján kiadja a programakkreditációt igazoló tanúsítványt- csak a minősített „továbbképzés céljából szervezett tanfolyamokat”, s a „szakmai személyiségfejlesztő foglalkozásokat” tartalmazza. A többi minősített tevékenységet nem (szakmai tanácskozás; külföldi vagy hazai tanulmányút; szakmai műhely). Ez utóbbiak akkreditációja minek tekinthető? (a 9/2000 SZCSM rendeletben mindegyik „minősített szakmai továbbképzésként” van definiálva)

Összehasonlító táblázat

Pedagógus- továbbképzési program (PAT) Megszerezhető akkreditáció (minősítés) Kik?
Továbbképzési program (tanfolyam) Alapítási jog: program- alapítási akkreditációs eljárás keretében Bárki, aki megfelel a felnőttképzési törvénynek, a hozzá tartozó jogszabályoknak (felnőttképzési- ágazati/oktatás/).
Felhasználási jog (vagyis szervezési jog): „Adatszolgáltatás”- „Továbbképzési Jegyzék”- eljárás keretében (régen: „indítási engedély”)- Bárki, aki megfelel a felnőttképzési törvénynek, a hozzá tartozó jogszabályoknak (felnőttképzési- ágazati/oktatás/)., s rendelkezik az alapítási engedély felhasználási jogával (alapító, vagy az alapító által másnak adott szervezési-indítási igazolás, felhatalmazás alapján)
Továbbképzési program (képzési program) (FAT) Megszerezhető akkreditáció (minősítés) Kik?
Továbbképzési program (tanfolyam) „Felhasználási jog” egy akkreditációs eljárás keretében -Bárki, aki megfelel a felnőttképzési törvénynek, a hozzá tartozó jogszabályoknak (felnőttképzési).
- Aki az előzőnek megfelel, s rendelkezik a képzési program felhasználási jogával, az is benyújthat kérelmet ugyanarra a programra
Személyes gondoskodást végző személyeknek szóló továbbképzés (OSZGYTSZB) Megszerezhető akkreditáció (minősítés) Kik?
(hasonló a pedagógus- továbbképzés rendszeréhez, az alábbi kitételekkel)
továbbképzés céljából szervezett tanfolyam Minősítés: program- („alapítási”?) akkreditációs eljárás keretében Nem elég, hogy megfeleljen a felnőttképzési törvénynek, s a hozzá tartozó jogszabályoknak, leszűkíti bizonyos intézménytípusokra (nem az ágazatra vonatkozó rendelet, hanem a rendeletre hivatkozó minősítési adatlap)
Szervezési jog: „Továbbképzési Jegyzék”- eljárás keretében Nem elég, hogy megfeleljen a felnőttképzési törvénynek, s a hozzá tartozó jogszabályoknak, maga a rendelet szűkíti le bizonyos intézménytípusokra.
szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás Minősítés: program- („alapítási”?) akkreditációs eljárás keretében Bárki, aki megfelel a felnőttképzési törvénynek, a hozzá tartozó jogszabályoknak (felnőttképzési- ágazati/szociális/).
Szervezési jog: „Továbbképzési Jegyzék”- eljárás keretében Bárki, aki megfelel a felnőttképzési törvénynek, a hozzá tartozó jogszabályoknak (felnőttképzési- ágazati/szociális/).
- szakmai tanácskozás
- külföldi vagy hazai tanulmányút
- szakmai műhely
Minősítési eljárás keretében Bárki, aki megfelel a felnőttképzési törvénynek, a hozzá tartozó jogszabályoknak (?),(felnőttképzési- ágazati/szociális/).

A „kötelező bejelentés”

A Felnőttképzési törvény lehetővé teszi különböző ágazati akkreditációs rendszerek számára (oktatási ágazat, szociális ágazat,..), hogy a hatókörükben akkreditált programokat bejelentsék az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez. A bejelentés alapján a FAT akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül kiadja az ún. programakkreditációs tanúsítványt (pl. a PAT által akkreditált továbbképzési program, az alapító által történő bejelentést követően automatikusan megkapja a FAT- programakkreditációs tanúsítványt is).

Csirmaz Mátyás

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.05.26.
Óriási az érdeklődés a nyári táborok iránt
A járvány miatt sok szülő használta fel a munkahelyi szabadságát, hogy a gyermekére vigyázhasson otthon, ezért ők nehezebben tudják majd megoldani a felügyeletet a nyári szünidő alatt....
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.05.22.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul á...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.21.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.05.19.
Jön a revans Gyöngyöspatáért: a Fidesz törvényt módosítana, hogy a szegregált diákok ne kaphassanak többé kártérítést
A gyöngyöspatai perrel csak egy szereplő járt jól, az a Soros-szervezet, amely az egészet kiagyalta, megszervezte és végigvitte - jelentette ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.05.19.
A gyermekmegőrzés nem váltja ki az otthoni tanulást
Megemelkedett az iskolai ügyeletet igénybe vevő gyerekek száma: míg a digitális munkarend első heteiben napi 3-400 diák, ma már 2400 tanuló veszi igénybe a gyermekfelügyeletet – válaszolta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.19.
Csak egy jó kis válság kellett ehhez: óriási lehetőséget kaptak a magyar iskolák (interjú Vass Vilmossal)
Mennyi diákot ért el valójában a mostani munkarend? Mekkora volt a digitális eszközkielégítettség? Mennyire tudtak élni ezzel az új helyzettel a tanárok? Kik azok, akik innovatívak voltak...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2020.05.19.
Vissza az iskolába két hétre? Miért volna ez jó?
Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel– foglalja össze egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál” iskola....
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek