OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. október 17.
» Hozzászólások (8)

34. esélyegyenlőségi napló

A szegénység nem etnikai kérdés

Amikor az ember nézi a híreket, benne az afrikai éhségtáborokat, vagy India koldusgyerekeit, túl távolinak érzi ezt az egészet. Rányom a távkapcsoló gombjára, és már el is hessegeti magától a rossz érzést, a kellemtelen gondolatokat.

Aztán, ha kicsit szétnéz, rájön, körülötte is jelen van a szegénység, a gyermekszegénység, a nyomor. Itt, a megyénkben is vannak olyan területek, amelyek a 33 LHH-s kistérségekhez tartoznak. Persze ez a felületes szemlélőnek nem látszik. Aki átutazik ezen a vidéken, a városokban nem látja nyomát. És nem látja a falvak főutcáin sem. De elég csak letérni az útról, kimenni a települések szélére, az utolsó utcákhoz, az utolsó házakhoz, vagy befordulni egy-egy zsáktelepülésre, és olyan látvány tárul a szeme elé, aminek nem kellene itt lennie, Európa közepén, a 21.században.

Szeretnem Önöket képzeletben elhívni egy ilyen utcába. Nem messze, 50 -60 km-re innen, Debrecentől sok ilyen helyet találni. Tapasztalatból beszélek, mert ezeken a helyeken mi, az Igazgyöngy Alapítvány munkatársai gyakran megfordulunk. Megyünk a tanítványaink után, mert az iskolában érzékeljük, ha baj van. Hogy miből? A felfeslett, két számmal nagyobb cipőből, amibe zokni novemberben sem jut. A vékonyka kabátról, amikor már jóval fagypont alatt van az idő. A zaklatott gyerek látványától, aki a tízóraiig nem bír figyelni. Abból, hogy a híg húsléhez is kenyeret kér a menzai ebédnél. Ahogy eszik. Ahogy nagyon figyel az ételre. Hogy a programoknál, kirándulásnál, előadásnál az első izgatott kérdése: ez ingyen van? Mert tudja, ha fizetni kell érte, neki nem szabad jelentkeznie. Attól, hogy olyan szavakat tud, amiket ma nem kellene egy gyereknek, amelyek a nyomor szavai. Mint a kamatos pénz, a fizetési előleg, a közmunka, a családi…Mert egy nyolc évesnek még nem ezeket a szavakat kellene értenie. És látjuk a felszerelés hiányából, a sokszori beírásról, amit az általános iskolában kap, mert nem visz színes papírt, vagy körzőt, tornacipőt. Sokan mondják, hanyagságból. Mi már pontosan tudjuk, hogy mert nem jut rá. Mert miből is jutna?

A 42 ezret is csak a szerencsések viszik haza, akik nyolc órában közmunka programokban dolgozhatnak, vagyis dehogy, hisz hetente fizetnek, ebből előbb leveszik a kukadíjat, a bank a tartozást, és gyakran van, hogy az átdolgozott hét után semmi sincs a számlán, nincs miből kenyeret venni sem. Nem hogy villanyszámlát fizetni, vagy ruhát, cipőt venni. A többség persze 22 800-at kap, a foglalkoztatást helyettesítő támogatást. Mert közmunka sem jut mindenkinek. És ehhez jön még a családi pótlék. Amiről sokan mondják, akik jó messze vannak ettől, hogy túl sok nekik. De ha valaki elosztja, egy főre, rögtön látszik, mennyi az annyi. Hogy sokaknak még, ha nem is tartoznának sem jut egy főre egy hónapra 20 ezer Ft. De van, ahol a tartozások miatt ötezer sem. És ez, szűkösen, talán két hétre elég. Aztán kezdődik a túlélésért a küzdelem, jó, ha akad napszám, ami 3500 errefelé, de most, hogy vége a betakarításnak, nem lesz ez sem. És nem ad a természet sem, vége a csigázásnak, bodzaszedésnek, a vasazás sem megy már. Nem sok választás marad. Vagy a kamatos pénz, az uzsora, mert mindenütt van, aki a nyomorultakon élősködik, vagy a banki kölcsön, ami házhoz megy, és a semmire is ad. Jó magas thm-mel.

A házak pedig? Félkomfortos, vagy komfort nélküliek, melyekben ilyenkor már hamar sötét lesz, villany nélkül. Víz csak az utcán, a közkutaknál, ahol nem zárták még le azokat. Mert az önkormányzatok is szegények, ott spórolnak, ahol tudnak. Bent egy, legfeljebb két helyiség, ilyenkor, ahogy jön a fűtési időszak, mindenki egy szobában alszik. Mert csak egy kályha van. Már ahol van. A szobák bútorzata csupán ágyakból áll, fekvőhelyek csak, az alvásnál a Móricz regényekből ismert lábtól fekvés bevett gyakorlat még most is. Vacsora szűkösen, van, mikor semmi. Mosdás? Éppen csak. Mire a kútról behozott víz megmelegszik a kályhán, ha csak öt perc jut egy gyerekre, az is túl sok idő. Mosás? Kézzel, centrifuga nélkül, ősszel, télen nehezen száradó ruhákkal. Nehéz tisztán tartani őket. Váltóruha kevés van. És ott vannak még a járulékok, a nyomor hozadékai, igen, az élősködők, az örökös küzdelem a fejtetűvel, a csótánnyal, poloskával, és persze, a patkánnyal. Ami felfúr, aláfúr az alap nélküli vályogfalaknak, és bejut, be a szobába. Amikor először megmart egy patkány egy gyereket, nagyon megrémültem, azt hittem ilyen nem történhet meg. Ma már csak azt nézem, milyen mély a seb. Mert gyakoribb lett, mint gondoltam.

Hogy mi miért csináljuk? Mert nem lehet nézni, ahogy a gyerekek újratermelik a szüleik, nagyszüleik nyomorát. Hogy kimaradnak az iskolából, analfabétán, munkaerőpiaci szempontból értékelhetetlen tudással. Nem lehet hagyni, hogy tizenévesen anyává legyenek. Nem lehet bírni, hogy nem tudják kiváltani a gyógyszert, és az állandó megfázás szövődményei tovább nyomorítják őket. Az embernek nem lehet elfogadni, hogy gyerekeknek már a születésük pillanatában eldöntetett a sorsa.

És ne szűkítse le senki ezt a cigányságra, kérem. Ma már nagyon sokan élnek így a nem cigányok közül is. A szegénység nem etnikai kérdés. Mióta dolgozunk, azt tapasztaljuk, hogy egyre többen csúsznak le a mélyszegénység szintjére, elveszítve előbb állást, aztán házat, mindent, és tengődnek ugyanígy, egy darabig még tartva magukat, a semmit, végül már nem akarják, és nem tudják elfedni sem, hogy bedarálta őket a nyomor.

A mostani világban a szegénység stigmatizál. Gyakran hallani azoktól, akiket nem érint, olyasmit, mintha ez csupán személyes döntés lenne. Engem nagyon dühít ez. Dühítenek a megszorítások, mert nem társulnak mellé lehetőségek. Mert ahol nincs munka, ott nem lehet munkára motiválni azzal, hogy kevesebb segélyt adnak. Dühít, hogy egyre inkább a hatósági eszközöket erősítik. Hogy csak a büntetésben látják a megoldást.

Túl sokan csúsztak le a szemem előtt. Túl sok család. Láttam asszonyt, aki saját testét bocsátotta áruba, mert nem tudott megélni. Láttam férfit, aki sosem lopott, de, mikor nem volt fa, és a gyermeki fáztak, megtette.

Nem tudom, most milyen telünk lesz. A tavalyi is nehéz volt, most még kevesebb lesz a pénz, tovább szűkül a megélhetés lehetősége. És tovább szűkül a gyerekek lehetősége arra, hogy normálisan fejlődjenek. Ne feledjük: egy gyerek sosem tehet arról, hogy hova születik. Ő kiszolgáltatott, védelemre szorul. Az ENSZ deklarálja a gyermekjogokat. Ma azonban ezeket nálunk nem lehet érvényesíteni. A gyermekszegénység jelen van, tömegeket érintve.

Mit tehetünk hát? Lehet azt hinni, hogy a szegénység ott marad, a falvakban, és jól van ez így, mindig voltak szegények, vannak is, és lesznek is. De azt gondolom, ha ekkora szakadék van a társadalomban, és ekkora tömegeket érint, akkor nem jól van így. A gyerekek tényleg a jövő zálogai. És a nyomorból ritkán lehet pozitív jövőt építeni. Azt is biztosan tudom, hogy maguktól már nem képesek változtatni. A lehetőségeik annyira beszűkültek, a generációk óta továbbörökített nyomor sajátos szabályai már annyira beléjük rögzültek, hogy csak a mi segítségünkkel találhatnak kiutat. Az Igazgyöngy Alapítvány értük dolgozik. A gyerekekért. És fontos az is, hogy velük. A szülőkkel, családokkal, közösségekkel.

Ma van a Szegénység Világnapja. Szeretném, ha elgondolkoznának arról, amiket mondtam. Szeretném, ha az emberek nem fordítnák el a fejüket. Nem gondolnák azt, hogy ez nem az ő dolguk. Hogy nincs hozzá közük. Ha megértenék, hogy rossz lesz így a világ. Hogy belátnák, a nyomorban élők egyéni felelőssége mellett a társadalomnak is van felelőssége ebben.

Felelőssége és feladata is. Mindannyiunknak.

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

pedigré | 2012. október 25.

"Nem engedünk az EU-nak!"-üvöltötte arcomba,majd kiragadta kezemből utolsó zsíros kenyeremet, s odadobta kutyáinak, amelyek megszagolták,s undorodva sündörögtek odébb pedigré illatukkal.
zöldbéka | 2012. október 18. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Engem mindig "dühít", miközben a célt nemesnek tartom, mikor afrikai éhező gyerekeknek indítanak jótékonysági gyűjtést különböző szervezetek, miközben mellettem a folyosón esik össze a napok óta normális ételt nem evett fiatal, mikor tanulóm hetekig nem jön, mert nincs vonatbérletre (se, meg enni se...) pénzük és az a gyerek jön suliba a sok közül, akinek éppen jut cipő meg ruha! Mikor lányka 16 évesen áll az út szélén és várja a kuncsaftot, másik kéreget a Tesco előtt, harmadik suli helyett zöldséget árul a metróbejáratnál - mert kell otthon a kaja a sok éhes szájnak.
Már nem kell ehhez sajnos Nórihoz menni Berettyóújfaluba és környékére, vagy Hajnihoz menni Turára, elég kilépni Pesten az ajtón.
Milyen jövőt kapnak ezek a gyerekek? Ez egy egész ország szégyene, mert nem hiszem el, hogy nem lehet tenni ellene. Ahogy kollégáim többsége megeteti az éhezőt, ruhát hord folyamatosan, úgy összefoghatna a magyar társadalom (és nem csak ünnepek idején)is, ha már "döntéshozóink" nem teszik.
Csináljunk egy jobb világot!
CsirmazM | 2012. október 18.

A szegénység olyan nagy, hogy már régen nem/csak/ etnikai kérdés:
Eurostat adatai szerint Magyarországon 2010-ben a lakosság 22 százaléka súlyos anyagi nélkülözést élt meg. Ez 10 millió lakosra vetítve 2 millió 200 ezer embert jelent.
Most 2012 van, ami sokkal kegyetlenebb helyzet a szegénység szempontjából, mint volt 2010-ben, a felméréskor.

Az Eurostat 2010-es adataiban az Európai Unió országainak anyagi szegénység szerinti rangsorában utánunk csak Lettország, Románia és az EU legszegényebb államának számító Bulgária foglalt helyet. 2012- ben ugyan ki?

Az anyagi erőforrások túlnyomó része Magyarországon egy szűk elit kezében összpontosul, mely gátlástalanul használja ki a lenyúzott társadalom magatehetetlenségét.
Forgács Péter | 2012. október 18.

Tegnap ott jártam Nórinál... amit itt leír az "csak" a felszín. Ott lenni és látni kell.

Milyen kitörési pont adódhat egy olyan településen, ahol a templom, a bolt után - nagyon cinikusan megfogalmazva - a kocsma is rég bezárt?

Az okosok által most nálunk is jól kitalált - az érettségihez - kötelező 30 óra közmunka terve alapvetően jó. Csak ne a belvárosi iskola szomszédságában található parkot takarítsanak az alatt a gyerekek. Tessék Őket elküldeni IDE!!!
Hogy lássák, megértsék min és hogyan kell majd már nekik - nem fölényesen kívülről megmondva a tutit - változtatniuk.
Láng Eszter | 2012. október 18.
Ki fogom nyomtatni, és kiteszem az egyetemen, hogy a hallgatóim is olvassák el. Mert bizony sokan csukott szemmel járnak...
Köszönöm mindazoknak, akik felemelik a hangjukat és segítenek, L. Ritók Nórának különösen!
Marika | 2012. október 18.
Sajnos, én ugy látom, kevesen vagyunk, akik igy látják.... terjed a közöny, az oda nem figyelés, a mások hibáztatása...a gazdasági válság nincs egyedül...ez erkölcsi válság is. Döbbenetes az a szociális érzéketlenség, amit sok helyen tapasztalok. Pedig a megnyomorodás sokakat elérhet...
Juli | 2012. október 17.
Hidd le, Csilla, sokan látják így, persze ez önmagában nem elég a változáshoz, változtatáshoz.
csilla | 2012. október 17.
Én pár napja ordítottam levélben egy tömörített hasonlót, végső elkeseredettségemben egy barátnak. Ez itt attól sokkal szebb, mint az én kétségbeesett egy ordításom. Ugye ezt kettőnkön kívül is, más is így látja?
De legalább már veled ketten vagyok.
Jön a tél, félek és féltek.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Szakszervezet: veszélyben az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek autonómiája
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerdán jelentette be: az Állatorvostudományi Egyetem...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.04.
Sok gyerekhez el sem jut a távoktatás, tömeges bukások lehetnek
A diákok ötödéhez el sem jut a digitális távoktatás, tömeges bukások lehetnek, ha nem találnak ki valamit - mondja Hermann Zoltán, az oktatásgazdaságtan kutatója, aki a legátfogóbb magyar...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
A Debreceni Egyetemen betegszimulátorokon készülnek a frontvonalra
Speciális szimulációs szobában készülnek a koronavírusos betegek ellátásra a Debreceni Egyetem orvosai, rezidensei és szakdolgozói – írja az MTI. Az aneszteziológiai és intenzív terá...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
Kellenek-e szankciók az otthoni tanulásban is? Az iskolapszichológus válaszol
Matavovszky Dominika, iskolapszichológust kérdeztük a távoktatás lehetséges hatásairól, melyek a szülőket és gyerekeket egyaránt érintik. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e negatív hatá...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.04.
Jövő héten döntenek az idei érettségiről
A diákok már egyre jobban várják a válaszokat az érettségivel kapcsolatban, azonban a Kormányinfó mai sajtótájékoztatóján még mindig nem hangzott el semmi új információ a vizsgákkal...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek