OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. október 25.
» Hozzászólások (0)

Felnőttképzés- Továbbképzés 6.

Felnőttképzés- Felnőttoktatás

Különböző szintű, felnőtteknek (és „felnőttként” kezelt „nem felnőtteknek”) szóló oktatási, képzési tevékenység, illetve arról szóló leírások során használjuk a „felnőttoktatás”, felnőttképzés” kifejezéseket. Az andragógia-elméletben sokszor „keveredik” a két kifejezés használata.

Az egyik szóban az „oktatás” fogalom szerepel, a másikban „képzés”. Van- e különbség a két fogalom között, s ha igen, mi az?

1. Oktatás-képzés

A „didaktika”- „oktatáselmélet”/görög eredetű, a didaktikosz (oktató), didaszkó (tanítok) és didaszkein (oktatni) szóból származtatható/. A pedagógiai tudományban Comenius (1632) “Didaktica Magna” (A nagy oktatástan) c. munkájával teremtette meg a didaktika egységes, rendszerezett, máig is érvényesülő elméletét.

Képzéstan”, vagy „képzéselmélet” nincs, viszont a didaktikán belül gyakran használják az oktatás szinonimájaként1.

Van, aki az alábbi módon határozza meg a „képzés” fogalmát:

„A képzés: képessé tenni valakit valamire, leginkább tudásbeli fejlesztést takar. A képzés során szisztematikusan történik az ismeretátadás, a résztvevőket végigviszik egy előre strukturált ismeretszerző, jól kigondolt folyamaton.”

Azt mondják, hogy a „tanítás”-„oktatás”-„képzés” egy tevékenységet jelölnek, mégsem azonos jelentésűek, a tanári tevékenység különböző oldalait hangsúlyozzák.

A „tanítás”: az ismeretek megszerzését biztosító tanári munka (az ismeretek közvetítését, az ismeretek együttes feldolgozását a tanulás segíti – tartalmi rész)

„Oktatás”: a közös (tanítási- tanulási) tevékenység megszervezése, a folyamat egészének irányítása.

„Képzés”: ennek a (mármint az oktatási) munkának a fejlesztő hatása az ismeretek feldolgozásával, gyakorlásával a jártasságok, készségek, képességek kialakítása, tehát „személyiségfejlesztés”.

Összegezve tehát: ha az „oktatás” és a „képzés” oldaláról próbálunk meg különbséget tenni a „felnőttoktatás” és a felnőttképzés” fogalma között, akkor nem jutunk igazából előre.

Érdekes a két fogalom használata például a szakképzés esetében, ahol egy adott szakma felnőttkori elsajátítását iskolarendszeren belüli (iskolarendszerű) képzés esetében „felnőttoktatásnak”, iskolarendszeren kívüli képzés esetében felnőttképzésnek nevezzük, miközben az adott szakmai képzés tekintetében ugyanarról az OKJ-s képzésről van szó (szakmai és vizsgakövetelményekben mindenképpen azonos).

2. A „felnőttoktatás”

A Felnőttképzési törvényből tudjuk, hogy mi a felnőttképzés, de azt nem, hogy mi a felnőttoktatás. A Közoktatási, a Köznevelési törvény a felnőttoktatással kapcsolatosan az alábbiakat tartalmazza:

Közoktatási törvény Köznevelési törvény
„Az, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait.” „A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) az e törvényben foglaltak szerint vehet részt.”
„Az iskolai tanulmányok attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló
- nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,
c) középiskola és szakiskola esetén huszonharmadik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatás keretében folytatható”
„A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben
a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhatodik,
b) középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.”
„Kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen – dönti el, hogy az iskolai tanulmányait a (2) bekezdésben meghatározott időpontig a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a felnőttoktatásban folytatja-e, azzal a megkötéssel, hogy annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti, csak a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatásban vehet részt. (78. § (3) bekezdés) „A tanuló középfokú iskolában attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.”

A Közoktatási- Köznevelési törvény/ek/ben sajátosan ütközik a „kiskorúság” és a „nagykorúság” („felnőttség”) kérdése:

- Felnőttoktatásnak nevez olyan képzési (oktatási) formát, amelyben olyan személyek is részt vehetnek, akik nem felnőttek, vagyis kiskorúak. Lehetőséget teremt arra, hogy 16. életévét betöltő személy részt vehessen felnőtteknek szóló oktatási formában.
- Azt is feltételezhetjük, hogy egyesek korábban válnak „felnőtté”, mint mások, s ezzel jogot szereznek arra, hogy korábban vehessenek részt felnőttoktatásban, mint mások. A kérdés, hogy mi a „felnőttség” kritériuma?

A törvényekben a felnőttoktatásra leírt definíció problematikus:

- „a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatás”: minden oktatásnak a meglévő ismeretekhez, s életkorhoz kell(ene) igazodnia, nem csak a „felnőttoktatásnak”.

-„aki a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud, vagy nem akar részt venni”: az részt vehet iskolarendszerű felnőttoktatásban, feltételezve, hogy felnőtt. Ha viszont nem felnőtt, akkor miért „felnőttoktatás” az, amiben részt vesz? Valószínű, hogy azért, mert úgy él, olyan életformát folytat, mint egy felnőtt. S ezért a ténylegesen felnőtt korúakkal együtt vehet részt felnőtteknek szóló oktatásban. Erre utal a „munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltsághoz igazodó oktatás”- szöveg.

A szakképzési törvény felnőttoktatással kapcsolatos rendelkezései (2011. évi CLXXXVII. Tv.) speciálisan a szakképzésre vonatkozóan hasonlóak a Közoktatási, Köznevelési törvényekben leírtakhoz (33. és 34.§)

3. A „felnőttoktatás” és a „felnőttképzés” különbsége

Ha a Felnőttképzési törvényből indulunk ki, ez alapján azt is mondhatnánk, hogy minden olyan felnőtteknek szóló oktatási forma „felnőttoktatás”, ami nem tartozik a Felnőttképzési törvény „felnőttképzési tevékenység” definíciójába. Vagyis „felnőttoktatásnak” tekinthetnénk minden olyan oktatási, képzési formára, ami felnőtteknek szól, s:

- iskolarendszeren belüli képzés (oktatás), s nem tartozik hozzá felnőttképzési szolgáltatás

- nem saját képzési (oktatási) program alapján valósul meg

- célja nem irányul meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására (általános, nyelvi vagy szakmai képzésre)

- nem kapcsolódik hozzá képzési (oktatási) szolgáltatás

Csakhogy ez nem igaz, főleg a második- harmadik bekezdés tekintetében:

- nem csak a felnőttoktatásban vannak átvett tantervi programok, hanem a felnőttképzésben is. Ugyanúgy gondolhatunk mindkét esetben például központi tantervi programok átvételére, vagy egymástól való átvételre is. Mindkét esetben az oktató/ képző szervezet az átvett programot a saját oktatási/képzési munkájára adaptálja. Ha ezt az adaptációt hívjuk „saját képzési (oktatási) programnak”, akkor ez érvényes a felnőttoktatásra, s a felnőttképzésre is.

- a felnőttoktatásnak is célja, hogy az abban tanuló valamilyen meghatározott képzettséget szerezzen, valamilyen kompetenciát elsajátítson.

A felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások fő formája az „előzetes tudás mérése, beszámítása”, a „képzési tanácsadás”. Az előző arról szól, hogy felmérjük a résztvevők képzéssel kapcsolatos, azzal összefüggő tudását, s annak megfelelően állítjuk össze a képzési anyagot, vagy adunk felmentést bizonyos tananyagegységek alól.

Ilyen „előzetes tudásmérésnek” a felnőttoktatásban is szerepe van, mint ahogyan a „képzési (oktatási) tanácsadásnak” is (Csak más aspektusból).

Ezért nem marad más, minthogy felnőttképzésnek tekintsem az „iskolarendszeren kívüli felnőttképzést (oktatást)”, s felnőttoktatásnak tekintsem az iskolarendszeren belüli felnőttképzést /oktatást/. S mindez természetesen képzési/oktatási program alapján történik, célja meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányul, s képzési/oktatási szolgáltatás is kapcsolódik hozzá. Andragógiával, felnőttképzés elméletével, gyakorlatával foglalkozó szakemberek is sokszor használják a „felnőttoktatás” kifejezés helyett az „iskolarendszeren belüli felnőttképzés”- kifejezést.

Egy biztos a kettő különbségében: nyolc általános iskolai végzettséggel nem rendelkező felnőttek felnőttoktatás során szerezhetik meg a nyolc általános iskolai végzettséget. Ilyen például a felnőttek érettségihez juttatása is. Szakképesítést viszont felnőttoktatás és/vagy felnőttképzés során is szerezhet felnőtt (írásomban a felnőtteknek szóló posztszekunder-, valamint felsőoktatás kérdését nem tárgyalom).

S ami még biztos a kettő különbségében, az a „háttér” (pl. szervezés és finanszírozási forrás).

S az is biztos, hogy míg a felnőttoktatást a Közoktatási/Köznevelési (valamint a Szakképzési) törvény szabályozza, a felnőttképzést a Felnőttképzési törvény. S vannak olyan felnőttképzési tevékenységek, amelyek kívül esnek mindezen törvényeken (vagy azért, mert e törvények hatályán kívül esik, vagy azért, mert más törvények figyelmen kívül hagyják például a Felnőttképzési törvény hatályát).

Csirmaz Mátyás

1 A 18. század végén a német Bildung (képzés) kifejezés terjedt el.
A képzés fogalma a Kant és Hegel közötti időszakban válik általánossá. Egyéni-pedagógiai értelmében Hegel a képzést, mint folyamatot határozza meg, melynek során a gyermek természetes egyediségéből kiemelkedve társadalmi egyénné válik, azáltal, hogy elsajátítja és interiorizálja az általánost. Hegel abból az előfeltevésből indul ki, hogy az ember „nem természettől fogva az, aminek lennie kell”, s ezért van szüksége képzésre. A képzés lényegét az általánossághoz való felemelkedésben látja. A nevelés, oktatás révén az egyén saját tevékenysége közvetítésével és a maga egyéni módján világa „képévé” (Bild) válik, és éppen ez a kiteljesedés teszi képessé őt arra, hogy a társadalom autonóm tagjaként értelmesen cselekedjék ebben a világban és formálja (bilden) is a világot.
A Bildung-koncepció szociális jelentésdimenzióval is kiegészült. A képzés ebben a vonatkozásban mindazokat a mentalitásbeli és magatartásbeli mintákat, szabályokat, technikákat jelenti, amelyeket az egyén megszerez a kora társadalmi intézményeiben való részvétele révén, és amelyeken osztoznak a társadalom tagjai (részletesebben lásd: pedagógia-történeti leírásokban).

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.07.21.
Útmutatót készített a TASZ az új köznevelési törvény elől menekülőknek
Útmutatót készített a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azoknak a szülőknek, akik szeretnének az Áder János által csütörtökön aláírt köznevelési törvény ellenére szabadon dö...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.07.21.
Budaörsön forranak az indulatok, miután az EMMI visszadobta két iskolaigazgató pályázatát
A polgármester azt írja hogy „évtizedek óta mindenki megelégedésére dolgozó, komoly sikereket maga mögött tudó két jelenlegi igazgató újabb öt évre benyújtott pályázatát dobták...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.07.21.
Könnyen elhelyezkedhetnek a fiatalok és a képzetlenek
Tovább támogatja a kormány a következő években a 25 év alatti fiatalok, valamint a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok elhelyezkedését a teljes foglalkoztatottság elé...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.07.21.
3600 pedagógus hiányzik, jó a „bármilyen szakos” tanár is
Tényleg nagy a baj a közoktatásban, amikor már a kormánypárti Magyar Nemzetben is ellensúlyozzák Rétvári Bence EMMI-államtitkár „mindenki nyugodjon meg" - típusú nyilatkozatát. Rétvá...
(Forrás: Népszava)
--
2019.07.19.
Nyáry Luca: A magántanulás mentett meg attól, hogy csődtömeggé váljak – Így látja az új törvényt egy érintett diák
A köznevelési törvény pénteken elfogadott módosításai szerint a következő tanévtől (tehát már idén szeptembertől) megszűnik a magántanulói státusz, felváltja az úgynevezett „egy...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.07.17.
Kell még 164 millió forint közpénz a milliós tandíjjal induló elit magániskolára
Szeptemberben nyit Debrecenben az alapítványi iskola, ahova a jelentkezés is 100 ezer forintba kerül. Ösztöndíjas helyek egyelőre nem lesznek, az építkezést az adófizetők állják, a szá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.07.17.
Egyszerre 11 óvónő mondott fel egy újpesti óvodában
Olyan pedagógusok hagyták ott az óvodát, akik már az alakulás óta ott dolgoztak, alapítók voltak. Két olyan mesterpedagógus is felállt, akik óriási szaktudással is rendelkeznek. A távoz...
(Forrás: Újpesti Hírmondó)
--
2019.07.17.
Még egy dolog, amiben szembemegyünk Európával: egyre több a korai iskolaelhagyó
A 2010-ben elfogadott Európa 2020 Stratégiában Magyarország azt vállalta, hogy 2020-ra a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalékra csökkenti, ettől a célkitűzéstől azonban egyre távolodunk...
(Forrás: Népszava)
--
2019.07.17.
Megőrülsz: almaügyi nyomozást rendelt el a tankerület
Valószínűleg megtaláltuk a hét agygörcsét, pedig még csak kedd van. A magyar általános iskolákban általában almát adnak a tízóraihoz, ám arra, ami most jön, egyetlen almagengszter, egyetlen...
(Forrás: Pécsi Stop)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek