OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. október 25.
» Hozzászólások (0)

Felnőttképzés- Továbbképzés 6.

Felnőttképzés- Felnőttoktatás

Különböző szintű, felnőtteknek (és „felnőttként” kezelt „nem felnőtteknek”) szóló oktatási, képzési tevékenység, illetve arról szóló leírások során használjuk a „felnőttoktatás”, felnőttképzés” kifejezéseket. Az andragógia-elméletben sokszor „keveredik” a két kifejezés használata.

Az egyik szóban az „oktatás” fogalom szerepel, a másikban „képzés”. Van- e különbség a két fogalom között, s ha igen, mi az?

1. Oktatás-képzés

A „didaktika”- „oktatáselmélet”/görög eredetű, a didaktikosz (oktató), didaszkó (tanítok) és didaszkein (oktatni) szóból származtatható/. A pedagógiai tudományban Comenius (1632) “Didaktica Magna” (A nagy oktatástan) c. munkájával teremtette meg a didaktika egységes, rendszerezett, máig is érvényesülő elméletét.

Képzéstan”, vagy „képzéselmélet” nincs, viszont a didaktikán belül gyakran használják az oktatás szinonimájaként1.

Van, aki az alábbi módon határozza meg a „képzés” fogalmát:

„A képzés: képessé tenni valakit valamire, leginkább tudásbeli fejlesztést takar. A képzés során szisztematikusan történik az ismeretátadás, a résztvevőket végigviszik egy előre strukturált ismeretszerző, jól kigondolt folyamaton.”

Azt mondják, hogy a „tanítás”-„oktatás”-„képzés” egy tevékenységet jelölnek, mégsem azonos jelentésűek, a tanári tevékenység különböző oldalait hangsúlyozzák.

A „tanítás”: az ismeretek megszerzését biztosító tanári munka (az ismeretek közvetítését, az ismeretek együttes feldolgozását a tanulás segíti – tartalmi rész)

„Oktatás”: a közös (tanítási- tanulási) tevékenység megszervezése, a folyamat egészének irányítása.

„Képzés”: ennek a (mármint az oktatási) munkának a fejlesztő hatása az ismeretek feldolgozásával, gyakorlásával a jártasságok, készségek, képességek kialakítása, tehát „személyiségfejlesztés”.

Összegezve tehát: ha az „oktatás” és a „képzés” oldaláról próbálunk meg különbséget tenni a „felnőttoktatás” és a felnőttképzés” fogalma között, akkor nem jutunk igazából előre.

Érdekes a két fogalom használata például a szakképzés esetében, ahol egy adott szakma felnőttkori elsajátítását iskolarendszeren belüli (iskolarendszerű) képzés esetében „felnőttoktatásnak”, iskolarendszeren kívüli képzés esetében felnőttképzésnek nevezzük, miközben az adott szakmai képzés tekintetében ugyanarról az OKJ-s képzésről van szó (szakmai és vizsgakövetelményekben mindenképpen azonos).

2. A „felnőttoktatás”

A Felnőttképzési törvényből tudjuk, hogy mi a felnőttképzés, de azt nem, hogy mi a felnőttoktatás. A Közoktatási, a Köznevelési törvény a felnőttoktatással kapcsolatosan az alábbiakat tartalmazza:

Közoktatási törvény Köznevelési törvény
„Az, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait.” „A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) az e törvényben foglaltak szerint vehet részt.”
„Az iskolai tanulmányok attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló
- nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,
c) középiskola és szakiskola esetén huszonharmadik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatás keretében folytatható”
„A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben
a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhatodik,
b) középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.”
„Kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen – dönti el, hogy az iskolai tanulmányait a (2) bekezdésben meghatározott időpontig a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a felnőttoktatásban folytatja-e, azzal a megkötéssel, hogy annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti, csak a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatásban vehet részt. (78. § (3) bekezdés) „A tanuló középfokú iskolában attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.”

A Közoktatási- Köznevelési törvény/ek/ben sajátosan ütközik a „kiskorúság” és a „nagykorúság” („felnőttség”) kérdése:

- Felnőttoktatásnak nevez olyan képzési (oktatási) formát, amelyben olyan személyek is részt vehetnek, akik nem felnőttek, vagyis kiskorúak. Lehetőséget teremt arra, hogy 16. életévét betöltő személy részt vehessen felnőtteknek szóló oktatási formában.
- Azt is feltételezhetjük, hogy egyesek korábban válnak „felnőtté”, mint mások, s ezzel jogot szereznek arra, hogy korábban vehessenek részt felnőttoktatásban, mint mások. A kérdés, hogy mi a „felnőttség” kritériuma?

A törvényekben a felnőttoktatásra leírt definíció problematikus:

- „a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatás”: minden oktatásnak a meglévő ismeretekhez, s életkorhoz kell(ene) igazodnia, nem csak a „felnőttoktatásnak”.

-„aki a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud, vagy nem akar részt venni”: az részt vehet iskolarendszerű felnőttoktatásban, feltételezve, hogy felnőtt. Ha viszont nem felnőtt, akkor miért „felnőttoktatás” az, amiben részt vesz? Valószínű, hogy azért, mert úgy él, olyan életformát folytat, mint egy felnőtt. S ezért a ténylegesen felnőtt korúakkal együtt vehet részt felnőtteknek szóló oktatásban. Erre utal a „munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltsághoz igazodó oktatás”- szöveg.

A szakképzési törvény felnőttoktatással kapcsolatos rendelkezései (2011. évi CLXXXVII. Tv.) speciálisan a szakképzésre vonatkozóan hasonlóak a Közoktatási, Köznevelési törvényekben leírtakhoz (33. és 34.§)

3. A „felnőttoktatás” és a „felnőttképzés” különbsége

Ha a Felnőttképzési törvényből indulunk ki, ez alapján azt is mondhatnánk, hogy minden olyan felnőtteknek szóló oktatási forma „felnőttoktatás”, ami nem tartozik a Felnőttképzési törvény „felnőttképzési tevékenység” definíciójába. Vagyis „felnőttoktatásnak” tekinthetnénk minden olyan oktatási, képzési formára, ami felnőtteknek szól, s:

- iskolarendszeren belüli képzés (oktatás), s nem tartozik hozzá felnőttképzési szolgáltatás

- nem saját képzési (oktatási) program alapján valósul meg

- célja nem irányul meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására (általános, nyelvi vagy szakmai képzésre)

- nem kapcsolódik hozzá képzési (oktatási) szolgáltatás

Csakhogy ez nem igaz, főleg a második- harmadik bekezdés tekintetében:

- nem csak a felnőttoktatásban vannak átvett tantervi programok, hanem a felnőttképzésben is. Ugyanúgy gondolhatunk mindkét esetben például központi tantervi programok átvételére, vagy egymástól való átvételre is. Mindkét esetben az oktató/ képző szervezet az átvett programot a saját oktatási/képzési munkájára adaptálja. Ha ezt az adaptációt hívjuk „saját képzési (oktatási) programnak”, akkor ez érvényes a felnőttoktatásra, s a felnőttképzésre is.

- a felnőttoktatásnak is célja, hogy az abban tanuló valamilyen meghatározott képzettséget szerezzen, valamilyen kompetenciát elsajátítson.

A felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások fő formája az „előzetes tudás mérése, beszámítása”, a „képzési tanácsadás”. Az előző arról szól, hogy felmérjük a résztvevők képzéssel kapcsolatos, azzal összefüggő tudását, s annak megfelelően állítjuk össze a képzési anyagot, vagy adunk felmentést bizonyos tananyagegységek alól.

Ilyen „előzetes tudásmérésnek” a felnőttoktatásban is szerepe van, mint ahogyan a „képzési (oktatási) tanácsadásnak” is (Csak más aspektusból).

Ezért nem marad más, minthogy felnőttképzésnek tekintsem az „iskolarendszeren kívüli felnőttképzést (oktatást)”, s felnőttoktatásnak tekintsem az iskolarendszeren belüli felnőttképzést /oktatást/. S mindez természetesen képzési/oktatási program alapján történik, célja meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányul, s képzési/oktatási szolgáltatás is kapcsolódik hozzá. Andragógiával, felnőttképzés elméletével, gyakorlatával foglalkozó szakemberek is sokszor használják a „felnőttoktatás” kifejezés helyett az „iskolarendszeren belüli felnőttképzés”- kifejezést.

Egy biztos a kettő különbségében: nyolc általános iskolai végzettséggel nem rendelkező felnőttek felnőttoktatás során szerezhetik meg a nyolc általános iskolai végzettséget. Ilyen például a felnőttek érettségihez juttatása is. Szakképesítést viszont felnőttoktatás és/vagy felnőttképzés során is szerezhet felnőtt (írásomban a felnőtteknek szóló posztszekunder-, valamint felsőoktatás kérdését nem tárgyalom).

S ami még biztos a kettő különbségében, az a „háttér” (pl. szervezés és finanszírozási forrás).

S az is biztos, hogy míg a felnőttoktatást a Közoktatási/Köznevelési (valamint a Szakképzési) törvény szabályozza, a felnőttképzést a Felnőttképzési törvény. S vannak olyan felnőttképzési tevékenységek, amelyek kívül esnek mindezen törvényeken (vagy azért, mert e törvények hatályán kívül esik, vagy azért, mert más törvények figyelmen kívül hagyják például a Felnőttképzési törvény hatályát).

Csirmaz Mátyás

1 A 18. század végén a német Bildung (képzés) kifejezés terjedt el.
A képzés fogalma a Kant és Hegel közötti időszakban válik általánossá. Egyéni-pedagógiai értelmében Hegel a képzést, mint folyamatot határozza meg, melynek során a gyermek természetes egyediségéből kiemelkedve társadalmi egyénné válik, azáltal, hogy elsajátítja és interiorizálja az általánost. Hegel abból az előfeltevésből indul ki, hogy az ember „nem természettől fogva az, aminek lennie kell”, s ezért van szüksége képzésre. A képzés lényegét az általánossághoz való felemelkedésben látja. A nevelés, oktatás révén az egyén saját tevékenysége közvetítésével és a maga egyéni módján világa „képévé” (Bild) válik, és éppen ez a kiteljesedés teszi képessé őt arra, hogy a társadalom autonóm tagjaként értelmesen cselekedjék ebben a világban és formálja (bilden) is a világot.
A Bildung-koncepció szociális jelentésdimenzióval is kiegészült. A képzés ebben a vonatkozásban mindazokat a mentalitásbeli és magatartásbeli mintákat, szabályokat, technikákat jelenti, amelyeket az egyén megszerez a kora társadalmi intézményeiben való részvétele révén, és amelyeken osztoznak a társadalom tagjai (részletesebben lásd: pedagógia-történeti leírásokban).

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.06.04.
Nemzeti Pedagógus Kar: Rendeljék alá az iskolaőröket az igazgatóknak
Az intézkedésről a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) országos elnöksége úgy vélekedik: az iskolaőrök kényszerintézkedéssel megakadályozhatják, illetve elrettentéssel meggátolhatják az agressz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.06.03.
LEZÁRÓ ÚJRAKEZDÉS – FÖLDES PETRA MÓDSZERTANI AJÁNLÁSA
Június első felében két hetük van a pedagógusoknak és a diákoknak arra, hogy egy új munkarendbe belerázódjanak, s egyidejűleg ettől a – mindenki számára extrém terhelést jelentő –...
(Forrás: ckpinfo)
--
2020.06.03.
Iskolarendőrök: a kormány megint büntetésben gondolkodik problémamegoldás helyett
Szeptembertől iskolaőröket küld 500 általános és középiskolába a kormány, akik a 12 évesnél idősebb gyerekeket szükség esetén meg is bilincselhetik. A tanárokat védenék az agresszi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.06.02.
Belépés csak maszkban: fura időszak kezdődik kedden az iskolákban
Keddtől kinyitnak az iskolák: ügyeletet, illetve szükség esetén felzárkóztató órákat kell tartani. Tanárokkal és szülőkkel beszélve úgy tűnik, nagy tömeg nem lesz a tantermekben. A...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.31.
L. Ritók Nóra: Rengetegen estek pánikba...
Az okostelefon ma egyfajta státuszszimbólum, a jólétet jelző dolog. Mindenki megveszi, szeretné birtokolni, még akkor is, ha csak a legegyszerűbb funkcióit tudja használni. Így a telefonál...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2020.05.31.
Nemzetstratégiai unalom: a magyar érettségi hülyének nézte a diákokat
Természetesen nagy öröm, ha mindenki, vagy legalábbis minél többen le tudják tenni az érettségit. És minden országnak, Magyarországnak is szüksége van értelmiségiekre, de amilyen irányba...
(Forrás: válasz online)
--
2020.05.31.
Azért közoktatás, mert mindenkit megillet
Magyarország március közepén nem a digitális közoktatásra állt át. Egy tanári webkamera meg az osztály valamekkora részét mutató kis képek a pedagógus laptopján ugyanúgy frontális oktat...
(Forrás: mérce)
--
2020.05.31.
Gyarmathy Éva: ez a szörnyszülött se nem távoktatás, se nem digitális
A pedagógusok igen nagy része rugalmasan tudott alkalmazkodni a hirtelen változáshoz, miközben az oktatásirányítás régi, „a tananyagot leadni/számonkérni” elvárásával nem segített....
(Forrás: infostart)
--
2020.05.31.
Már munkába is állnak az iskolaőrök Nem csak prevenciós foglalkozásokat, védelmet is várnak a hatóságtól az intézmények
Több, mint kétezer rendőr működik közre az iskolák életében a mostani tanévben, akik főleg baleset- és bűnmegelőzési tanácsokkal látják el a diákokat, a jövőben ugyanakkor a taná...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Olga! Ez olyan bonyolult munkajogi kérdés, hogy nem tudunk rá biztonságos választ adni. Javasoljuk, hogy keresse fel az
Oktatási Hivatal jogsegélyszolgálatát , ahonnan biztosan szakszerű választ kap.

Amennyiben tagja a PDSZ-nek, onnan is kaphat segítséget: http://www.pdsz.hu/cikk/36305

--
  Koszta Olga

Kedves OFOE!
A nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatban adódott problémám:
a Nyugdíjfolyósítótól már évekkel ezelőtt lekértem a pontos adatokat, amit azóta kötelezően kiegészítettek. Ennek alapján idén 2020.október 28-án meg lesz a kellő negyven évem, amivel jogosult leszek a kedvezményes nyugdíjra.Jár számomra 5 hónap felmentési idő és úgy beszéltük meg a munkaadómmal, hogy közös megegyezéssel kérem munkaviszonyom megszüntetését október 31-től.
Ennek alapján a felmentési idő június 1-től lép életbe.
Viszont mivel a szakoktatásban dolgozom,július 1-től1-től megszüntetik a közalkalmazotti jogviszony és átsorolnak a Munkatörvénykönyv hatálya alá.
Még nem írtam alá az új munkaszerződést.
Kérdéseim:
- Írjam-e alá az új szerződést?
- vonjam-e vissza a munkaviszonyom megszüntetésére vonatkozó kérelmemet?
- egyáltalán mit tegyek, mi lenne számomra a legkedvezőbb megoldás?
Nyugdíjba is szeretnék menni, viszont ha most felmondanak nekem, akkor nem lesz meg a 40 évem.
Tisztelettel: Koszta Olga

--
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek