OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. november 7.
» Hozzászólások (0)

Az erkölcstan órákra is ajánljuk 7.

7. Angyal a lépcsőn

A szegények, a koldusok, a kolduló gyerekek látványa a nagyvárosok utcáin már annyira hozzátartozik mindennapjainkhoz, hogy hajlamosak vagyunk észre sem venni őket. Nagyon nehéz ugyanis közvetlenül szembesülni azzal, hogy a gyermekszegénység egyre nagyobb méreteket ölt, a kapcsolódó statisztikai adatok riasztóak. Ugyanakkor érzékelhetően csökkenő tendenciát mutat a társadalmi szolidaritás, a segítőkészség, a felelősségvállalás a leszakadók sorsáért. Ezért is vélem különösen aktuálisnak az alábbi regényrészletet. Frank McCourt, ír származású író regénytrilógiájának (Angyal a lépcsőn, De…, Tanárember) első részében saját nyomorúságos gyermekkorát írja le. Ő a legidősebb (még ő sincsen tízesztendős), amikor nagybeteg édesanyjuk mellől kisebb testvéreivel elindulnak, hogy segítsenek valahogy magukon. Az ő szemszögükből nézve egészen másként fest a dolog, mint egy kényelmes, fűtött házból, jóllakottan kikukucskálva.

„Anyu megint azt motyogja, hogy limonádét szeretne. Odaadom neki a második üveg felét, hogy nyugton maradjon, Még kér, emiatt a maradékot vízzel hígítom, hogy tovább tartson…Michael azt kérdezgeti, meg fog-e halni anyu, Malachy pedig azt feleli neki, hogy amíg nem jön a pap, meghalni sem lehet.

És mikor fog megint égni a tűz, és mikor iszunk megint meleg teát, aggodalmaskodik Michael, mert fázik az ágyban, holott betakarózott a régről ránk maradt ócska kabátokkal. Malachy szerint házról házra járva kellene tőzeget, szenet és fát kérnünk, és a tüzelőt Alphie babakocsiján szállíthatnánk haza. Alphie-t is magunkkal kellene vinnünk, mert még kicsi, és mindenkire rámosolyog, és amikor az emberek meglátják, meg fogják sajnálni őt is, minket is. Megpróbáljuk Alphie-ról lemosni az összegyűlt sok piszkot, szöszt, tollat meg ragacsos lekvárt, de amikor hozzáér a víz, Alphie felüvölt…

Eltoljuk a babakocsit a gazdagok utcáiba, de amikor bekopogunk, a cselédek azzal küldenek el, hogy menten szólnak az illetékes hatóságnak, mert gyalázat egy kisbabát végigrángatni a városon egy rozzant babakocsiban, ráadásul az egekig bűzlik ez a mocskos tragacs, amiben egy disznót s volna szabad a vágóhídra vinni, micsoda dolog ez, katolikus országban élnénk, vagy mi, itt a kisbabákat rendesen gondozni kell és életben tartani, hogy továbbadhassák a hitet az utánuk következő nemzedéknek. Malachy odaszól az egyik cselédnek, hogy kinyalhatja, mire olyan nagy pofont kap, hogy könnybe lábad a szeme, és kijelenti, soha az életben nem fog kérni a gazdagoktól semmit. Nincs értelme továbbkérincsélnünk, mondja, inkább kerüljünk a házak mögé, másszunk át a kerítésen, és vegyük el, amire szükségünk van. Michael közben becsönget elöl a kapun, és szóval tartja a cselédet, azalatt Malachy meg én kidobálunk annyi szenet és tőzeget, amennyi még elfér Alphie mellett a kocsiban.

Három házból így szerzünk tüzelőt, de azután Malachy fejbe találja Alphie-t egy kerítésen át dobott széndarabbal, és a visítás miatt azonnal rohannunk kell. Közben megfeledkezünk Michaelről, aki továbbra is becsenget a házakba, és kapja érte a sok szidást a cselédekről. Malachy szerint először haza kell tolni a babakocsit, és csak azután mehetünk Michaelért. Most már nem állhatunk meg, mert Alphie bömböl, és a járókelők csúnyán néznek ránk, meg is jegyzik, hogy anyaszomorítók vagyunk, továbbá egész Írország szégyene.

(Frank McCourt: Angyal a lépcsőn. Fordította: Barabás András. Magvető, Budapest, 1999. 251-252. o.)

A szegények, a koldusok, a kolduló gyerekek látványa a nagyvárosok utcáin már annyira hozzátartozik mindennapjainkhoz, hogy hajlamosak vagyunk észre sem venni őket. Nagyon nehéz ugyanis közvetlenül szembesülni azzal, hogy a gyermekszegénység egyre nagyobb méreteket ölt, a kapcsolódó statisztikai adatok riasztóak. Ugyanakkor érzékelhetően csökkenő tendenciát mutat a társadalmi szolidaritás, a segítőkészség, a felelősségvállalás a leszakadók sorsáért. Ezért is vélem különösen aktuálisnak az alábbi regényrészleteket. Frank McCourt, ír származású író regénytrilógiájának (Angyal a lépcsőn, De…, Tanárember) első részében saját nyomorúságos gyermekkorát írja le. Ő a legidősebb (még ő sincsen tízesztendős), amikor nagybeteg édesanyjuk mellől kisebb testvéreivel elindulnak, hogy segítsenek valahogy magukon. Az ő szemszögükből nézve egészen másként fest a dolog, mint egy kényelmes, fűtött házból, jóllakottan kikukucskálva.

13 évesnél idősebb tanulóknak ajánljuk.

Murillo: Fiatal koldus

Javaslatok, ötletek a szöveg feldolgozásához

A tanár röviden elmondja, hogy hol és mikor játszódik a történet, és közvetlenül mik az előzmények (írországi kisváros, a múlt század közepe táján, munkanélküli, elkeseredésében italozó apa, súlyosan beteg, öntudatlanul az ágyban fekvő édesanya, magukra hagyott kisgyerekek).

Nagyon fontos, hogy a szöveg megérintse a tanulók érzelmeit, ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő légkör, hangulat biztosítása.

1. Frontális munkában történő feldolgozás

A tanár megkérdezi, hogy kinek mi jut az eszébe a koldulás szóról. Az elhangzó szavak, kifejezések felkerülnek a táblára vagy egy jól látható helyen található poszterre.

A szöveget vagy a tanár olvassa fel, vagy egy szépen olvasó diákot kér meg arra, hogy készüljön előzetesen a felolvasásra. A szöveg meghallgatása után meghallgatjuk a diákok spontán reakcióit.

Megvitatható kérdések

Mit gondoltok a történetben szereplő legidősebb testvérről, azaz a történet elbeszélőjéről?
Mit gondoltok a gyerekeket elkergető „gazdagokról”?
Mi magyarázza a viselkedésüket?
Ti az ő helyükben mit tennétek?
Hogyan viselkedtek, ha az utcán koldusokat, kolduló gyerekeket láttok?

A beszélgetés során felmerülő gondolatokat kapcsolják össze a koldulás szóhoz kapcsolt korábban összegyűjtött gondolatokkal.

Vitakérdés: Be lehet-e tiltani a koldulást?

Az osztály két távoli pontját jelöljük ki, az egyik végpont a koldulás feltétel nélküli engedélyezését, a másik a koldulás teljes betiltását jelzi. Megkérjük a tanulókat, hogy a két szélsőséges vélemény közötti vonalon helyezkedjenek el annak megfelelően, hogy melyikkel értenek inkább egyet. Ezután a két végponttól elindulva váltakozva az egyik, majd a másik szélről befelé haladva kérünk érveket a saját vélemény mellett.

2. Csoportmunkában történő feldolgozás

Minden gyerek megkapja a szöveget. Miután elolvassák, az osztályt három csoportra bontjuk. Az egyik csoport a kolduló gyerekek, a másik egy „gazdag” gyerek, a harmadik pedig egy a történetet feldolgozni szándékozó újságíró (vagy tévériporter) nézőpontjából foglalkozik a helyzettel. A különböző csoportok feladatkártyákon kapják meg a nekik szóló kérdéseket.

Feladatlap a kolduló gyerekeket képviselő csoport számára

Képzeljétek magatokat a kisfiúk helyzetébe!
Miért indulnak útnak?
Mi a véleményetek a legidősebb (a történetet elmesélő) kisfiúról?
Vajon mit éreznek a történet során? Mit várnak, mit remélnek, mitől félnek?

Feladatlap az egyik ház lakói számára

Képzeljétek magatokat az egyik házban lakó „gazdag” gyerek helyébe, aki nyugodtan üldögél otthon egy jó ebéd után, amikor csöngetnek, és az ajtó előtt meglátja ezt a rongyos gyereksereget.
Mit gondol róluk? Vajon miért küldi el őket? El tudtok képzelni más reakciót ennek a gyereknek a részéről?

Feladatlap a történetről interjút készíteni akaró újságíró számára

A gyerekszegénységről akarsz anyagot gyűjteni. Az utcán járva megpillantod a rongyos kis gyerekcsapatot. Látod, hogy több házba becsengetnek, és mindenhonnan elkergetik őket.
Kérdezd ki a gyerekeket arról, hogy miért kell kéregetniük! Kérdezd meg a ház valamelyik lakóját, hogy miért kergeti el a gyerekeket.

A három csoport tagjai először megbeszélik a feladatokat, majd felkészítik az egyik tagjukat az adott szerep megjelenítésére.

Az újságíró először a kolduló gyerekek egyikével, majd a gyerekeket elkergető lakóval beszélget. A többiek reflektálnak az elhangzottakra.

Két transzparensre felkerülnek a következő állítások:

A koldusok maguk hibásak abban, hogy szegények, és kéregetniük kell.

A koldusok általában a körülmények áldozatai, nem tehetnek arról, hogy ilyen sorsra jutottak.

A két felirat a terem két távoli pontjára kerül. A gyerekek annak megfelelően, hogy melyik állítással értenek egyet, elhelyezkednek a megfelelő transzparens előtt. Megbeszélik egymással, hogy miért ezt a véleményt választották. Egy-egy tanuló a csoportból feljegyzi az elhangzottakat, és ismerteti azt az egész osztállyal. Amennyiben egészen más vélemény is megfogalmazódik, lehet más transzparenst/transzparenseket készíteni menetközben is.

Tanácsok a pedagógusnak

A téma feldolgozását nyilván ahhoz kell igazítani, hogy mennyire érett a gyerekek gondolkodása, illetve hogy személyesen milyen tapasztalataik vannak a kérdéskörrel kapcsolatban. Ahol a szegénység személyes élmény, ott nyilván egészen másutt lesznek a hangsúlyok, mint ott, ahol a probléma távolinak tűnik. Fiatalabb gyerekeknél nyilván a jelenség szintjén marad a megbeszélés, több hangsúly van az érzelmi oldalon, idősebbeknél a személyes cselekvés lehetősége, az általánosabb társadalmi, etikai problémák is megfogalmazódhatnak.

A pedagógus személyiségén, felkészültségén is sok minden múlik, hiszen saját álláspontját kell képviselnie. Akármit is gondol azonban, próbáljon a moderátor szerepében maradni, engedjen teret a gyerekek gondolatainak, ne erőszakolja rá véleményét az osztályra.

Frank McCourt regényéből film is készült, érdemes ezt esetleg közösen is megnézni az osztállyal. Döntés kérdése, hogy ráhangolásul a szöveg feldolgozása előtt vagy csak azután. Mindez attól függ, hogy a pedagógus saját programjába miként illeszti be ezt a témakört.

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek