OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. december 18.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
         

Felnőttképzés- Továbbképzés 8.

Szerzői jog és plágium 2.

Az előző (7.) részben írtam a pedagógus- továbbképzési programok akkreditációs rendszeréről, amelyben a szerzői jog és az alapítási jog, valamint a szervezési jog különbségéről beszéltem.

A PAT- hoz benyújtott akkreditációs eljárás során (mint ahogy ellenőrzéskor) sem vizsgálják a szerzői jog kérdését, csak a szakmai tartalmat, s a formai megfelelést. Azzal sem foglalkoznak, ha valaki benyújt egy képzési programot, hogy azt összehasonlítsák a már eddig benyújtott hasonló témájú, tartalmú programokkal. Így a plágium kérdését sem vizsgálják. Ami alapvető szabály- s ezt az egyet megnézik-, nem lehet ugyanaz a címe az akkreditációra benyújtott programnak, mint egy már akkreditáltnak.

Így fordulhatott/fordulhat/ elő, hogy – címétől eltekintve- kerültek akkreditálásra olyan tartalmú képzési programok, amelyek 80-98%- ban teljesen megegyeznek már akkreditált programokkal. Van, amelyiknek a címével sem nagyon bíbelődtek, egyszerűen felcserélték a szórendet.

Kérdésként vetődhet fel, hogy mi az oka a képzési programok jelentős számú plágiumának?

A pedagógus- továbbképzés a szakmai tartalom mellett üzlet, hiszen több mint százezer ember képzéséről van szó. Igazából persze akkor komoly üzlet, ha a képzések uniós forrásokból finanszírozottak. S itt érdemes kitérni képzésekkel foglalkozó néhány uniós projektre. Ezek közül mintaként a HEFOP- TÁMOP kérdéskört írom le, mivel itt lettek kifejlesztve nagy számban képzési programok (e kiemelt projektek kezdetben HEFOP, majd TÁMOP néven futottak /futnak/).

Rövid uniós projekt-történet a téma szempontjából (HEFOP-TÁMOP):

Uniós forrásból történő képzési programok kifejlesztése ún. Kiemelt projektekben történik, melyeknek kedvezményezettjei többnyire állami háttérintézmények. Így volt ez a HEFOP- ban, s így van ez a TÁMOP- ban is.

A kiemelt projektekben kifejlesztett képzési programok alapján tartandó képzések beépültek az iskolarendszer (közoktatási rendszer) számára szolgáló pályázati felhívásokba (projektekbe). E képzések finanszírozása különbözött a HEFOP-ban és a TÁMOP-ban:

1. A HEFOP-ban a képzési programokat kifejlesztő kiemelt projekt kedvezményezettje kapta meg – a képzésfejlesztés mellett- az iskolarendszer számára tartandó képzések finanszírozási forrását is. A kiemelt projekt kedvezményezettje közbeszerzés/eke/t írt ki az iskolarendszer számára tartandó képzésekre, s az így (vagy a nélkül) kiválasztott cégeket a megtartott képzések után ő maga fizette ki. A kiválasztott szervezetek csak azokat a képzéseket tarthatták az iskolarendszer számára, amelyet a kiemelt projekt kedvezményezettje fejlesztett ki.

Ezt az eljárást nevezhetnénk egyfajta központosított rendszernek. Ennek voltak előnyei és hátulütői is. Előnye a nagyobb kontroll lehetősége, amely egyfajta minőségbiztosításnak is felfogható volt (bár ennek elemei igazán nem épültek ki, így működtetni se lehetett hatékonyan). Hátránya: a nyertes felnőttképző cégek nagyon jól jártak, a többiek kirekesztődtek az iskolarendszer számára történő képzési szolgáltatásból. A kirekesztettek egy része megkérdőjelezte a kiválasztás tisztaságát.

Igazából viszont ennek a „központosított elvnek” a bomlását jelentősen „belülről” is elősegítették: a kiemelt projekt kedvezményezettjén kívüli másik állami háttérintézmény, vagy ugyanazon háttérintézmény másik szervezeti egységének ellenérdekeltsége.

2.A TÁMOP szakított a HEFOP-os gyakorlattal. A kiemelt projekt kedvezményezettje csak a képzési programokat fejlesztette ki, a tantestületi képzések finanszírozási forrása pályázati úton a közoktatási intézményekhez (fenntartóikhoz) került (lásd pl. TÁMOP 3. 1. 4). Az iskolafenntartók közbeszerzéseket írtak ki, s az így nyerő felnőttképző szervezetek tarthattak képzéseket iskoláknak, óvodáknak, melyeket a fenntartó fizetett ki.

A nyertes cégek nem csak azokat a képzéseket tarthatták a pedagógusoknak, amelyet a kiemelt projekt kedvezményezettje fejlesztett ki, hanem minden olyan képzést, ami témájában, tartalmában az adott pedagógiai területről szólt, s akárki kifejleszthette, akkreditáltathatta. Tehát szélesre tárult a kapu, mind a képzési programfejlesztés területén, mind a képzés- szolgáltatás területén.

Ekkor indult el a képzési programok széles szolgáltatói körű, tömeges akkreditáltatása, s a plágiumhullám is.

A tömeges akkreditáltatás egy részét fel lehet fogni úgy, hogy a kiemelt projektekben kifejlesztett képzési programok, s maguk a kiemelt projektek, továbbá az uniós források megtermékenyítették a pedagógus- továbbképzéssel foglalkozó felnőttképzők szakmai tudását, repertoárját, amelybe belevitték kreativitásukat, innovatív hajlamukat. Az akkreditáltatások másik része viszont egész egyszerűen csak az üzletről, s a plágiumról szól(t).

A plágium esetén azt a kérdést is fel kell tenni, hogy miért volt/van/ erre szükség? Miért nem kérte meg a felnőttképző szervezet a kiemelt projekt kedvezményezettjétől a kifejlesztett, akkreditált képzési program szervezési jogát? Ugyanis ehhez ingyenesen hozzájuthatott, a képzés-szervezési jogot a kiemelt projekt kedvezményezettje térítésmentesen átadta. Erre többféle magyarázat van:

  • a kiemelt projekt kedvezményezettje nem tette /teszi/ lehetővé a szolgáltató számára a szervezési joghoz való hozzájutást, vagy nagyon megnehezítette azt (a különböző apró trükkökről, vagy az ehhez kapcsolódó, vagy ettől független „hozzánemértésről” egy külön cikket lehetne írni).
  • a felnőttképző szervezet nem kérte a kiemelt projekt kedvezményezettjétől a szervezési jogot, mert olcsóbb volt a plágium útján történő akkreditáltatás, s így semmilyen kötelezettség nem terhelte a kiemelt projekt kedvezményezettje felé (minőségbiztosítási- adatszolgáltatási)

A „rendszertelen”-ség

A HEFOP- ban történő képzési program-fejlesztésekre (időszakának első éveire) még jellemző volt egyfajta „egységes” elgondolás: a különböző kiemelt projektekben folyó képzésfejlesztések összehangoltsága, illeszkedésük figyelembe vétele.

Ezt követően ez az „egységesség” kezdett fellazulni: felerősödtek a kiemelt projekteket megvalósító háttérintézmények, azok egyes szervezeti egységei közötti érdekellentétek. Elkezdődtek párhuzamos fejlesztések, s párhuzamos képzés-szolgáltatások, amelyek tömegessé váltak. A közoktatási rendszer pedagógusai pedig csak kapkodták a fejüket, s nem értették, hogy miért kell ugyanolyan tartalmú képzésen kétszer, vagy háromszor-, négyszer is részt venniük.

A különböző érdekek ütközésének egyik eklatáns példája, amikor az állami háttérintézmény egyik szervezeti egysége plagizálja ugyanazon háttérintézmény másik szervezeti egysége által kifejlesztett képzési programjait, ezzel veszélybe sodorva annak képzési program-minőségbiztosítási rendszerét.

A szakmai érdekeket háttérbe szorította (szorítja) a pénzügyi (üzleti) érdek, mely súlyosan rombolta (s rombolja) egyrészt a kifejlesztett képzési programok szakmai minőségét, másrészt a kifejlesztett képzési programokra épülő képzések közoktatási intézményekben történő társadalmi hasznosulását. Ma már kaotikus állapotról beszélhetünk e téren.

Csirmaz Mátyás

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.06.02.
Belépés csak maszkban: fura időszak kezdődik kedden az iskolákban
Keddtől kinyitnak az iskolák: ügyeletet, illetve szükség esetén felzárkóztató órákat kell tartani. Tanárokkal és szülőkkel beszélve úgy tűnik, nagy tömeg nem lesz a tantermekben. A...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.31.
L. Ritók Nóra: Rengetegen estek pánikba...
Az okostelefon ma egyfajta státuszszimbólum, a jólétet jelző dolog. Mindenki megveszi, szeretné birtokolni, még akkor is, ha csak a legegyszerűbb funkcióit tudja használni. Így a telefonál...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2020.05.31.
Nemzetstratégiai unalom: a magyar érettségi hülyének nézte a diákokat
Természetesen nagy öröm, ha mindenki, vagy legalábbis minél többen le tudják tenni az érettségit. És minden országnak, Magyarországnak is szüksége van értelmiségiekre, de amilyen irányba...
(Forrás: válasz online)
--
2020.05.31.
Azért közoktatás, mert mindenkit megillet
Magyarország március közepén nem a digitális közoktatásra állt át. Egy tanári webkamera meg az osztály valamekkora részét mutató kis képek a pedagógus laptopján ugyanúgy frontális oktat...
(Forrás: mérce)
--
2020.05.31.
Gyarmathy Éva: ez a szörnyszülött se nem távoktatás, se nem digitális
A pedagógusok igen nagy része rugalmasan tudott alkalmazkodni a hirtelen változáshoz, miközben az oktatásirányítás régi, „a tananyagot leadni/számonkérni” elvárásával nem segített....
(Forrás: infostart)
--
2020.05.31.
Már munkába is állnak az iskolaőrök Nem csak prevenciós foglalkozásokat, védelmet is várnak a hatóságtól az intézmények
Több, mint kétezer rendőr működik közre az iskolák életében a mostani tanévben, akik főleg baleset- és bűnmegelőzési tanácsokkal látják el a diákokat, a jövőben ugyanakkor a taná...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.31.
Ki kell vezetni az iskolákból az erőszakos cselekményeket
Az erőszakot az iskolából ki kell vezetni, az ezt célzó törvényjavaslatok egy része már az Országgyűlés előtt van – mondta Horváth László miniszterelnöki megbízott az M1 aktuális...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.31.
Nem tudnak eljutni az egyetemre az orvostanhallgatók, mégsem engedik nekik az online vizsgázást
Az internetes petícióban a külföldi diákok arra kérték az egyetem vezetőségét: amíg nem tudnak visszajönni Budapestre, tegyék lehetővé, hogy a vizsgaidőszak végéig továbbra is interneten...
(Forrás: eduline)
--
2020.05.31.
Horn Gábor: Minden iskolás megtanult valamit a függetlenségről
A hagyományos napokon pedig, ahol eddig nem tették meg, a csoportmunkát kell alapvetéssé tenni. Egyértelmű, hogy a gyerekek egymástól tanulnak a legtöbbet, hiba lenne ezt gőgösen nem belá...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Olga! Ez olyan bonyolult munkajogi kérdés, hogy nem tudunk rá biztonságos választ adni. Javasoljuk, hogy keresse fel az
Oktatási Hivatal jogsegélyszolgálatát , ahonnan biztosan szakszerű választ kap.

Amennyiben tagja a PDSZ-nek, onnan is kaphat segítséget: http://www.pdsz.hu/cikk/36305

--
  Koszta Olga

Kedves OFOE!
A nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatban adódott problémám:
a Nyugdíjfolyósítótól már évekkel ezelőtt lekértem a pontos adatokat, amit azóta kötelezően kiegészítettek. Ennek alapján idén 2020.október 28-án meg lesz a kellő negyven évem, amivel jogosult leszek a kedvezményes nyugdíjra.Jár számomra 5 hónap felmentési idő és úgy beszéltük meg a munkaadómmal, hogy közös megegyezéssel kérem munkaviszonyom megszüntetését október 31-től.
Ennek alapján a felmentési idő június 1-től lép életbe.
Viszont mivel a szakoktatásban dolgozom,július 1-től1-től megszüntetik a közalkalmazotti jogviszony és átsorolnak a Munkatörvénykönyv hatálya alá.
Még nem írtam alá az új munkaszerződést.
Kérdéseim:
- Írjam-e alá az új szerződést?
- vonjam-e vissza a munkaviszonyom megszüntetésére vonatkozó kérelmemet?
- egyáltalán mit tegyek, mi lenne számomra a legkedvezőbb megoldás?
Nyugdíjba is szeretnék menni, viszont ha most felmondanak nekem, akkor nem lesz meg a 40 évem.
Tisztelettel: Koszta Olga

--
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek