OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. január 6.
» Hozzászólások (13)
Címkék:
     

Virtuális szülői értekezlet

Vitaindító

Az utóbbi hónapokban tömegesen érkeztek a honlapunk Üzenő rovatába szülői panaszok. Megpróbáltunk minden esetben azonnal reflektálni rájuk, de mivel úgy véljük, hogy a problémák túlnőnek rajtunk, szeretnénk ezekkel szembesíteni kollégáinkat.

A felvetett gondok gyökere feltehetően a társadalmunkra jellemző, és egyre növekvő bizalmatlanság, amely a szülők és pedagógusok viszonyában is tetten érhető. A szülő-pedagógus kapcsolat általában nem hogy nem partneri, hanem egyenesen ellenséges. Ideje lenne a békekötésnek, és a tagadhatatlanul létező közös problémák együttműködésen és kölcsönös bizalmon alapuló tudatosításának, megoldásának.

Pedagógus tanfolyamokon, tréningeken adódik persze bőven alkalmunk a „másik oldal” szempontjainak megismerésére. A kölcsönös vádaskodással azonban nem jutunk sehová, csak tovább mérgesedik a helyzet.

Az alábbiak közreadásával egy olyan dialógus elindítását szeretnénk ösztönözni, amelynek során eljutunk a problémák különböző nézőpontból történő tisztázásáig, és hozzájárulunk a szülők és pedagógusok közötti bizalom helyreállításához.. Ennek reményében várjuk a hozzászólásokat pedagógusoktól, szülőktől és természetesen a diákoktól is.

Az unokám már utál iskolába járni, ahol a tanárok állandó megaláztatásának van kitéve az osztály előtt, legalábbis ő úgy érzi, mikor mindenki előtt a tanár ilyeneket mond, hogy "innen fogsz gyesre menni" mert megbuktatlak. Ő azt is megaláztatásnak veszi, ha mindenki előtt bukással fenyegetik. Már ott tartunk, hogy az állandó stresszelés miatt orvoshoz kell hordani. Megjegyzem nem a legjobb tanuló, de magaviselete jó. Végülis nem kell mindenkinek atomfizikusnak lenni, kell itthon a szakmunkás is. Nem lehetne itthon is – mint tapasztaltam külföldön élő unokáimnál –, hogy ott még a padtárs sem tudja, hogy milyen lett a felelet vagy a dolgozat. Ha a tanár elégedetlen, akkor szünetben félre hívja a gyereket és elmondja mit vár el tőle. Igaz ott van idő az ilyen beszélgetésekre, mert a tanár is 8-16 óráig az iskolába van mint a diák.

Gyermekem betöltötte a 16 évet. Az általános iskola után (átlagosan 4-es tanuló volt) sikeres felvételivel elkezdett egy szakközépiskolát. Sajnos kudarccal végződött, aminek oka leginkább a elhúzódó, és elég kegyetlen válásunk volt. A 14 éves kislányom elég szörnyű traumákat élt át, személyisége szinte szétesett, eléggé kezelhetetlenné vált. A középiskola első osztályát 10 tantárgyas bukással végezte be, ezek után átírattam egy gimnáziumba, ahol az igazgató nagyon humánus volt, és befogadta. Ám itt sem tudott beilleszkedni, tanulási és magatartási gondok miatt. Ráadásul ebben az iskolában van egy tanár, aki szinte minden óráján súlyosan megalázza, lelkileg terrorizálja, nevetségessé teszi az osztály előtt. Mindenképp szeretném őt innen elvinni. Félek, hogy az előrehozott tankötelezettségi kor miatt lányom úgy éri el a felnőtt kort, hogy sem szakmája, sem végzettsége nincs. Ráadásul kudarc, kudarc hátán. Miközben egy átlagos képességű, jó kézügyességű, kreatív gyermek. Mit tudok tenni? Hová forduljak segítségért?

Segitségért fordulok Önökhöz..lányom 12.-es gimnazista...sajnos voltak családi problémák, de talán ezen túl jutott. Történt egy incidens a gimnáziumban. A lányom elküldött e-mailben egy házi feladatot a tanárnak, de nem vettünk észre, hogy nem ment át. Szólt a lányom, le is fényképezte az oldalt, hogy kétszer is elküldte. Ezt a tanárnő nem fogadta el, és az egész osztály előtt hazugnak, becstelennek nevezte,..olyan rendkivüli módon megalázta,hogy orvoshoz kellett vinnem. Szeretném megkérdezni: van ehhez joga egy pedagógusnak? Nagyon csúnya a dolgokat vágott a fejéhez! Szeretném tudni, hogy ezt hatszemközt (osztályfönök – tanár– gyerek) nem lehetett volna elintézni? A gyermekem úgy megszégyenült az osztálytársai előtt, hogy azt mondja: inkább világgá megy, mint iskolába...

Az irodalmat maga az osztályfőnök tanítja, a beszélgetést legutóbb azzal zárta rövidre, hogy ő tananyagot tanít nem tankönyvet, semmi szükség rá. Ha az oktatás törvényileg is tanár-diák belügye, akkor természetesen fölösleges bárhova fordulni. Ha a módszer megválaszthatósága a tananyag szabad kiválasztására is vonatkozik, szintén nincs teendő. Ha a szülőnek nem tetszik, vigye máshova a gyerekét. Igazából arra lettünk volna kíváncsiak, van-e valamilyen lehetőségünk arra, hogy ezzel a tanárral is olyan partneri viszonyunk legyen, mint a többiekkel. Nem tudjuk eldönteni, hogy a gyerekeink megfelelően haladnak-e, a negyedikesektől hallottuk (egyik szülő idősebb gyereke végzett tavaly), hogy pót érettségin – a jövő évi felvételi pontszámán akart javítani – olyan tételt kapott, amelyről nem tudott, de elé tették a tankönyvet az érintett oldalaknál kinyitva. Az aggodalmat ez okozza: mi lesz, ha változik a tanár, elmegy szülni, külföldre, stb.? Ha más a tanár fejében lévő tananyag, mint az érettségi követelmény - esetleg a diák elköltözése miatt máshol vizsgázik -, akkor ez lehet, hogy éppen a legrosszabbkor üt vissza.

OFOE

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

vabor | 2013. július 21.
Kezdő osztályfőnök vagyok, valamivel tapasztaltabb szaktanár. Benyomásaimat, tapasztalataimat azért megosztom. A szülőit fontosnak tartom, mert igaz, hogy esetleg 90%-ban unalmas, de néhány kérdésről a részt vevő szülőknek dönteniük kell. S ilyenkor nem mindegy, hogy kinek milyen érve és ellenérve van, és ha szavazásra kerül a sor, hogy alakul. Tudom, hogy nem mindenki tud mindig, vagy elejétől végig részt venni egy szülőin. Ezért a szülőikről mindig írok egy emlékeztetőt, amit az elektronikus levelezőlistán körbeküldök. Hasonló a helyzet a fogadóórával is. Az internet és a mobiltelefon mind engem, mint tanárt/osztályfőnököt, mind pedig a szülőt segítheti abban, hogy tarthassák a kapcsolatot. A probléma az, hogy időt rabló. Mind tőlem, mind a szülőtől. Velem is előfordult, hogy amit szerettem volna megírni, nem írtam meg azonnal. A szülők sem mindig, minden nap jutnak számítógéphez, internethez.
Anna | 2013. február 23.
Kedves Tibor! Nem egyedi esetről van szó, az elektronikus naplóval nekünk is gondjaink vannak. Mi is megkaptuk az osztályfőnöki beírást, gondolom valami központi akcióról lehet szó.

Idézem:

"Tisztelt Szülő

Idézek az osztályfőnöki munkaköri leírásomból:
...havonta ellenőrzi az ellenőrzőkben a tanulók érdemjegyeinek beírását és a szülői aláírásokat.
Tisztelettel kérem Önöket szíveskedjenek a gyermekeikkel együtt az ellenőrzőben a jegyeket vezetni, majd azt havonta egyszer aláírni
Tájékoztatásul közlöm, hogy februárban a piros színnel beírt jegyeket én pótoltam. Mivel nem feladatom a jegyek bemásolása az E-naplóból az ellenőrzőbe, ezért ezt a következőkben nem is teszem meg, illetve osztályfőnöki figyelmeztetést fogok adni ezek elmulasztásáért.

Tisztelettel: xy osztályfőnök (2013.02.14.)"

Valentin napi ajándékként talán kicsit nyers a stílus, de nem szokatlan, akinek középiskolába jár a gyereke az ilyen közleményeken már nem akad fenn. A helyzet nálunk reménykeltőbb, mint Önöknél, valamelyik gyerek megkérdezte, hogy mi a konkrét elvárás és kiderült, hogy a hónap utolsó 3-4 napjában kell a szülőnek aláírni az ellenőrzőt. Mindenkinek azt javaslom, ne engedje magán az alattvalói érzés eluralkodását, nyugodtan kérdezzen vissza (korábban mi sem kaptunk a konkrét elvárásokról semmiféle tájékoztatót). Egyébként mi is vidéki iskolába "járunk" (Barcson, remélem nem sértek személyiségi jogokat, bár ezt a honlapot szerintem erről a vidékről nagyon kevesen olvashatják, így nem szúr szemet senkinek).
Juli | 2013. február 22.
Kedves Tibor! Nagyon köszönjük a hozzászólását. Nálunk nem lehet elkésni a megszólalással. Azóta feltettünk még két "virtuális szülői értekezletet", a harmadik még fenn van az ofoe.hu főoldalán, és azon keresztül meg lehet találni a 2. számút is. Valóban gond van a kapcsolatokkal, a kommunikációval, az egymásra figyeléssel, a bizalommal, és mi nagyon szeretnénk, ha ez változna. Ezért is próbálkozunk legalábbis virtuálisan valamilyen keretet adni a iskola és a család közötti akadozó dialógusnak, teret az aktuális problémák felvetésének. Igaza van: hiányzik a jó szó, az elismerés, a "köszönöm", az őszinte odafordulás. Szeretettel várjuk a továbbiakban is észrevételeit, kommentjeit a honlapunkon megjelenő írásokhoz.
Tibor | 2013. február 22.
Nézegettem az oldalakat, eközben találtam erre a témakörre (lehet, hogy már későn, sok idő telt el az utolsó bejegyzés óta). Nem tudom, hogy megsértem-e az iskolai házirendet, de nem járok szülői értekezletre. A gyerek üzenőjében mindig szerepel az éppen esedékes feladat, rendezvény, az iskola honlapján elolvasom az aktuális híreket. A szülői értekezlet ideje alatt beszélgetek a tanárokkal, majd a végén az osztályfőnökkel is. Nem kell sorba állnom, és mögöttem se várakoznak türelmetlen szülők. Legutóbb a félévi bizonyítvány utáni fogadóórákon is így vettem részt, gyakorlatilag minden tanárral tudtam beszélgetni. Érdekes volt látni a meglepett arcokat, amikor megköszöntem a féléves munkájukat, hogy a gyerekem szereti/megszerette az általuk oktatott tárgyakat, jól érzi magát az iskolában, a teljesítményén is látható, hogy jó kezekben van. Úgy láttam, örömmel vették, hogy nagyra értékeljük a munkájukat, és nem csak a problémák felszínre kerülésekor megyünk "pofavizitre". Nem vették hízelgésnek a "köszönjük"-öt, beszélgettünk egy jót, megbeszéltük mivel tudunk hozzájárulni az eredményes munkához (érdekes, hogy többnyire az otthoni lelki támogatást emelték ki). A szülői értekezletet inkább eligazításnak nevezném, a lényeg a nagyobb rendezvényeken van (szalagavató, osztálykirándulás, és természetesen az osztálypénz), esetenként leragadunk 2-3 szülőt, gyereket érintő problémánál, innentől költői kérdések merülnek fel, válasz alig-alig. A netes szülői felkeltette a figyelmemet, az én időmben a szülők még kommunikáltak egymással, és egymás gyerekeivel (velünk) is. Elképzelhetetlen volt, hogy osztálytársunk kórházban fekvő anyukája azon aggódjon, vajon merre csavarog a fia/lánya, lesz-e tízóraija, meleg vacsorája, kész-e a házi feladata. Mindig akadt 2-3 pót anyuka (én alig vártam, hogy sokat betegeskedő anyám hazaérjen, annyira szívükön viselték a "mostoháim a sorsomat :)). Nálunk ez valahogy nem működik, az egymás iránt érzett felelősség mintha múlóban lenne...
Dóri | 2013. január 13.
A netes szülői nálunk is jól működik. Kizárja a telefonos zaklatást, mégis segít kapcsolatot tartani, problémát megbeszélni, megoldani.
Sőt!!!! a neten a gyerekekkel is "találkozom". Beszélgetünk, segítek, olyan dolgokat is megosztanak, amit álmomban sem képzeltem.
Lehet, hogy így könnyebb nekik?
(Másnap csak szemérmesen megkérdi, hogy tetszett olvasni a levelem?)
De ez már a digitális nemzedék kérdésköre. Ámbár itt is aktuális.
Persze nem minden családdal lehet netes kapcsolatot tartani.
És a személyes beszélgetést nemigen lehet helyettesíteni. Ez legfeljebb kiegészítő lehetőség.
fekete Hajni | 2013. január 10.
A virtuális szülőihez egy sorvezető
a Tanárblogon. S egy szomorú tény: az életbelépő köznevelési törvény alaposan megnyirbálta a szülői jogokat is. Azért írom, hogy is, mert ezt tette a diákok és a pedagógusok jogaival is. Mindezen túl, kell hogy találjunk jó megoldást. Szülőként megtapasztaltam a sorbanállós fogadóóra rémséges élményét, a közhelyhalmozó szülőiket. S tanárként a hangozzék el hosszú listáját is vittem magammal évekig. Ezt ma már nem teszem, van netes szülői csoportom, és a másik oldalt - akik sose jönnek el, megszólítom ott, hol elérem, a boltban, az utcán, az otthonában. Nyilván ez kisvárosban, kevés nebulót oktató tanárként megoldás. A fent lejegyzett panaszokkal kapcsolatban, mindig ugyanaz jut eszembe - jó ember jó tanár, rossz ember rossz tanár. Persze a világ nem fekete-fehér.
Salamon Eszter | 2013. január 10. | salamoneszt[kukac]gmail[pont]com
Kedves Zsuzsa és Dóri!

Éppen erre utaltam én is. Én sem látom értelmét az információközlő szülői értekezleteknek, ahol a szülők a padokban ülnek. Az itt elhangzó dolgok 90%-át egy levélben is lehetne közölni. Ez egyébként megoldaná Dóri problémáját is, mivel a szülőknek átadott papír igazolja, hogy tudattad a szülőkkel, amit kell. Ha ez véletlenül megérkezne 2 nappal a szülői értekezlet előtt, még beszélni is lehetne róla.
A fogadóóra szintén nem alkalmas forma. Egykor, tanárként azokat a szülőket kedveltük, akik nem jöttek el ezekre, a rendelkezésre álló 10 perc úgy, hogy sorban állnak még harmincan nem alkalmas semminek a megbeszélésére. Vagy az hangzik el, hogy a gyerek lusta, buta és rendetlen, vagy pofavizit zajlik, hogy igen, tényleg okos és ügyes. Elnézést a sarkos megfogalmazásért, de szerintem így érthető, miért tartom alkalmatlannak.
Az internet sokféle lehetőséget ad, abban is, hogy ha van intézményesített beszélgetőfórum, a felmerülő problémákat azonnal kezelni lehessen. Egy, a tanárnak küldött e-mail vagy chat üzenet hatékony. Sokkal jobb, mint a telefon, mivel erre bármikor lehet olvasni és megválaszolni, amikor alkalmas. Adjunk egy esélyt a virtuális szülői értekezletnek.
Dóri | 2013. január 10.
A felülről jövő irányítás tipikus hibája, hogy a szülőin sok felesleges dolgot kell elmondani.
De el kell mondani, mert számon kérik.
Mondjuk én nagyon le szoktam egyszerűsíteni, igyekszem átugrani, csak szőr mentén érinteni az érdektelen sokszor unalmas témákat.
Aztán jöhetnek a lényeges dolgok, a szülők mondandója, problémája, kérdései stb.
Az igazi problémákkal egyébként nem szabad várni a szülői értekezletig. Mindig akkor kell megbeszélni, amikor aktuális. Ilyenkor a szülő is jobban rajta van a közös megoldáson.
A szülő-tanár kapcsolatot nagyon fontosnak tartom. Érdemes rá időt, energiát áldozni, még akkor is ha néha bizony terhes és időigényes.
zsuzsa | 2013. január 10.
Kedves Salamon Eszter! Elviekben igazad van, persze, hogy az lenne a legjobb, ha szülő és pedagógus folyamatosan tudnák tartani a kapcsolatot, egyeztetnének a gyerek dolgairól, a közös problémákról. Csak, tudod, az idő hiánya. A magam példáját hozom, biztos, hogy nem egyedi. Egyedül nevelek három iskoláskorú gyereket, semmi segítségem nincs. Napi 12 órát dolgozom, hogy megéljünk. A gyerekeimre alig jut időm, nem hogy a tanárokkal való beszélgetésre. A szülői értekezletek a lehető legrosszabb időpontban vannak, ráadásul felesleges időtöltésnek tartom ezeket. Miért kell nekem azért elkéredzkednem a munkahelyemről, hogy általánosságokat és közhelyeket halljak két órán keresztül? A fogadóórákon egyes tanároknál hosszan kell sorban állni, hogy végre néhány szót válthassak velük. Feleslegesnek érzem ezt is. És gondold el: három gyerek, tehát háromszor futhatom a kört. Hát megmondom őszintén: nagyobb az időráfordítás, mint amennyi értelme van az egésznek.
Salamon Eszter | 2013. január 9.
Virtuálisan vagy a valóságban, de a legfontosabb, hogy szakítsunk időt közös ügyeink megbeszélésére. A legtöbb iskolában a szülők és tanárok közötti valós beszélgetésekre nincs intézmény. Ahhoz, hogy valakivel közösen neveljünk egy gyereket, ismernünk kell a másikat. Gondolom, senki nem választana szülőtársat gyermeke mellé anélkül, hogy tudná, a neki fontos dolgokról mit gondol. Persze az iskolában a szabad tanárválasztás virtuális megléte esetén sincs lehetőség így megválogatni a pedagógusokat. Az viszont, ha a szülő és a pedagógus kölcsönösen megismerik egymást, egy kicsit olyan, mint az anyóssal való jó kapcsolat.
A virtuális szülői értekezleten talán meg tudjuk találni mi, szülők a közös nyelvet a tanárokkal, akkor pedig már sokkal könnyebb megbeszélni közös ügyeinket.
Dóri | 2013. január 8.
A felmerülő problémák, jelenségek számomra mindig megoldandó kérdéseket vetnek fel. PL:
-hiányos a tudás? – vajon megtanítottam-e a gyereket tanulni?
-magatartási probléma? - jól motiváltam-e?
-bezárkózó személyiség – milyen módszerrel tudok hozzáférni?
-rosszkedvű ? – rá kell mosolyogni (ez csodákat csinál)
-önbizalom hiánya? - pozitívumok keresése, hangsúlyozása (mindig lehet találni). Stb.
Nyitottság, szeretet, elfogadás, odafigyelés, empátia. Ezek nélkül lehetetlen nevelni.
Kár, hogy ezt nem mindenki tartja fontosnak.
De aki annak tartja, annak vannak hálás, szerető tanítványai.
Tőkés Hédi | 2013. január 8.
Csak egy javítás miatt szólalok meg újra: "Nincs külön pedagógus-énem és külön tanár-énem." helyesen: "Nincs külön pedagógus-énem és szülő-énem."
Tőkés Hédi | 2013. január 8.
Úgy látszik, valakinek el kell kezdeni. És persze, hogy ez a valaki lehetőleg olyan valaki legyen, aki már nem érintett a dologban. OK. Nem vagyok érintett, ám mindig érintett maradok: két éve nyugdíjban lévő magyar-történelemszakos tanár vagyok. A gyerekeim már nagyon is kinőttek az iskolapadból, de ültek is benne. Szóval nem tudok nem-érintett lenni soha.
Az idézett szülői levelek rendesen kiverték a biztosítékot nálam. Nincs külön pedagógus-énem és külön tanár-énem. Egyszerűen felháborít az első három eset: nulla pedagógia és nulla egyszerű és minimális emberi tisztesség. Ebben én nem ismerek alkut, nincs megértés sem. A szülőnek kutya kötelessége megvédeni a gyerekét, nem tűrheti el, hogy megalázzák. Kötelessége megtenni a szükséges - ha kell hivatalos - lépéseket. Kitől kapjon a gyerek védelmet, ha nem tőlük, a szüleitől? Biztosan a "békés úttal" kezdeném: bemennék megbeszélni a tanárral. Ha nem érek el eredményt, tovább lépnék a hivatalos úton. De nem tűrném azt, ami tűrhetetlen.
Tudom, hogy ilyenkor jön majd válaszként a "gyerek tűrhetetlen viselkedése"... szóval/avagy a mundér becsülete. A válaszom akkor is NEM, ha a gyerek valóban rosszul viselkedik. Így nem! Tisztelt Kollégá(i)m! Itt feladat van (nevelésnek hívják, pedagógiának hívják), és ez a szakmád. Ezek a megoldások pedig nem férnek bele sem az emberi, sem a pedagógusi tisztességbe.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Szakszervezet: veszélyben az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek autonómiája
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerdán jelentette be: az Állatorvostudományi Egyetem...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.04.
Sok gyerekhez el sem jut a távoktatás, tömeges bukások lehetnek
A diákok ötödéhez el sem jut a digitális távoktatás, tömeges bukások lehetnek, ha nem találnak ki valamit - mondja Hermann Zoltán, az oktatásgazdaságtan kutatója, aki a legátfogóbb magyar...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
A Debreceni Egyetemen betegszimulátorokon készülnek a frontvonalra
Speciális szimulációs szobában készülnek a koronavírusos betegek ellátásra a Debreceni Egyetem orvosai, rezidensei és szakdolgozói – írja az MTI. Az aneszteziológiai és intenzív terá...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
Kellenek-e szankciók az otthoni tanulásban is? Az iskolapszichológus válaszol
Matavovszky Dominika, iskolapszichológust kérdeztük a távoktatás lehetséges hatásairól, melyek a szülőket és gyerekeket egyaránt érintik. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e negatív hatá...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.04.
Jövő héten döntenek az idei érettségiről
A diákok már egyre jobban várják a válaszokat az érettségivel kapcsolatban, azonban a Kormányinfó mai sajtótájékoztatóján még mindig nem hangzott el semmi új információ a vizsgákkal...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek