OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. január 8.
» Hozzászólások (0)

OFOE FILMKLUB
pedagógusoknak és szülőknek

Szeretettel meghívjuk a kollégákat és az érdeklődő szülőket filmklubunk első találkozójára a Kino moziba (1137 Budapest, Szent István krt. 16.).

Időpont: január 19. 15 óra.

Bemutatásra kerül a Lazhar tanár úr című film.

A film megtekintése után beszélgetni szeretnénk azokkal a nézőkkel, akik ehhez kedvet éreznek.

Terveink szerint 2-3 hetenként kerül majd sor hasonló összejövetelekre

A Lazhar tanár úr című film rövid tartalma

Egy montreali általános iskola alsós osztályának mindennapjait szeretett tanárnőjük öngyilkossága a feje tetejére állítja. A gyerekek egymás között próbálják meg feldolgozni az őket ért tragédiát, s eleinte nem fogadják el az iskolába helyettesítő tanárként jelentkező emigráns algériai pedagógus segítségét. Mr. Lazhar azonban sajátos eszközökkel lát neki az osztály kedvenc tanárnőjének elvesztése iránt érzett fájdalom közös feldolgozásának, aminél már csak oktatási módszerei tűnnek szokatlanabbnak. A tanár úr gyorsan népszerűvé válik a gyerekek között, s most már a kollégák tekintenek rá egyre inkább csodabogárként. A mindig mosolygós Lazhar múltja pedig titkokkal és tragédiákkal teli, s a zárkózott férfi életének részletei apránként kerülnek nyilvánosságra a tanáriban. (Forrás: www.port.hu)

Beszélgetés Philippe Falardeauval, a Lazhar tanár úr rendezőjével

Mi a benyomása Locarnóról? Hogy érzi itt magát?

Philippe Falardeau: Döbbenetes és nagyon megindító volt számomra találkozni a többezres közönséggel a Piazzán. A fesztivál hivatalos újsága szerint 7000-en voltak. A film sajtóvisszhangja nagyon pozitív, bizakodó vagyok és nagyon boldog.

A filmjében az iskolai környezetet mutatja be. Hogyan történt a felkészülés? Van tanítói tapasztalata?

Nincs. A gyerekkori emlékeimre támaszkodtam elsősorban, szakmai folyóiratokat olvastam, és visszamentem az iskolapadba, megfigyelni a rendszer működését. Megfigyelhettem, hogyan viselkednek a gyerekek, hogyan változott a tanterv az én időm óta. Nem akartam dokumentumfilmet készíteni, de mindenképpen törekedtem rá, hogy egy fajta valóság/igazság megnyilvánuljon. És felhasználtam az alkalmat arra, hogy fájó kérdéseket járjak körbe, mint pl. a francia okatás reformja (értsd: anyanyelv oktatás, mint pl. a magyartanítás), a tanár-diák-szülő viszony, a hihetetlenül beszabályozott rendszer a diák-tanár érintkezésben. A fizikai kontaktusteremtés tiltásának témája felvetődik a filmben, de nem ez a film legfontosabb gondolata.

A gyerekek depressziós és szuicid hajlamú tanítónője, Martine Lachance (Lachance=szerencsés) helyét Bachir Lazhar (Lazhar jelentése szintén szerencsés) veszi át, aki szintén komoly traumát él át szerettei elveszítése következményeként. Bachir a megfelelő ember Martine utódjaként?

Igen, ő a megfelelő ember, éppen a haláleset okozta trauma miatt, amely a gyerekekhez teszi őt hasonlóvá. Ő nem feltétlenül jobb tanár, még csak nem is jó tanár. Megvannak a hibái. Angolból kifejezetten rossz, legalább akkora hiányosságai vannak, mint a gyerekeknek. De számára az a tény, hogy a felesége szakmáját végezheti, hogy segítséget nyújthat a gyerekeknek a gyászfeldolgozásban rendkívül fontos, hiszen a saját fájdalmának enyhítését is jelenti. Az ő megközelítési módja sokkal személyesebb mint az osztállyal foglalkozó pszichológus „kezelése”. M. Lazhar alázatos ember, aki kész a saját fájdalmát is felhasználni, hogy segítsen a gyerekeknek megtörni az őket körülvevő csöndet. Talán nem is baj, hogy M. „Szerencse” követi a szegény Mme Lachance-t (Mme Szerencse), hogy egy másik kultúrából érkező férfi hozza el a vigasztalást és a saját pedagógiáját. Ahol újrafestik a falat, hogy feledtessék és kitöröljék az emlékekből a tragédiát, ott az ő személyes kapcsolata a halállal lehetővé teszi, hogy jobban megértse a gyerekeket és segítsen nekik. Ilyen értelemben, őt az ég küldte, azonnal rendelkezésre áll, elég idős, hogy komoly tapasztalata legyen.

Nem félt a pedagógusok felháborodott reakcióitól, hiszen egy pedagógiai képesítéssel nem rendelkező emberről derül ki, hogy jobban végzi a dolgát, mint a képzett tanárok?

Persze, számítok ilyen reakciókra is… De a filmben arra szorítkoztam, hogy egy olyan iskolai környezetet mutassak meg, amelyben a tanárokat rendkívül szigorú szabályrendszer köti. Oda kell figyelniük rá, hogy mit mondanak, milyen gesztusokat használnak, el kell kerülniük az érzelmi megnyilvánulásokat. Én magam is, ha leülök egy parkban a padra és nézem a játszó gyerekeket, azt kockáztatom, hogy esetleg valaki feljelent a rendőrségen! Túlságosan messzire mentünk ebben. Rendben, megértem, ha valaki ezt a szigorúságot védi, de nekem is jogom van hozzá, hogy elmondjam: átestünk egy kicsit a ló túlsó oldalára, és másfajta oktatási rendszert szeretnék. Egy tornatanár arra panaszkodik, hogy minden helyzetben úgy kell kezelnie a gyerekeket, mint a „radioaktív hulladékot”! Végül is a filmem egyfajta óda a tanárokhoz, akiknek nemcsak a gyerekeket, de a gyerekek szüleit is tudniuk kell kezelni, óda annak az „ellenállásnak”, amelyet gyakran az oktatás jelent számukra. Röviden: csak a rendszert kritizálom, nem a tanárokat. Egy olyan rendszerben, amelyben az erőszak nagyon gyakori, az igazgatónőnek és a tantestületnek rendkívül szűk mozgástérrel kell dolgoznia.

Nincs a filmben olyan tanár alak, amely követendő példa lehetne, de az ellenkezője sincs. A tanítónő, Claire, csodálatos, nagyvonalú, pozitív, tudja motiválni és képezni a tanulókat, és az osztályból a gyerekekkel együtt színekkel és fényekkel teli, barátságos környezetet varázsol: olyan helyet, ahová én is szerettem volna járni, amikor gyerek voltam. Szülő modellt sem kívántam bemutatni, hanem sokkal inkább olyan példákat kerestem, amelyek segítségével megmutathatom mennyire komplikált tanítani, mennyire nehéz, hogy a tanár ne sajátítsa ki (ne éljen vissza ) a szülő szerepét, hogy mennyire nehéz közel kerülni a gyerekekhez és közben megtartani az előírt távolságot. Semmit sem tudunk meg például a kis Simon szüleiről, úgy tűnik, tökéletesen magára van hagyva, mindenféle nevelés nélkül.

Alice édesanyja, a pilóta (a szerepet Evelyne de la Chenelliere, a film alapjául szolgáló színdarab szerzője játssza) figyelmes, szeretetteljes, de gyakran van távol. Megerősíti M. Lazhart a módszerében, és ő az egyetlen, aki köszönetet is mond neki. Ami pedig Marie-Frédérique Mac Cathy szüleit illeti, ők például nagyon is jelen vannak, rendkívül érdeklődők, de nagyon (túlságosan is) irányítók.

Végül pedig nem sugalmazom a „régi jó módszerek” visszaállítását sem. Az iskolapadok oszlopos elrendezésével, a számítógép fiókbazárásával, az első tollbamondás – tollbamondás? ez már nem is léztezik! - tárgyának megválasztásával – Balzac: Szamárbőr című regényéből egy részlet – az látható inkább , hogy M. Lazhar egy másik kor szülötte, és semmit sem tud a pedagógiai reformokról. Ez érzékelteti, hogy mekkora a kulturális szakadék közte és a gyerekek között. Ennek ellenére mégis képes kapcsoltat teremteni velük, mert meghallgatja őket, képes figyelni rájuk. Megvannak a hibái, elavult módszerei időnként működnek, máskor egyáltalán nem. Avval, hogy megjutalmazza a gyerekeket, ha szótárt használnak, a kölcsönös udvariassági gyakorlatokkal, az idejétmúlt szóhasználataival M. Lazharnak mégis sikerül .

M. Lazhar pedagógiai módszereinek bemutatásával párhuzamosan az emigráns Bashir Lazar témáját is boncolgatja. a filmben: ezek a kedvenc szüzséi?

Tetszett az ötlet, hogy egy olyan személyt mutassak be, aki a bevándorló drámáját éli meg, holott a lényeg máshol van. A bevándorlási bizottság megkérdőjelezi a vallomását, mert a tartózkodási engedélyért folyamodók gyakran nem hazudnak azért, hogy ne toloncolják vissza őket. Pedig M. Lazhar az Iskola vezetőségének hazudik, hogy halott felesége nyomdokaiba léphessen, hogy valami módon helyettesíthesse őt. Avval, hogy a felesége szakmáját gyakorolja, gyerekekkel körülvéve, ő, aki a saját gyerekeit elveszítette, talán képes lesz talpra állni. M. Lazhar felelősnek érzi magát, mert előbb hagyta el a hazáját mint a családja, és így életben maradt. Emiatt az állandó lelkiismeret furdalás-érzés miatt rendkívül érzékeny a gyerekek problémájára, akik hasonlóan felelősnek érzik magukat a tanítónőjük haláláért. Megpróbálja beszéltetni őket a tanítónő haláláról, holott arra lenne szüksége, hogy a saját gyászáról beszéljen. A tanító Bashirt elbocsátják, mert nincs a képesítését igazoló diplomája, viszont sikerül egyfajta békét teremtenie a gyerekek és a saját életében is. Egy lázadó gesztussal hagyja el az iskolát: búcsúzásképpen átöleli a kis Alice-t. A bevándorló Bashir viszont megkapja a tartózkodási engedélyt.

Miért mondja az észak-afrikai Bashir Claire Lajoie gyarmatosítás témában szervezett tevékenységeiről, hogy „naív elképzelés a kolonizációról?”

Claire a tanítványaival az amerikai indiánokról beszél, a Pow Wow-ról, a dél-amerikai őslakosokról, Afrika felfedezéséről. Dokumentumokkal, képekkel és tárgyakkal díszíti fel az osztálytermet, egy színdarabot készít a gyerekekkel a felfedezők, Stanley és Livingstone találkozásáról: valóban derűs és kívülálló képet fest, ami eltávolodott a valóságtól. Ha levelezünk és képeslapokat küldözgetünk, abban van valami romantikus, távol a borzalmaktól, és ezt nagyon fontos kimondani. Sőt, ha a híradót nézzük a tv-ben vagy a moziban, az is egy kívülálló víziója marad. Korábban készítettem egy filmet, aminek CONGORAMA a címe, és egyáltalán nincs szó benne Kongóról. Kissé romantikus a szemléletmódom, egy külső megfigyelő, egy turista nézőpontja, aki aztán majd visszatér a saját elfoglaltságaihoz. Rengeteg kutatómunkát végeztem ehhez a filmhez, jóllehet hosszabb időt töltöttem el Afrikában, nagyon szeretem a kontinenst, de tudom, hogy csak egy olyan nyugati ember nézőpontjával rendelkezem, aki imádja Afrikát.

Miért lesz öngyilkos Martine a tanteremben? Mi ez, vád? Segélykiáltás?

Nem, egyáltalán. A kolléganője, Claire is elmondja: Martine Lachance depresszív pánikbeteg volt. Ellentétben a kis Simon elképzelésével, a tette nem volt kiszámított: egy pánikroham következménye volt. Azt mondják, az esetek 80%-ában, nem tudjuk miért lesz valaki öngyilkos. Ismertem embereket, akik saját maguk vetettek véget az életüknek. Azt hiszem, ez olyan, mint egy hirtelen elsötétedés, egy sötét dagály, és hirtelen végezni kell vele.

Azt sem kell elfelejteni, hogy mivel fikcióról van szó, egy tragédiának kell bekövetkeznie: az én filmemben a tragédia az öngyilkosság. Azt választottam, hogy a gyerekek és a tanárok szemében megnyilvánuló borzalmat mutatom be inkább, mint az áldozatot. Őt csak nagyon röviden és távolról, az üvegajtón keresztül lehet látni. Mivel az öngyilkosság az iskolában történik, az iskola minden tagját érinti, ami a teremben van, azt meg akartam őrizni. A filmem az iskolában bekövetkező erőszakról szól. Martine üzenete nagyon erőszakos, de ahogy a kis Alice mondja a filmben „nem tudunk büntetést adni neki, mert meghalt”.

Miért hazudott Simon, amikor azt terjesztette Martine-ról, hogy megcsókolta, és miért ennyire agresszív?

Megtudjuk, hogy Martine átölelte egy nap, amikor sírt, úgy, mintha az anyja lenne. Olyan gesztus ez, amit a saját édesanyja talán sohasem tett. Simon szégyellte magát a gyengesége miatt, amiatt, hogy valaki a többiek előtt babusgatja, nevetségesnek érezte magát. Azért hazudott, hogy megőrizze a látszatot; csak a gyengék sírnak és a gyengéket vigasztalják a nők. Simon ezt a hamis képet őrzi a férfiasságról, keménynek akar látszani, valószínűleg ezért veszi el rendszeresen egy nála nagyobb és testesebb gyerek sapkáját. De Martine halála szembeállítja Simont a saját hazugságával: felelősnek érzi magát, az osztálytársai is felelősnek tartják érte, mindegyik gyereknek traumát jelent: csak a beszélgetés indíthatja el a gyógyulási folyamatot, hogy a gyerekek elfogadják, hogy nincs közöttük felelős, hogy Martine nem miattuk halt meg.

Mi M. Lazhar meséjének mélyebb jelentése, amelynek helyesírási hibáit az osztály kórusban javítja ki a film egyig záró jelenetében?

Volt az első mese, „A farkas és a bárány”, La Fontaine meséiből, amelynek kötetét M. Lazhar Martine Lachance dolgai között találta meg, és amit az osztályban felolvastak. Ennek a mesének a tanulsága, hogy mindig az erősebb igazsága érvényesül. Bashir meséje egy lepke bábjáról szól, ami egy olajfán fészkel. Az olajfa megfogadja, hogy megóvja a bábot, de egy tűzvész elpusztítja a fát. A bábból kibújik a lepke, akinek el kell repülnie, hogy megmeneküljön. Bashir meséje eredendően a felnőtté válásról szól.

(Locarno 2011. augusztus 8.)
(forrás: http://www.e-media.ch)
Fordította: Koleszár Olga

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.12.
A gyerekeinknek is jobb lenne, ha mi szülők nem állnánk ilyen csehül pénzügyi tudatosságban
Legyen szó hazai vagy külföldi tanulmányokról, az önálló életkezdésről, mindez szülőnek, gyereknek egyaránt komoly anyagi terhet jelenthet. A „kirepülés” izgalmas, kihívásokkal teli...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.11.
Deviszont – kritikai pedagógia a külvárosban
A Deviszont Közösségi Tér egy Budapest külvárosában működő oktatási program, amit társadalomtudósok, szociális munkások, filozófusok és pedagógusok hoztak létre szakképzésben tanul...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.11.
Egyre több támogatást kapnak a családok az iskolakezdéshez
Elsőtől kilencedik évfolyamig ingyenes tankönyvet kapnak a diákok, ami gyerekenként 10-12 ezer forint megtakarítást jelent. A szeptemberi családtámogatásokat is korábban, augusztus végén...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.08.11.
Szigorúan keresztény életvitelű takarítónőt keresnek egy szombathelyi iskolába
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság is érdekesnek találhatja azt az álláshirdetést, amit a Sugó-parti Közéleti portál nevű Facebook-oldal talált és osztott meg. Az újságban közzétett hirdet...
(Forrás: népszava)
--
2019.08.11.
A szülők szerint nem tiszta a magántanulókra vonatkozó új szabályozás
Szeptembertől az Oktatási Hivatal szakemberei döntik majd el, hogy ki lehet magántanuló. Az InfoRádiónak nyilatkozó Alapítványi és Magániskolák Egyesületének tagozatvezetője emlékeztetett...
(Forrás: infostart)
--
2019.08.11.
Nem érettségiztethet jövőre a Szinyei Merse Pál Gimnázium, leváltották az igazgatót
Leváltották az igazgatóját, és nem érettségiztethet a következő, 2019/2020-as tanévben a Szinyei Merse Pál Gimnázium az idei érettségi körül kialakult problémák miatt. Ezt a leváltott...
(Forrás: index)
--
2019.08.11.
A három hazai tanár, aki miatt tényleg jó iskolába járni
A Dívány.hu és a Lidl idén harmadik alkalommal hirdette meg Az Év Szupertanára versenyt, melyben olyan tanárok jelentkezését vártuk, akik kreatív és egyedi módszereikkel igyekeznek színt...
(Forrás: index)
--
2019.08.09.
Kiderült, milyen szerződés alapján ír bele a NAT-ba havi 480 ezerért Takaró Mihály
Most Mesterházy Attila MSZP-s képviselő kérdéseire válaszolva Rétvári Bence államtitkár közölte, hogy a Hajnal Gabriella vezette, közel ötven szakértőből álló kerettantervi munkabizotts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.09.
Uzsora - Elszabadul a pokol
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója ismeri a helyzetet. Az alapítvány 27 településen dolgozik. A leglényegesebb tapasztalata az, hogy az állam nincs jelen a problémás terü...
(Forrás: KLubrádió)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek