OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. január 28.
» Hozzászólások (0)

Felelős generációt nevelünk?

Műhelyfoglalkozás a szociális kompetenciák fejlesztéséről

Mi a közös a gyerekek által játszott mesékben, szerep- és drámajátékokban, az önkéntességen alapuló közösségi szolgálatban, a műveltség közvetítésének felelősségében és Janne Teller kortárs regényének órai feldolgozásában? Látszólag Semmi, ahogy Teller regényének címe is hirdeti, miközben mégis a felnövekvő nemzedéket érintő életbevágóan fontos kérdéseket boncolgatunk.

Knausz Imre, a Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézetének vezetője, a Taní-tani Online szerkesztője, Galambos Rita, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány stratégiai vezetője, Csobánka Zsuzsa, a budapesti Jedlik Ányos Gimnázium tanára, és Pataky Krisztina a szintén fővárosi Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium iskolapszichológusa a Tempus Közalapítvány felkérésére egy műhelybeszélgetés keretében arra vállalkozott, hogy az életben való boldogulás, a társadalmi beágyazottság, elkötelezettség szempontjából kiemelt figyelmet érdemlő szociális kompetenciák fejlesztését a műhelyen részt vevő tanárokkal együtt járja körbe.

A Tempus Közalapítvány műhelysorozata évek óta számos formában támogatja a közoktatásban dolgozó pedagógusok módszertani megújulását, tájékozódását, az érintett szereplők hálózatépítését, többek között az európai uniós és hazai oktatási trendek kapcsolódási pontjainak feltárásával, szakmai anyagokkal, kiadványokkal, rendezvényekkel, valamint jó gyakorlatok gyűjteményével. A múlt évi rendezvénysorozat azokkal az egymásba fonódó, egymáson átívelő, ún. transzverzális kompetenciaterületekkel foglalkozott, amelyek tantárgyaktól függetlenül szövik át a tanulás világát és megalapozzák az egész életen át tartó tanulást.

Az őszi műhelydélután közreműködői egymás gondolatainak megágyazva, egymásnak végszavazva tartották meg a műhelymunka előadását, jó gyakorlat bemutatóját és mini-tréningeit. Kiemelték, hogy a gyakorlatban csak akkor valósulhat meg a szociális kompetenciák fejlesztése, ha azt egy tágabb értelemben, a kompetenciák átfedésének tudatában valósítjuk meg. Fontos annak is tudatában lennünk, hogy a kompetenciák fejlesztése során az ismeret, készség és attitűd tartalmi egységet alkot, amelyhez olyan közeget (az iskolai nevelés és oktatás közegét) kell teremteni, amelyben a fejlesztés megvalósulhat. Ehhez fel kell ismernünk a különböző tantárgyakban, az iskolán belüli és kívüli programokban, projektekben is fellelhető, kompetenciákat fejlesztő lehetőségeket.

Knausz Imre nyitóelőadása mindezt oktatáselméleti szempontból járta körül. Az iskolai tantárgyakon keresztül történő műveltség közvetítésének felelősségére hívta fel a figyelmet, amely műveltség közvetítése központi kérdés a demokrácia megalapozásában. És miért a demokrácia? Mi köze van a szociális készségek fejlesztésének a demokráciához? Ha a NAT kulcskompetenciákkal foglalkozó fejezetében a középpontba állított társadalmi kérdéseket (a közjó iránti elkötelezettség, a közéletben való részvétel) vesszük figyelembe, akkor az iskolai oktatás egyik feladata az aktív állampolgári részvételre nevelés – mondja Knausz Imre. Amennyiben szociális kompetenciát akarunk fejleszteni, aktív állampolgárokat akarunk nevelni, és azt akarjuk, hogy a fiatalok felelősséget vállaljanak önmagukért, társaikért, a közügyekért, akkor a legfőbb kérdés az, hogy megvannak-e az intézményes feltételei az erre való nevelésnek?

A szociális kompetencia nem csak egy szűken értelmezett interperszonális viszonyra korlátozódik. A téma körbejárásakor különbséget kell tennünk egyéni-, intézményi-, és oktatáspolitikai szint között. Ez utóbbinak abban áll a felelőssége, hogy milyen rendszert hoz létre. Intézményi szinten módszertani és motivációs kérdéseket kell megvizsgálnunk. Tudjuk-e (módszertan) olyan helyzetbe (motiváció) hozni a diákokat, hogy lássák, a tanórán kívül ők is tudnak hatni, felelős döntéseket hozni, ha kezükbe adtuk az eszközöket. Milyen hatékonysággal közvetíti az iskola az általános műveltséget, hogy általa az aktív állampolgárságra neveljen és szociális kompetenciát fejlesszen? Milyen pedagógiai eszközökkel operál a pedagógus e cél elérése érdekében? Milyen pedagógiai kultúrát képvisel a tantestület?

A közvetítés hatékonysága attól is függ, hogy mennyire tudjuk a gyakorlatban alkalmazható tudássá formálni a nevelési és oktatási tartalmakat. Ezek a tartalmak közös tartalmak, az általános műveltség részei kell, hogy legyenek. Ahhoz, hogy a dolgok mögé lássunk, a tudásra támaszkodva felelős döntéseket hozzunk, hogy ne hagyjuk magunkat befolyásolni, hogy megértsük egymást, hogy működjenek a metaforák, hogy ne értsék félre egymást az emberek, általános műveltséget kell közvetítenie az oktatásnak. Hogyan tudjuk beláttatni a gyerekekkel, hogy ez fontos, amikor egyre szűkül, hogy a gyerekek számára egzisztenciális kérdés legyen bármi? A tanulásértelmezés kérdését és az arra épülő módszertani kultúrát kell megvizsgálnunk. Ha beszélgetésekben közvetítjük a műveltséget, ha gyerekek egymás között beszélgethetnek a tananyagról, az jó irány lehet! Ha életközelivé tesszük, a mindennapi élet kommunikációiból merítünk, a tananyag identitásformáló lehet.

És mit tehet ezért a pedagógus? Mivel alapozhatja meg kisgyermekkorban a szociális kompetenciák fejlesztését? A Pataky Krisztina által bemutatott, az általános iskola saját kezdeményezése alapján elindított kísérleti program a helyi szinten felmerülő problémákra reagál: a gyerekek önbizalomhiányára, türelmetlenségére, az egymásra nem figyelésre, az igazi társas viszonyok kialakulatlanságára. A közös szakmai elhivatottság és érzékenység hívta életre azt a különórát, ahol célirányosan zajlik az érzelmi nevelés. Hosszú távú célként természetesen a program elemeinek tantárgyakban való alkalmazhatósága és beépíthetősége is megfogalmazódik. A foglalkozások alkalmával bejárt közös út drámajátékokkal, mesékkel, szerepjátékokkal segíti az érzelmek megismerését és kezelését, a személyes értékek felszínre hozatalát, és a felelősen meghozott döntések képességének elsajátítását.

A kamaszkori érzékeny és feszültségekkel teli identitáskeresésben is szükség van ilyen mankókra, amelyek segítik a feldolgozást, mélyítik a szociális hálóba való beágyazottságot. Janne Teller Semmi című műve egy olyan kortárs regény, amely kitűnő apropó, hogy életbevágóan fontos kérdésekről, a diákokat érintő problémákról, az őket érő agresszív hatásokról essen szó az órán, miközben észre sem veszik és együtt dolgoznak, együtt gondolkodnak, megtanulnak figyelni egymásra, és megélik a felelősségteljes együttlét minden pillanatát. Csobánka Zsuzsa gimnáziumi projektje ezt támogatja finoman, a kilenc alkalmas foglalkozás két 10.-es osztály tanulóit mozgatta meg. A regény tartalmi kerete és feldolgozásának módjai teremtették meg az alkalmat önmaguk és egymás jobb megismerésére. A gondolatok megvitatása, a közösen végzett változatos tevékenységformák, a jól működő társas kapcsolatok kialakítását segítették, és nagy szerepük volt az érzelmi intelligencia, az empátia fejlesztésében. A folyamatos kommunikáció a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, és a konfliktuskezelés elsajátítását segíti.

Az IKSZ, azaz az iskolai közösségi szolgálat, mint pedagógiai eszköz alkalmazhatóságát Galambos Rita mutatta be. Egy jól megtervezett és örömmel véghezvitt önkéntes, vagy az iskolák, iskolai csoportok által is megszervezhető közösségi program remek pedagógiai eszköz lehet, mivel több kompetenciát is fejleszt. Másoknak, egy közösségnek segíteni az iskola falain belül vagy kívül egy olyan társadalmi felelősségvállalást tudatosít, mellyel erősödik a bizalom az együttműködésre. Nem kérdés, hogy erre milyen nagy szükségünk van. A demokratikus készségek elsajátítása mellett a diákok tapasztalati tanulás útján szereznek élményt és tudást az önzetlen részvétel és segítés terén. A szociális érzékenység fejlesztését segítő közösségi szolgálat programjai bárhol, bármikor megvalósíthatóak. Ez is egy lehetséges út a szociális kompetenciák fejlesztésében, amely segít a sztereotípiák és az előítéletek lebontásában, erősítve ezáltal a társadalmi kohéziót.

Az egyes műhelymunkák anyagai elérhetők a Tempus Közalapítvány Oktatás és képzés az EU-ban és itthon c. tematikus honlapján.

A Tempus Közalapítvány műhelysorozatának témáit dolgozzák fel az Alma a fán interjúkötetek Párbeszédek a kompetenciafejlesztésről, illetve Fókuszban a tanulás támogatása címmel. A kiadványok letölthetők a honlapunk (www.tka.hu) könyvtárából.

B.Tier Noémi – Peszleg Brigitta

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.06.
Gyarmathy Éva: A lehetőségek és megoldások ideje
Ha majd egyszer, reméljük hamarosan, újraindulhat az élet Magyarországon, jó lenne, ha az újraindulás új indulás és nem a régi megoldások folytatása lenne. Nagyon sokan megértették itthon...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Tankönyvhelyzet és alternatív tankönyvjegyzék
Elkezdődött a tankönyvrendelés, megjelent a tankönyvjegyzék. A zömében állami kiadású tankönyvek között még nincsenek a NAT2020-hoz igazodók – azokat látatlanban kell megrendelni....
(Forrás: CKP)
--
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek