OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. január 28.
» Hozzászólások (0)

Felelős generációt nevelünk?

Műhelyfoglalkozás a szociális kompetenciák fejlesztéséről

Mi a közös a gyerekek által játszott mesékben, szerep- és drámajátékokban, az önkéntességen alapuló közösségi szolgálatban, a műveltség közvetítésének felelősségében és Janne Teller kortárs regényének órai feldolgozásában? Látszólag Semmi, ahogy Teller regényének címe is hirdeti, miközben mégis a felnövekvő nemzedéket érintő életbevágóan fontos kérdéseket boncolgatunk.

Knausz Imre, a Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézetének vezetője, a Taní-tani Online szerkesztője, Galambos Rita, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány stratégiai vezetője, Csobánka Zsuzsa, a budapesti Jedlik Ányos Gimnázium tanára, és Pataky Krisztina a szintén fővárosi Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium iskolapszichológusa a Tempus Közalapítvány felkérésére egy műhelybeszélgetés keretében arra vállalkozott, hogy az életben való boldogulás, a társadalmi beágyazottság, elkötelezettség szempontjából kiemelt figyelmet érdemlő szociális kompetenciák fejlesztését a műhelyen részt vevő tanárokkal együtt járja körbe.

A Tempus Közalapítvány műhelysorozata évek óta számos formában támogatja a közoktatásban dolgozó pedagógusok módszertani megújulását, tájékozódását, az érintett szereplők hálózatépítését, többek között az európai uniós és hazai oktatási trendek kapcsolódási pontjainak feltárásával, szakmai anyagokkal, kiadványokkal, rendezvényekkel, valamint jó gyakorlatok gyűjteményével. A múlt évi rendezvénysorozat azokkal az egymásba fonódó, egymáson átívelő, ún. transzverzális kompetenciaterületekkel foglalkozott, amelyek tantárgyaktól függetlenül szövik át a tanulás világát és megalapozzák az egész életen át tartó tanulást.

Az őszi műhelydélután közreműködői egymás gondolatainak megágyazva, egymásnak végszavazva tartották meg a műhelymunka előadását, jó gyakorlat bemutatóját és mini-tréningeit. Kiemelték, hogy a gyakorlatban csak akkor valósulhat meg a szociális kompetenciák fejlesztése, ha azt egy tágabb értelemben, a kompetenciák átfedésének tudatában valósítjuk meg. Fontos annak is tudatában lennünk, hogy a kompetenciák fejlesztése során az ismeret, készség és attitűd tartalmi egységet alkot, amelyhez olyan közeget (az iskolai nevelés és oktatás közegét) kell teremteni, amelyben a fejlesztés megvalósulhat. Ehhez fel kell ismernünk a különböző tantárgyakban, az iskolán belüli és kívüli programokban, projektekben is fellelhető, kompetenciákat fejlesztő lehetőségeket.

Knausz Imre nyitóelőadása mindezt oktatáselméleti szempontból járta körül. Az iskolai tantárgyakon keresztül történő műveltség közvetítésének felelősségére hívta fel a figyelmet, amely műveltség közvetítése központi kérdés a demokrácia megalapozásában. És miért a demokrácia? Mi köze van a szociális készségek fejlesztésének a demokráciához? Ha a NAT kulcskompetenciákkal foglalkozó fejezetében a középpontba állított társadalmi kérdéseket (a közjó iránti elkötelezettség, a közéletben való részvétel) vesszük figyelembe, akkor az iskolai oktatás egyik feladata az aktív állampolgári részvételre nevelés – mondja Knausz Imre. Amennyiben szociális kompetenciát akarunk fejleszteni, aktív állampolgárokat akarunk nevelni, és azt akarjuk, hogy a fiatalok felelősséget vállaljanak önmagukért, társaikért, a közügyekért, akkor a legfőbb kérdés az, hogy megvannak-e az intézményes feltételei az erre való nevelésnek?

A szociális kompetencia nem csak egy szűken értelmezett interperszonális viszonyra korlátozódik. A téma körbejárásakor különbséget kell tennünk egyéni-, intézményi-, és oktatáspolitikai szint között. Ez utóbbinak abban áll a felelőssége, hogy milyen rendszert hoz létre. Intézményi szinten módszertani és motivációs kérdéseket kell megvizsgálnunk. Tudjuk-e (módszertan) olyan helyzetbe (motiváció) hozni a diákokat, hogy lássák, a tanórán kívül ők is tudnak hatni, felelős döntéseket hozni, ha kezükbe adtuk az eszközöket. Milyen hatékonysággal közvetíti az iskola az általános műveltséget, hogy általa az aktív állampolgárságra neveljen és szociális kompetenciát fejlesszen? Milyen pedagógiai eszközökkel operál a pedagógus e cél elérése érdekében? Milyen pedagógiai kultúrát képvisel a tantestület?

A közvetítés hatékonysága attól is függ, hogy mennyire tudjuk a gyakorlatban alkalmazható tudássá formálni a nevelési és oktatási tartalmakat. Ezek a tartalmak közös tartalmak, az általános műveltség részei kell, hogy legyenek. Ahhoz, hogy a dolgok mögé lássunk, a tudásra támaszkodva felelős döntéseket hozzunk, hogy ne hagyjuk magunkat befolyásolni, hogy megértsük egymást, hogy működjenek a metaforák, hogy ne értsék félre egymást az emberek, általános műveltséget kell közvetítenie az oktatásnak. Hogyan tudjuk beláttatni a gyerekekkel, hogy ez fontos, amikor egyre szűkül, hogy a gyerekek számára egzisztenciális kérdés legyen bármi? A tanulásértelmezés kérdését és az arra épülő módszertani kultúrát kell megvizsgálnunk. Ha beszélgetésekben közvetítjük a műveltséget, ha gyerekek egymás között beszélgethetnek a tananyagról, az jó irány lehet! Ha életközelivé tesszük, a mindennapi élet kommunikációiból merítünk, a tananyag identitásformáló lehet.

És mit tehet ezért a pedagógus? Mivel alapozhatja meg kisgyermekkorban a szociális kompetenciák fejlesztését? A Pataky Krisztina által bemutatott, az általános iskola saját kezdeményezése alapján elindított kísérleti program a helyi szinten felmerülő problémákra reagál: a gyerekek önbizalomhiányára, türelmetlenségére, az egymásra nem figyelésre, az igazi társas viszonyok kialakulatlanságára. A közös szakmai elhivatottság és érzékenység hívta életre azt a különórát, ahol célirányosan zajlik az érzelmi nevelés. Hosszú távú célként természetesen a program elemeinek tantárgyakban való alkalmazhatósága és beépíthetősége is megfogalmazódik. A foglalkozások alkalmával bejárt közös út drámajátékokkal, mesékkel, szerepjátékokkal segíti az érzelmek megismerését és kezelését, a személyes értékek felszínre hozatalát, és a felelősen meghozott döntések képességének elsajátítását.

A kamaszkori érzékeny és feszültségekkel teli identitáskeresésben is szükség van ilyen mankókra, amelyek segítik a feldolgozást, mélyítik a szociális hálóba való beágyazottságot. Janne Teller Semmi című műve egy olyan kortárs regény, amely kitűnő apropó, hogy életbevágóan fontos kérdésekről, a diákokat érintő problémákról, az őket érő agresszív hatásokról essen szó az órán, miközben észre sem veszik és együtt dolgoznak, együtt gondolkodnak, megtanulnak figyelni egymásra, és megélik a felelősségteljes együttlét minden pillanatát. Csobánka Zsuzsa gimnáziumi projektje ezt támogatja finoman, a kilenc alkalmas foglalkozás két 10.-es osztály tanulóit mozgatta meg. A regény tartalmi kerete és feldolgozásának módjai teremtették meg az alkalmat önmaguk és egymás jobb megismerésére. A gondolatok megvitatása, a közösen végzett változatos tevékenységformák, a jól működő társas kapcsolatok kialakítását segítették, és nagy szerepük volt az érzelmi intelligencia, az empátia fejlesztésében. A folyamatos kommunikáció a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, és a konfliktuskezelés elsajátítását segíti.

Az IKSZ, azaz az iskolai közösségi szolgálat, mint pedagógiai eszköz alkalmazhatóságát Galambos Rita mutatta be. Egy jól megtervezett és örömmel véghezvitt önkéntes, vagy az iskolák, iskolai csoportok által is megszervezhető közösségi program remek pedagógiai eszköz lehet, mivel több kompetenciát is fejleszt. Másoknak, egy közösségnek segíteni az iskola falain belül vagy kívül egy olyan társadalmi felelősségvállalást tudatosít, mellyel erősödik a bizalom az együttműködésre. Nem kérdés, hogy erre milyen nagy szükségünk van. A demokratikus készségek elsajátítása mellett a diákok tapasztalati tanulás útján szereznek élményt és tudást az önzetlen részvétel és segítés terén. A szociális érzékenység fejlesztését segítő közösségi szolgálat programjai bárhol, bármikor megvalósíthatóak. Ez is egy lehetséges út a szociális kompetenciák fejlesztésében, amely segít a sztereotípiák és az előítéletek lebontásában, erősítve ezáltal a társadalmi kohéziót.

Az egyes műhelymunkák anyagai elérhetők a Tempus Közalapítvány Oktatás és képzés az EU-ban és itthon c. tematikus honlapján.

A Tempus Közalapítvány műhelysorozatának témáit dolgozzák fel az Alma a fán interjúkötetek Párbeszédek a kompetenciafejlesztésről, illetve Fókuszban a tanulás támogatása címmel. A kiadványok letölthetők a honlapunk (www.tka.hu) könyvtárából.

B.Tier Noémi – Peszleg Brigitta

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek