OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. február 12.
» Hozzászólások (0)

A mi kódexünk

Konfliktuskezelés egy 10. évfolyamos nyelvi csoportban

Hétfőn az első órám ezzel a csoporttal volt. Amint beléptünk a terembe, megleptem őket. Körbe rakattam a székeket, mire a három „problémás” fiú megkérdezte: vajon beteg vagyok-e, hogy ilyet kérek. Az egész csoporton látszott a meglepettség, nem tudták, mi, de érezték, most történni fog valami szokatlan. Először is elmondtam, hogy ma nem németórát fogunk tartani, hanem meetinget. Mivel nem tudták, mi az, röviden elmondtam nekik. Nagyra kerekedett a szemük.

A csoport bemutatása

A nyelvi csoport, amelyről itt írni fogok 12 főből: 8 lányból és négy fiúból áll. Szeretném őket egyenként is bemutatni

A lányok

A „falusi lányok”: Négy mintatanuló, az első sorban ülő lány a környező kistelepülésekről. Csendesek, szorgalmasak, motiváltak. Kisebb településeken élnek, működő, odafigyelő családban és szülőkkel. Családi hátterükből fakadóan konzervatív értékeket hoznak, az iskolához pozitív attitűd fűzi őket.

A „csoport esze”: Egy gyengébben teljesítő osztályból kérte át magát a húzós, tanulós hatosztályos képzésbe. Minden tantárgyból jeles eredményt ért el, több tantárgyból kiemelkedő a teljesítménye. A törékeny testalkatú lányt töretlen akarata, motiváltsága, céltudatossága, kiemeli társai közül. Mindig mindent tud, mindig készül, mindig ötösre produkál. Azért jár iskolába, mert tanulni akar. Emellett barátságos, vonzó személyiség.

A „halk lány”: Csendesen kamaszodó, zárkózott, gyenge képességű, nehezen megközelíthető diák.

A „táncos”: A jó képességű lány szabadidejének nagy részét a néptáncra áldozza. Az órán figyel, erősen motivált. Sokat akar tanulni az órán, mert otthon nincs rá mindig ideje, ugyanakkor fontosak neki a jó eredmények, s ebben a törekvésében családja is támogatja Barátságos, kedves, véleményét, értékítéletét szerényen, de határozottan tudja képviselni.

A „kosaras”: Szabadidejében a szenvedélyének, a kosárlabdának hódol. Szerényebb képességű, mint a néptáncért rajongó társa. Édesanyja véleménye fontos számára, családja az iskola, a tanulás fontosságát hangsúlyozza.

A fiúk

A „jó fiú”: szülei művészeteket oktató pedagógusok. Csendes, helyes, kedves fiú. Az a típus, aki soha nem zavar, csendes jelenléte nyugalmat visz a környezetébe. Lesüt róla, hogy otthon minden rendben van, szülei figyelnek egymásra és a gyerekükre.

A „nagytesó” ezt a nevet azért kapta, mert két éve kistestvére született, s ez erősen megváltoztatta családi státuszát.

A „deszkás”: szabadidejének nagy részét az utcán a gördeszkás haverokkal tölti.

A „problémás fiú” tavaly rengeteget hiányzott, anyja szerint nagyon beteges. A sok hiányzásból és a nem-tanulásból eredően ismeretei hiányosak, ugyanakkor ő és a szülei is sokkal jobb eredményeket szeretnének. A jó jegyek elmaradása miatt a tanárt tartják felelősnek. A fiú duzzogós, reklamálós, sértődős.

A nagytesóról, a deszkásról és a problémás fiúról is elmondható, hogy alapműveltségük és intelligenciájuk jó szintű. Évek óta nem tesznek azonban erőfeszítéseket, ezért halmozódnak tudásbeli hiányosságaik. Próbálom ugyan értékelni nekibuzdulásaikat, pl. a Power Point bemutatóikat, de az így szerzett jó jegyek nem ellensúlyozzák a felkészületlenség miatti dolgozatok és a feleletek során nyújtott gyengébb teljesítményt.

A konfliktus

A fiúk közül háromra jellemző, hogy az órán bekiabálásaikkal, rossz poénjaikkal bontják a rendet, s ezzel a tanárt és a társaikat is zavarják. Ez így volt a korábbi években is, bár kisgyerekes, kezelhető szinten. Idén viszont eljutottunk odáig, hogy magatartásbeli problémáik már irritálták társaikat és engem is. A türelmi idő lejárt. A társak tanulni akartak, én tanárként pedig úgy gondoltam: egy 16 éves gyerek már képes felmérni tettei súlyát, tudomásul venni, hogy az iskola tanulásra való.

Több apró esemény vezetett a konfliktus kirobbanásához. A nyári szünetre azt a feladatot adtam nekik,hogy írjanak németül a nyári élményeikről. A „csoport esze” kihasználta a feladatban rejlő lehetőségeket és hetente naplót írt, így a nyár végére fényképekkel illusztrálva meg tudta mutatni, mivel telt a család nyara. A kötelességtudó „falusi lányok” minimális terjedelemben ugyan, de még a nyáron elkészítették a feladatot. A csoport többi tagja nem írt semmit, ezért nekik a tanév első hétvégéjére feladtam a hiányzó fogalmazás pótlását.

A „nagytesó” és a ”deszkás” a hétvégén sem írt leckét, a „problémás fiú” pedig az egyik ”falusi lányról” egy az egyben lemásolta a házi feladatot, csak a neveket cserélte ki. Így ők is voltak a Balatonon és Budapesten, őérte is elment a barátnője, és elmentek a parkba sétálni. Természetesen észrevettem a másolást, és bosszankodtam miatta. A következő órán kiosztottam a füzeteket a kijavított fogalmazásokkal, és szóvá tettem a dolgot. Az érintett lány rögtön bevallotta, hogy a szövegét nyilvánossá tette az egyik közösségi oldalon.

Mivel ez már egy nem megírt házi feladat büntetésül kirótt pótlása volt, nem találtam helyesnek, ha a pótlás pótlását adom ki büntetésül, ehelyett egyest adtam a fiú feladatára, aki ezt rendkívül igazságtalannak találta, és durrogott, puffogott.

Folytattam az órát és az óra végén megkértem a gyerekeket, hogy rakják fel a székeket az asztalokra. A sértett fiú azonban feltépte az ajtót és a széke felrakása és engedély nélkül látványosan kirohant a teremből. Mivel meg akartam mutatni, hogy ezt velem nem lehet megtenni, utánamentem, és a folyosó végén megállítottam. Határozottan utasítottam, hogy menjen vissza a terembe. Ledobta a táskáját a padlóra, és visszament. Ekkor persze már én is indulatba jöttem, és a „Mit képzelsz magadról, hogy így mersz viselkedni!?” tanári frázissal bocsátottam útjára.

A következő óra nagyon érdekesen alakult. A három fiú a tőlük megszokott magatartást produkálta az órán: kommentárokat fűztek a történésekhez, poénkodtak. Erre a „csoport esze” kifakadt: Itt az ideje, hogy visszavegyél magadból!!!!!!” A fiúk döbbenettel fogadták a megnyilvánulást, olyannyira, hogy szavuk is elakadt.

Megkérdeztem, van-e valami probléma, de a következő választ kaptam: „Á, hagyjuk, hosszú!” Az óra végeztével a csoport nagy része kiment a teremből, de a „falusi lányok” és „csoport esze” úgy intézték a táska pakolását, hogy velem maradjanak a teremben. Ekkor odaléptek hozzám és elmesélték, hogy nagyon elegük van a fiúkból. Igyekeztem megnyugtatni őket, de éreztem: tennem kell valamit, hiszen tanárként felelős vagyok a csoportban folyó munka minőségéért. Úgy véltem, hogy a lányok pozitív hozzáállásának kellene mértékadóvá válnia.

Kódex születik

Hétfőn az első órám ezzel a csoporttal volt. Amint beléptünk a terembe, megleptem őket. Körbe rakattam a székeket, mire a három „problémás” fiú megkérdezte: vajon beteg vagyok-e, hogy ilyet kérek. Az egész csoporton látszott a meglepettség, nem tudták, mi, de érezték, most történni fog valami szokatlan. Először is elmondtam, hogy ma nem németórát fogunk tartani, hanem meetinget. Mivel nem tudták, mi az, röviden elmondtam nekik. Nagyra kerekedett a szemük.

Először mindenkit megkérdeztem, hogy telt a hétvégéje, és hogyan készült a mai napra. Ez megnyitotta őket, érzékelhetően ráhangolódtak a beszélgetésre. Így rátérhettem a második lépésre.

Korábban előkészített lapokra felírattam velük azt az öt értéket, dolgot, amiért az iskolába jönnek. Megkérdeztem: mi fontos nekik, miért vannak itt, mi a céljuk? Belekezdtek a feladatba. Meglepetten tapasztaltam, hogy nem hangzik el oda nem illő beszólás, mindenki csinálja a feladatot, és az arckifejezésekből láttam, hogy valóban elgondolkoznak kérdéseken. Még a fiúk is viszonylag komolyan dolgoztak.

Előre elhatároztam: nem kérdezek rá, mit írtak, hisz itt nincsenek jó és rossz válaszok. Akaratom ellenére beleláttam a mellettem ülő „falusi lány” lapjába, a „tanulás” és „kreativitás” szavak szerepeltek a papíron. A diákok azt hihették, fel kell olvasniuk, mit írtak, de ekkor jött a tépkedés. Ezen a ponton már láttam: élvezik, amit csinálnak. Az értékeket egyenként le kellett tépni a papírról, míg végül az az egy maradt meg, ami számukra a legfontosabb.

Ekkor a következőket mondtam: „Most megfogalmaztátok, miért jártok iskolába, miért vagytok itt, mi a feladatotok, mit akartok elérni. Az én feladatom pedig az, hogy ezeket az értékeket itt mindenki meg is kapja, és ezért szeretnék mindent megtenni. Azt gondolom, hogy ha nem is az utolsóként maradt a lapon, de több tanulónál szerepelt az, hogy a tanulásért jön iskolába.” Amikor ezt mondtam, a diákok nagy része önkéntelenül is bólogatott.

Ezután azt javasoltam, hogy készítsünk közösen egy olyan kódexet, amelyben megfogalmazzuk, hogy mi mindannyian mit tehetünk azért, hogy ezek az értékek érvényre juthassanak. Mint csoport mit tehetünk azért, hogy az elvárásaink teljesülhessenek? Azt kértem tőlük, hogy fogalmazzák meg ezeket a feltételeket. Azért használtam a kódex kifejezést s szabálykönyv helyett, mert azt éreztem súlyosabbnak, kötelezőbb érvényűnek.

Az első javaslat reflexből jött, olyan gyorsan, hogy meglepte a csoportot nem csupán a tartalma miatt, hanem azért is mert éppen a „problémás fiú”volt a javaslattevő: Minden órára készülünk. Döbbent csend fogadta a felvetést, én viszonylag hamar magamhoz tértem, és megkérdeztem, hogy mindenki egyetért-e ezzel. Hiszen a javaslat csak akkor kerülhet fel a táblára, ha senki sem ellenzi. Ezután mindenki a saját maga által javasolt szabályt írta fel. Közös, komoly munka folyt, amit élveztem én is, és ők is. Ők végezték a feladatot – én csupán segítettem a lebonyolítást.

A következők kerültek fel a táblára:

  • Minden órára készülünk
  • Csend
  • Felelősség
  • Fegyelem
  • Figyelem
  • Tisztelet
  • Önuralom
  • Eszetlenségek mellőzése

Engedelmükkel - és mert elfogadták – én is felírtam a magam két pontját:

  • Mindenkinek joga van a zavartalan tanuláshoz.
  • Magánügy nem sérthet közügyet.

Ezután megkértem őket, hogy másolják be a kódexünket a füzetükbe.

A félórás intenzív, elgondolkodtató munka hangulata érezhető volt a teremben. Most már mindenki értette, mi miért történt, de azért én is összefoglaltam: „A mai órán mindenki önmagának és a csoportban megfogalmazta, mi fontos neki az iskolában. Megfogalmaztuk, miért is vagyunk itt, és közösen összegyűjtöttük a zavartalan közös munkához szükséges feltételeket. Ezt együtt, közös megegyezéssel tettük, és ettől kezdve mindenkinek tartania kell magát ehhez. Önmaga és a csoport érdekében. Ha ezt valaki megszegi, akkor a saját közös kódexünk ellen vét, nem a tanári utasítással fordul szembe”.

Megígértem, hogy ezentúl minden hónap első hétfőjén meetinget tartunk, és megbeszéljük, hogy működik a kódex, és ha szükséges, kiegészítjük, korrigáljuk.

Élet a kódex elfogadása után

Azóta az órákon fegyelmezett munka folyik. Ritkán kell rászólnom a fiúkra órai bekiabálás miatt. Havonta tartunk meetinget.

A diákok valamennyien jól fogadták a történteket. A fiúk saját bevallásuk szerint élvezik az órákat, a lányokat pedig megnyugtatta a rend és a fegyelem, örülnek, hogy megváltozott az órák hangulata. Jól érzékelhető a kölcsönös tisztelet, a növekvő érdeklődés és a tanuláshoz való hozzáállás javulása.

A szerzőről

Hornyánszki Christiane vagyok, Pakson a Vak Bottyán Gimnáziumban dolgozom. Németországban születtem, így a német nyelv tanítása nem csak a foglalkozásom, hanem otthon a családi életem része is – gyermekeim kétnyelvűen nőnek fel.

Osztályfőnökként a felnőttoktatás nappali és esti tagozatán, és a gimnázium nappali képzésében is szereztem tapasztalatokat.

Szabadidőmet sportolással, utazással, a családommal töltöm.

Jelenleg az ELTE mentortanári szakvizsgás képzésében veszek részt.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek