OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. február 17.
» Hozzászólások (4)
Címkék:
       

37. esélyegyenlőségi napló

„Az a tekintélyelvű világ már nem visszahozható…”

Vendégségben vagyunk, a gyerek előttem hasal az ágyon és ír. Már messziről is látom a ritmikus ismétlődést, ami kíváncsivá tesz. - Mit írsz? – kérdezem. – A házit. - hangzik a válasz – Tízszer kell egymás után leírni a nyelvtani szabályt. Én megtanultam, tudtam már a suliban, de sokan az osztályból nem tudták szó szerint felmondani, és büntetésből mindenkinek tízszer le kell írnia a meghatározást. Már hat kész.- mondja, és visszatér a füzetéhez.

Olyan deja vu érzésem lett. Még nem felejtettem el ugyanis én sem az érzést, kevesebb dolgot utáltam gyerekként, mint bebiflázni nyelvtanból azt, amiből egy szót sem értettem, mi a szófaj, a határozószó, a többi, magoltam, mert fel kellett mondani. Szó szerint. Nem lehetett téveszteni. Jól emlékszem a vastag betűvel kiemelt meghatározásokra a tananyagok végén. Aminek bevésését másolásokkal kellett nekem is segíteni. Megy ma is, lassan eszembe jutnak a szavak, egymás után, ma már értem ugyan, mit jelent, különösebb értelmét ma sem látom, miért kell ezt tudni, mert nem ettől tudom használni, hanem a gyakorlatból.

Persze mondhatnánk, hogy mi ezzel a baj? Talán az, hogy nekem több mint negyven éve kellett így bebifláznom, sokszor leírnom.

Ezen kezdtem el gondolkozni. Ezen a távlaton. Mitől maradnak meg ezek a módszertani elemek a pedagógiában? A bemagoltatás, vagy ha nem megy a tízszer leíratás? Vagy húszszor, ha mégsem. Büntetésből. Attól talán megértődik? Bevésődik?

Honnan hozzuk ezt? Mert ezt biztosan nem a főiskolán tanulják meg a hallgatók. Azt hiszem, ha valaki ezt mondaná a vizsgán, vagy használná a záró-tanításán, biztosan meghúznák. Sőt, mindenki fel lenne háborodva. Aztán pár év, és az iskolában egyszer csak használni kezdik. Honnan jön elő?

Ha gyerekként meg is tapasztalta, biztosan nem pozitív emlék neki. Mégis alkalmazza. Ott van, még mindig jelen van az iskolákban, nem egyedi az eset, jelen vannak azok a módszerek, amik akkor sem voltak célravezetők, és ma sem azok.

Ezen pedig hiába próbál rést keresni a modern pedagógia, nem talál. Hiába bombázza projektmódszerrel, kooperatív tanulásszervezéssel, differenciálással. Ez az átörökített tudás, szokás, nem enged. Sőt. Ha lehet, még fokoz.

Félek, a szabályok túlhangsúlyozása, a „lesz itt rend” szemlélete még további elemeket hoz majd elő a múltból. Ja, hogy a megalázott, megtört Nyilas Misikből is ember lett? Igen. Abban a korban igen. Sokakból meg akkor sem. Ma pedig már nem azt az időt éljük. Az a tekintélyelvű világ már nem visszahozható. A demokrácia másféle embert, és másféle nevelést, másféle kompetenciákat kíván.

Ezek a gyerekek már nem a vakon engedelmeskedő kor gyermekei. Más a család, ahol felnőnek, más világ veszi őket körül, más hatásokkal. Ők maguk is mások, sokfélék, különféle értékrenddel, motiváltsággal, szociokulturális környezettel. Ők már nem kényszeríthetők, ők partnerré tehetők. Hozzájuk más út vezet, mint a tízszer lemásolás büntetése.

Ezt az utat jó lenne már megtalálnunk.

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Tibor | 2013. február 22.
"Félek, a szabályok túlhangsúlyozása, a „lesz itt rend” szemlélete még további elemeket hoz majd elő a múltból." Gyanítom, hogy ezek az elemek nem is mindig a múltból eredeztethetők. Az önigazolás (én megtettem mindent, a gyerekben van a hiba), illetve a módszerbeli fogyatékosságok állnak a háttérben. Az ilyen ember fél, hogy kiderül felkészületlensége, és ez egyáltalán nem tipikusan a pedagógusokra jellemző, sőt. Ők már nem kényszeríthetők, ők partnerré tehetők? Hát egyáltalán nem így alakulnak a dolgok. A kiszolgáltatott ember nagyon is kényszeríthető. Ki fog szólni a gyerek peidagógoszának (felügyelőjének)? Az igazgató, aki maga is annak köszönheti munkakörét, hogy alázatos szolgálója a fenntartójának? A tanfelügyelő, aki esetleg nem módszertani segítő lesz, hanem újkori III/III-as? A kolléga, aki számíthat rá, hogy az ilyen mentalitású hamarosan a főnöke lehet? A szülő, aki jobban jár, ha meghunyászkodik? A gyerek, akinek a továbbtanulása múlik azon, mennyire szimpatizál vele a tanár? Úgy tűnik, mindenki közmunkásnak születik, csak vannak, akiknek jobb a szülői hátszele...
Hadnagy Márta | 2013. február 22. | hadnagym[kukac]gmail[pont]com
Én azt gondolom, ebben a mondatban van a legjobban megfogalmazva:" Ők már nem kényszeríthetők, ők partnerré tehetők." ... és néhány ritka kivételtől eltekintve, ezzel a partnerséggel tudnak élni, és nem visszaélni.
Nyíri András | 2013. február 18. | nyiri[pont]andras[kukac]gmail[pont]com
A tanári szakma gyakorlóinak jelenleg zajló gúzsba kötésében a centralizáció kérlelhetetlensége a legerősebb tétel. Erre nem térnék ki, mert ennek felforgató hatását, otromba eljárásait sokan, sokféleképp és rendületlenül vitatjuk. Ugyanakkor ez adja a közvetlen impulzust a korábbi kényszerképzetek igazolásához. Ahhoz, hogy az állam újfent, osztálytermi szinten is könnyedén érvényesítheti az akaratát. Újra sokféle lehetősége nyílik, hogy egyenes ágon, államigazgatási kontroll alá vegye, mi zajlik az órán, irányított tanmenetek, irányított iskolafelügyelők etc. révén. Kérdés, kollégáink milyen mértékben választják a kettős nevelés valamivel nehezebben járható, egyébiránt képmutató útját vagy lesznek könnyen átállítható anyacsavarokká a gépezetben. Nem ismeretlen az a hatásmechanizmus, hogy miként hatnak vissza a pedagógus szakmai álláspontokra, attitűdökre a szülői elvárások. Ezen belül különös erővel azok, amelyek egy rendpárti (s nem kis mértékben önáltató) követelményrendszer jegyében kérik számon hamarosan az iskola hatékony működését, s írhatják felül akár minden ellenvetés nélkül a szakmai szempontokat. A központi alárendelés honi hagyományainak őrzését jól kiegészíthetik az alárendelődés ismert beidegződései. Bízom benne, hogy a talpon lévő szerveződések (HAT, PDSZ, miként az OOSZE is) ebben a kutyaszorítóban a maradék szakmai önállóság és a maradéktalan szakmai öntudat hangadóiként fognak fellépni a nyomorúságos bifláztatás apropóján is.
Himer Csilla | 2013. február 18.
Hát, nem vagyok pedagógus, de már sokszor volt alkalmam tanítani. Felnőttet is, gyereket is. Így felnőtt fejjel csak azt mondhatom, hogy a szakmai, pedagógiai eszközökkel nem rendelkező pedagógus utolsó mentsvára a bifláztatás.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.07.13.
Nkt - lakossági tájékoztató
LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS a köznevelési törvény egyes változásairól és várható hatásairól.A dokumentum nyilvános, szabadon sokszorosítható, elektronikus úton is terjeszthető
(Forrás: resuli)
--
2019.07.13.
Osztrák magánegyetemi akkreditációt kapott a CEU
A döntést Dr. Iris Rauskala, Ausztria oktatásért és kutatásért felelős minisztere hagyta jóvá. „A CEU-val egy új tudományos központtal gazdagodik Ausztria. Az egyetem magyarországi helysz...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.07.13.
Osztrák magánegyetemi akkreditációt kapott a CEU
A döntést Dr. Iris Rauskala, Ausztria oktatásért és kutatásért felelős minisztere hagyta jóvá. „A CEU-val egy új tudományos központtal gazdagodik Ausztria. Az egyetem magyarországi helysz...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.07.13.
Köznevelési törvény: Áder Jánoshoz fordulnak civil szervezetek
A törvénymódosítást nem előzte meg szakmai egyeztetés; miközben a módosítások gyermekek, tanárok, szülők millióit érintik. A törvénymódosítás ellen több mint 40 civil szervezet é...
(Forrás: eduline)
--
2019.07.12.
Bódis József: Semmilyen jogosítványt nem akarunk korlátozni
Az iskolai osztályozással és szöveges értékeléssel kapcsolatban több koherenciazavart is észlelnek a jogászok a jelenlegi köznevelési törvény és az arra váró módosítások között –...
(Forrás: Magyar)
--
2019.07.12.
Nem lesz kötelező az osztályzat, de megszavazták a köznevelési törvény minden más változtatását
A képviselők 127 igen, 57 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt. Múlt hét kedden az előterjesztő emberi erőforrások minisztere kérésére – indoklás n...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.07.12.
Jövőtlen jövő – A kormány bezárja az oktatási kiskapukat is
A köznevelési törvény ilyen irányú módosítása illeszkedik azon rendelkezések hosszú sorába, amelyek mind-mind Orbán Viktor társadalmi víziójának kialakításához vezetnek. E vízióban...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.07.12.
Kezdődik: ma szavaznak az alternatív iskolákról, egy év múlva visszavonhatják a működési engedélyüket
El kell érni, hogy visszavonják ezt a tervezetet. Akkor is, ha ma megszavazza az Országgyűlés – mondta lapunknak Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnöke...
(Forrás: Népszava)
--
2019.07.12.
Ma szavaz a parlament az új oktatási törvényről, ami a szülők és a szakértők szerint is többet árt, mint használ
A tervek szerint ma szavaznak a parlamentben a köznevelési törvény Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által az országgyűlésnek június 11-én benyújtott módosító javaslatairól. A csomag...
(Forrás: Qubit)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek