OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. február 24.
» Hozzászólások (9)

Követeljük a padhoz rögzítési rendeletet!1

Mindannyian tele vagyunk kétségekkel. A gyerek nem figyel, a gyerek nem tanul, a gyerek ránk se ránt. Unalmasak vagyunk, érdektelenek. Van, akik szerint ez lényegtelen, mert a kölöknek teljesítenie kell és nem szórakozni, tehát elég szigorítani a szabályokat és megbüntetni vagy kitenni a vétkezőket – de ez az írás nem nekik szól.

Kutatjuk a facebook-nemzedéket, és elrémülünk a postokon. Nahát, milyenek ezek?! Óvatlanok, mert kiadják magánéletük minden pillanatát. Trágárak. Nem ismerik az elemi szövegalkotási normákat. Játszanak, és nem tanulnak a neten. Mindenfélét csinálnak egyszerre. Na jó, a multitask életforma. Micsoda felületesség! Nagyon mások, már kicsinek mások. Borzasztóak.

Közben „új” tartalmakkal töltjük fel a frissen megváltott Nemzeti Alaptantervet. Szigorítjuk a házirendeket, s ha kell, elzárjuk a mobilt. Később padhoz rögzítési rendeletet is hoznunk kell, mert az már rendben van, hogy az utcán tévelygő kiskorút rendőr hurcolja az igazgató elé – jaj, csak ki ne maradjon az intézményvezetők új munkaköri leírásából az erre vonatkozó eljárás rend!!, de ha az a neveletlen kölyök nem akar majd 45 percen át kuporogni? Mindenképp rendezni kell ezt a problémát.

Szűcs Édua rajza

Csöppet megváltozott körülöttünk a világ. Például nem az a munkahely a vonzó, és jól megfizetett, ahol egymagában, blokkoló órától blokkoló óráig, két kezével takarva a munkáját éveken át ugyanazt végzi a dolgozó. A munkaadók (nem az iparkamarába szerveződött rétege), együttműködést, önálló munkaszervezést, sőt problémamegoldást vár el. Sőt többféle tevékenység végzését egyidejűleg. Meg valami különös 21. századi digitális kompetenciát. És micsoda meglepetés, ez alatt nem eszközhasználatot ért...

Hallgattam egy nagyon lelkes előadást tegnap, mi arról szólt, nincs veszve semmi, mert már van digitális tábla, s ez végre elhozza az oktatástechnika virágkorát az osztálytermekben...de jó.

Hanem akad itt egy kis probléma. Ha az oktatás nem veszi észre, hogy a korosztályokra tagolt ezerféle diák nem egyforma ismeretekre kíváncsi, mi több nem egyforma készségekkel bír s pusztán azért mert egyazon félévben született, s arra kényszeríti, hogy ugyanazt, ugyanúgy sajátítsa el számolhat a diákok lázadásával. Szerintem már elkezdődött. Passzív ellenállás, de ellenállás. Most még lehet keresni az okát, miért demotivált a sereg, s hogyan lehet újra vonzóvá tenni a jelenlegi struktúrát, de felesleges. Így addig lehetett eredményes, amíg az ismeretek forrása az iskola volt. Már nem az. Kétszer nem. Amit tanít – máshonnan, más eszközökkel is elérhető. Ahogy tanít – az fényévekre áll a megélt világtól. 

Benedekné Fekete Hajnalka

1Forrás: http://hamisciprus.blogspot.hu

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

domonkoskati | 2013. február 25.
Olyan sokat olvasok a kisugárzásról, és én még mindig azt gondolom, hogy ez csak illúzió. Szerintem a felszínes kisugárzás mögött rengeteg munka, kudarc, felállás, kitartás és még egyszer a munka van. Nem mindenható a pedagógus sem. Én ismerek nagyon jó, "sugárzó" pedagógusokat, akiket kikészítenek a kollégái. Vagy a facebook üzenőfalán X kolléga pocskondiázza külseje, származása miatt, a gyerekek meg lájkolják, és még a pocskondiázó lesz a menő. Másnap meg a sugárzó pedagógus menjen be a terembe és legyen hatékony. Ezzel természetesen nem azt mondom, hogy ez az általános, de a kommenteket olvasva megint azzal szembesültem, hogy pedagógus áll pedagógussal szemben. Nem gondolom, hogy Hajni úgy vélné csak ő tudja egyedül milyen lenne a jó oktatási rendszer, de róla tudom, hogy próbálkozik, még a szűkülő keretek között is. Változás pedig szerintem csak akkor lesz, ha összefogunk. Mert szerintem nincs a szakmában olyan, aki olyan "vicceket" kívánna gyereknek, pedagógusnak mint amit Béla leírt.
Jelzem magam sem tudom a mindenki számára tutit, de az első lépés mindenképpen az összefogás a tanáriban és a tágabb szakmai közösségekben egyaránt (szerintem).
Azt már csak félve írom le, hogy véleményem szerint a problémás gyerekeknek (elsősorban) egy Summerhill típusú iskola lenne a megfelelő. Eleinte épp a nehezen kezelhető gyerekek jártak oda és a többi demokratikus iskolába is. Az egyikük nyilatkozta, hogy Summerhill nemcsak iskola, hanem terápiás közösség, és őt épp ez mentette meg.
Tibor | 2013. február 25.
Számomra (gyakorló szülőként) nagyon érdekes témát feszeget a cikk. Régóta "tudatos TV nézők" vagyunk, a hírekről kapásból átkapcsolunk, a véres, lövöldözős, robbantásos filmeket átugorjuk. Természetfilmeket órákig tudunk nézni és bizony ember legyen a talpán az a földrajz tanár, aki szeretne valamennyire megközelítő hatást elérni az óráján. Szerintem az iskolától már nem szabadna törvénybe rögzítetten is elvárni, hogy az ismeretek forrása legyen. Kezdeményező viszont lehet, sőt olyan dolgokra (forrásokra) irányíthatja a figyelmet, amelyek mellett vétek elsiklani. A gyerekek kreativitásra helyezném én is a hangsúlyt, tapasztalataim szerint a közös munka motivál legjobban. A TV-ben látott alkotások mögött komoly pénz, szakismeret, profi csapat áll, nincs az a bármilyen háttérrel támogatott iskola, amely versenyezhetne vele. Iskolásként én sokkal többet tanultam az órák alatt, mint otthon. Ma többnyire vázlat diktálás folyik, az egységes követelményhez talán jó alap, segítheti a lényeg kiemelését, maga a tanulás azonban sajnos délutánra, többnyire estére, hétvégére marad. A gyerek délelőtt szorgalmasan lekörmöli, sokszor pontatlanul, nem is érti, délután tanulja meg, ha nincs edzés, zene, szolfézs. Feleltetés ritkán van, ahol egy kis lökéssel átsegíthető az éppen leblokkoló nebuló, és ragad valami arra is, aki előtte kevesebb időt fordított tanulásra. Én röpdolgozatot eleve akkor íratnék, ha egy nehezebb anyagrészt követően arra lennénk kíváncsi, megértették-e a kölykök a későbbiekre is kiható anyagrészt. Néha büntetés jellegűnek érződik a dolgozat, nincs segítség, aki elakad, úgy is marad, az egymástól tanulásra esély sincs. A versek egyszerűen kihaltak a TV-ből, színházba járni már-már luxus, vidéken utazási költséggel terhelve pláne, ezért igen jónak találom a drámát, a szerepek eljátszását. A szerepek kiosztása és eljátszása mögötti pedagógiai munka maga is megérne egy misét, de, hogy motiválásban, kreativitásban óriási a jelentősége, az egészen biztos. Az internet bizony nagyon jó forrás, hogy maradjak a földrajznál, én újságokból vágtam ki annak idején képeket, cikkeket egy-egy kiselőadáshoz, szorgalmihoz. Nem járatok napi vagy hetilapot, az interneten hemzsegnek a képes, tudományos, vagy éppen utazási képes információk, nyomtatás kérdése az egész. Többször előfordul, hogy a gyerekekkel együtt keresünk adatokat, válogatunk, vágunk, szerkesztünk, készítjük a szorgalmihoz az anyagot. Többszörösen megtérülő "befektetés" akár a családi, akár a kisebb csoportokra bontott közös munka. Valószínűleg többet is ér, mint egy pisszenés nélkül végig görcsölt óra. Én bizony adnék legalább egy piros pontot a tanulómnak, ha ő hívná fel a figyelmemet olyan forrásra, amely a tantárgyamhoz kapcsolódik. Kerültem már olyan helyzetbe, hogy több gyerekre felügyeltem. Biztosan közrejátszott, hogy nem volt "iskola szaga" a dolognak, de azokat is sikerült bevonni a játékba, feladatba akik szintén a höhöhöhö kategóriához tartoznak (körző hegyével bökdösték az előtte ülőket). Én biztosan abbahagynám az órát, ha olyan körülmények alakulnak ki, mint amiről Béla írt. Nagyon ostoba, vagy a valóságtól elszakadt ember az, aki azt hiszi, hogy a gyerekektől eredendően távol áll az esetenként vérlázító poénkodás, a húrok pattanásig feszítése (és nem csak Szabolcsban). Ha rám bíznák a pedagógusok jutalmazását, kitüntetését, biztosan azok közül válogatnék, akik az első vonalban küzdenek és nem az éppen uralkodó széljáráshoz idomulva osztják az észt, töltenek be valamilyen oktatáspolitikai pozíciót.
ax | 2013. február 25.
Kedves Béla!

Lehet, hogy sarkosan fogalmaztam hirtelenjében. Talán pontosabban kellett volna: az előmenetel sokkal fontosabb, mint az előmenetel mérése. Az nem lehet cél.
Az iskola nagyon nem működik. Matekórákon alig haladunk. Amit haladunk is, az is csak mechanikus: ha x helyett y-t írok, már nem megy... A magyar dettó. Pedig sok gyereket meg lehetne érinteni vele, el lehetne indítani erre-arra, ha az lenne a fontos, nem pedig a strófaszerkezet. (Szerencsés esetben ezek nyilván nem zárják ki egymást.) Előmenetelt viszont inkább a strófaszerkezetből lehet mérni, az izgalmas kérdések felvetéséből, megérintésből, utak nyitásából nem.
Ezért tartom saját pályámon izgalmasabbnak (és hasznos útnak!) a színpadi munkát: belülről megélt fegyelmet, motiváltságot, komoly munkát elsősorban ott látok, pedig nincs mérés! És nincsenek egyenrangú, egyformásított szerepek, van akié kisebb, van, akié nehezebb, van viszont gyerekek közötti egyenrangúság. (Szemléltetésnek javaslom a következő filmen 13:40-től a régi diák szövegét:
http://www.youtube.com/watch?v=mW2LX_PEpYA )
Juli | 2013. február 25.

Kedves Béla!

Hogyan lesz a közönyös gyerekből motivált? Nehéz és általános kérdés, amit elméletben nyilván egyszerűbb megválaszolni, mint a gyakorlatban. Vajon mitől motiválatlan (közönyös) a gyerekek többsége?

A világ, amiben felnőnek, felgyorsult, kaotikussá vált, az iskola ehhez képest gyakran unalmas. Ráadásul nem érzékelik, hogy amit tanulnak annak haszna, értelme van, hogy ezen múlna a későbbi pályafutásuk.

A szülők, attól is függően, hogy melyik társadalmi rétegbe tartoznak, sok esetben mást várnak az iskolától, mint amit végül kapnak. Nem részletezem most itt, de szülők és pedagógusok között óriási a bizalmatlanság.

A pedagógusok nagy része szintén kedvetlen, motiválatlan, nem látja az értelmét a saját munkájának, és egyre tehetetlenebbnek és kiszolgáltatottabbnak érzi magát.

A digitális kor gyerekeihez egész más módon kellene közelíteni, más módszereket alkalmazni, mint a korábbi generációk esetén. Erre hívja fel a figyelmet Hajnalka írása. (Ő különben erről nem csak blogot ír, hanem teszi is a dolgát mégpedig egy nagyon hátrányos helyzetű iskolában. A másik két kommentelő sem az elefántcsonttoronyból mondja a magáét, mindkettő gyakorló pedagógus, egyikük sem elit iskolában.)

Egy komment nem alkalmas e kérdések mélyebb kifejtésére, és hiába is próbálom vázolni a diagnózist, ha a terápiára nincs javaslatom. Vannak megoldások, amelyekről olvasni is lehet, de ezek úgy általában nem igazítanak el, ha a pedagógus nem tisztázza azt, hogy saját helyén, saját tanítványaival mi a gondja, neki magának mekkora a mozgástere, milyen lehetőségei, milyen szövetségesei vannak.

Kedves Béla!

Nem tudjuk, hogy Ön milyen iskolában tanít, csak egy részét sejtjük annak, hogy milyen gondokkal küzd. Nyilván ezekkel kapcsolatban szeretne használhatóbb válaszokat kapni. Az írása azt sugallja, hogy elkeseredett, kiábrándult, és tehetetlennek érzi magát.

Nem biztos, hogy érdemben segíteni tudunk, de szívesen megpróbáljuk. Ha erre igénye van, írjon nekünk a honlap Kapcsolat rovatán keresztül.
Nagy Béla | 2013. február 24.
Nem lettem meggyőzve.

Megnéztem a "Taní-tani online"-t, az idézet a cím alatt:
"A szabad pedagógiai gondolkodás fóruma"
Tény, hogy szabadon gondolkodhatok, hogy mit és hogyan tanítanék, de tanítanom azt kell és úgy (mint minden tanárnak) amit előírnak. Nyilván lehetne változtatni azon, hogy mit írnak elő, nemrég változtattak, nem is keveset. (Azt fogjuk nyögni szeptembertől.)

Olvasgatom itt ott az írásokat, sokszor kifejtik a motiváció fontosságát. A közönyös gyerekből motivált gyereket "csinálni" nem lehetetlen, de ha a csoport nagyobb része a közönyösek táborát erősíti, azt nevezem én kihívásnak.
A közönyös gyereken ne azt tessék érteni, aki az óra elején közönyös, aztán egyszer csak tágra nyílik a szeme és elkezd aktívan (és boldogan) részt venni az órán, ilyen csak az amerikai filmekben és néhány gimnáziumban van.
Olyanra tessék gondolni, akinek az vicc, hogy ceruzával combon szúrja a mellette ülőt, majd alpári hőbörgős ("hőöhöhöhöh") stílusban kifejezi az ebből fakadó örömét. (Elnézést, ha túl képszerű vagyok.)
Ilyen környezetben szinte mindegy, hogy mit és hogyan tanítunk, a végeredmény kb. ugyanaz lesz.

Kedves Károly, ha a továbbképzésen leadottaktól függne a fizetési besorolása, valószínűsítem, hogy nem fejtene keresztrejtvényt. Ezt egy felnőtt átérzi, de egy gyerek még nem. Még sok 18-20 éves diák sem látja át, hogy amit és ahogyan tanul, attól fog függni a későbbi életminősége.

Megint a motivációhoz jutottunk. Saját meglátásom szerint, annak a diáknak aki akar tanulni, mindegy milyen módszerrel tanítunk, amelyik meg nem akar (lásd fentebb) szintén mindegy. A kettő között vannak azok, ahol a tanár talán még hatni tud, de szerintem ez 90% kisugárzás és esetleg 10% minden egyéb, ebben benne lehet a tanítási módszer is. (De ne legyen igazam, bár lenne egy mindig működő módszer!)

Az előmenetelt nem mérni egy olyan ötlet, amivel nem tudok mit kezdeni. Ezt továbbgondolva egy álláshirdetésekre a beérkezett jelentkezések sorrendjében történjen a felvétel és ne az alkalmasság szerint. Ezt továbbgondolva az fog hidakat tervezni, aki amúgy bukna matekból és fizikából. A teljesítményalapú berendezkedés lehet, hogy nem a legjobb, de egyelőre még nem találtak ki jobbat.

ax | 2013. február 24.
Kedves Béla!
"hogyan mérjük az előmenetelt?"
Most zárom ki magam a pályáról, de nem az a kérdés, hogyan, hanem minek? Leghasznosabb munkáink azok voltak, amelyeknél nem volt előmenetel-vizsgálat, de ahol pillanatról pillanatra éreztük a gyerekekkel együtt, hogy jó-e vagy rossz, anélkül, hogy különbséget tettünk volna gyerek és gyerek között, anélkül, hogy valamiféle skálára tettünk volna bárkit is, ahol, ha kellett valami nyomnak lenni, akkor mindenkinek adtam egy ötöst. (Ez speciel a dráma-színház...)
Leiner Károly | 2013. február 24. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Kedves Béla!
Senkit sem savazva: ha nekem kell végigülni unalmas, vagy számomra unalmas órákat például egy továbbképzésen, ahol a továbbképzést tartó órákon át csak beszél - sokszor kevés a türelmem és rögtön megpróbálom elfoglalni magam - például rejtvényt fejtek, dogákat javítok, olvsaok stb. A gyerek meg facezik, mert megszerzi a suli wifi kódját, meg zenét hallgat stb. Tulajdonképpen megértem őt.Hogy változnunk kell nekünk pedagógusoknak is? Egyértelmű! Hogy másképp kell tanínunk - mást és máshogyan? Kétségtelen! Hiszen megváltozott a világ, megváltoztak a kölykök is, már nem ülnek hátratett kézzel és nagy fegyelemmel, mint 20 éve. Hogy ezt egy igazi pedagógus a személyiségével is eléri? Igaz. De azért nagy segítség a "másképp" nevelés.
A gyereknek meg semmit sem tudok megtanítani, ha nem motivált rá: szerepem az eligazodás, az információkhoz jutás megsegítése - már régóta nem tartom magam az "információk Istenének"... közel 30 év tanítói, gyógypedagógusi múltjával sem... Sajnos még mindig nagyon sokan az ellenkezőjét gondolják...
Fekete Hajni | 2013. február 24.
Kedves Béla!
Javaslom mindkét kérdésére - itt helyben az OFOE honlapját,a Tani-tani portált, s ha személyes ötleteket hiányolja akkor a blogomat.
Nagy Béla | 2013. február 24.
Amit tanít – máshonnan, más eszközökkel is elérhető."

Máshonnan elérhető = Internet? :) Egy dolog "elérni" valamit és más megtanulni valamit. Aztán ha pl. mindenki mást és máshogyan ér el, hogyan mérjük az előmenetelt?

"Ahogy tanít – az fényévekre áll a megélt világtól. "
Egyrészt mindenki csak a maga nevében beszéljen, másrészt ha már a kritika megvan, akkor kéne javasolni valamilyen megoldást is. Tehát hogyan is kellene tanítanunk 2013-ban? Csoportbontásban? Kooperatívan? Projekt módszerrel? Mi az üdvözítő? Ne csak savazzunk, javasoljunk megoldást is!

Frappánsak a záró mondatok, csak nem sokat segítenek.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek