OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. február 27.
» Hozzászólások (0)

„Nem értem, miért került terítékre az oktatási rendszer ilyenfajta központosítása”1

Beszélgetés egy francia oktatási szakemberrel

Másfél millió alkalmazott, pedagógus-életpálya, egységes, a minisztérium által kidolgozott tanterv, magas osztálylétszámok és óraszám, tantárgycentrikus oktatás, hagyományos, frontális osztálymunka – ezek a hazai oktatás-átalakítás mintájául szolgáló, és nagyon rossz eredményeket produkáló francia rendszer jellegzetességei

Nelly Guet oktatási szakember 22 éven át dolgozott iskolaigazgatóként francia középiskolákban, majd néhány évig Németországban és Svájcban. Tagja az Európai Iskolaigazgatók Egyesületének (ESHA), így jól ismeri az európai tendenciákat és ajánlásokat is. Salamon Eszter a francia hagyományokról és iskolarendszerük eredményeiről kérdezte.

A magyar iskolarendszerben újdonság, hogy az általános és középfokú iskolák tanárainak munkáltatója, egyben a pedagógiai munka finanszírozója és első számú döntéshozója egy állami mamutintézmény, míg az iskolaépületek működési feltételeit nagyrészt a helyi önkormányzatok biztosítják. Franciaországban is így működik a rendszer?

Mielőtt a francia iskolarendszer sajátosságaira rátérnék, hangsúlyozni szeretném, hogy az Európai Unió ajánlásai szerint az iskolai autonómia alapvető elvárás minden tagállammal szemben. Az unió ehhez kapcsolódóan olyan, úgynevezett school leadership-modellt támogat, amelyben ez az autonómia az intézményen belüli feladatok és felelősségek megosztásával párosul. Az elmúlt 10 évben 32 ország iskolarendszerével ismerkedhettem meg világszerte, és úgy látom, mindenhol szükség van változtatásokra, hogy a XXI. század elvárásainak megfeleljen az iskola. Ez a tapasztalat tesz saját hazám iskolarendszerével szemben is kritikussá.

A francia iskoláknak nem biztosított az autonómia?

Minimális az iskolai autonómia, és csak minimálisan van jelen az iskolavezetési szemlélet a francia rendszerben. Valamennyi francia pedagógus közalkalmazott, az államtól kapja a fizetését. A tanári pálya élethosszig tartó biztos állás, amelyben az előrelépés automatikusan, erőfeszítés, továbbképzés nélkül biztosított. Az iskolák üzemeltetése a helyhatóságok feladata, a működési és pedagógiai feltételeket is helyben biztosítják. Ezért is probléma, hogy az alapfokú intézményekben egyáltalán nincs igazgató, csak egy koordinációs feladatokat is ellátó tanár, de a középiskolák igazgatóinak is csak adminisztrátori szerep jut. Mivel nincsenek döntéshozói helyzetben, nem választhatják ki az iskolájukban tanító pedagógusokat, nem értékelhetik a tanári munkát, befolyásuk sincs az önkormányzat által biztosított költségkeretre. A költségkerettel való gazdálkodásban is csak adminisztrátori szerepük van. A tanárok alkalmazása – Európában egyedülálló módon – még a tanárképzés befejezése előtt történik. Egy felvételi vizsga után állami alkalmazottá válnak, és a következő évtizedekben tanárként dolgoznak. A rendszer nem írja elő, hogy munkájuk mellett továbbképzéseken vegyenek részt. A tanfelügyelő elvileg hétévente minden tanár egy óráját megnézi és értékeli, de volt olyan tanár a volt iskolámban, akinek 24 éven át senki nem értékelte a munkáját. Becslésem szerint az aktív tanárok nagyjából egyharmada ebben a rendszerben is felkészült, kompetens pedagógus, de ez az arány nagyon alacsony. A tanárok általában hagyományosan, nagyrészt „ex catedra”, azaz az osztály előtt állva tanítanak.

A magyarországi átalakítások része a kötelező óraszámok növelése mind a diákok, mind a tanárok számára. Fontos intézkedés a heti öt testnevelés óra, valamint a hit- vagy erkölcstan bevezetése is.

A hagyományos oktatási módszerek mellé nálunk magas óraszámok társulnak a diákok számára. A tanárok kötelező munkaideje mindössze 18 óra, de vannak elhivatott kollégák, akik akár 50 órát is az iskolában töltenek. Egy 15 éves diáknak öt nap alatt akár 32 tanítási órája is lehet (az új kerettantervi óraszámok szerint nálunk ez szeptembertől heti 35 óra lesz). Az alsó tagozatban a mai napig meglévő szerdai tanítási szünet mellett évi 16 hét szünet is van. A dolgozó szülőknek óriási nehézséget jelent ennyi szünidőben megoldani a gyerekek felügyeletét. E helyett élményszerű, az iskola által szervezett tapasztalatszerzésre lenne szükség.

A mai rendszer teljesen távol tartja az egyházakat az iskolától, a hittan oktatása érzékeny kérdéssé vált. A zaklatás (bullying) okozta problémákra válaszul, valamint az állampolgári készségek fejlesztésére az új kormányzat bevezeti az etika oktatását, az erkölcs azonban nem oktatható tanteremben, előadás formájában. Helyette olyan, nem hagyományos keretekre lenne szükség, amelyek a társadalmi érintkezési kompetenciákat fejlesztik. A francia iskolában, ahogy azt már említettem, hagyományos osztálykeretben zajlik az oktatás, előre meghatározott tanrend szerint. Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy a rugalmasabb oktatásszervezés, a nem állandó órarend szerinti tanítás (amely akár az extrém időjárási helyzetekhez is alkalmazkodik) sokkal hatékonyabb. Azokban az országokban, ahol a tanítás folyamata változatos tevékenységekből áll, ahol a diákok kezdeményeznek, sokkal eredményesebb az oktatás. Ráadásul a sokszínű tevékenység egyben biztosítja a testmozgást is, ám az iskolák nagy részében nincs megfelelően kialakított tér ehhez. Másfajta szemlélet szükséges ahhoz, hogy a gyerekeket ne fegyelmezni és terelgetni akarjuk, hanem egyéni lehetőségeikből kihozni a maximumot.

Hogyan értékelik a diákok teljesítményét az iskolában?

A francia iskolát értékelés helyett osztályzás jellemzi. Nem a gyerekek fejlődését értékelik, nem igyekeznek személyes képességeiket feltárni és fejleszteni. Ehelyett az iskolai teljesítményt osztályzatokban mérik, így a cél nem a jó teljesítmény és a személyes fejlődés, hanem a jó jegy megszerzése. Az osztályzás tantárgyi szintű, teljesen alkalmatlan kompetenciamérésre. Az oktatási rendszer ráadásul teljesen figyelmet kívül hagyja azokat az úgynevezett „soft skill”-eket, amelyek elsősorban informális tanulás keretében sajátíthatóak el, ám elengedhetetlenül szükségesek a későbbi munkahelyi sikerekhez (kommunikáció, csapatmunka, döntéshozó képesség, szervezőkészség és önbizalom). Az iskolában és a tanárképzésben is jellemző az írásos tesztelés. Még az iskolaigazgatók alkalmazása is úgy történik, hogy egy kizárólag írásbeli tesztből álló versenyvizsga letétele után a legjobb teljesítményt nyújtó tanárok kapnak kinevezést.

Hogyan alakult ki a mai francia rendszer, és miért nem sikerül változtatni rajta?

A rendszert még az 1880-as években alakították ki, amikor az iskolarendszer feladata a francia nemzet felépítése volt. Így a szekularizáció mellett fontos volt az is, hogy az ország minden szegletében ugyanazt tanítsák, hogy a korzikaiak vagy a bretagne-iak is ugyanolyan franciákká váljanak, mint a párizsiak. Ezt a célt szolgálta az egységes, központi tanterv és tananyag. Ennek eredményeként létrejött egy olyan elit, amely teljesen homogén, azonos iskolai tanulmányokkal, tapasztalatokkal rendelkezik. A középosztálynak nem érdeke, hogy változtasson a homogenizáló hatású iskolán egészen addig, ameddig nem kell szembenézniük az iskolán belüli erőszakkal és saját gyermekeik későbbi munkanélküliségével. A rendszer állandóságának másik oka a tanári szakszervezetek befolyásossága. Ők a tanárok alkalmazásának állandóságát, változatlanságát követelik meg. Bár a közalkalmazott tanárok mindössze 12%-a tagja a két szakszervezet valamelyikének, sztrájkok, tiltakozások teszik szinte lehetetlenné a változtatásokat. A különböző kormányok időről időre megpróbálnak bevezetni reformokat, ám ezek rendre megbuknak. Néhány kollégámmal 1999 óta valamennyi kabinet vezetőjével tárgyaltunk, és nagyon elégedettek voltunk, amikor 2005-ben a korábbi, konzervatív kormány új törvényt alkotott az európai elvárásoknak megfelelő változások érdekében. A jelenlegi baloldali kormányt erősebben befolyásolják a szakszervezetek, így egyelőre bizonytalan, hogyan folytatódik a folyamat. A Sárközy-kormány adott bizonyos jogokat az igazgatóknak tanáraik értékelésére. Az új, szocialista kormány első intézkedése az volt, hogy megvonta ezt a jogot.

Az unió ajánlásai szerint annak érdekében, hogy Európa megőrizze versenyképességét, nyolc kulcskompetencia fejlesztése szükséges, az iskolarendszerek hatékonyságát pedig bizonyos objektív, statisztikai mutatók mellett a kompetenciaszintek mérésével vizsgálják. Hogyan illesztette be a francia iskolarendszer a kompetenciafejlesztést a tantervbe?

Hivatalosan 2007 óta része a kompetenciák fejlesztése a tantervnek. A nyolc kulcskompetencia közül négy tantárgyi együttműködést igényel. A francia tanárképzésben egyszakos tanárokat képeznek, a képzés során a hangsúly a tantárgyi ismereteken van. Így a tanárok nincsenek felkészülve a kompetenciafejlesztésre. A francia tanterv ráadásul a legfontosabb kompetenciát, a tanulási képesség fejlesztését teljesen mellőzi, így a francia iskola nem készít fel a manapság elengedhetetlenül szükséges élethosszig tartó tanulásra. Az iskolarendszer egészére jellemző az is, hogy individualizál, egyéneket nevel és nem személyre szabottan oktat. A tanterv készítésénél az „átlagdiák” sajátosságait veszik figyelembe. Egy kedves „ifjú" barátom, a 97. évében járó André de Peretti azt szokta mondani, ha létezne ilyen, már régen ki lenne állítva Sévres-ben a Nemzetközi Súly- és Mérésügyi Hivatalban. Mivel azonban ilyen diák nem létezik, kiállítási tárgyként sem találkozhatunk vele. Ahhoz, hogy az egyes diákok képességei, igényei szerint testre szabható legyen az iskola, szakmailag felkészült, vízióval rendelkező iskolaigazgatókra van szükség. Megfelelően, képességeik alapján kiválasztott, autonóm igazgatók nélkül, akik motiválják a tanárokat és a diákokat is a nagyobb teljesítmény érdekében, és továbbadják az élethosszig tartó tanulás ethoszát, nincs sikeres iskola.

Ha már erről esett szó – milyenek a francia iskola mérhető eredményei?

Az uniformizált és nem személyre szabott oktatás következménye, hogy Franciaországban igen magas, évente több mint 13% a korai iskolaelhagyók aránya. Ebbe a csoportba azok a fiatalok tartoznak, akik szakképzettség nélkül, 15-16 évesen kikerülnek az oktatási rendszerből (az utolsó, 2011-es KSH-adatok szerint Magyarországon ez az arány 11%). Szintén uniós elvárás, hogy a középiskola után a diákok 50%-a tanuljon tovább a felsőoktatásban. Ennek aránya Franciaországban 27% (hazánkban 2011-ben 35% volt). Az iskolából kikerülő diákok nem tudnak megfelelő szinten idegen nyelveket, matematikai, technikai, természettudományos, informatikai ismereteik elavultak, így igen kevesen tanulnak tovább a műszaki felsőoktatásban, nincsenek jó mérnökeink, technikai szakembereink. A legjobb képességű diákok külföldre mennek. A legnagyobb probléma a már említett élethosszig tartó tanulási képesség hiánya. A társadalmi elvárás szerint 22 évesen kell a legjobban teljesíteni. A világ azonban ma nem ilyen, életünk végéig tanulni, fejlődni kell a sikerhez.

Az ön által vezetett Alert Education tanácsadó szervezet véleményét Európa-szerte kikérik fontos oktatási kérdésekben. Európai szakértőként és oktatáspolitikusként milyen tanácsot adna a magyaroknak?

Őszintén szólva nem értem, miért került terítékre az oktatási rendszer ilyenfajta központosítása. Nem is olyan régen döntött Magyarország arról, hogy belép az EU-ba, ami akkor is, most is a demokrácia alapelveit hirdeti. Európai polgárokat nevelni csak demokratikus iskolában lehet, olyanban, ahol a döntéseket helyben, valamennyi szereplő, így a diákok és a szülők bevonásával hozzák, sokrétű képességekkel és ismeretekkel rendelkező iskolavezetési szakemberek közreműködésével. A tanári hivatás képviselői, éppúgy, mint minden más szakember, egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek. A legjobb tanárokra van szükség, akik támogatják az innovációt. Teljesen felesleges a visszapillantó tükröt bámulnunk, inkább fel kell tárnunk saját hiányosságainkat, és tanulni a legjobbaktól.

1Megjelent az FN24 portálon: http://m.hir24.hu

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek