OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. március 6.
» Hozzászólások (0)

OFOE Filmklub pedagógusoknak és szülőknek 4.

Az OFOE Budapest Filmmel közös filmklubjának következő találkozója március 9-én, 16.00 órakor lesz a Kino Caféban (Szent István krt.16,).

Ez alkalommal Az osztály című francia filmet nézzük meg.

Ismét lesz lehetőség a film megtekintése utáni beszélgetésre.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Belépő díj: 500 Ft

Részletek filmkritikákból

Laurent Cantet az Arany Pálma mellett Oscar-díjra is jelölt alkotása, egy dokumentarista eszközökkel, aprólékos részletezéssel bemutatott fikciós mű, ám minden bizonnyal tökéletes lenyomata a valóságnak. A jelenetek nagy része a tanórákon zajlik, melyeket sikerült úgy felvenni, hogy nyoma sem volt a legkisebb "kamera-parának" se a tanulók, se a tanárok részéről. A köztük lezajló szóbeli adok-kapok tökéletes hitelességgel pörög. A tanári hangulata hasonlóképpen, szinte dermesztően abszurd a kicsinyes kávépénz ügyekkel, vagy "Neked mi a véleményed?" jellegű szakmai érdeklődésnek álcázott személyeskedésekkel együtt. Aki pedagógus – ők e film elsődleges célközönsége – ismeri ezt. Persze ők nyilván ismerik a magyar megfelelőit is az e film által tárgyalt esetnek, ám úgy hiszem, ennek ellenére tanulságos lehet nekik megtekinteni e francia példát, talán tudnak okulni belőle, hogyan és hogyan ne kezeljük az itt is látható kritikus eseteket. "Normál" nézőnek talán kissé hosszadalmas a film, hiszen nem biztos, hogy mindenki szívesen ül újra középiskolás padba. Bár katarzisélményt nem ad a film, viszont az általa felvázolt problémahalmaz valós, érvényes nálunk is, ábrázolása pedig hiteles: vitaalapnak egészen kiváló.

Forrás:port.hu

Hiába a francia - magyar kulturális különbségek, a filmen ez egyáltalán nem érződik. A magyarhoz hasonló problémák, légkör, tanárok, stb. jellemzik Az osztályt. Így szinte ugyanúgy tudunk rajta nevetni, elgondolkodni mintha itthon magyar problémákról magyar szereplőkkel forgatták volna. A film eleji pörgős poénok láttán talán azt gondoljuk, hogy vígjátékkal van dolgunk, de lassan kiderül, hogy nagyon is komoly kérdéseket vet fel a film. Ilyen a "rossz diák" probléma, amikor egy-két gyerek rányomja az osztályra a bélyegét és a tanár szinte betűről betűre tud csak haladni, vagy a Franciaországban egyre aktuálisabb több különböző kultúrából érkező diákok együttléte. Jöjjön valaki Maliből vagy Kínából a problémák mégis ugyanazok.)

Forrás: Cseppek

A szókratészi tanítási módszert alkalmazó hős franciául beszél diákjaihoz, de a szavak eltérő jelentéstartalma, illetve az azonos fogalmakra használt eltérő kifejezésmódok a kulturális és társadalmi törésvonalak mentén bábeli zűrzavart generálnak, valóságos etnikai földindulást. Mintha a bevándorló gyerekek anyaföldjük tektonikus lemezeit is magukkal cipelték volna, s most ezek gyűrődnének föl a parányi osztályteremben. Persze beleshetünk a tanáriba is, ott épp az egyik régi bútordarab oktatja az osztálynévsort szorongató új kollégát - pont annyi információval, amennyi csak a Mikuláson segíthet: "jó gyerek, rossz gyerek".

Forrás: MANCS

Részletek a rendezővel, Lauren Cantettel készített interjúkból

– Souleymane történetét még azelőtt kezdtem el írni, hogy olvastam volna Francois [Bégaudeau] könyvét. Egy olyan sztorit terveztem, ami végig egy osztály falai közt játszódik, mintha egy mikrokozmoszt vizsgálnánk meg. Úgy gondoltam, az itt végbemenő dolgok aprólékos leírása végeredményben magát a társadalmat mutatja be. Amikor bemutatták az előző filmemet, az Asszonyok paradicsomá-t, meghívtak egy rádióműsorba, ahol Francois szintén vendég volt. Részleteket olvasott fel a könyvből, és rájöttem, hogy pont arról szól, amiről én is beszélni akartam. Azonnal megfogott a párbeszédek életszerűsége, Francois bennfentes szemszöge. Tíz évig tanár volt, pontosan tudta, hogy a gyerekek hogyan beszélnek egymás közt, milyen a kapcsolatuk a tanárokkal, hogy működik a rendszer. És rögtön megtetszett a tanár figurája is, ezért akartam, hogy Francois maga játssza el.

– Rögtön eldöntötted, hogy őt akarod vagy gondolkodtál azért hivatásos színészekben is?

– Szinte azonnal eldöntöttem, ő viszont hezitált egy ideig, hogy elvállalja-e. De aztán összeeresztettem a gyerekekkel, hogy improvizáljanak, és két óra múlva már mindketten biztosak voltunk benne, hogy jó színész.

Forrás: Origo

– Gondolom, kemények voltak az iskolás évei...

– Dehogy! Sosem unatkoztam, igazi stréber voltam, mindig jelentkeztem. Népszerű voltam, sok barátom volt, egyszóval élveztem. Hozzá kell tennem: szüleim pedagógusok voltak, ezért teljesen másképp viszonyultam a tanárokhoz, mint egy átlagos gyerek. A gyerekek zöme a tanárokban nem az emberi lényt látja, hanem a hatalom és a tudás intézményét.

– Az osztályban ennél tovább is megy. Ott a tanár egyfajta messiás.

– A lehető legemberibbre terveztük a figurát. Számos hibát követ el, például elfogadja, hogy a diákok kritizálják. Mindenképp el akartam térni az utóbbi évtizedek játékfilmjeinek sablonos ábrázolásmódjától, a rendszer bonyolultságát akartam megmutatni, annak ellentmondásaival együtt. Az iskolán múlik, hogy megtaláljuk-e a helyünket a társadalomban, tulajdonképpen ott szocializálnak minket. Egy tanárnak egyrészt autonómiát kell biztosítania a diákoknak, de mindemellett be is kell törnie őket.

Forrás: Népszabadság

Nézői vélemények

Megdöbbentett az a tiszteletlenség, ami az osztály 90%-át jellemezte! Indokolatlanul ráadásul, hiszen jobb, segítőkészebb, empatikusabb tanárt kívánni sem kívánhat egy diák magának. És, bár szülői elmondás alapján a legrosszabb diák is otthon jó és segít mosogatni, számomra felfoghatatlan, hogy mitől lesz ennyire szélsőséges a viselkedése az iskolában. A rendőrnek készülő lány is - mivel rendőrnek készül - talán különbséget tud tenni helyes és helytelen viselkedés között, mégis az osztályozó konferencián tanusított viselkedése felháborítóan illetlen. Én a tanár helyében ez alatt az egy tanév alatt legalább 3-szor felmondtam volna..., úgyhogy hatalmas tisztelet neki (és a hozzá hasonló pedagógusoknak), akik rendületlenül hisznek benne, hogy ezekből a diákokból még válhat tisztességes, becsületes, empatikus felnőtt!

Ebből is látszik, hogy "diákcsínyek" mindig is léteztek, mióta iskolák vannak, s pedagógus mindig is szenvedett egy-egy erős "csíny" miatt, de mára ezek mindennaposak lettek, egyre kisebb gyerekek körére is kiterjedtek, és legtöbbször a szülő a gyereke pártját fogja, s az iskola ellen hangolja akkor is, ha az a gyerek egyszerűen csak kezelhetetlen, rossz, neveletlen.

Ha pedagógus nézi, akkor legfeljebb kap egy kis vigaszt, hogy máshol sem fenékig tejfel az élet. Ha szülő nézné, akkor nem azok nézik, akik eddig is tudták, hogy milyen kínszenvedés egy pedagógus munkája, mennyire szorításban él a vezetés-gyerek-szülő satujában.Azt meg mindig is tudtuk, hogy különböző képességűek, különböző motiváltságúak integrációja nem hozza meg a várt eredményt.

A családnak meghatározó szerepe lenne abban, hogy indítja el a gyereket az iskolába. A család dolga lenne megértetni a gyerekkel, hogy a tanulás az életben való tisztességes (!) boldogulás majd kizárólagos útja. A tanárnak már nem erről kellene győzködni a gyerekeket és nem a fegyelmezéssel kellene minden idejét elvesztegetni.

Persze tisztában vagyok vele, hogy aki olyan családból jön, ahol nincs becsülete a tanulásnak ott ez az útbaindítás majdnem lehetetlen. Itt a gyerek egyetlen esélye az marad, ha valamilyen módon vagy a tanár vagy a diáktársak értékrendje vagy a diák saját szilárd elhatározása vezeti rá őt a helyes útra.

Fantasztikus film. Nagyon-nagyon elgondolkodtató és hiteles. Valahol ijesztő is belegondolni... Ezután sokkal jobban érthető, hogy miért ilyen nagy probléma Franciaországban a bevándorlás, ami persze más nyugat-európai országokban is ugyanígy megvan. Ezen túl hiba azt gondolni, hogy a film csak a franciaországi körülményekről és a bevándorlókról szól - a mai fiatalságról általában is nagyon sokat elárul. Magyarországon (és valószínűleg mindenhol) ugyanez megy a középiskolákban, csak itt a faji kérdés (talán) nincs annyira jelen. Ezt a filmet mindenkinek meg kellene néznie, akit egy kicsit is érdekel, hogy merre tart a világ.

Megmondom őszintén én egy afféle veszélyes kölykök (ami amúgy egy nagyon jó film) francia kópiájára számítottam, de szerencsére köze nincs az amerikai típusú iskolai filmekhez. tetszik a pedagógus hozzáállása és munkája is, valamint, hogy tök hétköznapi kinézetű gyerekeket szerepeltettek.. realisztikus mindenképp! azt is tökjól bemutatja a film, hogy ebben a korban mekkora hülyék a gyerekek. :)

Annak örülök, hogy nem az a happy végű, amerikai film volt, ahol jön egy földöntúli képességgel megáldott szuperman tanár, és a bagázsból a film végére arkangyalok kórusa válik. Itt a rossz rossz marad végig, és talán a jó is rosszabbá válik.

Rémes lehet naponta bemenni egy jóra érzéketlen közösségbe, s ott megharcolni, talpon maradni. És nem csak idomítani, hanem megbízható tudást formálni. Mert itt a tanár végül is beszélgetett egész évben, ami nem egy rossz módszer,a mi iskoláinkból talán teljesen hiányzik is a gyerek véleményének, gondolatainak, érzéseinek meghallgatása, és az anyanyelv tárgy alkalmas is erre. De mit csináljon az a tanár, akinél mérhető, egzakt ismereteket kell gyűjteni? Nem véletlen, hogy itt is a matek tanár dobta be a törölközőt leghamarabb.

Bár éreztem némi egymásra hangolódást az osztály és a tanár közt, voltak pillanatok, mikor az aláfestő zene is abbamaradt, ezzel is jelezve, hogy ez most "a pillanat", de év végére sem volt tapintható eredménye ennek a sziszifuszi harcnak. Ha egyénenként voltak is jobb sorsra érdemes fiatalok az osztályban, a hangadó érzéketlenek miatt képtelenek szóhoz jutni, meghatározóvá válni.

A film végén a gyerek nélküli osztály azt az érzést keltette, hogy na végre! Néhány hét nyugalom a tanár életében. Mikor fiatal voltam, az a mondás járta,hogy jó foglalkozás lenne a tanári, csak tanulók ne lennének. Pedig mi tekintélytisztelő nyuszik voltunk a maiakhoz képest.

A filmben bemutatott körülmények között nem lehet tanítani. Legfeljebb megőrizni a gyerekeket, addig se az utcán vagy előzetesben vannak. Az iskola után is funkcionális analfabéták lesznek, legfeljebb utcát söpörni vagy anyagmozgatónak lesznek alkalmasak. Az akkor már tapasztalható, de enyhébb jelek miatt mondtam le a tanításról annak idején. Van egy rég használt de jó szó ezekre a gyerekekre: megátalkodott....

Forrás: port.hu

A film trailere ide kattintva tekinthető meg.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.28.
Zokogó gyerekek, háborgó szülők, értetlen pedagógusok – Egy középiskolai felvételi margójára
45 perc alatt 34 matekfeladatot kellett megoldania a hatosztályos gimnáziumokba felvételizőknek. És a nyolcadikosok is arról panaszkodnak a közösségi oldalakon, hogy nagyon nehéz volt a feladatlap...
(Forrás: wmn.hu)
--
2020.01.28.

A Hintalovon most összehasonlította saját felmérést a hasonló célt szolgáló nemzetközi „The Europe Kids Want” elnevezésű kutatással, hogy kiderítse, mi foglalkoztatja jobban a magyar...
(Forrás: mérce)
--
2020.01.28.
A magyar középfokú oktatás bebetonozza a gyerekek közötti különbségeket
A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) szakértői arra figyelmeztettek a Munkaerő-piaci tükör 2018 című, 264 oldalas kiadvány pénteki bemutatóján, hogy a fiatal koroszt...
(Forrás: Qubit)
--
2020.01.28.
Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times
A kiadó ajánlásában egyenesen azt írja, hogy "van valami Jane Austen-i a történetben, ahogy a megtévesztő látszattal bánik, J.K.Rowling rajongói is élvezni fogják, ahogy Szabó bemutatja...
(Forrás: Fidelio)
--
2020.01.28.
Hiába kértek halasztást a legjobb iskolák igazgatói, a minisztérium nem is válaszol nekik
A gimnáziumi igazgatókkal majdnem egy időben a Pedagógusok Szakszervezete is nyilvánosságra hozott egy vitairatot, amelyben többek közt azt írták, hogy „a NAT-tal kapcsolatos kormányzati...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.28.
Ha nem tapad a kerék – A jövő a robotikáé?
Gyerekzsivajtól hangos az Alternatív Közgazdasági Gimnázium aulája. Tizenéves csapattagok izgulnak a terepasztal körül, ahol színes Lego Mindstorms robotok teljesítenek különféle feladatokat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Rétvári Bence: Közvetlen konzultáció kezdődik az érintettekkel a gyöngyöspatai iskolaügyben
Közvetlen konzultáció kezdődik a gyöngyöspatai iskolaügy érintettjeivel, a település önkormányzata és a tankerület a jövő héten a felpereseket levélben keresi meg, amelyben szervezett...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Postást játszik az Oktatási Hivatal
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közérdekű adatigényléséből kiderült: a törvénymódosítás elfogadását követően összesen 19,7 ezer, iskolaérettség megállapít...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.28.
Sok szülőnek fogalma sincs, mit csináljon – döcögve indul a kormány oktatási reformja
Többek között a nagyobb hatékonysággal indokolta a kormány, hogy idén már az Oktatási Hivatal dönt a gyerekek iskolaérettségéről, ám az eddigi adatok alapján a kérelmek nagy részét...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek