OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. március 19.
» Hozzászólások (0)

OFOE Filmklub pedagógusoknak és szülőknek 5.

Az OFOE Budapest Filmmel közös filmklubjának következő találkozója március 23-án, 16.00 órakor lesz a Kino Caféban (Szent István krt.16,).

Ez alkalommal a Srác a biciklivel című belga-francia-olasz filmet nézzük meg.

Ismét lesz lehetőség a film megtekintése utáni beszélgetésre.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Belépő díj: 500 Ft

Miről szól a film?

A Srác a biciklivel kiskamasz hőse, a tizenegy (majdnem tizenkét éves Cyril (Thomas Doret) – nem pusztán életkori sajátosságai miatt – kordában nem tartható gyerek: nemtörődöm, agresszív, önfejű. Apjában (Jérémie Renier) elszakad a cérna, egy nevelőotthonban (árvaházban) szabadul meg fiától, míg ő máshova költözik. Cyril azonban ragaszkodik apjához, megszökik: ellopott kerékpárja és a apja keresésére indul. Így találkozik a fodrásznő Samanthával (Cécile De France), aki a fiú reményei szerint segíthet abban, hogy kutatása eredménnyel járjon. Samantha azonban leginkább arra próbálja megtanítani, hogyan fogadja az élet igazságtalanságait, s mit kezdjen önmagával.

A port.hu a filmet a kis-realista drámák kedvelőinek ajánlja, valamint azoknak, akik hiteles színészi alakításokat akarnak látni, Feltételezhetően azoknak is tetszeni fog, akik egyetértenek Woody Allen mondásával, amely szerint kétfajta élet létezik: nyomorúságos és rettenetes.

Részletek kritikákból, elemzésekből

Egy kisfiú apa/szülőkereső kálváriája a 2011-es Cannes-i nagydíjas mű. Egy kiskamaszé, akinek az anyjáról nincs információnk, a fiút nevelő nagymama nemrégen halt meg, és az apja nem tudja/nem meri, vagy nem akarja a fiát felnevelni. Előbbi tények külön-külön is súlyos traumának számítanak egy tizenéves gyerek életében, de így együtt a biztos elkallódásra kárhoztatnak egy fejlődő jellemet. Mit tehet egy gyerek, akinek az apja – igaz nem kis vívódás után, de - gyereke szemébe mondja: „nem kellesz, nem tudok veled mit kezdeni”. Erre az egyetlen lehetséges reakció a fizikai és lelki önmarcangolás.

Luc Dardenne Jean-Pierre Dardenne

A Dardenne testvérek korábbi filmjeikhez (A gyermek; A fiú) hasonlóan most is súlyos megmérettetés és kihívás elé állítják hősüket. Iránytű és igazodási pont nélkül egy kiszolgáltatott és kisemmizett gyerek vajon mire juthat a felnőttek uralta és irányította világban? Félreértés ne essék, a film készítői nem állítják szembe a felnőtt és gyerek világot, nem élnek ezzel a közhelyszerű képlettel. Inkább a helyzetekre adott különböző válaszok és eszközök megválasztása kerül a történet előterébe. A sorsok minél árnyaltabb bemutatására törekszik, még ha csak nagy vonalakban is villannak fel az egyes életek.

A felnőttek igyekeznek a maguk lehetőségein belül mindent megtenni a kisfiúért. Az intézeti nevelők az állandóan elszökdöső fiú nyomában vannak. Az apa egy sodródó figura, aki nem akarja fiát bevonni az önmaga számára is kiszámíthatatlan jelenébe. Vagy ott van a kisráccal összehaverkodó galeri főnök, aki a Pitbull becenevet ragasztja a fiúra, mert nem kerüli el az ő figyelmét sem annak harciassága. Nos, ő, „sajátos” segítőszándéka ellenére is, minden bizonnyal éveinek egy jó részét börtönben tölti majd, de mindennapjaiba bepillantva – idős nagyszüleit támogatja, ha éppen nem rabol - az életet látjuk a maga összetettségében, sorsokat a maguk bonyolultságában. A film anyaga tömör, komor tömb, de mégis átjárja a szabadság érzése, a még minden lehet felszabadító érzete. Az elbeszélés dramaturgiája következetes, a film stílusára a dokumentarista puritánság jellemző, de szinte beleszédülünk az érzelmek sodró lendületébe, amelyet a történet, vagyis a srác diktál sokszor biciklijén száguldva.

A fiú konokul szegezi akaratát az őt körülvevő világnak. Szívósan halad célja felé, mert tudja, mindaz jár neki, ami az övé. Egy bicikli éppen úgy, mit egy másik emberhez való kötődés megkérdőjelezhetetlen joga. Elgondolkodtató, megrázó alkotás a Srác a biciklivel.

Forrás: CSEPPEK

Nem véletlen, hogy a már a címben is feltűnő bicikli nemcsak érintőlegesen emlékeztet az olasz neorealizmus mesterművére, hiszen a filmet nézve könnyedén párhuzamot vonhatunk a Biciklitolvajok szimbolikájával, melyben a biciklikeresés egyben az apakeresés rögös folyamata is. A Dardenne-fivérek játékfilmjeiben is érződik a dokumentumfilmes múlt, hiszen alkotásaik realizmustól túlcsorduló, szüntelenül szociális problémákat feszegető mesterművek, melyek olyan tisztán és őszintén elevenítik fel napjaink nyugat-európai (de lehetne akár kelet-európai is) munkásosztályának problémáit, hogy életszerűségük már-már dokumentum műfaji címkéért kiált. Nem viccelődik, nem hagy maga után keserű szájízt, nem ítélkezik,csupán néhány Beethoven-betéttel érzékelteti a helyzet súlyosságát – a (legtöbbször kézi) kamera csak megbújik, és figyel, a lencsevégre kapott események pedig teljesen hitelesnek hatnak.

FILMTETT

A Dardenne fivérek jelenlegi munkája szintén külvárosi emberek életét repíti elénk és teszi szerethetővé a kissé jellemhibás karaktereit. Az egyszerűségből fakadó, ám később felzaklató történet, a végkifejlet felé vezető úton egyre inkább labilissá válik, ahogyan a bicikli birtoklása is csak időszakos és átmeneti jelleggel bír a fiú életében. Samantha foggal-körömmel ragaszkodik a gyerekhez, és próbálja a helyénvaló morális példákkal kitaposott, ámde kanyargós út felé vezetni a fiút, aki a nő szeretete ellenére makacsul ragaszkodik hangulatingadozásainak sajátos megéléséhez. Cyril apja képtelen elviselni és vállán hordozni a gyereknevelés bármekkora súlyát is, ezért elmenekül a felelősség elől. A film tehát ilyen, és ehhez hasonló szociális problémákat bont ki, s a realitás öklével fejünkbe verve folyamatosan, ezüst tálcán hordja elénk az ezekből származó elkeserítő konzekvenciákat.

Pergőhenger blogspot

A Srác a biciklivel kíméletlen látleletet ad az erkölcsi válságba került jóléti társadalmakról, melyben az emberek elfelejtettek felelősséget vállalni önmagukért és a másikért. A rendezőpáros azt állítja, hogy a második világháború utáni Olaszországra jellemző viszonylagos erkölcsök a mai nyugati társadalmakat éppúgy fémjelzik. A rablás során megtámadott férfi a békítő tárgyaláson kegyesen elfogadja Cyriltől a bocsánatkérést, de saját fia bosszúból elkövetett tettét igyekszik leplezni; tehát éppúgy nem vállalja a felelősséget a gyerekéért, mint Cyril apja, aki elhagyta a fiát. A két apa-fiú történet finoman rímel egymásra, a történetben szereplő apák hasonlóképp rossz mintát közvetítenek fiaiknak, mint a hatvanéves de Sica filmben, ezért tisztelet helyett ma is csak csalódás és düh születik meg a fiúk szívében.

Mozinet.hu

De Sica klasszikusában (Biciklitolvajok) apa és fia keresi kétségbeesetten a megélhetést biztosító, utolsó reménysugarat jelentő kerékpárt, míg itt egy bringás srác kutatja apját és a helyét a világban.

Mostanában egyre gyakrabban találkozunk az artfilm kínálatban olyan darabokkal, melyek a gyerekek elvadulásával és a jelenség szociális hátterével foglalkozik. A skandináv Egy jobb világ, a német A fehér szalag és a magyar A hetedik kör után most Franciaországból fogadhatjuk a Srác a biciklivelt, melyet a cannes-i kedvenc belga Dardenne fivérek készítettek, akik kétszer is megkapták az Arany Pálmát (Rosetta, A gyermek), most pedig a zsűri nagydíját zsebelhették be. Új mozijuk nem egy család szétesését mutatja be (ez esetünkben már alapállapot), hanem az utána keletkezett űrt. A filmet a realista témához passzoló sivár képi világ jellemzi, a hangsúly a drámán van, de sokszor modorossá válik a film, az egyetlen akciójelenet végtelenül esetlen, az állandóan hadakozó fiú pedig empátiát ébreszthet a nézőkben, de sokan lesznek, akik kimondottan idegesítőnek találják majd a karaktert, és ennek nem a szívtelenség az oka, hanem hogy a direktorok picit túlrajzolták a figurát. Volt ez már jobb is.

Hlavaty Tamás, VOX

A film forgalmazójának (Mozinet, amúgy riszpekt nekik!) ajánlószövegével ellentétben, egyáltalán nem gondolom, hogy a Srác a biciklivel, tehát a 11 éves Cyril igazi, rossz gyerek lenne. Nem csak azért, mert már Henning Köhler óta tudjuk, hogy rossz gyerekek márpedig nincsenek, hanem azért, mert Cyril nem rossz. Csak szar neki az élet: anyjáról nem tud semmit, ám apja is elhagyta, ezért nevelőintézetben él. Az élet őt igen korán érő kihívásaira adott ösztönös válaszait nem szabad bármiféle rosszaságként felfogni, hiszen e filmből is nyilvánvaló, pusztán csak túlélni akar, egyetlen igazi “barátjával”, a biciklijével együtt. Éppen olyan játszani, hülyéskedni akaró, szeretetre vágyó kisfiú ő, mint minden más kortársa. A belga Dardenne-testvérek (Jean-Pierre és Luc), mint az európai film egyes számú szociális lelkiismeretei az ő tanulságos sorsát tárják a nézők elé eme soron következő tanmeséjükben.

A Srác a biciklivel tiszta, egyenes és igen erős kis film, minden jelenetét elhiszem, ismerem, kivéve talán amikor az inkriminált köteg pénzt eldobja a srác. Nem hiszem, hogy van olyan intézetben nevelkedő gyerek, aki egy vastag köteg eurót eldobna magától – persze, ezt ki sem zárhatom. Nyilván van olyan fokú érzelmi sokk, ami erre sarkalna valakit, de nem akarom megtudni. A film drámaisága azonban mindenképpen megkövetelte ezt a tettet, és a srác is így maradt ezáltal tulajdonképpen tiszta. Manipulatív eleme ez a történetnek, és talán nem is az egyetlen, mégsem lóg ki a lóláb.

Asanisimasa

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.06.
Gyarmathy Éva: A lehetőségek és megoldások ideje
Ha majd egyszer, reméljük hamarosan, újraindulhat az élet Magyarországon, jó lenne, ha az újraindulás új indulás és nem a régi megoldások folytatása lenne. Nagyon sokan megértették itthon...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Tankönyvhelyzet és alternatív tankönyvjegyzék
Elkezdődött a tankönyvrendelés, megjelent a tankönyvjegyzék. A zömében állami kiadású tankönyvek között még nincsenek a NAT2020-hoz igazodók – azokat látatlanban kell megrendelni....
(Forrás: CKP)
--
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek