OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. március 22.
» Hozzászólások (0)

Mobiltelefon és internet az iskola és a család kapcsolatában

1. Tanár – szülő kapcsolat1

Tobisch Márta matematika szakos tanárként dolgozik egy budapesti gimnáziumban. Osztálya tavaly érettségizett. Az elmúlt évben tette le a pedagógus szakvizsgát az ELTE PPK-n. Szakdolgozatában az internet és a mobiltelefon használatának a tanár-szülő kapcsolatokra gyakorolt hatását vizsgálta.

A bő száz évvel ezelőtt tartott első magyarországi középiskolai szülői értekezleten hangzott el egy olyan előadás a M. Kir. Tanárképző-intézeti Gyakorló-Főgymnasiumban (a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola elődiskolájában) az iskola egyik tanárától, amely az otthoni (azaz zömében szülői) és az iskolai nevelés feladatait, egymást kiegészítő voltát fejtegeti2. Eszerint a szülői ház feladata a gyermeket erős egyéniséggé nevelni; viszont az iskola fogja arra ösztönözni, hogy egyéniségét a közösség, a nemzet szolgálatába állítsa. Ezzel párhuzamosan az iskola tevékenységében nyilván a közös tanításra alkalmas területekre összpontosít; ezt egészíti ki a családi nevelés az egyénileg fejleszthető elemekkel. Ide sorolja a szerző például a művészeti tevékenységet, a nyelvtanulást valamint az egyéni tehetség kibontását (tehetséggondozást) és a korrepetálást is. A két nevelő közösség karakteréből következően a szülői házban a szeretetnek, az iskolában inkább a tekintélynek kell dominálnia a nevelési folyamatokban. Ezzel összhangban az otthonnak a jutalmazásban kell bőkezűnek lennie, az iskolának pedig - szükség esetén – büntetéseken keresztül kell erőt felmutatnia. Összességében a szülői nevelésnek inkább anyai, az iskolainak inkább apai karaktert tulajdonít a szerző.

Kulcsfontosságú az, hogy megfelelő színvonalú, rendszeres kommunikáció valósuljon meg a nevelés e két „komponensének” művelői között. A tanár-szülő kapcsolatban (mint általában minden más emberi kapcsolatban) alapvető az első benyomás szerepe. Sokat számíthat például, hogy van-e valamiféle köszöntő tábla kitéve az iskolában, amikor a szülő oda először belép; kedvesek-e hozzá az iskola azon alkalmazottai, akikkel először szót vált (portás, iskolatitkár stb.). Hozzáteszem, hogy manapság a szülőt már gyakran az intézménybe való belépés előtt éri egy „nulladik” benyomás, amikor az első látogatást megelőzően az iskola honlapját tanulmányozza.

A tanár-szülő kapcsolattartás két alapvető formája az egyirányú és az oda-vissza történő kommunikáció. Vizsgálatomban a kommunikáció mindkét formájával foglalkoztam; azzal is, amikor a pedagógus egyoldalúan közöl információkat a szülői közösséggel, és azokkal az esetekkel is, amelyekben dialógus valósul meg (szóban vagy írásban).

A tanár-szülő kommunikáció tradicionális formáit jelentik az ellenőrző könyv, a bizonyítvány, a szülői értekezletek, a szaktanári fogadóórák, a családlátogatások, a nyílt órák, nyílt napok és az intézmények egyéb helyi hagyományai (pl. iskolai hírlevél). Ezt a választékot bővítik a modern információs technológia vívmányai, a mobiltelefon és az internet (az elektronikus napló, az elektronikus levelezés, az iskolai honlapok és az internetes közösségi oldalak) adta lehetőségek.

Jelenleg az iskola és a család közötti kommunikációban is problémát okoz a lakosságnak a közintézményektől való elidegenedése, amelyet általános társadalmi jelenségként írnak le a kutatók. A magyar szakirodalom is leírja, hogy a család és az iskola korunkban elidegenedett egymástól, a szülők elszakadnak az iskolától, olykor egyenesen szembefordulnak vele. A pedagógus pedig többnyire nem érti, miért nem támaszkodhat a szülői házra.

Hozzá kell tennem, hogy az iskola és a szülők (azaz a család) közti harmónia hiánya nem újkeletű probléma. Már 1900-ban is leírták azt, hogy „a család panaszkodik az iskolára. Az iskola panaszkodik a családra. S a legtöbb esetben egyiknek is, másiknak is jogos a panasza.”3 Az persze egy teljesen más kor volt, egészen más társadalmi berendezkedéssel, így ugyanazon problémának az oka is más volt, mint manapság. Az akkori szerző annak tulajdonította a problémát, hogy „család és iskola, szülők és tanárok nem ismerik egymást eléggé”4.

Az egyik pedagógus, akivel interjút készítettem, ugyanarról beszélt, mint a fentebb említett szerzők: hogy a mai családok már elzárkóznának a régebben szokásos családlátogatásoktól, talán gyanakvás is ébredne bennük, ha a pedagógus ilyesmit javasolna, mivel manapság a család és az iskola közötti viszony inkább ellenséges, mint baráti. Folynak a csatározások, de sajnos nem az a céljuk, hogy megtalálják a gyerek érdekeit szolgáló megoldásokat. Szélsőséges esetben még az is előfordulhat, hogy mindkét fél a gyermek érdekeinek képviselőjeként lép fel, de empátia hiányában a kommunikációs zavar a tanuló helyzetének további súlyosbodását okozza.

További kommunikációs problémát jelenthet, ha a pedagógus és a szülő között esetleg kulturális különbözőség áll fent, de az is, ha egy adott családot nem törekszik a maga egyedi mivoltában megérteni és elfogadni a pedagógus. Szülői részről kommunikációs nehézséghez vezethetnek a saját gyerekkor negatív iskolai tapasztalataihoz kötődő rossz emlékek; az esetleges anyagi nehézségek; az időhiány; a modern eszközök használata esetén az, ha a szülőnek nincsen azokhoz hozzáférése.

További kommunikációs nehézséget okozhat a pedagógus és a szülő között, ha az előbbi a másik fél számára idegen pedagógiai szakzsargont használ a közlésben. A megfelelő kommunikáció akadályaként kell megemlíteni azt is, hogy a hagyományos szaktanári fogadóórákon a tanár és a szülő megbeszéléséhez mindössze 8-10 perc áll rendelkezésre; ennyi idő alatt nem jöhet létre érdemi konzultáció a két fél között.

Tobisch Márta

1A szerző a Digitális Nemzedék Konferencia Digitális szülő című szekciójában is beszámolt tapasztalatairól. A szekció prezentációi megtekinthetők a rendezvény honlapján.

2r. Waldapfel János: A házi és iskolai nevelésről, in dr. Badics Ferencz (szerk.): A M. Kir. Tanárképző-intézeti Gyakorló-Főgymnasium Értesítője az 1900/1901. iskolai évről, Budapest, 1901, 3-7. old.

3Waldapfel János, dr.: Szülői értekezletek, in dr. Badics Ferencz (szerk.): A M. Kir. Tanárképző-intézeti Gyakorló-Főgymnasium Értesítője az 1899/1900. iskolai évről, Budapest, 1900, 3. old.

4Uo., 4. old.

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.12.15.
Kütyüvilág (hanganyag)
A Tudatos.hu szombati adásában a kütyükkel foglalkoztak. Az adás első felében Neuman Gábor vendége volt Dr. Bernschütz Mária generációkutató, akivel az újkeletű jelenségről, a fear of...
(Forrás: Klubrádió)
--
2019.12.15.
ITM-államtitkár: A Tanítsunk Magyarországért program hatása már érzékelhető
A programot azért indították útjára, hogy a munka- és továbbtanulási lehetőségektől távoli településeken élő fiataloknak tizennégy éves korukban ne jelentsen nehézséget az iskolavá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.12.15.
Fegyverrel, maszkban raboltak ki embereket a budapesti tizenévesek (videó)
A nyomozás adatai szerint az öt fiú – különböző „felállásban”, arcukat maszkkal eltakarva – 2019. november 7. és december 11. között nyolc alkalommal, 11 ember sérelmére követtek...
(Forrás: Népszava)
--
2019.12.15.

Hátrányos helyzetű magyar gyerekek rajzai láthatók a meglehetősen drága kézműves tűzzománc ékszereiről ismert osztrák cég kendőin. A limitált számú – mindössze száz darabos –...
(Forrás: Népszava)
--
2019.12.15.
A szakképzés és az ország sorsa
Csaknem egy évtizede sulykolja a hatalom: „Nincs szükség érettségire. A jó szakma többet ér egy diplománál.” Ennek jegyében számolták fel az oktatás szabadságát. A tanuláshoz való...
(Forrás: Népszava)
--
2019.12.15.
Egyre homályosabb a szakoktatók jövője, friss adatok a tanárok leterheltségéről
"Önként vállalt túlmunkában" tartanák a betöltetlen munkakörhöz tartozó órákat a szakoktatók, a szakképzési törvény végrehajtási rendeletében pedig nincs szó a megígért béremel...
(Forrás: eduline)
--
2019.12.12.
L. Ritók Bóra: Szegénység, 2019 decemberében
A hátrányos helyzet meghatározása jogszabály alapján történik…de a terepről tudjuk, ez gyakran nem tükröz valós képet. Ilyenkor, mikor a gyerekek hátrányos helyzetű igazolása az alap...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.12.12.
L. Ritók Nóra: Ez a rendszer elengedte az oktatást
Aki elmegy egy szegregátumba, és bemegy egy komfort nélküli házba, ahol családok, gyerekek élnek, átjárja az az érzés, hogy szinte esélytelen innen kitörni. L. Ritók Nóra folyamatosan é...
(Forrás: Klubrádió)
--
2019.12.12.
„A szülők veszik el saját gyerekük életét, aztán csodálkoznak, ha megszúrja a tanárt, vagy kiugrik az ablakon”
A döbbeneten túllépve, a konkrét esetektől eltekintve vizsgáljuk meg a kontextust, azaz a magyar oktatási rendszert, ahol ezek a tragédiák megtörténtek. De még mielőtt erre rátérnénk,...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek