OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. március 23.
» Hozzászólások (0)

Falak között

1.

Nekünk, normálisoknak, sok mindent meg kell oldanunk mások helyett. Tengernyi problémán dolgozunk becsülettel; nem is nagyon teszünk egyebet. Életünk lassan nem áll másból, mint válságkezelésből, s ennek eredményeképp van ötezer féle samponunk, ötezer féle gyógyszerünk és ötezer féle pedagógiai programunk. Mégis nők és férfiak, gyerekek és felnőttek; ténfergünk betegen, korpás hajjal, a civilizációnak nevezett háborús övezetben, és nem értjük egymást. „Elnézést, mi volt a kérdés?” Hát ez az. Erre nemigen gyúrtunk rá. Fogalmunk sincs róla. Ha valaha kérdeztünk egyáltalán, már rég elfelejtettük, mit is akartunk vele.

Azok, akik megélik és kifejezik ezt a felejtés-élményt, megijesztenek minket. Ők a némák, a némán figyelők, akik nem dolgoznak velünk a válaszokon. Az osztály (eredetiben „Entre les murs”, vagyis „A falak között”) című francia film mégis Arany Pálmát kapott a 2008-as cannes-i filmfesztiválon, pedig nem tesz mást, mint elnémul és figyel.

A film egy osztály, egy osztályfőnök, egy tucat kolléga, pár szülő és az őket egybemarkoló párizsi külvárosi középiskola egy tanévéből készít kivonatot.1 Az első percekben valaki iszik egy kávét, a tanári kar tagjai röviden bemutatkoznak egymásnak, majd kezdetét veszi a tanév. Közel megyünk az adott osztályhoz – a gyerekekhez és osztályfőnökükhöz – és végig ott is maradunk. Az ő közelségükben lehetünk tanúi az év bizonyos óráinak, eseményeinek, párbeszédeinek, fordulópontjainak. Két órával később pedig eljön a június, befejeződik a tanítás. A kamera szerepe a megfigyelőé; egyik arcról a másikra néz és vissza. Türelmesen kivárja a beszélgetések végét, utána keres egy másikat. A kameramozgás az előtte zajló történésekre reagál, a párbeszédek folyamatos, szinte vágatlan hangesemények, a zajkörnyezet dokumentarista. Filmzene nincs. Se bevezetés, se aláfestés, se levezetés.

A vásznon pedig nem történik semmi szokatlan. Az osztály tömény felsorolás arról, hogy társadalmi beidegződéseink hogyan tesznek minket egymás esküdt ellenségeivé. Arról, hogy hogyan gyilkoljuk meg egymás lélegző valóságát megkérdőjelezhetetlennek vélt erkölcsi-nevelési elvek nevében. Arról, hogy miféle borzalmakat szoktunk meg normaként, és miféle valóságoktól félünk borzalmasan. Hogy hogyan védelmezzük azt a közösségi hiedelemvilágot, ami beteggé tesz minket, és hogyan igyekszünk a gyerekeket (és általában: a többieket) is magunkhoz hasonló sérültté tenni. Nehogy véletlenül egészségesebben viszonyulhassanak önmagukhoz és hozzánk, mint ahogy nekünk ez megadatott. Az ember, úgy látszik, a legtöbb igyekezetét arra fordítja, hogy önmaga és embertársai számára értelmetlenné tegye a létezést.

Persze máshol is ez folyik, nem csak az iskolákban. Sokan tudják ezt. Tarr Béla például évtizedekkel ezelőtt Az osztály-éhoz hasonlítható nyelven mutatta be az össztársadalmi kómában vegetáló egyes embert és szánalmas csoportjait, például a Családi tűzfészek-ben (1979) vagy a Panelkapcsolat-ban (1982). Ezeket a filmeket a betegség maga érdekli, ezért mutatnak élőhalottakat élők helyett.

Az osztály sem emberi sorsokról szól. Nem sző mesét, nem képez hősöket, nem tételez jókat és rosszakat. Hiába a testközel, hiába a személyes eseményvonalak, a „megismerjük a szereplőket a filmből” illúziója hamis. Nem lényeges az osztály vegyes etnikai összetétele, és valójában bábeli nyelvzavarról sincs szó. Ez a film emberi interakciókat fertőző mechanizmusokat mutat. Mérgeket és mérgezéseket. Olyan normának és normálisnak tartott szokásokat, amelyek beették magukat a személyiségbe, és az interakciókban a helyett működnek. A vásznon közben az a népszerű pedagógiai-oktatásügyi valóságmodell lepleződik le szörnyű illúzió formájában, amely a „hősies tanári munka” és a „korlátaikkal küzdő, nevelésre szoruló diákság” aljas lózungjaira épül. Ezt a modellt megvalósítani lehetetlen, mert nincs olyan élő valóság, amelyet modellezhet. Az osztály arról szól, hogy ennek a modellnek a követése a való élet illegitimmé nyilvánításával – megcélozva egy ideálisat – hogyan zabáltatja fel az embert az emberrel.

2.

François Marin, az osztályfőnök időnként még ébren van. A tanári kari vitákban egyedüliként védelmezi a gyerekbe vetett bizalom jogosságát. A gyerekek között azonban a belénevelt barbár, tekintélyelvű szokások behelyettesítik őt. Ettől képtelen a bizalomra, képtelen az átélésre, és ezért képtelen észrevenni a diákok tisztázásra, őszinteségre és békére szólító jelzéseit. Szinte mindegyiket hadüzenetnek nézi, és így is válaszol rájuk. Vagy ha épp nincs semmilyen jel, ő indít háborút. Egója félti a tekintélyét, irányítói szerepét, és reakcióival időnként még a gyerekek egymás közti interakcióit is megmérgezi. Egy bizonyos állandó készenléti gúnnyal tartja távol magától az érzelmi azonosulás lehetőségét. A tanár valójában szívesen kilépne ebből, a személyiségébe égetett rendszer azonban egyszerűen kinyírja kísérleteit, megakadályozza, hogy szerethessék őt, a szeretethiány frusztrációját pedig a tekintélyelvűséggel kompenzáltatja. Elképesztő bőséggel hozza a film azokat a párbeszédeket, vitákat, ahol a kommunikációs egymásra találás épp megképződő esélyét – amelyet legtöbbször a gyerekek, párszor Marin valós embersége biztosítja – pár pillanaton belül elmossa valamilyen tanult félelem, gyanakvás, tudat alatt fészkelő ellenségkép és győzni akarás. A tanár a gyerekeket potenciális agresszornak látja, mert az igazi agresszornak, a rajta erőszakot tevő saját egójának minden erőszakosságát kivetít rájuk. „Te felettük vagy, nem lehetsz velük.” – mondja az ego. François Marin ugyan rosszul érzi magát ebben, de nem jut eszébe, hogy rákérdezzen: „Tényleg felettük vagyok? És ha igen, tényleg ott kell lennem?

Azt, hogy ez az okos és érzékeny egyén miért dédelget egy ilyen egót, jól magyarázza a tanáriban zajló kommunikáció. Az iskola tanárai kivétel nélkül a fent leírt modell foglyai. Nem értik és következésképp nem szeretik az élő valóságot, ezért meg akarják változtatni – mint szinte minden normálisnak tartott iskola. Ez a közeg nevelte ki Marin egóját is. Ettől még szembefordulhatna egójával, hiedelmeivel – sőt, a tanári vitákban a gyerekeket védelmezve gyönyörűen szembe is fordul! –, a közeg azonban ezt a harcát elnyomja, rákérdezéseit elhallgattatja. A csendesen következetes fasisztoid ideológia, amely leginkább az új földrajztanár irritáló fatalizmusából orrontható, elszívja Marin erejét, és kifárasztja, mint egy halat a horgon. Emblematikus a közös viták végén az osztályfőnök üres, fáradt arckifejezése. „Jó, akkor nem harcolok. Inkább elhiszem. És hát igen, talán igazuk van...

A gyerekek sokkal okosabbak tanáraiknál. Nem azért, mert okosabbak lettek, hanem mert még nem lettek teljesen ostobák. Marin nem ismeri fel, hogy újra és újra megerősített hiedelmei gátolják a valóság felismerésében. Ezeket tapasztalatnak érzi, és a gyerekekről hiszi azt, hogy gátolják őt. Ezért nem hiedelmei ellen harcol, hanem a gyerekek ellen. A gyerekek sokkal világosabban látnak: felismerik és átélik, hogy szorongásukat az iskola, a tanár kelti bennük. Mégis sokkal józanabbul cselekszenek: nem tanáruk ellen, hanem a benne elültetett, és őket is mérgező hiedelmek ellen harcolnak: tanárukat minduntalan megpróbálják azokból fölébreszteni. A támadásnak látszó replikák, kérdések, felháborodott reakciók valójában a színlelés helyett kommunikációra szólító üzenetek. Maga a bizalom. Lányok és fiúk, számtalanszor megvilágítják a tanárnak azt, ami tényleg történik: „Maga most gúnyol. Maga csak azért mondja, hogy érdekeljük, hogy rávegyen az olvasásra.” Újra és újra kommunikációt kezdeményeznek. Újra és újra bíznak a tanárukban. Még a gúny állandó légkörében is titkokat mondanak el. 14 év körüli lányok és fiúk beszélnek arról, hogy lenézik őket öltözékük miatt, vagy hogy szégyellik elálló fülüket.

Elképesztő együttébredések lehetőségét szalasztja el François Marin. Szinte fájnak a falra hányt borsószemek. „Tanár úr, ezt miért teszi? Erre miért van szükség? Miért gúnyol az egyszerű elfogadás helyett? Miért nem számít az, hogy én mit akarok?” A gyerekek még a tanár öncsalásait is felismerik. Marint azonban katonává teszi a rendszer, amelynek részeként a gyerekek közt szerepel. A rendszerben ez a fajta gyermeki kommunikáció: hadüzenet. A hipnózis erejére jellemző, hogy Marin még kollégáiban – akik minden kitörési gesztusát ténylegesen letörik – sem ismeri fel az igazi ellenséget.

Ebben az egészben tanár is, gyerek is rosszul érzi magát. Rosszul érzi magát, hiedelmeitől és szorongásától fáradtan. Mint egy rossz család, ahol mindenki kötődni és szeretni próbál, de belefáradnak abba, hogy nem megy. A felnőttek nem tudják szeretni a valóságot: akarnak valamit helyette. A gyerekek tudják szeretni valóságot, de belefáradnak abba, hogy a felnőttek mást akarnak tőlük. Végül megtanulnak harcolni a felnőttektől, aztán felnőttek lesznek, és harcolni kezdenek a gyerekek ellen.

Ez az ördögi kör azonban nem igazi lakhelyünk. A meglévő élő valóság megértésének és szeretetének képtelensége nem emberi alaptulajdonság. Ezt az intellektuális és érzelmi paralízist mérgező hiedelmek okozzák. Mérgező hiedelmeink számosak. Az Entre les murs elsősorban arról szól, hogy nekünk, embereknek a leghalványabb fogalmunk sincs arról, hogy ezek nevében mit művelünk egymással. Mi mindent csak hiszünk. Ezért aztán végképp nincs fogalmunk arról, hogy amit művelünk, miért műveljük egymással, ahelyett, hogy inkább ne művelnénk. Pedig ha így volna, akkor egymást békén hagyhatnánk. Akkor ahelyett, hogy egymással állnánk harcban, inkább együtt harcolhatnánk a hiedelmeink ellen. Az iskolarendszer azonban pontosan az, amely sosem fog erre lehetőséget adni – hiszen az ellenkezőjéért jött létre.

A film záróképei a látszat ellenére sem megnyugvást, sem szomorú romantikát nem hordoznak. Egyszerűen azt mutatják, ami van. Falak közt boldogtalanok leszünk, falakon túl pedig lehetnénk szabadok. Falak közt boldogtalanná tesszük egymást, falakon túl pedig tehetjük egymást szabaddá is. Vannak még széles erdőink, mezőink. Most pedig jöhetnek a kérdések.

Veszprémi Attila

1A szüzsé szerint a filmbeli gyerekek 4. osztályosak a Párizs XIX. kerületében működő Collège Mozart-ban, egy „ZEP” (zone d’éducation prioritaire) besorolású, azaz a helyi szociális összetétel miatt kiemelt jelentőségű és nagyobb autonómiával rendelkező oktatási intézményben. A collège a francia középfokú oktatás alsó szintjét jelenti. Az osztályok számozása Franciaországban csökkenő sorrendben történik: a négy éves collège 6. osztályába az általános iskola (l’école élémentaire) után, 11-12 éves korukban kerülnek a gyerekek, a 3. osztályig (a collège végéig) pedig 14-15 évesen jutnak el. A Collège Mozart valós helyszín. François Bégaudeau, a film alapjául szolgáló könyv írója és a film önmagát alakító főszereplője tanárként működött itt. A filmet ugyanakkor a XX. kerületi, ugyancsak ZEP-minősítésű Collège Françoise-Dolto épületében, az iskola diákjaival és tanáraival forgatták.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.04.18.
Odaszúrt az MTA Palkovicséknak egy méretest
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.17.
Ötéves technikumok lesznek a szakgimnáziumokból
2020 szeptemberétől a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak – jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innováció...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.15.
Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A gyermekek érdekét helyezi előtérbe a szaktárca
Az Igazságügyi Minisztérium lépéseket készül tenni azért, hogy a gyermekek legfőbb érdekét szem előtt tartó szabályozás szülessen az úgynevezett jogellenes gyermekelviteli ügyekben....
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A több napja tartó lengyel tanársztrájkról
Ez a magyar médiában néhány példától (itt, itt, itt és itt) eltekintve egyelőre nem kapott nagy figyelmet. A cikkben a sztrájk okait és körülményeit járom körül, mely a Taní-tani Online...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.13.
Félelmetes, hogy itt tartunk, és az is félelmetes, hogy nem tiltakozunk
Elnézve az eseményeket, a reakciókat, az általános folyamatokat, komolyan megkérdőjeleződik bennem, van-e értelme az egésznek. Mennyivel egyszerűbb lenne szülőként kimenekíteni a saját...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.04.13.
Orbán Viktor ma azt tesz az oktatás rendszerével, amit akar
Az oktatás szereplői közül mára lényegében már csak a diákok azok, akik érdemben lennének képesek hallatni a hangjukat, de a NER résen van: a kormány ellen többször és több fórumon...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.04.13.
Palkovics szerint az MTA átláthatatlan, év végéig pedig át kell szervezni
Cáfolta az MTA hivatalos közleményében Palkovics László innovációs- és technológiai minisztérium Hír Televíziónak adott korábbi nyilatkozatát, melyben azt állította:„A magyar kormá...
(Forrás: mérce)
--
2019.04.13.
Fergeteges magyar siker a lányoknak rendezett matematikai diákolimpián
Kerekes Anna aranyérmet, Hámori Janka ezüstöt, Kocsis Anett és Mészáros Anna bronzérmet szerzett, ezzel Magyarország összesítésben a 8. lett az idén kilencedszer megrendezett Európai Leá...
(Forrás: Qubit)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek