OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív

Erőszak nélkül – Konstruktív konfliktuskezelés

Helyzetkép

1. Szűkebb társadalmi környezet

Falusi kisiskola a Mátra lábánál a Mátrai Erőmű Rt. szomszédságában. A község lakossága kb. 1100 fő, az iskola tanulólétszáma 93 fő.
A szülők nagy része szakmunkás végzettségű, ill. érettségivel rendelkező. Kevés a diplomás szülő. Átlagos jövedelmi viszonyok és lakáskörülmények között élnek. Az önkormányzat igen jó anyagi kondícióval rendelkezik. A lakosság kb. 10%–a munkanélküli. Az iskola tekintélye, megítélése változó. A gyerekek 30%–a bejáró. A bejárók körében az iskola kellő tekintélyt élvez. Van néhány általános iskolás korú helybeli lakos, aki a környék más településén jár iskolába. Közel a város, nagy a vonzóereje.
Az intézmény alapfeladata a továbbtanulásra való felkészítés. A gyerekek szakmunkásképző intézetekben és szakközépiskolákban tanulnak tovább.

Feladatok

Az iskola megtartó erejének fokozása, az iskola tekintélyének növelése a szülők körében. Motiválni a szülőket: aktívabban vegyenek részt az iskolai életben.

2. Az iskola története

Az iskola felső tagozata 1993-ban került vissza az előtte is itt működő alsó tagozathoz. Korábban 17 évig a szomszéd községbe jártak a nagyobb gyerekek, naponta buszozva a két település között. Az önkormányzat új iskolaszárnnyal bővítette a meglévő régi épületet. Új igazgató kapott megbízást a tantestület összeállítására, a felsős tanulók visszahozatalának megszervezésére. Az első tanévben 13 pedagógus végezte a 60 tanuló nevelésének, oktatásának feladatát. A vissza hozatal körül megoszlott a lakosság véleménye. Voltak, akik örültek a változásnak, mások kételkedtek benne, hogy valami jó is kisülhet ebből. Néhányan – érthetően – nem akartak egy-két évre változtatni a megszokott iskolán, és maradtak korábbi iskolájukban. Az első év sikeres volt. A pedagógusok igyekeztek bizonyítani. A tantestületre mindig jellemző volt a továbbképzések iránti fokozott igény. Induláskor Gordon kommunikációs tréningje jól összekovácsolta a nevelőket. A későbbiekben ezt követte a Soros Alapítvány Egészségnevelési Tréningje, Dr. Farkas Olga AVP Tréningje, Oroszlány Péter Tanulásmódszertan programja. A kollégák új iránti lelkesedése lehetőséget teremtett a fejlődő, átalakuló közoktatás vérkeringésébe való aktív bekapcsolódásra. 1996-ban bekerültünk a Soros Önfejlesztő Iskola hálózatába. Egyre, másra nyertük a pályázatokat, melyek nemcsak továbbképzési lehetőséget, de eszközfejlesztést is biztosítottak. Az indulástól 1998-ig közel 6 millió forint összegű pályázati pénzt forgattunk az oktatás, nevelés fejlesztésébe. Az iskola munkáját, eredményét kétségbe vonni óhajtó erők ugyanakkor a kezdetektől jelen voltak a községben. Már az első évben összecsaptak az érdekek az igazgatói pályázat kapcsán. A tantestület, a szülők nagy része, a képviselőtestület elismerte az első év munkáját, ugyanakkor bizonyos szülői körök egyházi és jegyzői támogatással aláírásgyűjtésbe kezdtek egy olyan pedagógus mellett, aki korábban nem vállalta a megbízatást és a korábbi anyaiskola igazgatóhelyetteseként tevékenykedett – egyébként visontai lakosként. Ekkor a képviselőtestület meghosszabbította az igazgató kinevezését további öt évre. A kedélyek lassan elcsitultak. Két gyereket visszavittek az iskolából és talán a következő egy-két évben átcsábítottak 4 olyan tanulót, akik iskolánk legjobbjai között voltak ugyan, de a szülők mégsem bíztak bennünk. Három ugyancsak kiemelkedő tanulónk gyöngyösi iskolát választott, ketten pedig a városi gimnázium 8 osztályos tagozatára nyertek felvételt.

Ezek a történések mind nehezítették, hogy sikeresek, eredményesek legyünk, hogy az esetlegesen elvárt versenyeredményeket hozzuk. Persze céljaink között nem ez szerepelt elsődlegesen, a kimondott elvárások sem ezek voltak, de előfordult már, hogy szemünkre vetették az elmaradó versenysikereket. Persze azért még így is tudtunk eredményeket felmutatni. A Weöres Sándor Megyei Színjátszó Találkozón többször kapott az iskola drámacsoportja a „Halhatatlan Gézengúzok” ezüst minősítést. Volt két tanítványunk, akik a megyei Kulturális Szemlén 2. helyezést, ill. különdíjat kapott. De talán a FAOSZ által hirdetett határon túli résztvevőket is vonzó alkotópályázaton, tanítványunk által megszerzett 1. helyezés volt a legrangosabb. Általában a kommunikációs készséggel kapcsolatos területeken erősebbek voltunk, mint a keményebb tudományokban (matematika, fizika, kémia).

Az iskolában a kezdetektől odafigyeltünk a kommunikáció, önismeret és konfliktuskezelés módszereinek fejlesztésére. A pedagógusok többsége rendszeresen modellálta az „én-üzeneteket” az „értő figyelmet” ás a „nyertes-nyertes” konfliktusmegoldásokat. Ezek az attitűdök időnként visszatükröződtek a legfogékonyabb gyerekek részéről, nemcsak a személyes és osztályproblémák megbeszélése kapcsán, hanem a valamennyi diák és pedagógus részvételével zajló iskolagyűléseken is. Tettünk kísérletet e szemlélet elhintésére a szülők körében is, de mivel jórész ezzel kapcsolatosan ellenállással és gyökeresen eltérő nevelési módszerek gyakorlatával találkoztunk, ebbéli törekvésünket, visszafogtuk. Persze vannak olyan szülők is akik hálásak a gyerekeikkel kapcsolatosan megtapasztalt személyes bánásmódért, de saját meggyökeresedett szokásaikon nem akarnak, nem tudnak változtatni. Tanítványaink sok-sok példát láthattak a pedagógusoktól a nyitottságra, a másság elfogadására, az új és érdekes lehetőségek megismerésére, kipróbálására, a töretlen lelkesedésre, a kitartó munkára, arra, hogy szükségletünk kielégítésére keressük meg a megfelelő lehetőségeket, ha kell, pályázzunk. Így korszerűsödött folyamatosan iskolánk számítógépparkja (Soros Jefferson program), szereztünk állandó INTERNET elérési lehetőséget (Önfejlesztő Iskolák). A korábbi évek során esetlegesen vagy alig működő Községi Könyvtárat 1998-ban sikerült újra szervezni, könyvállományát selejtezni, korszerűsíteni. A lakossági nyitva tartáson túl az iskolai könyvtári órák is megszervezhetővé váltak. Számítógépek is kerültek a könyvtárba, melyek TELEHÁZ jellegének kialakulását segítik. A művelődési ház, az iskola és a sportcsarnok is biztosít lehetőséget a szabadidő hasznos eltöltésére, nemcsak a tanítványoknak, hanem a falu felnőtt lakosainak is. Az iskola szabadidő szervezőjének beállítására is a Soros Alapítvány anyagi támogatásával kerülhetett sor. (Közösségi Iskola program). Az így szervezett felnőtt tanfolyamok (számítástechnika, gépjárművezetés, kézműves nap stb.) érzéseink szerint az iskola és a szülők kapcsolatát, jobb együttműködését fogja szolgálni.

Iskolánk pedagógiai programjában is egy humanisztikus értékeket valló, személyközpontú nevelési modellt választottunk célul. Helyi tantervünkbe bekerült az emberismeret: beszélgető-kör, építő-kör formájában, melyen belül önismerettel, pozitív énképalakítással, másság elfogadásával, kommunikációs készségfejlesztéssel, konfliktuskezeléssel, egészségneveléssel, környezeti neveléssel foglalkoznak a tanulók 1-8. osztályig. Vannak külön tanulásmódszertan órák is, melyeken tanulóink ez irányú képességét kívánjuk fejleszteni, epochális rendszerben, tréning jellegű foglalkozásokon, melyeknek szintén része az önismeret fejlesztése, hatékonysági technikák elsajátíttatása. Nagyon igaznak és szükségesnek érezzük a névadóul választott Szent-Györgyi Albert iskoláról vallott gondolatait.

Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy részt vehetünk a KOMA pályázat kapcsán Dr. Szekszárdi Júlia Konstruktív konfliktuskezelés című programjának kipróbálásában.

3. Az iskola működési feltételei, szakmai kondíciói

Az intézmény közösségi iskola, a község kulturális életének központja. Az intézmény része a művelődési ház, a könyvtár – melynek „Teleház” jellege egyre fokozottabban érezhető –, s a sportcentrum.

Az általános iskola alapjaiban hagyományos, módszereiben alternatív. Alapelv a személyközpontúság, a demokratikus, nyitott légkör kialakítása. A nevelőtestület 11 jól képzett tanerőből áll, akik nyitottak az új szakmai, módszertani ismeretek befogadására, szívesen vállalják a továbbképzéseket. A tanárok legtöbbje empatikus, megértő személyiség.

Az alsós tanulók közül sokan szocializációs nehézségekkel küzdenek, így érkeznek az iskolába, ugyanakkor a helyi társadalom az iskolától várja el, hogy a gyerekek érjék el korosztályuknak megfelelő alapvető neveltségi szintet.

Az iskolások 10%–a tanulási nehézségekkel küzd, velük külön foglalkozik a fejlesztőpedagógus. Nagy szükség van az óravezetésben a differenciálásra, a tanórán kívüli tehetséggondozásra, de még inkább a felzárkóztatásra.

Alapelv a sokoldalú ismeretszerzésre nevelés, a motivált, önálló és csoportos ismeretfeldolgozás.
Az értékelés célja: a tanulók önértékelése fejlődjön. Ennek érdekében félévente szöveges értékelést kapnak a diákok.

Az iskola a legmodernebb felszereltségűnek mondható, jól ellátott, esztétikus a környezete.

Feladatok

Az intézmény kihasználtságának fokozása. Az alternatív módszerek fontosságának megértetése a szülőkkel, gyerekekkel és a helyi társadalommal.

4. Az osztály pozíciója, hírneve az iskolában

Az osztály a tanulmányi eredményei alapján a leggyengébb osztályok egyike. Értékválsággal küszködik. Most, 8. osztályra kezdik néhányan elismerni, hogy a tudás, a tanulás érték. Sajnos még kevés erőfeszítést tesznek az eredményekért.
A neveltségi szinttel is vannak problémák (dohányzás, alkoholfogyasztás, trágár beszéd, öltözködés stb.). Ennek alapján a csoport hírneve negatívnak mondható.
Közösségi aktivitásuk változó, összetartásuk azonban kiváló: „Jóban, rosszban összetartó osztály vagyunk.”

Feladatok

Az összetartás kihasználása, az értékítélet alakítása.
A tanulási kedv fokozása, a tanulmányi eredmények javítása.

5. Az osztály előélete

Az első évfolyamtól egy tanulócsoportként éltek az iskolában. Az alsó tagozatban öt osztályfőnökük volt. Az 5. évfolyamtól egy osztályfőnök áll az osztály élén. A 11 tanulóból ketten elköltöztek, egy fő 7. osztály év végén osztályismétlő lett. Egy tanulót magaviselete miatt eltanácsolt a tantestület. Ezáltal 7.-től változás tapasztalható az osztály értékrendjében, magaviseletében. Három lány érkezett, mára már azt mondhatjuk (lásd a szociometriai felmérést!), hogy elfogadták őket társaik. Az egyik kislányt kifejezetten azért hozták szülei a mi iskolánkba, mert a városi nagy létszámú iskolában tanulási és magaviseleti problémákkal küzdött. Úgy tűnik, hogy a személyre szabott bánásmód segíti tanulmányaiban, előmenetelében, színfoltja az osztálynak.

Feladat

A pozitív változások fokozása.

6. Az osztály aktuális állapota

A létszám: 11 fő, 4 fiú és 7 lány.
A tanulók 70 %-ban szakmunkás végzettségű apák és 60 %-ban középfokú végzettséggel rendelkező anyák gyerekei. Egyetlen felsőfokú végzettséggel rendelkező, vezető beosztású apa lánya jár a közösségbe. Egy kislány szülei munkanélküli segédmunkások.
A fiúk, lányok csoportjának klikkesedése nem jellemző. Úgy tűnik, a nemek harca az elmúlt tanévvel lezárult. Jellemző viszont az értékrendek különbözősége miatti harc, a különböző értékeket képviselő gyerekek külön csoportokat alkotnak.
A tanulók többsége közepes és jó képességű, a tanulási kedv, a tanulási aktivitás viszont gyenge. Ebből következően az osztály tanulmányi átlaga gyenge, közepes.
Minden tanulónak van valamilyen önként vállalt, feladata, tisztsége. Többnyire zökkenőmentesen teljesítik a vállalt feladatokat. Szívesen vesznek részt az iskolai élet szervezésében is.
Élvezik, hogy ők az iskola legidősebb diákjai. Néhányan ki is használják ezt. Egymással is gyakran durvák (trágár beszéd), a fiúk tettlegesen is (verekedés).

Feladatok

Beszélgetések, viták az értékekről.
Életsorsok, karrierek bemutatása (pályaválasztási órák).
A tanulási kedv növelése, az eredmények fokozása.
Építeni a közösségi aktivitásukra.
Ráébreszteni őket arra, hogy az iskola legidősebb tanulóinak lenni felelősség, s arra, hogy a konfliktusokat erőszak nélkül is meg lehet oldani.

--

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.31.
A köznevelési törvény módosításainak eltörlését kéri az ellenzék az Alkotmánybíróságtól
Az ellenzék ma sajtótájékoztatón jelentette be, hogy készített egy alkotmánybírósági beadványt, amely minden alkotmánysértő módosítást pontról pontra végigvesz, és kéri ezek eltö...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.31.
Vád alatt az érettségit közreadó nyomdász
Vádat emeltek az érettségi feladatokat kiszivárogtató nyomdai alkalmazott ellen – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat szerint a 41 éves, lajosmizsei férfi egy helyi nyomd...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek