OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív

Erőszak nélkül – Konstruktív konfliktuskezelés

Helyzetkép

1. Szűkebb társadalmi környezet

Falusi kisiskola a Mátra lábánál a Mátrai Erőmű Rt. szomszédságában. A község lakossága kb. 1100 fő, az iskola tanulólétszáma 93 fő.
A szülők nagy része szakmunkás végzettségű, ill. érettségivel rendelkező. Kevés a diplomás szülő. Átlagos jövedelmi viszonyok és lakáskörülmények között élnek. Az önkormányzat igen jó anyagi kondícióval rendelkezik. A lakosság kb. 10%–a munkanélküli. Az iskola tekintélye, megítélése változó. A gyerekek 30%–a bejáró. A bejárók körében az iskola kellő tekintélyt élvez. Van néhány általános iskolás korú helybeli lakos, aki a környék más településén jár iskolába. Közel a város, nagy a vonzóereje.
Az intézmény alapfeladata a továbbtanulásra való felkészítés. A gyerekek szakmunkásképző intézetekben és szakközépiskolákban tanulnak tovább.

Feladatok

Az iskola megtartó erejének fokozása, az iskola tekintélyének növelése a szülők körében. Motiválni a szülőket: aktívabban vegyenek részt az iskolai életben.

2. Az iskola története

Az iskola felső tagozata 1993-ban került vissza az előtte is itt működő alsó tagozathoz. Korábban 17 évig a szomszéd községbe jártak a nagyobb gyerekek, naponta buszozva a két település között. Az önkormányzat új iskolaszárnnyal bővítette a meglévő régi épületet. Új igazgató kapott megbízást a tantestület összeállítására, a felsős tanulók visszahozatalának megszervezésére. Az első tanévben 13 pedagógus végezte a 60 tanuló nevelésének, oktatásának feladatát. A vissza hozatal körül megoszlott a lakosság véleménye. Voltak, akik örültek a változásnak, mások kételkedtek benne, hogy valami jó is kisülhet ebből. Néhányan – érthetően – nem akartak egy-két évre változtatni a megszokott iskolán, és maradtak korábbi iskolájukban. Az első év sikeres volt. A pedagógusok igyekeztek bizonyítani. A tantestületre mindig jellemző volt a továbbképzések iránti fokozott igény. Induláskor Gordon kommunikációs tréningje jól összekovácsolta a nevelőket. A későbbiekben ezt követte a Soros Alapítvány Egészségnevelési Tréningje, Dr. Farkas Olga AVP Tréningje, Oroszlány Péter Tanulásmódszertan programja. A kollégák új iránti lelkesedése lehetőséget teremtett a fejlődő, átalakuló közoktatás vérkeringésébe való aktív bekapcsolódásra. 1996-ban bekerültünk a Soros Önfejlesztő Iskola hálózatába. Egyre, másra nyertük a pályázatokat, melyek nemcsak továbbképzési lehetőséget, de eszközfejlesztést is biztosítottak. Az indulástól 1998-ig közel 6 millió forint összegű pályázati pénzt forgattunk az oktatás, nevelés fejlesztésébe. Az iskola munkáját, eredményét kétségbe vonni óhajtó erők ugyanakkor a kezdetektől jelen voltak a községben. Már az első évben összecsaptak az érdekek az igazgatói pályázat kapcsán. A tantestület, a szülők nagy része, a képviselőtestület elismerte az első év munkáját, ugyanakkor bizonyos szülői körök egyházi és jegyzői támogatással aláírásgyűjtésbe kezdtek egy olyan pedagógus mellett, aki korábban nem vállalta a megbízatást és a korábbi anyaiskola igazgatóhelyetteseként tevékenykedett – egyébként visontai lakosként. Ekkor a képviselőtestület meghosszabbította az igazgató kinevezését további öt évre. A kedélyek lassan elcsitultak. Két gyereket visszavittek az iskolából és talán a következő egy-két évben átcsábítottak 4 olyan tanulót, akik iskolánk legjobbjai között voltak ugyan, de a szülők mégsem bíztak bennünk. Három ugyancsak kiemelkedő tanulónk gyöngyösi iskolát választott, ketten pedig a városi gimnázium 8 osztályos tagozatára nyertek felvételt.

Ezek a történések mind nehezítették, hogy sikeresek, eredményesek legyünk, hogy az esetlegesen elvárt versenyeredményeket hozzuk. Persze céljaink között nem ez szerepelt elsődlegesen, a kimondott elvárások sem ezek voltak, de előfordult már, hogy szemünkre vetették az elmaradó versenysikereket. Persze azért még így is tudtunk eredményeket felmutatni. A Weöres Sándor Megyei Színjátszó Találkozón többször kapott az iskola drámacsoportja a „Halhatatlan Gézengúzok” ezüst minősítést. Volt két tanítványunk, akik a megyei Kulturális Szemlén 2. helyezést, ill. különdíjat kapott. De talán a FAOSZ által hirdetett határon túli résztvevőket is vonzó alkotópályázaton, tanítványunk által megszerzett 1. helyezés volt a legrangosabb. Általában a kommunikációs készséggel kapcsolatos területeken erősebbek voltunk, mint a keményebb tudományokban (matematika, fizika, kémia).

Az iskolában a kezdetektől odafigyeltünk a kommunikáció, önismeret és konfliktuskezelés módszereinek fejlesztésére. A pedagógusok többsége rendszeresen modellálta az „én-üzeneteket” az „értő figyelmet” ás a „nyertes-nyertes” konfliktusmegoldásokat. Ezek az attitűdök időnként visszatükröződtek a legfogékonyabb gyerekek részéről, nemcsak a személyes és osztályproblémák megbeszélése kapcsán, hanem a valamennyi diák és pedagógus részvételével zajló iskolagyűléseken is. Tettünk kísérletet e szemlélet elhintésére a szülők körében is, de mivel jórész ezzel kapcsolatosan ellenállással és gyökeresen eltérő nevelési módszerek gyakorlatával találkoztunk, ebbéli törekvésünket, visszafogtuk. Persze vannak olyan szülők is akik hálásak a gyerekeikkel kapcsolatosan megtapasztalt személyes bánásmódért, de saját meggyökeresedett szokásaikon nem akarnak, nem tudnak változtatni. Tanítványaink sok-sok példát láthattak a pedagógusoktól a nyitottságra, a másság elfogadására, az új és érdekes lehetőségek megismerésére, kipróbálására, a töretlen lelkesedésre, a kitartó munkára, arra, hogy szükségletünk kielégítésére keressük meg a megfelelő lehetőségeket, ha kell, pályázzunk. Így korszerűsödött folyamatosan iskolánk számítógépparkja (Soros Jefferson program), szereztünk állandó INTERNET elérési lehetőséget (Önfejlesztő Iskolák). A korábbi évek során esetlegesen vagy alig működő Községi Könyvtárat 1998-ban sikerült újra szervezni, könyvállományát selejtezni, korszerűsíteni. A lakossági nyitva tartáson túl az iskolai könyvtári órák is megszervezhetővé váltak. Számítógépek is kerültek a könyvtárba, melyek TELEHÁZ jellegének kialakulását segítik. A művelődési ház, az iskola és a sportcsarnok is biztosít lehetőséget a szabadidő hasznos eltöltésére, nemcsak a tanítványoknak, hanem a falu felnőtt lakosainak is. Az iskola szabadidő szervezőjének beállítására is a Soros Alapítvány anyagi támogatásával kerülhetett sor. (Közösségi Iskola program). Az így szervezett felnőtt tanfolyamok (számítástechnika, gépjárművezetés, kézműves nap stb.) érzéseink szerint az iskola és a szülők kapcsolatát, jobb együttműködését fogja szolgálni.

Iskolánk pedagógiai programjában is egy humanisztikus értékeket valló, személyközpontú nevelési modellt választottunk célul. Helyi tantervünkbe bekerült az emberismeret: beszélgető-kör, építő-kör formájában, melyen belül önismerettel, pozitív énképalakítással, másság elfogadásával, kommunikációs készségfejlesztéssel, konfliktuskezeléssel, egészségneveléssel, környezeti neveléssel foglalkoznak a tanulók 1-8. osztályig. Vannak külön tanulásmódszertan órák is, melyeken tanulóink ez irányú képességét kívánjuk fejleszteni, epochális rendszerben, tréning jellegű foglalkozásokon, melyeknek szintén része az önismeret fejlesztése, hatékonysági technikák elsajátíttatása. Nagyon igaznak és szükségesnek érezzük a névadóul választott Szent-Györgyi Albert iskoláról vallott gondolatait.

Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy részt vehetünk a KOMA pályázat kapcsán Dr. Szekszárdi Júlia Konstruktív konfliktuskezelés című programjának kipróbálásában.

3. Az iskola működési feltételei, szakmai kondíciói

Az intézmény közösségi iskola, a község kulturális életének központja. Az intézmény része a művelődési ház, a könyvtár – melynek „Teleház” jellege egyre fokozottabban érezhető –, s a sportcentrum.

Az általános iskola alapjaiban hagyományos, módszereiben alternatív. Alapelv a személyközpontúság, a demokratikus, nyitott légkör kialakítása. A nevelőtestület 11 jól képzett tanerőből áll, akik nyitottak az új szakmai, módszertani ismeretek befogadására, szívesen vállalják a továbbképzéseket. A tanárok legtöbbje empatikus, megértő személyiség.

Az alsós tanulók közül sokan szocializációs nehézségekkel küzdenek, így érkeznek az iskolába, ugyanakkor a helyi társadalom az iskolától várja el, hogy a gyerekek érjék el korosztályuknak megfelelő alapvető neveltségi szintet.

Az iskolások 10%–a tanulási nehézségekkel küzd, velük külön foglalkozik a fejlesztőpedagógus. Nagy szükség van az óravezetésben a differenciálásra, a tanórán kívüli tehetséggondozásra, de még inkább a felzárkóztatásra.

Alapelv a sokoldalú ismeretszerzésre nevelés, a motivált, önálló és csoportos ismeretfeldolgozás.
Az értékelés célja: a tanulók önértékelése fejlődjön. Ennek érdekében félévente szöveges értékelést kapnak a diákok.

Az iskola a legmodernebb felszereltségűnek mondható, jól ellátott, esztétikus a környezete.

Feladatok

Az intézmény kihasználtságának fokozása. Az alternatív módszerek fontosságának megértetése a szülőkkel, gyerekekkel és a helyi társadalommal.

4. Az osztály pozíciója, hírneve az iskolában

Az osztály a tanulmányi eredményei alapján a leggyengébb osztályok egyike. Értékválsággal küszködik. Most, 8. osztályra kezdik néhányan elismerni, hogy a tudás, a tanulás érték. Sajnos még kevés erőfeszítést tesznek az eredményekért.
A neveltségi szinttel is vannak problémák (dohányzás, alkoholfogyasztás, trágár beszéd, öltözködés stb.). Ennek alapján a csoport hírneve negatívnak mondható.
Közösségi aktivitásuk változó, összetartásuk azonban kiváló: „Jóban, rosszban összetartó osztály vagyunk.”

Feladatok

Az összetartás kihasználása, az értékítélet alakítása.
A tanulási kedv fokozása, a tanulmányi eredmények javítása.

5. Az osztály előélete

Az első évfolyamtól egy tanulócsoportként éltek az iskolában. Az alsó tagozatban öt osztályfőnökük volt. Az 5. évfolyamtól egy osztályfőnök áll az osztály élén. A 11 tanulóból ketten elköltöztek, egy fő 7. osztály év végén osztályismétlő lett. Egy tanulót magaviselete miatt eltanácsolt a tantestület. Ezáltal 7.-től változás tapasztalható az osztály értékrendjében, magaviseletében. Három lány érkezett, mára már azt mondhatjuk (lásd a szociometriai felmérést!), hogy elfogadták őket társaik. Az egyik kislányt kifejezetten azért hozták szülei a mi iskolánkba, mert a városi nagy létszámú iskolában tanulási és magaviseleti problémákkal küzdött. Úgy tűnik, hogy a személyre szabott bánásmód segíti tanulmányaiban, előmenetelében, színfoltja az osztálynak.

Feladat

A pozitív változások fokozása.

6. Az osztály aktuális állapota

A létszám: 11 fő, 4 fiú és 7 lány.
A tanulók 70 %-ban szakmunkás végzettségű apák és 60 %-ban középfokú végzettséggel rendelkező anyák gyerekei. Egyetlen felsőfokú végzettséggel rendelkező, vezető beosztású apa lánya jár a közösségbe. Egy kislány szülei munkanélküli segédmunkások.
A fiúk, lányok csoportjának klikkesedése nem jellemző. Úgy tűnik, a nemek harca az elmúlt tanévvel lezárult. Jellemző viszont az értékrendek különbözősége miatti harc, a különböző értékeket képviselő gyerekek külön csoportokat alkotnak.
A tanulók többsége közepes és jó képességű, a tanulási kedv, a tanulási aktivitás viszont gyenge. Ebből következően az osztály tanulmányi átlaga gyenge, közepes.
Minden tanulónak van valamilyen önként vállalt, feladata, tisztsége. Többnyire zökkenőmentesen teljesítik a vállalt feladatokat. Szívesen vesznek részt az iskolai élet szervezésében is.
Élvezik, hogy ők az iskola legidősebb diákjai. Néhányan ki is használják ezt. Egymással is gyakran durvák (trágár beszéd), a fiúk tettlegesen is (verekedés).

Feladatok

Beszélgetések, viták az értékekről.
Életsorsok, karrierek bemutatása (pályaválasztási órák).
A tanulási kedv növelése, az eredmények fokozása.
Építeni a közösségi aktivitásukra.
Ráébreszteni őket arra, hogy az iskola legidősebb tanulóinak lenni felelősség, s arra, hogy a konfliktusokat erőszak nélkül is meg lehet oldani.

--

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.02.18.
Az állami egyetemek tanszékei visszavonatnák az új NAT-ot
Miután múlt héten egyetemi oktatók széles köre foglalt állást az új Nemzeti Alaptanterv irodalomoktatásra vonatkozó részei ellen, kedden az állami egyetemek irodalomtudományi tanszékei-...
(Forrás: Index)
--
2020.02.18.
Kínában gigantikus internetes oktatási platformot szerveztek a vírus miatt otthon maradt 180 millió diáknak
Kína létrehozott egy felhő alapú közös oktatási platformot, és elkezdte a tévében leadni az általános iskolás tananyagot, miután az ország 180 millió tanulója nem járhat iskolába az...
(Forrás: Qubit)
--
2020.02.18.
Nahalka István: Mekkora a baj? Harcok a NAT körül
Tényleg úgy tűnik, hogy az oktatás tartalmának központi szabályozása terén két egymásnak gyökeresen ellentmondó nézet érvényesül, és attól függően, hogy éppen milyen oktatáspolitika...
(Forrás: Városi Kurír)
--
2020.02.18.
Az egykori népbiztosok színvonalán támadják a Nemzeti alaptantervet
A hőzöngők minden pozitív újítást és változást figyelmen kívül hagyva, főleg politikai-ideo­lógiai síkon támadják a NAT történelem tantárgyra vonatkozó részeit, aminek semmi kö...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.02.18.
A Fazekas tanárai is tiltakoznak a NAT ellen
Az iskolai rangsorokat rendre megnyerő Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanárai és dolgozói is tiltakoznak az új Nemzeti alaptanterv bevezetése ellen. Csatlakoznak...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.18.
Ha nálam egy tanár azt mondaná egy gyereknek, hogy „fogd be a szád”, akkor holnap bezárnék
Ha játékosan csináljuk, az is lehet buli, hogy megtanuljuk az összes magyarországi tájegységet a pontos helyesírásukkal együtt, meg az is, hogy összegyűjtjük a magánhangzó-torlódásos...
(Forrás: Forbes)
--
2020.02.18.
Multinacionális vállalatok tantervei: gyerekvilág a 21. századi globális kapitalizmus korában
A 21. századi gyermekkép két fő jellemzője a gyerekek álemancipációja, és a néhány éve elhunyt amerikai kutató, Joe Kincheloe által kinderkultúrának nevezett, rózsaszínre lakkozott á...
(Forrás: mérce)
--
2020.02.18.
Bayer-show: Ez az első tanárok, pedagógusok által összeállított NAT
A műsor második felében Pósán László, a Fidesz-KDNP debreceni országgyűlési képviselője volt a vendége, akivel főként az új Nemzeti Alaptantervről beszélgettek.Ami az új Nemzeti Alaptantervet...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.02.18.
Fidesz: A gyöngyöspatai iskolaügynek a szegregáció csak ürügye
A gyöngyöspatai iskolaügynek a szegregáció csak ürügye, a cigány családok és tanulók pedig csak eszközök ahhoz, hogy a kártérítési pert kezdeményező, „külföldről pénzelt alapí...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek