OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. április 10.
» Hozzászólások (0)

Ez történt a Digitális Nemzedék Konferencián

4. Digitális szülő szekció

A Digitális nemzedék konferencián, 2013 tavaszán két műhelybeszélgetésen is szó esett a szülői szerepek változásáról, a szülők és az iskola kapcsolattartásának módosulásáról, a szükséges változásokról, valamint a digitális világ térnyerésének előnyeiről és veszélyeiről. Bár a műhelybeszélgetés során a legtöbbet a digitális napló használatáról beszéltünk, számos egyéb téma is felvetődött.

A téma kifejtése előtt előrebocsátanék néhány alapelvet. Európai Szülők Egyesülete (EPA) és annak tagszervezetei, így az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME) is azt az álláspontot képviseli, hogy a szülők gyermekeik elsődleges oktatói és nevelői, vagy legalábbis rendelkeznek a potenciállal. Ennek kiteljesítéséhez sokszor szükség van az óvoda, az iskola pedagógusainak segítségére.

A szülők alapvető és elidegeníthetetlen jogai a gyermeki jogokban gyökereznek és ahhoz szorosan kötődnek. A közoktatás vonatkozásában a szülőnek joga a részvétel, joga, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű információhoz juthasson, hogy véleményt nyilváníthasson és bevonják a gyermeke életét befolyásoló döntések meghozatalába. A szülők egy részének – akár egy adott közösségben jelentős részének – ehhez bíztatásra és támogatásra van szüksége a szülőtársak, a pedagógusok és az iskolavezetés részéről. Az ehhez szükséges társadalmi és jogi környezet kialakításához befolyást kell gyakorolni a család-, szociál- és oktatáspolitikai döntéshozókra. Különösen nagy szükség van erre a mai magyar viszonyok között, amikor a politika e jogok gyakorlásának kereteit, amelyek eddig is erősen korlátozóak voltak, folyamatosan tovább szűkíti.

A szülő és a pedagógus már nem a bölcsesség végső forrása

A XXI. század elejére megváltozott, jelentős mértékben felgyorsult a kommunikáció, ám az megállapítható, hogy az iskola és a szülők közötti kommunikáció tartalma lényegében nem változott (vagy ha igen, akkor nem feltétlenül jó irányba). A szülő szerepe alapvetően megváltozik, amikor bármilyen, informatikával, információs technológiával kapcsolatos kérdés kerül terítékre. Tekintettel arra, hogy a mai tizenévesek életében jelentős szerepet játszik a technika, a közösségi média, az internetes és egyéb elektronikus játékok, a szülők-gyerek interakciókban a változás mindenképpen jelentős. A szülő és a pedagógus már nem orákulum, nem a bölcsesség végső forrása, hiszen gyermekeink ezeket a technikákat nálunk sokkal jobban értik, használják. A mai gyermekeket és fiatalokat – ez már szinte közhely – hihetetlen információtömeg éri, ám az ezek strukturálásához, értékeléséhez szükséges eszközöket még mindig a szülőnek, a pedagógusnak kell a kezébe adnia. A mai világban visszaszorulnak a személyes találkozások, ám a felnőttek felelőssége, hogy ne maradjon el gyermekeink szociális érése. Vajon dinoszaurusznak számít-e ma az a felnőtt, aki nem ért az informatikához? Egy dolog egészen biztos: az alapvető informatikai ismeretek hiánya ma már felér az írástudatlansággal.

A diák-tanár-szülő háromszögben egyre fontosabbá válik a hatékonyság. A kommunikációs technikák terjedésével és az élet felgyorsulásával egyre drágábbá válik az emberek ideje, sokkal több odafigyelést igényel, hogy szakítsunk a megszokással, és ne raboljuk feleslegesen egymás idejét. A technika azonnaliságot is lehetővé tesz a kommunikációban, ám nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a tanárnak, a szülőnek, de a diáknak is szüksége van a magánéletre. Ennek megóvása érdekében fontos, hogy megállapodjunk az alapszabályokban mind a felnőttek közötti, mind a diák és a felnőttek közötti kommunikációban. A gyerekek vonatkozásában ugyanakkor rengeteg szó esik az új technológiák veszélyeiről. Nagyon fontos, hogy tiltás és kontroll helyett biztonságot adó tudáshoz segítsük a gyerekeket és szintén ezt szolgáló közös szabálykészletet dolgozzunk ki. Ehhez a hazai gyakorlatban sajnos a legtöbb helyen hiányzik a valódi partnerség az iskola, a tanítás folyamatában érintett három szereplő között. Ugyanennyire hiányzik a valódi értékelés, amelyet egymásnak nyújthatnak az iskolai partnerek.

Szükség van a szülő és pedagógus közötti kommunikáció megváltozására

Az iskolai partnerség kialakítása a hatékony tanulás kulcsa. Tudományos kutatások alapján tudjuk, 11 éves korig a szülői hatás az elsődleges az iskolai előmenetel szempontjából. E felett az életkor felett az elsődleges hatás a kortárs csoporté, így a tanári hatás növeléséhez mindkét oldalon szövetségeket szükséges kötni. A szülők jelentős része valódi szülő kíván lenni, részt kíván venni gyermeke életében. Ahhoz, hogy a szülő és a pedagógus ebben partnerek legyenek, kölcsönös tiszteletet kell mutatni egymás iránt.

A partneri viszony alapvető célja a diákok későbbi sikeres életének elősegítése. Európai szinten konszenzus van atekintetben, hogy a jelenlegi, megváltozott világban a tantárgyi tudás elértéktelenedik, míg a kompetenciák értéke egyre nő. A nyolc kulcskompetencia közül az a négy (szociális, digitális, vállalkozói, tanulási), amelyeket a mai közmegegyezés a legfontosabbnak tart, úgynevezett transzverzális kompetencia, nem fejleszthető és értékelhető tantárgyi keretben, ráadásul osztályozhatatlan a megszokott magyar fogalmak szerint. Ezért feltétlenül szükség van arra, hogy a szülő és az iskola közötti kommunikáció mind tematikájában, mind technikájában megváltozzék.

A hazai gyakorlatban lassú változások ugyan tapasztalhatóak az otthon és az iskola közötti kapcsolatokban, ám még messze járunk Európától. A szülő-tanár kommunikáció még ma is sokszor olyan helyzetekben történik, amelyben a szülő egyfajta gyermeki, alárendelt helyzetbe kerül. A szokásos és a mai szülők/tanárok diákkorában megszokott és szinte változatlan tartalmú és metodikájú kommunikációs eszközök (szülői értekezlet, fogadóóra, ellenőrző könyv, üzenő füzet) egyre több helyen találkozunk elektronikus naplóval, iskolai weboldalakkal, elektronikus levelezőlistákkal és osztály vagy iskola szintű Facebook-csoportokkal, - oldalakkal. Az új módszerek meghonosodása néhány helyen már lezajlott, de sok helyen még kísérleteznek mind a technikával, mind a tartalmi elemekkel (miről, hogyan és milyen szabályok szerint „beszélgessünk” ezeken a fórumokon).

Európa nagy részében a valódi iskolai partnerség jegyében kissé eltérő eszközöket használnak a kommunikációban. Az iskolák bemutatkozásának első lépése, hogy a diákok és a szülők számára is otthonossá, ismerőssé tegyék az intézményt és annak mindennapjait. Ennek eszközeként folyamatosan hírlevelekben, weboldalakon, videofilmekkel tájékoztatják a diákokat és a szülőket egyaránt. A szülők és pedagógusok közötti megbeszélések tartalma, szervezése is eltér. A pedagógusok rendszeres fogadóidőkben, akár hetente beszélnek a szülőkkel a gyerekek fejlődéséről, aktuális ügyeiről. Mivel a legtöbb országban nincs bemeneti ellenőrzés, azaz nem kérik számon feleletek, dolgozatok formájában a „leadott” anyagot, a valódi egyéni értékelés szerepe igen jelentős. Az írásbeli kommunikációban néhány országban munkafüzet jellegű üzenő füzeteket használnak, amely segíti, hogy a szülő konkrétan is értse, miben van szükség segítségre gyermekének. Az európai gyakorlatban a szülők nagy része nincs jelen a közösségi oldalakon, főként nincs a facebookon, ezért jelentős szerepe van az e-mailes kapcsolattartásnak, valamint a nálunk szinte ismeretlen osztály/tanulócsoport/iskola/érdeklődési kör szintű, interaktív blogoknak.

Ha megvizsgáljuk az otthon és az iskola közötti kommunikáció tartalmát itthon és külföldön, szintén jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. A hazai témák elsősorban a tanulmányi előmenetel, az osztályzatok, a számonkérések, az iskolai naptár és a problémajelzés. Emellett gyakran szerepel még a segítségkérésnek álcázott felhívás, felszólítás is. Az intézmények egy részében a témák között szerepel még a tehetséggondozással kapcsolatos kommunikáció.

A valódi partnerség lehetősége

Európában az értékelési módszerek különbözősége és a valódi partnerség lehetősége miatt eltérőek a témák is. Az egyéni fejlődés értékelése során a diákok kompetencia-fejlődését követik közösen figyelemmel, elemzik a mérési eredményeket, amelyek elsősorban kimeneti jellegű vizsgálódások (pl. PISA). Az iskolai kommunikáció egyfajta együttműködést is tartalmaz az esetleg szükséges otthoni – szülőkkel közös vagy a diák számára önálló – munka segítésére. Természetesen a problémajelzés és az iskolai naptár kérdései mindenhol szerepelnek a listán, bár az utóbbi alakításába, az iskolai élet szervezésébe a szülők jelentős mértékben bevonódnak, az iskolai naptárban jelentős a diákok és/vagy szülők által szervezett programok súlya is. Ennek megfelelően számos országban a jól működő szülői szervezetek (no meg persze a jobb finanszírozás) következtében a szülők gyakran kezdeményező szerepet vállalnak az esetleg szükséges forrásteremtés vagy személyes segítség megszervezéséhez. Az igazgató tehát nem kér vagy utasít, hanem partnereivel közösen hoz döntéseket. A jó együttműködés kulcsa a folyamatos, kétoldalú és egyenlő felek között zajló kommunikáció.

Végül szót kell ejtetni a modern technológiák kommunikációs felhasználásával kapcsolatos félelmekről, a technológia előnyeiről továbbá a problémák megelőzésének lehetőségeiről is. Az új technológiák kétségtelen előnye a gyorsaság, a rugalmasság, a hatékonyság, a fajlagosan alacsony költség (pl. a postához képest). Feltétlenül az előnyök közé sorolandó, hogy a gyerekek otthonosan mozognak ebben a világban, ami a közös tevékenységet, tapasztalatszerzést, akár a közös tanulást is lehetővé teszi (például a technika elsajátításában). Az e-mailes kapcsolattartásban például a gyerek általában ügyesebben kezeli magát az eszközt, míg egy formailag és tartalmilag helyes levél megírásában a szülő rendelkezik nagyobb tudással.

Ugyanakkor sok pedagógus, sőt sok szülő is tart a technológiából esetleg következő (ám nem szükségszerű) túlzott közvetlenségtől, attól, hogy a technika a személyes kapcsolatok leépüléséhez vezethet. A magánélet kereteit sértheti a modern technika azonnalisága, sőt meggondolatlan, szükségtelen, előnytelen számonkéréseket is eredményezhet akár otthon, akár az iskolában (ha a szülő például előbb értesül egy iskolai problémáról a net közvetítésével, mint a gyermekétől, vagy amikor a pedagógus értesül magánéleti eseményről, amelyet azután az iskolában szankcionál). Külön is foglalkozni kell az internetes és esetleg abból következően személyesen is történő zaklatással, a (cyber)bullying problémáival és ezek hatékony kezelésével.

A problémák megelőzése érdekében sokat tehetünk, ha már a kapcsolat kezdetén közösen megállapítjuk a játékszabályokat (ki, mikor, kit hívhat, kereshet egyéb módon, mi számít magánügynek, stb.) Hasznosak lehetnek mindenki számára a kommunikációval kapcsolatos tréningek is. Nem szégyellhetjük azt sem, ha a gyerekektől tanulunk.

A legfontosabb azonban mégis az, hogy megtaláljuk a tartalmat és a formát arra, hogy érdemben kommunikáljunk egymással, ne csak imitáljuk azt. Végül pedig a legfontosabb, hogy mindig tartsuk szem előtt: a szülő és az iskola mindig a gyerekért, az ő érdekében kommunikál.

Cselekedjünk hát ennek szellemében!

Salamon Eszter

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.02.
Nem lesz hosszabb a tanév – elhalasztják a minősítéseket
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden pedagógusnak köszöni az elmúlt hetek áldozatkész munkáját, mely a tantermen kívüli, digitális munkarendre való sikeres átállást lehetővé...
(Forrás: kormany.hu)
--
2020.04.02.
Maruzsa Zoltán: az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kel
Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, a járványügyi kérdésekben azonban nem látnak előre egy hónapot, az érintettek türelmét kérik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.02.
Iskolai zaklatás a Google Classromban - mit tehetnek a tanárok?
A diákok online kapják a tananyagot, online tartják a kapcsolatot egymással és a tanáraikkal is. A sok virtuális időtöltésnek azonban lehetnek hátulütői is. Sok oktatási csoportban felmer...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.01.
Digitális távoktatás: egyes, mert nem kézzel írtad
Szülők tíz-, ha nem százezreire szakadt rá két hete a pedagógus életpálya összes szakmai és emberi szépsége. A képesítés nélküli tanárrá válás az indexeseket sem kímélte, gyakorl...
(Forrás: index)
--
2020.04.01.
A most elindult tankönyvrendelés a bizonyíték arra, hogy a kormány az elmúlt hetekből semmit nem tanult
A Civil Közoktatási Platform nyílt levélben fordult az illetékes miniszterekhez az ügyben, az eddig ismertetett szakmai kritikájukon felül immár amiatt is kérik, hogy az illetékes miniszté...
(Forrás: mérce)
--
2020.04.01.
Ausztriában egy diáknak sem lesz hátránya a koronavírus miatt kialakult helyzetből
„Ésszel és szívvel” fogják értékelni a tanulókat a tanév végi záróvizsgákon – jelentette ki Heinz Faßmann. Az oktatási miniszter kifejtette. áprilisban várhatóan még otthonról...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Már lehet tankönyveket rendelni a következő tanévre az interneten
A kormány döntése értelmében 2020 szeptemberétől már minden köznevelésben résztvevő tanuló ingyenesen kapja meg a tankönyveit, így a rendelés semmilyen anyagi terhet nem jelent a csalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Iskolaérettség: nem lett egységesebb a rendszer
Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet ó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.01.
Milyen válaszokat adhatnak a pedagógusok és oktatási rendszerek a COVID-19 járványra? – Néhány tanulság a TALIS felmérésből
A mostani válsághelyzet felszínre hozza az oktatási rendszereinkben tapasztalható egyenlőtlenségeket: az online oktatáshoz szükséges internetkapcsolattól és számítógéptől kezdve a tá...
(Forrás: DPMK)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek