OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. április 10.
» Hozzászólások (0)

Ez történt a Digitális Nemzedék Konferencián

4. Digitális szülő szekció

A Digitális nemzedék konferencián, 2013 tavaszán két műhelybeszélgetésen is szó esett a szülői szerepek változásáról, a szülők és az iskola kapcsolattartásának módosulásáról, a szükséges változásokról, valamint a digitális világ térnyerésének előnyeiről és veszélyeiről. Bár a műhelybeszélgetés során a legtöbbet a digitális napló használatáról beszéltünk, számos egyéb téma is felvetődött.

A téma kifejtése előtt előrebocsátanék néhány alapelvet. Európai Szülők Egyesülete (EPA) és annak tagszervezetei, így az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME) is azt az álláspontot képviseli, hogy a szülők gyermekeik elsődleges oktatói és nevelői, vagy legalábbis rendelkeznek a potenciállal. Ennek kiteljesítéséhez sokszor szükség van az óvoda, az iskola pedagógusainak segítségére.

A szülők alapvető és elidegeníthetetlen jogai a gyermeki jogokban gyökereznek és ahhoz szorosan kötődnek. A közoktatás vonatkozásában a szülőnek joga a részvétel, joga, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű információhoz juthasson, hogy véleményt nyilváníthasson és bevonják a gyermeke életét befolyásoló döntések meghozatalába. A szülők egy részének – akár egy adott közösségben jelentős részének – ehhez bíztatásra és támogatásra van szüksége a szülőtársak, a pedagógusok és az iskolavezetés részéről. Az ehhez szükséges társadalmi és jogi környezet kialakításához befolyást kell gyakorolni a család-, szociál- és oktatáspolitikai döntéshozókra. Különösen nagy szükség van erre a mai magyar viszonyok között, amikor a politika e jogok gyakorlásának kereteit, amelyek eddig is erősen korlátozóak voltak, folyamatosan tovább szűkíti.

A szülő és a pedagógus már nem a bölcsesség végső forrása

A XXI. század elejére megváltozott, jelentős mértékben felgyorsult a kommunikáció, ám az megállapítható, hogy az iskola és a szülők közötti kommunikáció tartalma lényegében nem változott (vagy ha igen, akkor nem feltétlenül jó irányba). A szülő szerepe alapvetően megváltozik, amikor bármilyen, informatikával, információs technológiával kapcsolatos kérdés kerül terítékre. Tekintettel arra, hogy a mai tizenévesek életében jelentős szerepet játszik a technika, a közösségi média, az internetes és egyéb elektronikus játékok, a szülők-gyerek interakciókban a változás mindenképpen jelentős. A szülő és a pedagógus már nem orákulum, nem a bölcsesség végső forrása, hiszen gyermekeink ezeket a technikákat nálunk sokkal jobban értik, használják. A mai gyermekeket és fiatalokat – ez már szinte közhely – hihetetlen információtömeg éri, ám az ezek strukturálásához, értékeléséhez szükséges eszközöket még mindig a szülőnek, a pedagógusnak kell a kezébe adnia. A mai világban visszaszorulnak a személyes találkozások, ám a felnőttek felelőssége, hogy ne maradjon el gyermekeink szociális érése. Vajon dinoszaurusznak számít-e ma az a felnőtt, aki nem ért az informatikához? Egy dolog egészen biztos: az alapvető informatikai ismeretek hiánya ma már felér az írástudatlansággal.

A diák-tanár-szülő háromszögben egyre fontosabbá válik a hatékonyság. A kommunikációs technikák terjedésével és az élet felgyorsulásával egyre drágábbá válik az emberek ideje, sokkal több odafigyelést igényel, hogy szakítsunk a megszokással, és ne raboljuk feleslegesen egymás idejét. A technika azonnaliságot is lehetővé tesz a kommunikációban, ám nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a tanárnak, a szülőnek, de a diáknak is szüksége van a magánéletre. Ennek megóvása érdekében fontos, hogy megállapodjunk az alapszabályokban mind a felnőttek közötti, mind a diák és a felnőttek közötti kommunikációban. A gyerekek vonatkozásában ugyanakkor rengeteg szó esik az új technológiák veszélyeiről. Nagyon fontos, hogy tiltás és kontroll helyett biztonságot adó tudáshoz segítsük a gyerekeket és szintén ezt szolgáló közös szabálykészletet dolgozzunk ki. Ehhez a hazai gyakorlatban sajnos a legtöbb helyen hiányzik a valódi partnerség az iskola, a tanítás folyamatában érintett három szereplő között. Ugyanennyire hiányzik a valódi értékelés, amelyet egymásnak nyújthatnak az iskolai partnerek.

Szükség van a szülő és pedagógus közötti kommunikáció megváltozására

Az iskolai partnerség kialakítása a hatékony tanulás kulcsa. Tudományos kutatások alapján tudjuk, 11 éves korig a szülői hatás az elsődleges az iskolai előmenetel szempontjából. E felett az életkor felett az elsődleges hatás a kortárs csoporté, így a tanári hatás növeléséhez mindkét oldalon szövetségeket szükséges kötni. A szülők jelentős része valódi szülő kíván lenni, részt kíván venni gyermeke életében. Ahhoz, hogy a szülő és a pedagógus ebben partnerek legyenek, kölcsönös tiszteletet kell mutatni egymás iránt.

A partneri viszony alapvető célja a diákok későbbi sikeres életének elősegítése. Európai szinten konszenzus van atekintetben, hogy a jelenlegi, megváltozott világban a tantárgyi tudás elértéktelenedik, míg a kompetenciák értéke egyre nő. A nyolc kulcskompetencia közül az a négy (szociális, digitális, vállalkozói, tanulási), amelyeket a mai közmegegyezés a legfontosabbnak tart, úgynevezett transzverzális kompetencia, nem fejleszthető és értékelhető tantárgyi keretben, ráadásul osztályozhatatlan a megszokott magyar fogalmak szerint. Ezért feltétlenül szükség van arra, hogy a szülő és az iskola közötti kommunikáció mind tematikájában, mind technikájában megváltozzék.

A hazai gyakorlatban lassú változások ugyan tapasztalhatóak az otthon és az iskola közötti kapcsolatokban, ám még messze járunk Európától. A szülő-tanár kommunikáció még ma is sokszor olyan helyzetekben történik, amelyben a szülő egyfajta gyermeki, alárendelt helyzetbe kerül. A szokásos és a mai szülők/tanárok diákkorában megszokott és szinte változatlan tartalmú és metodikájú kommunikációs eszközök (szülői értekezlet, fogadóóra, ellenőrző könyv, üzenő füzet) egyre több helyen találkozunk elektronikus naplóval, iskolai weboldalakkal, elektronikus levelezőlistákkal és osztály vagy iskola szintű Facebook-csoportokkal, - oldalakkal. Az új módszerek meghonosodása néhány helyen már lezajlott, de sok helyen még kísérleteznek mind a technikával, mind a tartalmi elemekkel (miről, hogyan és milyen szabályok szerint „beszélgessünk” ezeken a fórumokon).

Európa nagy részében a valódi iskolai partnerség jegyében kissé eltérő eszközöket használnak a kommunikációban. Az iskolák bemutatkozásának első lépése, hogy a diákok és a szülők számára is otthonossá, ismerőssé tegyék az intézményt és annak mindennapjait. Ennek eszközeként folyamatosan hírlevelekben, weboldalakon, videofilmekkel tájékoztatják a diákokat és a szülőket egyaránt. A szülők és pedagógusok közötti megbeszélések tartalma, szervezése is eltér. A pedagógusok rendszeres fogadóidőkben, akár hetente beszélnek a szülőkkel a gyerekek fejlődéséről, aktuális ügyeiről. Mivel a legtöbb országban nincs bemeneti ellenőrzés, azaz nem kérik számon feleletek, dolgozatok formájában a „leadott” anyagot, a valódi egyéni értékelés szerepe igen jelentős. Az írásbeli kommunikációban néhány országban munkafüzet jellegű üzenő füzeteket használnak, amely segíti, hogy a szülő konkrétan is értse, miben van szükség segítségre gyermekének. Az európai gyakorlatban a szülők nagy része nincs jelen a közösségi oldalakon, főként nincs a facebookon, ezért jelentős szerepe van az e-mailes kapcsolattartásnak, valamint a nálunk szinte ismeretlen osztály/tanulócsoport/iskola/érdeklődési kör szintű, interaktív blogoknak.

Ha megvizsgáljuk az otthon és az iskola közötti kommunikáció tartalmát itthon és külföldön, szintén jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. A hazai témák elsősorban a tanulmányi előmenetel, az osztályzatok, a számonkérések, az iskolai naptár és a problémajelzés. Emellett gyakran szerepel még a segítségkérésnek álcázott felhívás, felszólítás is. Az intézmények egy részében a témák között szerepel még a tehetséggondozással kapcsolatos kommunikáció.

A valódi partnerség lehetősége

Európában az értékelési módszerek különbözősége és a valódi partnerség lehetősége miatt eltérőek a témák is. Az egyéni fejlődés értékelése során a diákok kompetencia-fejlődését követik közösen figyelemmel, elemzik a mérési eredményeket, amelyek elsősorban kimeneti jellegű vizsgálódások (pl. PISA). Az iskolai kommunikáció egyfajta együttműködést is tartalmaz az esetleg szükséges otthoni – szülőkkel közös vagy a diák számára önálló – munka segítésére. Természetesen a problémajelzés és az iskolai naptár kérdései mindenhol szerepelnek a listán, bár az utóbbi alakításába, az iskolai élet szervezésébe a szülők jelentős mértékben bevonódnak, az iskolai naptárban jelentős a diákok és/vagy szülők által szervezett programok súlya is. Ennek megfelelően számos országban a jól működő szülői szervezetek (no meg persze a jobb finanszírozás) következtében a szülők gyakran kezdeményező szerepet vállalnak az esetleg szükséges forrásteremtés vagy személyes segítség megszervezéséhez. Az igazgató tehát nem kér vagy utasít, hanem partnereivel közösen hoz döntéseket. A jó együttműködés kulcsa a folyamatos, kétoldalú és egyenlő felek között zajló kommunikáció.

Végül szót kell ejtetni a modern technológiák kommunikációs felhasználásával kapcsolatos félelmekről, a technológia előnyeiről továbbá a problémák megelőzésének lehetőségeiről is. Az új technológiák kétségtelen előnye a gyorsaság, a rugalmasság, a hatékonyság, a fajlagosan alacsony költség (pl. a postához képest). Feltétlenül az előnyök közé sorolandó, hogy a gyerekek otthonosan mozognak ebben a világban, ami a közös tevékenységet, tapasztalatszerzést, akár a közös tanulást is lehetővé teszi (például a technika elsajátításában). Az e-mailes kapcsolattartásban például a gyerek általában ügyesebben kezeli magát az eszközt, míg egy formailag és tartalmilag helyes levél megírásában a szülő rendelkezik nagyobb tudással.

Ugyanakkor sok pedagógus, sőt sok szülő is tart a technológiából esetleg következő (ám nem szükségszerű) túlzott közvetlenségtől, attól, hogy a technika a személyes kapcsolatok leépüléséhez vezethet. A magánélet kereteit sértheti a modern technika azonnalisága, sőt meggondolatlan, szükségtelen, előnytelen számonkéréseket is eredményezhet akár otthon, akár az iskolában (ha a szülő például előbb értesül egy iskolai problémáról a net közvetítésével, mint a gyermekétől, vagy amikor a pedagógus értesül magánéleti eseményről, amelyet azután az iskolában szankcionál). Külön is foglalkozni kell az internetes és esetleg abból következően személyesen is történő zaklatással, a (cyber)bullying problémáival és ezek hatékony kezelésével.

A problémák megelőzése érdekében sokat tehetünk, ha már a kapcsolat kezdetén közösen megállapítjuk a játékszabályokat (ki, mikor, kit hívhat, kereshet egyéb módon, mi számít magánügynek, stb.) Hasznosak lehetnek mindenki számára a kommunikációval kapcsolatos tréningek is. Nem szégyellhetjük azt sem, ha a gyerekektől tanulunk.

A legfontosabb azonban mégis az, hogy megtaláljuk a tartalmat és a formát arra, hogy érdemben kommunikáljunk egymással, ne csak imitáljuk azt. Végül pedig a legfontosabb, hogy mindig tartsuk szem előtt: a szülő és az iskola mindig a gyerekért, az ő érdekében kommunikál.

Cselekedjünk hát ennek szellemében!

Salamon Eszter

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.11.22.
A serdülők 80 százaléka nem él elég aktív életet, amivel kockáztatják az egészségüket a WHO új jelentése szerint
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szerint a helyzet súlyos, lépéseket kell tenni, hogy a fiatalok többet sportoljanak, mert az inaktivitás veszélyezteti az egészségüket. „Sürgős politikai...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.11.22.
Maruzsa Zoltán: A gyerekek érdekeit szem előtt tartva hoztuk meg a köznevelési törvény módosítását
Mint mondta, az óvodába lépés halasztása eddig a jegyző hatásköre volt, januártól azonban ez átkerül a kormányhivatalokhoz, amelyek az Oktatási Hivatal országos adatbázisa alapján fogj...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.11.22.
Az Emmi ígéri, figyelembe veszik a szülő véleményét is az iskolakezdésnél
Megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, ami több jogszabályt módosít a 2020-tól megváltozó beiskolázási és óvodakezdési rend érdekében. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma...
(Forrás: index)
--
2019.11.22.
Az Emmi a pedagógustüntetésről: S.O.R.O.S.
"A pedagógus és más szakszervezetek által ma bejelentett tüntetés, ismét az ellenzék és a Soros-hálózat politikai céljait, nem a pedagógusokat, pláne nem a gyermekeket szolgálja. Ugyanazok...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.11.21.
Nádori Gergely: A rossz oktatás is életeket követel
Azoktól a gyerekektől, akiknek ma nem nyújtunk megfelelő oktatást, tíz-húsz évet veszünk el. Mindezt a Családok éve és a Legfőbb kincsünk a gyermek transzparensek alatt. A legfurcsább,...
(Forrás: index)
--
2019.11.21.
Ha lesz budapesti szuperegyetem, a körvonalai már látszódnak
Polónyi István oktatáskutató a HVG Diploma 2020 kiadványának elmondta, hogy ezt a célt nem lehetetlen elérni, de éppen politikai döntés kellene hozzá. Szerinte ugyanis az, hogy egy magyar...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.11.21.
Nem mondom a gyerekemnek, hogy hazudjon, csak azért, hogy támogatást kapjunk
Elkezdődött a gyermekek otthongondozási díja (gyod) kapcsán az otthon ápolt gyerekek állapotfelmérése. Úgy tűnik, hogy a szülők nem véletlenül féltek a szigorú kritériumrendszertől....
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.11.20.
Harcolhat-e az iskolapszichológia a gyermekjogokért?
Nálunk nem az a legnagyobb baj, hogy nem elég gyors a folyamat, hanem, hogy visszafelé megyünk – és maguk a jogok sérülnek. Ahogy a diákoknak már nincs véleményezési joguk az iskolaigazgat...
(Forrás: mérce)
--
2019.11.20.
Emberi Erőforrások Minisztériuma: A gyermekek védelme mindennél fontosabb
A gyermekek védelme, egészséges testi-lelki-szellemi fejlődésük biztosítása mindennél fontosabb a magyar kormány számára – hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a gyermekjogi...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek