OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. április 16.
» Hozzászólások (1)

OFOE Filmklub pedagógusoknak és szülőknek 7.

Az OFOE Budapest Filmmel közös filmklubjának következő találkozója április 20-án, 16.00 órakor lesz a Kino Caféban (Szent István krt.16,).

Ez alkalommal a Beszélnünk kell Kevinről című angol-amerikai filmdrámát nézzük meg. Ismét lesz lehetőség a film megtekintése utáni beszélgetésre.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Belépő díj: 500 Ft.

A film Lionel Shriver azonos című levélregényéből készült, rendezője Lynne Ramsay.



A történet

Eva soha nem akart igazán anya lenni. Egy olyan fiú anyja semmiképpen, aki hét iskolatársát, egy menzai alkalmazottat és egy tanárt gyilkol meg két nappal a tizenhatodik születésnapja előtt. Most, két évvel a történtek után, elérkezett az idő Eva számára, hogy egy ijesztően egyenes és őszinte levélsorozatban szembenézzen házassággal, karrierrel, családdal, szülőséggel és Kevin szörnyűséges tombolásával.A regény egy magával ragadó, érdekfeszítő és visszhangokat keltő történetet mesél el, amely robbanásszerű, kísérteties végkifejletbe torkollik.

A film Lionel Shriver azonos című levélregényéből készült1

Egy gyermekorvos véleménye a történetről

Az engem – szülőként, és orvosként – is foglalkoztató, a könyv olvasása kapcsán előtolakodó kérdés ennél sokkal hétköznapibb. Születése pillanatában kész van-e a gyermek? Lehet-e rajta változtatni: neveléssel, figyelemmel, szeretettel, vagy éppen büntetéssel? Az én „elsőszülöttem” világra jöveteléhez kapcsolódó egyik legmegdöbbentőbb felfedezésem pont az, hogy ő, mint minden más újszülött kisember 90%-ban kész volt a születés pillanatában. Önálló személyiséggel, sajátos jellemvonásokkal, ízléssel rendelkezett. Lehet persze ezeken kicsit farigcsálni, alakítani, a társadalmi elvárásokhoz igazítani a viselkedést, de nem lehet, és nem is szabad elvárnunk, hogy a poronty majd pont olyan lesz, amilyet előzetes vágyainkban elképzeltünk magunknak. Sokszor látom az osztályunkon fekvő koraszülöttek, újszülöttek szüleinél is, hogy méricskélnek, összehasonlítanak: „az enyém miért csak ennyit eszik”, “miért nem fejlődik gyorsabban?”, “miért sír vagy miért nem?”… Pedig már 25 hetesen is mások, és szerencsére egyben egyéniségek is vagyunk. Van, aki élénk, és van aki félénk, van aki feladja, és van aki mindent kibír. Ezért is hallgatom sokszor kétkedve a gyermektelenek, vagy friss szülők kinyilatkoztatásait: az én fiam vízilabdázni fog, az enyém biztos nem fog a számítógépen lógni, az enyém biztos nem lesz ilyen szemtelen kamasz. Lehet persze próbálkozni (és kell is), de ne csodálkozzunk, ha egy ponton a mi kicsi kincsünk romba dönti a saját vágyainkból épült légvárat.  A legjobbat akkor tehetjük, ha minden körülmények között szeretjük, ezt minél többször kifejezésre is juttatjuk, és elfogadjuk őt olyannak amilyen, még akkor is, ha néha bizony ez egyáltalán nem könnyű feladat.

Végül Kevin anyja is ezt teszi…

Dr. Nádor Csaba blogbejegyzése

Részletek egy filmkritikából

A Beszélnünk kell Kevinről félelmetes film, mert az anyasággal kapcsolatos legnagyobb tabukat piszkálja meg érzékenyen és hatásosan. A főszerepet játszó Tilda Swinton zseniális.

Némelyik gyerek szörnynek születik vagy némelyik gyerekből a környezete szörnyet csinál? - teszi fel a kérdést tíz éve várt új filmjében Lynne Ramsay (Patkányfogó, Morvern Callar). Egyértelmű válasz persze nincs, és a Beszélnünk kell Kevinről ezzel a gyötrő, soha fel nem oldott kérdéssel mászik a bőrünk alá. A film legnagyobb erőssége abban rejlik, hogy olyan tabukat piszkál meg, amiket sokan talán végiggondolni sem mernek, és ettől iszonyatosan nyugtalanító. Elénk köpi például a terhes anyában motoszkáló kérdést: mi lesz, ha nem szeretem majd a gyerekem? (…)

Eva első pillanattól kezdve idegenként tekint a kis teremtésre, akit mintha úgy huzaloztak volna, hogy csak az apjával legyen szerethető, az anyját pedig csak megvetésben részesítse. Ramsay három fantasztikus színészt is talált Kevin megformálására: már az egészen pici Kevint alakító kissrác (Rock Duer) is fantasztikusan hozza a hátborzongató hidegséget és rosszindulatot, ami a fiú személyiségét uralja, Ezra Miller pedig a tökéletes paraarc, feláll az ember hátán a szőr, ha csak megjelenik a színen. Az Evát kínzó kérdések a mi kínzó kérdéseinkké válnak, kétségbeesve keressük a magyarázatot Kevin egyre félelmetesebb viselkedésére, de csak súlyosbodik a fenyegetés, és nincs feloldás.

Forrás: Bujdosó Bori, Origo, 2012. 02. 10.

Nézői vélemények

Én sajnáltam az anyát. Szerintem ő próbálta szeretni a fiút és próbált vele kommunikálni. Pl. amikor Kevin beteg és felolvas neki, ott megnyilvánul az anyai szeretet, de csak azért mert a fiú ott az egyszer hagyja magát, engedi, hogy az anyja szeresse. Nem csoda, hogy vállalt egy második gyereket, bízott benne, hogy ő normális lesz, olyan aki képes viszont szeretni és hagyja, hogy szeressék. Szerintem Kevin erre képtelen volt. Eleinte csak gonoszkodott, de később igazi pszichopatává vált. Szóval az anya szerintem áldozat, mert megtett minden tőle telhetőt, hogy törődjön Kevinnel, de ő elzárkózott. 

Nagyon durva jelenet például, amikor a munkások mellé tolja a babakocsit és Kevin keserves sírását csak a légkalapács zöreje nyomja el. Vagy amikor a fiúval számolni próbál, vagy amikor mondja neki, hogy szeretlek és Kevin válasza annyi, h nyenyenye. Csoda h nem dilizett be az anya.

Kevin tettéről meg annyit, hogy szerintem egyértelmű, hogy csak azért csinálta, hogy az anyját tönkre tegye, hogy egész hátralévő életében szenvedjen. Az apját sem szerette, csak úgy tett, mintha szeretné, hogy ezzel is az anyját bosszantsa. És igen, az anya vívódik. Tudja, hogy az ő fia, az ő nevelése, részben ő a felelős a mészárlásért és minden rossz ellenére szereti a fiát, ezért látogatja szerintem és ezért készít neki egy szobát az új házában.

Érdekes volt, hogy az anya szemszögéből látjuk a történetet, hogy ő hogyan éli meg.A film megtekintése elgondolkoztam, hogy az anya tulajdonképpen áldozat,vagy bűnös?Arra jutottam hogy mind a kettő, bár őszintén szólva én nagyon sajnáltam a nőt az egész végig. Volt egy-két nagyon durva jelenet, például amikor direkt bekakált a kölyök,vagy amikor az anya rányit már a kamasz fiúra önkielégítés közben...hát a srác reakciója gyomorforgató.

A vége mindenképpen megdöbbentett.Először is az, hogy az apát is megölte,mert úgy tűnt szereti.Bár gondolom tudta,hogy ezzel tud a legnagyobb fájdalmat okozni az anyjának?!A másik pedig amit a végén mondott a srác. Nekem amúgy furcsa volt, hogy képes volt megölelni. Én egyébként úgy gondolom,hogy nem csak a nevelés miatt volt ilyen a srác,hanem elmebeteg volt.

És hogy mi volt előbb a tyúk vagy a tojás? Az anya miatt lett gonosz a fiú, vagy a gonosz gyereket érezte meg az anya? Nos: egyik sem. Az anya áldozat, mert meg akart felelni azoknak az elvárásoknak amiket társadalmunk kimondatlanul sugalmaz. A fiú áldozat volt, mert szenvedett az anyai szeretet hiányától. Az anya nem volt bűnös a gyilkosságok miatt, hiszen nem sejthette hova fajulhatnak a dolgok. Nem jutnak el az események idáig ha megszokott lenne kimondani a dolgokat, de nem az, én se írtam le az elején kinek a kommentjeit ugrottam át, csak utaltam rá... mert ilyen világban élünk, és ezért mind bűnösek vagyunk és mind áldozatok is.

Lehet sablonokat erőltetni a filmben lévő anya-gyerek kapcsolatra is, de felesleges, mert mindegyik más, és teljesen más benne is lenni. Az anya-gyerek kapcsolat a legérzékenyebb talán a világon, a gyerek úgy„muzsikál”, ahogy az anyja „vezényel”;. Ha az anya vét, sorra hibázik, nem törődik, nem szeret, akkor a gyerek reakciói is egyre hibásabbak, rosszabbak lesznek, míg végül a személyisége olyan mértékben torzul, hogy olyan dolgokat tesz, amilyeneket Kevin pl. Aztán vannak különféle hajlamok is, amik persze utat törhetnek, de csak bizonyos közegben... összetett dolog ez, én mindenesetre nem hiszek az eleve gonosz elméletben

Forrás

1 GABO, Budapest, 2010, Fordította: Komló Zoltán

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Lippai Ildi | 2013. augusztus 26. | lippai[pont]ildi[kukac]gmail[pont]com
Én így láttam ezt a filmet: "Félve közelítettem ehhez a filmhez, annyi helyen volt már téma, szinte minden szakmai lap, blog is foglalkozott a témájával: mennyiben tehető felelőssé a szülő, ha gyereke gonosz lesz, hol követi el a hibákat, felfejthető-e egyáltalán a sor, megállítható-e lett volna valahol a folyamat, s hogy létezik-e olyan gyerek, aki eleve rossznak születik? Másrészt ismerve Tilda Swinton alakításait, eleve tudtam, hogy csak maximális nyitottsággal és figyelemmel érdemes filmet nézni vele.
Mert nehéz film a Beszélnünk kell Kevinről, de még milyen nehéz! A nyitójelenet - mely a Paradicsomfesztiválon játszódik erős felütés, mert az itt megfürdetett főhősnő, akit Evának hívnak ( nyilván nem véletlenül, hiszen a legszentebb női hivatásról, az anyaságról lesz itt szó) később majd a szennyben, a házára kent bűnösségét jelző vörös festékben, a többiek pedig a vérben fognak fürödni - visszatér még párszor, záráskor is elborít mindent a vér, jelképezve, hogy terhességével megtörtént a Paradicsomból való kiűzetés. Rövid Purgatórium után, a gyerek születésével - minden szimbólummal szembeszállva, mely szerint a gyermek az újjászületést jelenti - elkezdődik Eva földi pokla, s ebben a Pokolban a küzdelmet magára hagyatva vívja - gyerekével.
Meg kell birkóznia azzal, hogy a pszichopatákat is anya szüli, s itt és most, történetesen ő ez az anya. Nem árulok el meglepetést: a film első másodpercétől kezdve érezni, hogy a tragédia be fog következni. Az már az erénye, hogy az állandóan síkváltásoknak, időbeli ugrásoknak köszönhetően egészen a végéig tudja húzni azt. Sőt, amikor már azt gondolnánk, hogy vége, akkor jön még csak az igazi borzalom...
Sokkol és nyomaszt a film. Végig pengeélen táncolunk, végig ott a kérdés bennünk, mi mit tennénk, hogyan reagálnánk, ha látnánk, hogy fiunk színjátékot játszik, ha megvakítja a kishúgát, ha bedarálja a kisállatot, s még betegségét, kiszolgáltottságát is csak arra használja fel, hogy a mama által mesélt Tell Vilmos történetet később valóra váltsa, s így váljék hőssé?! Hőssé, aki a mese után kapott íjjal lemészárolja a fél iskolát?! S, aki nem éri be ennyivel....s mikor két év múlva, választ várva megkérdezi az anyja, hogy miért, csak ennyit feleljen: 'Volt idő, amikor azt hittem, tudom. Már nem vagyok biztos benne.'
Nehéz sors Eváé, s ő bűnhődik is minden nap. Folytonos költözés az élete, menekülés, bűnbocsánat. Ezért veszi meg a meggyilkolt fiú mamája által összetört tojásokat, tűri, hogy megverjék a nyílt utcán, vállal el minden munkát, holott nagy karriert hagyott ott a gyerek miatt.
Azt mondtam, egész élete bűnbocsánat. De, mi is a bűne? Talán csak annyi, hogy sosem akart csak anya lenni.
Egy olyan fiú anyja semmiképpen, aki hét iskolatársát, egy menzai alkalmazottat és egy tanárt gyilkol meg két nappal a tizenhatodik születésnapja előtt."
forrás: http://marlenblogja.blogspot.com/2012/03/beszelnunk-kell-kevinrol.html
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.06.
Gyarmathy Éva: A lehetőségek és megoldások ideje
Ha majd egyszer, reméljük hamarosan, újraindulhat az élet Magyarországon, jó lenne, ha az újraindulás új indulás és nem a régi megoldások folytatása lenne. Nagyon sokan megértették itthon...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Tankönyvhelyzet és alternatív tankönyvjegyzék
Elkezdődött a tankönyvrendelés, megjelent a tankönyvjegyzék. A zömében állami kiadású tankönyvek között még nincsenek a NAT2020-hoz igazodók – azokat látatlanban kell megrendelni....
(Forrás: CKP)
--
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek