OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. április 17.
» Hozzászólások (0)

Képnyelven könnyebb

Hátrányos helyzetű józsefvárosi, pest megyei, borsodi fiatalok, segítőik és a kamera találkozásáról szólt a Digitális Nemzedék Konferencia egyesületünk vezette workshopja. Az alábbiakban bemutatjuk, miben és hogyan több ez a találkozás egyszerű fotózásnál, filmezésnél.

Kikről is beszélünk?

Marc Prensky jó tíz évvel ezelőtt megalkotott ’digitális bennszülött’ fogalma az idő múlásával meglehetős népszerűségre tett szert; oly annyira, hogy lassan sajnos arra is alkalmassá vált, hogy elfedje a lényeget. Azt gondolhatjuk ugyanis, hogy a digitális bennszülött kifejezés használatával ki is pipálhatjuk a problémát, mint aki tökéletesen ért mindent... Csakhogy mára a digitális kompetenciák világa messze meghaladta a digitális igen/nem Prensky által felvetett kérdését, ahogyan erre szerencsére többen is rámutatnak, igyekezve a digitális írástudás minőségi mutatói mentén árnyaltabb skálát létrehozni. Így született meg a „digitális remetéktől” „digitális honfoglalókig” tartó skála (lásd Buda András absztraktját a 2013-as Oktatás-Informatikai Konferencia tanulmánykötetében).

A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok digitális írástudását, digitális világhoz való viszonyulását azonban nem biztos, hogy megfelelően kifejezi az inkább önkéntes távolságtartást, kivonulást sugalló ’digitális remete’ fogalom. Vannak ugyanis, akik nem önként tartják távol magukat a legfejlettebb technológiáktól… Ságvári Bence: A net-generáció törésvonalai című cikkéből tudjuk, hogy a fiatalok egy jelentős csoportja, mintegy 15%-a tartozik az „Elveszett nemzedékhez”; ők azok, akik nem részesülnek a gazdasági és kulturális javakban, és ugyanők tartoznak a digitális írástudás és a digitális eszközök használata szempontjából is a leszakadók csoportjába. Az ő esetükben „digitális kitaszítottakról” van tehát szó, nem digitális remetékről.

Felvetődik a kérdés, hogy van-e, és mi lehet a szerepe az iskolának a leszakadó fiatalok és a digitális kultúra találkozásának elősegítésében. Két szempontból is izgalmas a felvetés: egyrészt, mert megkerülhetetlen a társadalmi felelősség kérdése akkor, amikor azt látjuk, hogy a gazdasági-, kulturális- és digitális leszakadás egymással összefüggésben, egymást erősítve jelenik meg a szóban forgó fiatalok életében, tovább szűkítve a társadalmi mobilitás amúgy is szinte átjárhatatlan csatornáit. Másrészt azért, mert a digitális eszközök alkalmazása, avatott mesterek segítségével, messze a saját használatukon túlmutató kompetenciafejlesztő hatással bír(hat), ezzel javítva a tanulók önértékelését és iskolai esélyeit.

Az alábbiakban felvillantott jó gyakorlatokkal igyekszünk kedvet csinálni ahhoz, hogy ki-ki felfedezze a saját gyerekcsoportjához adekvát módszereket, egy egyszerre szórakoztató és hatékony tanulási utat alkalmazva.

Photovoice, videovoice

A fotó, a film „hangján” megszólalni: pótolhatatlan lehetőséget jelent azoknak, akik számára az eltérő nyelvi kódok használata nehezíti a párbeszédet. A kép – a fotó és a film – egyszerre objektív és szubjektív: lényege szerint egyszerre szól a tárgyról és az alkotóról, tükrözve alkotója nézőpontját, érzelmi állapotát. Közöl és interpretál tehát, nemcsak dokumentál. Ha azonban meggondoljuk, hogy mire és hogyan szoktuk a képi világot a hátrányos helyzetű csoportok megismerésében felhasználni, rá kell döbbenjünk, hogy mi közlünk ezekkel a képi eszközökkel. A kamerát kezében tartó krónikás: a fotós, a filmes valójában kívülálló; és épp ezért nagyon csalóka a magát objektívnek tételező dokumentumfilm. Hiszen óhatatlanul a film alkotói: a rendező, az operatőr nézőpontjából látjuk a „valóságot”, ám mindezt dokumentumfilmként azonosítva, a megkérdőjelezhetetlen és teljes igazságként fogjuk fel. Észre sem vesszük, hogy a képekkel együtt adottságként kaptuk a képkivágásokat, a hangsúlyokat, az arányokat, az értelmezési keretet, vagyis a jelentést.

Nagyon nem mindegy tehát, hogy kinek a kezében van a kamera; ezt felismerve alkották meg szociológusok a photovoice és videovoice módszerét, ami arra ad alkalmat, hogy az érintettek meséljenek magukról a képnyelv eszközeivel.


Önbemutatás

Így válnak a hátrányos helyzetű csoportok ábrázoltból ábrázolóvá, a valóságnak azt a szeletét megmutatva, ami az ő nézőpontjukból lényeges. Az így született fotók, videók egyszerre a megélt valóság interpretációi és az önbemutatás eszközei, nem ritkán egyfajta ideális ént megjelenítve, a személyes célokhoz, vágyakhoz, ideákhoz is közel engedve az értő befogadót.


Szabadság

Tisztaság

Félelem

Így segítik a photo-és videovoice alkotások a puszta szavakkal annyira nehéz párbeszédet a résztvevők és a szemlélők (megfigyelők, szakemberek) között. (A 8ker+én projekt „fotó-hangjai”: http://www.8kermegen.hu/page/profilok/.) Érdemes végignézni a fenti linken elérhető profilokat, és a baloldali menüből elérhető tematikus albumokat is, így megismerve a projektben létrejött kiállítás anyagát.

Bár a 8ker+én projekt záró produktuma a 8. kerületi Kesztyűgyár közösségi térben szervezett (szocio)fotó-kiállítás volt, a projekt, ahogyan a programot bemutató Bernáth Flóra hangsúlyozta, tudatosan kerülte a direkt társadalmi, politikai üzenetek megfogalmazását. Ahogy azt a megszületett alkotások is jelzik, a photovoice módszer súlypontja a kamaszokkal való együttműködésben az önbemutatás felé: a közösségfejlesztés és személyiségfejlesztés irányába tolódott (oly annyira, hogy a program drámapedagógiai foglalkozásokkal is kiegészült), irányt mutatva ezzel a photo-voice technika iskolán belül is elképzelhető alkalmazása számára.

Alkotás és közösségfejlesztés

Bódis Kriszta Alkotásközpontú szociális és integrációs programnak nevezi az ózdi Hétes-telepen végzett közösségfejlesztő tevékenység során kikristályosodott modellt, melyben kiemelt szerepet kap a közösség életét és az alkotótáborokat dokumentáló Médiacsoport munkája (lásd például itt: Minek adunk kamerát a telepi gyerek kezébe?).

A kamera ellenállhatatlan, és a következő blogbejegyzés szerint játékszerként sem utolsó: "Felmegyünk a telepre, fényképezőgéppel a kézben. Csak egy pillanat és megvan a fotósok csapata: a vendéget körülvevő obligát kíséretből kezek nyúlnak ki. ’Hadd csináljam én is!’. Hosszadalmas instrukcióra nincs mód. ’Ezzel a gyűrűvel állíthatod közelire vagy távolira képet. Nézz bele és látod! Amikor tetszik, itt nyomd előbb picit, aztán végig.’" …és amikor tetszik, akkor nyomják. (A hétesi alkotótáborokat dokumentáló cseppgyerek.blog.hu-n, A fotós tekintete című bejegyzés mutatja be a „naiv alkotók” műveiből készült kilenc, helyenként egészen meglepő, izgalmas fotókat tartalmazó etűdöt.)


Hétesi pillanat

Komoly munka (és egyben jó játék, tartalmas együttlét, inspiráló szellemi élmény), ahogyan erre a lelkesedésre építve, mestereik tudatos irányításával, valóban ügyes fotóssá, videóssá, a közösség avatott kommentátorává válnak a fiatalok. Mert ez nem megy magától. A workshopon Bognár Mária és Erdei Kriszta mutatta be a Hétesen, majd a Bagázs Egyesület közösségfejlesztő programjában Bagon alkalmazott módszereiket (forrás a http://fakeproduction.blog.hu/).

A fenti linken található, média-foglalkozásokról szóló blogbejegyzések, amellett, hogy inspiráló ötletekkel gazdagítanak, helyenként igazán élvezetes fotókkal is megajándékozzák a látogatót. A problémafelvetés minden feladatban közel áll a résztvevőkhöz, egyszerre alkalmas önmaguk megfogalmazására, valamint képi látásmódjuk és kifejezőeszközeik fejlesztésére. Ízelítőként, inspirációként két példa:

„A foglalkozások során a résztvevő gyerekek és felnőttek egy Kieselbach katalógusból és gyermekrajzok közül választottak képeket, amiket megpróbáltunk minél élethűbben megrendezni, majd lefotózni a rendelkezésre álló feltételek mellett.” (További képek a http://bagikepek.blogspot.hu/-n)


Kieselbach remake

„Az emberábrázolás, portrék, riportok után most egy bonyolult fogalom, a hiány képi megfogalmazása volt a feladat.” (Az indafotón található képek a http://fakeproduction.blog.hu/-ról elérhetők.)


Két fotó a Hiány című munkák közül

A fenti blogon megismerhető foglalkozások megalkotói nem pedagógusok, ám ennek ellenére (vagy épp ezért) olyan feladatokra éreztek rá, melyek a képnyelv tanításán keresztül számos további kompetenciát fejlesztenek. Mit „tud” a kamera, hogyan „működik” ez a fejlesztő hatás?

A kamera azonnali eredményt, és ezzel azonnali visszajelzést biztosít, ami egyfelől megerősítés és motiváció, ugyanakkor biztonságos keretet jelent a pedagógusnak a fejlesztő észrevételek megfogalmazásához. A kezdő fotós fiatal nem érzi eleve lemaradva, nem érzi reménytelen helyzetben magát, mint sokan az iskolában szokásos verbális feladatokban; bátrabban nyúl a képnyelven megfogalmazott feladathoz. Ugyanakkor azzal, hogy a fotó mint kézzelfogható eredmény, mint konkrét cél jelenik meg, hosszabb, számos más készséget és ismeretet érintő előkészítésre motivál (lásd pl. a Kieselbach-remake feladatot). A személyes inspirációjú témák a verbális készségeket is megmozgató beszélgetésekre adnak alapot, sőt a fotók kifejezetten szövegközpontú feladatokhoz is inspirációt nyújthatnak (interjú, újságcikk). Az elkészült művek pedig alkalmasak az önbemutatásra, erősítve az alkotó önbizalmát, miközben a társas mezőben a megismerést, a kapcsolatot mélyítik a csoporton belül, valamint a vezetők és a csoporttagok között. Ezen túlmenően, az alkotók „saját hangú” fotói lehetővé teszik a csoport értékeinek bemutatását, társadalmi értelemben vett láthatóvá válását.

Kamera az iskolában

Mindez kellő indokot szolgáltat arra, hogy az iskola is igyekezzen élni a fotó- és video-technikákban rejlő fejlesztő lehetőségekkel. A Dr Ambédkar Gimnázium az Észak-borsodi régióban, több telephelyen foglalkozik halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok oktatásával, érettségire való felkészítésével. A munkanélküliség, szegénység sújtotta régióban, a diszkrimináció terhével, reménytelenségével, az ebből fakadó alacsony önértékeléssel küzdő roma fiatalok körében kulcsfontosságú, hogy sikerül-e a tartós tanulási motiváció megfelelő eszközeit megtalálni. Ilyen eszköznek bizonyult a multimédiás alkotás sokrétű alkalmazása az iskola közösségi életében és az oktatásban.


Részlet az Ámbédkar Iskola projektjeit bemutató preziből

A Döme Zsuzsanna által összeállított, Médiaoktatás a Dr Ámbédkar Iskolában című programismertető prezi kontextusában mutatja a gazdag, az iskolaújságtól a filmes projekteken át egészen a VJ képzésig (Video Jockey, látványszakember) terjedő aktivitást, ami a készségfejlesztésen túl, a fiatalok személyes megerősítésében, motivációjuk fenntartásában, valódi és absztrakt világuk kitágulásában (konkrét utazások formájában) is pótolhatatlan szerepet játszik. A prezibe ágyazott videókon hangsúlyozottan találkozhatunk az önbemutatás jelentőségével, megerősítve azt a képet, hogy a multimédiás eszközök használata a fiatalok kompetenciáinak széleskörű fejlesztése mellett, a láthatóvá váláson keresztül, a társadalmi integráció segítésére is alkalmas.

Van tehát ok a multimédiás alkotásban rejlő lehetőségeket az iskola világában is komolyan venni…

Köszönjük a Digitális Nemzedék Konferencián programjukat bemutató Bernáth Flóra, Erdei Krisztina, Bodnár Mária, Döme Zsuzsanna közreműködését! Az alábbi linkeken Olvasóink is megismerhetik a munkájukat:

A 8ker+én projektről
A Fake Production projektjeiről: http://cseppgyerek.blog.hu, www.fakeproduction.blogspot.hu
A Dr Ámbédkar Gimnázium médiaprojektjeiről: http://prezi.com/v5vyv6pgqbgh/ambedkar-media/, vjambedkar.wordpress.com

Földes Petra

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.12.05.
A PSZ felmérése a pedagógusok munkaterheléséről
A Pedagógusok Szakszervezete felmérést készített a tanárok munkaterheléséről. Utoljára 2008-ban a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. végzett kutatást a témá...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.12.05.
Rossz jegy miatt késelhette meg tanárnőjét a győri középiskola jó tanuló diákja
az elkövető egy nagyon jó tanuló tizedikes fiú, aki most hármast kapott a dolgozatára, ezért támadt késsel a tanárára. Ezt az Indexnek is többen megerősítették, hozzáfűzve, hogy a k...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.12.05.
Életem legrosszabb napja volt, amikor rehabra vittem a gyerekemet
A ráckeresztúri rehabon külön csoportfoglalkozásokat tartanak a szülőknek, hogy tisztában legyenek, mivel jár a függőség. Sokszor ugyanis elbagatelizálják a problémát, vagy pont, hogy...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.12.05.
Iskolaérettség: két hét haladékot kaphatnak a szülők
Elsősorban a gyermek után járó anyagi támogatások elvételével büntethetik azokat a szülőket, akik akkor sem viszik iskolába hatéves gyermeküket, ha az OH nem hagyta jóvá halasztási ké...
(Forrás: Népszava)
--
2019.12.05.
Nem feltétlenül sok tanulás és sok pénz kell a jó iskolai eredményekhez
A sok pénz mellett, ha nincs korszerű, hatékony oktatási rendszer, akkor nem lesz látványos eredménye a ráfordításoknak. Magyarország jóval az OECD-átlag alatt finanszírozza az oktatást...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.12.04.
Újra kiállította a bizonyítványt a magyar iskolákról a PISA-teszt
Kína mindent visz, a magyar diákok eredménye kicsit javult, de így is gyenge nemzetközi összehasonlításban: kijöttek a legfrissebb PISA-eredmények, beárazva az egyes országok oktatási rendszereit...
(Forrás: index)
--
2019.12.04.
A PSZ felmérése a pedagógusok munkaterheléséről
Utoljára 2008-ban a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. végzett kutatást a témában. 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezdeményezett hasonlót, de a kutat...
(Forrás: Pedagógusok Szakszervezete)
--
2019.12.04.
Nonszensz, hogy a gyerekeket is munkaszombatra kényszeríti a rendszer
Nagyon jó lenne, ha nem sugalmaznánk ilyen üzenetet már gyerekkorban, hogy a „tömbösített pihenés” annyit ér, mintha rendszeresen pihennénk. Ez nincs így – Gyurkó Szilvia gyerekjogá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.12.02.
Megvizsgálják a tanárok további bérigényét
Konstruktívan állnak a minisztériumok a tanárok hétvégi akciójához és követeléseihez. A szombaton utcára vonuló pedagógusoknak azt ígérték: a kormány kész megvizsgálni a bérigényeket...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek