OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Címkék:
     

Mobiltelefon és internet az iskola és a család kapcsolatában

3. Kapcsolat a szülőkkel a Facebookon

Interjúalanyaim nagy részének erősen artikulált véleménye van arról, hogy ő maga miért van fent vagy miért nincs fent a Facebookon1. Mindkét tábor szempontjainak, indokainak nagy része pedagógiai jellegű, és természetesen nem a szülőkkel, hanem a diáksággal függ össze. Ezekre meggondolásokra itt terjedelmi okok miatt nem térek ki. Mindenesetre az interjúvolt kollégák egy népes csoportja aktív felhasználója az „arckönyv”-nek – egyikük így próbálja magyarítani a közösségi oldal nevét. „Generációsan a gyerekeké” ez a közösségi oldal, ahogy az egyik interjúalanyom fogalmazta, így viszonylag kevéssé valósul meg ezen a csatornán keresztül a pedagógusok és a szülők közti kapcsolattartás, de azért akadnak rá példák. Ezekre tekintünk rá a továbbiakban.

Az első kérdés az, hogy a pedagógus bejelölje-e a szülőket ismerőseinek, illetve, ha azok ismerősnek jelölik, „visszajelölje”-e őket. A kérdés egy kicsit emlékeztet arra a mobiltelefon kapcsán tárgyalt dilemmára, hogy megadja-e a pedagógus a telefonszámát a szülőnek. A közösségi oldal esetében azonban jóval egységesebb az interjúalanyaim eljárásmódja. Ugyanis egyikük sem kezdeményez a bejelöléssel, csak legfeljebb visszaigazolja az őket ismerősként megjelölő szülőket. Van, aki azért, mert „illik”, van, aki azért, ha nem jelölné vissza a szülőt, akkor meg kellene indokolnia, hogy miért nem tett úgy. Olyan interjúalanyom is akadt egyébként, aki azt mondta, hogy csak a volt tanítványainak a szüleit jelöli vissza, a jelenlegiekéit nem, mivel ővelük van más mód is a kapcsolattartásra – és ezek szerint az interjúalanyom ezeket a „más módokat” tartja megfelelőbbnek. Az egyik kolléga a jelenlegi iskolája diákságának szülőit egyáltalán nem jelöli vissza, de ez alól kivételt képez a saját jelenlegi és volt osztálya. Más kolléga úgy hidalja át a problémát, hogy az iskolájához tartozó ismerősei (szülők, diákok) számára „letiltja az üzenőfalát”, így azok azt üresnek látják, mintha nem tett volna ki rá semmit önmagáról. Mindeközben a „letiltottak” nincsenek tudatában a letiltás tényének.

Az interjúalanyaim tapasztalatai szerint a szülői kezdeményezések („bejelölések”) egyáltalán nem fordulnak elő tömegesen, hanem csak elszórtan. Olyan kolléga is van, akit még nem jelölt meg szülő a Facebookon, és olyan is, akit csak korábbi tanítványainak a szülei jelöltek meg eddig ismerősként, a jelenlegi szülők nem. Más interjúalanyom is számolt be arról, hogy inkább a régebbi szülők jelölik meg ismerősként. Egy kolléga úgy vélekedik, hogy az ilyen bejelölések valamit visszahozhatnak a megszűnt régi kapcsolatokból. A jelenlegi szülők részéről pedig talán udvariassági vagy baráti gesztus a pedagógus ismerősként jelölése, vélekedik egy további interjúalanyom. Egyébként a szülők néha akaratukon kívül nehéz helyzetbe hozzák a pedagógust egy-egy effajta bejelöléssel, mivel az illetőnek pusztán a név és a lakcím ismeretében el kell döntenie, hogy ki az, aki bejelölte; szülőről van-e szó egyáltalán – hiszen manapság egyes szülők neve gyakran teljesen különbözik a gyermekükétől. Az egyik interjúalanyom számolt be egy kényelmetlen helyzetről, ahol hosszan kellett töprengenie arról, hogy az őt ismerősként megjelölő ismeretlen vajon valamelyik diákjának a szülője-e. Megpróbált utánanézni a névnek, de így is csak 99%-os bizonyossággal tudott meggyőződni arról, hogy valóban szülőről van szó. Végül azért visszaigazolta az illetőnek a jelölést.

Az a jelenség, hogy a pedagógus és a szülő internetes közösségi oldalakon keresztül tartja a kapcsolatot, nyilván az egész nyugati világban egyre jobban terjed. Kivéve persze, ha gátat szabnak neki, amint ezt az egyik tájékozottabb interjúalanyom szerint valamelyik angolszász országban teszik, ahol nem megengedett, hogy szülők ilyen módon tartsanak fenn kapcsolatot gyermekeik tanáraival.

A szülővel való kölcsönös ismerősnek jelölést követően merül fel az a kérdés, hogy történik-e érdemi kommunikáció a felek között a közösségi oldalon.

Az interjúalanyaim túlnyomó többsége esetében nincs érdemi kommunikáció. Vannak olyan kollégák, akik egyáltalán nem leveleznek az őket megjelölő szülőkkel a Facebook-on, még boldog születésnapot sem kívánnak egymásnak, pedig ez ott igen elterjedt kapcsolattartási gesztus. Más esetekben nem személyes tartalmú, olykor formális üzeneteket kaptak a kollégák: a szülők reklámokat továbbítottak nekik (pl. csodadoktort ajánlott egy szülő), vagy a kedvenc receptjüket küldték el.

Pedagógiai tárgyú kommunikációt szülővel csak két interjúalanyom folytatott a közösségi oldalon. Az egyikük esetében egy szülő ezt a csatornát ítélte a leggyorsabbnak, és többször is ott tárgyalta meg vele a gyerekkel kapcsolatos problémákat. A másik esetben egyszeri alkalomról volt szó: egy elvált édesapa a Facebook-on kérte meg az osztályfőnököt, hogy küldje el neki gyereke félévi bizonyítványát. Az osztályfőnök papíron küldte el a diákkal a kért dokumentumot, de az elküldés tényét a közösségi oldalon jelezte a szülőnek, aki ugyanott mondott köszönetet, amikor megkapta azt. Ebben az esetben azért is merült fel a közösségi oldal használatának gondolata, mert az egyik fél nem ismerte a másik fél egyéb elérhetőségét.

Az egyik igazgató/helyettes interjúalanyom Facebook-profilt hozott létre az iskolája számára. Úgy vélte, hogy ez is a szülőkkel való internetes kommunikáció egy fajtája. Elmondása szerint tulajdonképpen prevenciós szándék indította erre a lépésre. Korábban ugyanis egy bukott diákjuk tette fel az iskolát az akkor még széles körben használt IWIW-re, így ott ennek a diáknak a híranyaga volt olvasható az intézményről. Némi fantáziával elképzelhető, hogy ez milyen görbe tükörben mutathatta az iskolát, milyen mértékben rontotta az intézmény hírnevét, s az is elképzelhető, hogy csökkentette a hozzájuk jelentkezni akaró diákok és szüleik bizalmát.. A Facebook-profil működtetőjével az interjúalanyom mobiltelefonon kommunikál, ilyen módon kerülnek fel tehát az anyagok erre a közösségi oldalra.

Néhány záró gondolat

Azok a jelenségek, amelyeket elszórt egyedi esetekként regisztráltam az iskolákban a kutatásom során (webkamera az udvaron, személyre szabott automatikus elektronikus levelek küldése, elektronikus iktatórendszer, ebédbefizetés az interneten, stb.) a jövőben várhatóan sokkal szélesebb körben terjednek el, sok egyéb újdonsággal együtt. Az interjúimtól függetlenül jártam például olyan budapesti gimnáziumban, ahol a diákok számára ujjlenyomatos beléptetőrendszer van a kapunál. Ez össze van kötve az iskolában működő elektronikus naplóval, amely ilyen módon automatikusan regisztrálja, ha a diák távol van vagy késik az iskolából – és nyilván azt is, hogy mikor hagyja el az épületet.

Az innováció lehetőségei határtalanok. A szakirodalomban olvastam egy olyan tanári kezdeményezésről, hogy egy pedagógus minden nap végén egyperces szövegben foglalta össze az aznapi iskolai eseményeket és házi feladatokat, s ezt a hangüzenet formájában juttatta el a szülőknek és diákoknak, ösztönözve őket a válaszadásra2. Más iskolákban videoprezentációkat készítenek a szülők számára, amelyekben bemutatják nekik az iskolát és egyes tanórákat3.

Azt gyanítom azonban, hogy a legmerészebb fantáziánkat is túlszárnyalja majd a jövő valósága.

Tobisch Márta

1Hozzá kell tennem, hogy mindkét irányban habozó kollégával is találkoztam az interjúim során, aki vagy fent van a Facebook-on, de azon gondolkozik, hogy lejön róla (ez ugyanis – az ellentétes hiedelem ellenére - lehetséges, csak nem egyszerű a kivitelezése) – más kolléga pedig éppen azt fontolgatja, hogy felmegy a Facebook-ra.

2Graham-Clay, Susan: Communicating with Parents: Strategies for Teachers, in The School Community Journal, vol. 15. no. 1. (2005 tavasz/nyár), 122. old., Clemens-Browert idézve; a dokumentum internetes lelőhelye: http://www.adi.org/journal/ss05/Graham-Clay.pdf, 2012.04.25.

3Uo., 122-123.old.

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek