OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Címkék:
       

Alternatív oktatáspolitika?

Szomorúan hallgattam ma annak, az oktatás jövőjéről szóló Fehér Könyvnek a bemutatóját, amelyet a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány készíttetett. Szomorúan hallgattam, mert a jelenlegi kormányzat szűklátókörű, nemzeti retorikával operáló és tananyag-centrikus szemléletéhez képest európai és modern, a gyerekeket középpontba állító, a szülőket európai módon partnernek tekintő szemléletre számítottam. És valami egészen mással szembesültem.

Kissé kellemetlenül éreztem magam, mert – nem lustaságból, munka miatt – a prezentációról nagyrészt lemaradtam. Fel akartam készülni, de nem lehetett, mivel a fehér könyv még a bemutató előtti este sem volt nyilvános. Az első döbbenet akkor ért, amikor a prezentáció végén beestem. A közönség bizonyos kérdésekről szavazhatott. Többek között arról, hogy ha a most bevezetett (és nyilvánvalóan életképtelen) heti 5 testnevelés óra háromra csökkenne, mit tegyenek a felszabaduló két órával. A jelenlévők, akinek a nagy része pedagógus vagy kutató volt, elsöprő többségben szavaztak arra, hogy az óraszámot egyéb tantárgy oktatására kellene fordítani, nem pedig szabad időt adni helyette a diákoknak. Arra szavaztak tehát, hogy az első osztályban minden nap 5, kilencedikben pedig napi 7 kötelező órát üljenek végig a szeptembertől érvényes óraszámok szerint.

A fehér könyv bevallottan a munkaerőpiac kiszolgálásáról szól elsősorban, ezen belül is óriási hangsúly van a felsőoktatáson. Az Európai Unió 2020-ig érvényes oktatási stratégiájáról szóló Rethinking Education című, az oktatással is foglalkozó uniós biztos által készítetett dokumentum is számos kritikát kapott, mivel túlságosan erősen fókuszál a gazdasági érdekekre és részben háttérbe szorítja az egyéb szempontokat, például a közös európai értékek közvetítésének fontosságát. A most bemutatott fehér könyv ennél is messzebb megy.

Az Unió által elfogadott ajánlások szerint a sikeres élethez nélkülözhetetlen az élethosszig tartó tanulás. Az ehhez a közoktatásban fejlesztendő nyolc kulcskompetencia közül mindössze két és fél kapna esélyt a magyar iskolákban, a matematikai és természettudományos kompetencia, az anyanyelv valamint két további uniós nyelv helyett az angol. Szóba sem kerül a második idegen nyelv, a digitális kompetencia, ahogy a négy ún. soft kompetencia, a tanulni tanulás, a vállalkozókészség, a kommunikáció és a kulturális tudatosság sem.

Néhány hete Magyarországon járt a világhírű pszichológus, John Raven, aki azt találta mondani, hogy az oktatási rendszerek sikerességének egyik legjelentősebb korlátozói a különböző egységes mérések, az oktatás hatékonyságát jelentősen csökkentik a kijelölt standardok. Nem lehet nem észrevenni ezt a hatást a Fehér Könyvnél: a kompetenciák közül azokra fókuszál, amelyeket a PISA-teszteken vizsgálnak.

Bajnai Gordonnak, mint vérbeli technokratának, nyilván megfelel ez a megközelítés, de valós alternatívát jelent-e a mai közoktatási rendszernek, megakadályozza-e, hogy 2035-re hazánk a Spiró György Feleségversenyében leírtaknak megfelelő – most igencsak reális jövőképnek tűnő – állapotba süllyedjen? Hová jutunk, ha az oktatási rendszerben nem a gyermekek jogai jelentik az alapot, ha a matematikával nem legalább egyenértékű a nyitott, toleráns, befogadó és európai társadalom kialakítása iskolai szemléletformálással?

Bár sok szó esett korábban a sajtóban és szakmai fórumokon is a most irreálisan megnövelt közismereti tananyag-tartalomról, a Fehér Könyv nem beszél ennek visszafordításáról, az évtizedek alatt feltorlódott tananyag-mennyiség felülvizsgálatáról, ahogy az óraszámcsökkentésről sem – nem a pedagógusokéról, a diákokéról.

A konferencia szekcióülései közül Az oktatás újratársadalmasítása címet viselő csoporthoz csatlakozva nagy megelégedéssel hallottam, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki a címbe szereplő ’újra’ szócska létjogosultságát megkérdőjelezi. Azt viszont már döbbenten láttam, hogy a Fehér Könyv készítésében részt vevő szekcióvezető a szülői részvételt kizárólag a közpolitikai döntéshozatalban való részvételként, konzultációként tudja elképzelni és nem érti, mi is az aktív szülői (és diák)részvétel az oktatási folyamatokban. Talán ez lehet az oka annak is, hogy sem a jelenlegi, sem a megelőző kormányok nem vonták be a szülőket az oktatásba. Kevés olyan szülő van, aki döntési folyamatokban konzultálni akarna rengeteg időt töltve ilyen-olyan egyeztetéseken. Olyan viszont bizonyára sokkal több akad, aki aktívan részt vállalna például az Európai Iskolák mintájára a szülők által szervezendő iskolai étkeztetésben, iskolabusz biztosításában, tanórán kívüli foglalkozások szervezésében, osztálykirándulások szervezésében, stb. Aki pedig aktívan részt vesz az iskola napi életében, talán hajlandó lesz erőfeszítéseket tenni, hogy kellően felkészült legyen a szerzők által igényelt konzultációra is. Ebben a szemléletben természetes, hogy fel sem merül a school leadership, a feladatok és felelősségek megosztásán alapuló iskolavezetés kérdése.

A délutáni Bajnai-előadásra nem pazarolnék sok szót, talán leginkább informatív része az volt, amit a hír24 is kiemelt cikke címében: Bajnai Gordon nem Márait írt volna, ha most érettségizik.

Az azt követő két kerekasztal-beszélgetésben a gyűjtőnéven demokratikus ellenzéknek nevezett pártok oktatáspolitikusai beszéltek felsőoktatásról és az oktatási szegregáció megszüntetésének szükségességéről, megismerhettük egy sikeres integráló pedagógus és egy sikeres magyar vállalkozó véleményét. Megszólalt még egy egyetemista is, aki kicsit túl körülményesen arról beszélt, milyen óvodába, iskolába és egyetemre szeretett volna járni. És mégis ő volt az, aki nagyon fontosakat mondott, ám tartok tőle, olyanokat, amiket a szerzők nem nagyon akartak meghallani. A fiatalember szerint már az óvodában, de legkésőbb az általános iskolában sokszor megutáltatják a gyerekekkel a tanulást, rengeteg felesleges időt töltenek az iskolában, felesleges tananyagok meghallgatásával, majd rövid távú memóriájukban való rögzítésükkel. Az iskola nem tekinti partnernek a diákokat, akiknek lehetőségük arra sincs, hogy kitalálják, mi érdekelné őket, merre lenne érdemes továbbtanulniuk. Persze nem így mondta, hanem ezekkel éppen ellentétesnek festette le azt, amilyennek az iskolának lennie kellene.

Ezzel pedig szülőként csak egyetérteni tudok. Ezért aztán könnyű összefoglalni, mitől lettem szomorú a mai konferencia után: szó nincs az Európa felé való visszaindulásról, a gyerekek elképesztő terheinek csökkentéséről, a rengeteg feleslegesen iskolában töltött óra hasznosabb eltöltéséről, a valódi iskolai partnerségről és még számos olyan dologról, amikről ma Európa-szerte úgy gondolják, fontosak a sikeres oktatáshoz. Szomorú vagyok még akkor is, ha a szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy „a Fehér Könyv nem lezárni, hanem elindítani és informálni hivatott a Magyarországon követendő oktatáspolitikáról szóló vitát”. De ki fogja felvetni ezeket a témákat, ha a szakemberek nem tették?

Salamon Eszter

A Fehér Könyvet és az ahhoz készített háttéranyagokat teljes terjedelmükben itt olvashatják.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

SEszter | 2013. május 11.
Kedves Péter!

Ezt reklamáltam leginkább, az ilyet előre oda szokták adni. Amúgy amit írtam, úgy írtam, hogy átfutottam még este a 'cuccot', de természetesen alaposan átolvasom. Már elkezdtem, még mindig nagyon sok bajom van vele, de nagyon szívesen beszélgetek róla veled. Mint mindig :-)
Radó Péter | 2013. május 11.
Kedves (Salamon) Eszter! Nagyon örülök, hogy írtál a konferenciáról, remélem majd írsz a Fehér könyvről is, ha sikerült elolvasnod. Ha elolvasod talán újragondolsz majd néhány dolgot, amit az egyetlen szekcióülésen hallottak és a kiosztott rövid handout-ok alapján talán egy kicsit félreértettét. Ilyen például a munkaerő-piaci problémák túlhangsúlyozása, (sokat, akik olvasták az anyagot úgy látták, hogy túlságosan a méltányosságra koncentrál), a szülői részvétel elhanyagolása, (az anyag tele van az ezt biztosítani hivatott mechanizmusok megerősítéséről szóló javaslatokkal), és az Európa felé való visszafordulás elmaradása (minden egyes oktatáspolitikai javaslatnak van európai referenciája). Nem sorolom tovább a félreértéseket, ha elolvasod a cuccot te magad is találsz majd még néhányat. Utána pedig majd jót vitatkozunk mindarról, amivel nem értesz egyet.
Salamon Eszter | 2013. május 9.
Kedves Eszter!

Elnézést kérek, ha megbántottalak, nem volt szándékomban (a szekcióban tegeződtünk, én vagyok az idősebb, így engedd meg a tegeződést). Furcsa helyzetben voltál, hiszen soha nem az egy szekció rapporteure, aki prezentál benne – legalábbis az európai fórumokon. Az idegen kifejezés és a ’fehér könyv’ szóhasználatból azt feltételeztem, hogy itt európai típusú rendezvényről illetve kezdeményezésről van szó. A megfogalmazásom szubjektív, azt láttam a plenáris beszámolón, hogy nem kevés kételkedés volt a hangodban és a testbeszédedben, amikor erről szóltál, de talán csak kettős szereped belső ellentmondásából adódott.
Mivel már számos hasonló rendezvényen vettem részt, meglehetősen furcsa volt, hogy a Fehér könyvet nem lehetett előre, időben kézhez kapni és arról véleményt formálni. Így a szekcióban mindenki egy ismeretlen, csak egy rövid kivonat alapján megítélt anyagról, a jelenlegi helyzetről illetve a te prezentációdról mondhatta el a véleményét.
Az Unióban a Fehér könyv definíció szerint már a készítő által kijelölt politikai célrendszer, tervezett jogalkotási folyamat alapjait jelöli ki, konkrét politikai elköteleződést jelent. Azokat a területeket elemzi végig, amelyeken az illető szervezet lépéseket kíván tenni, meg is nevezve a konkrét tervezett lépéseket. Nem döntéselőkészítő konzultációk alapja kíván lenni, az a Zöld könyv. Egy Fehér könyv kiadása tehát azt jelenti, az azt kiadó szervezet az abban foglalt ügyekkel és az abban foglalt módon kíván foglalkozni. Ezt nyilván tudod, de talán nem minden olvasó jártas ennyire az EU-szókincsében. Azért írtam le, hogy mindenki számára világos legyen, miért éreztem szükségesnek szubjektív benyomásaim megfogalmazását. Úgy láttam, miután este, az esemény után átolvastam, hogy az oktatásban szerintem igazán égető problémákkal nagyrészt egyáltalán nem foglalkozik, részben pedig – ez már végképp szubjektív – nem olyan módon, ami egy Európa felé (vissza)vezető útra vezet.
A konferencia résztvevőinek bevonása ismerős érzés volt. Saját gyermekem iskolájának új igazgatója használja azt az eszközt, hogy egy rövid prezentáció után, elolvasás nélkül kér szülői véleményt olyan, a Fehér könyv terjedelmét meg sem közelítő, ám még így sem megismerhető dolgokról, mint az iskolai házirend vagy a pedagógiai program. Így pedig lehetetlen valós vélemény alkotni, vagy akár válaszolni feleletválasztós alapon, a legkevésbé elfogadhatatlan válaszra kattintva (ld. Nemzeti konzultáció) véleményt nyilvánítani.
Nem vitatom, hogy szándék a stakeholderek valódi bevonása, a partneri viszony kereteinek létrehozása, majd ezt követően az iskolai partnerek segítségével újraalakított oktatási rendszer és tantervi keretek kidolgozása. Ez persze azt is feltételezi, hogy a közpolitikai folyamatokban is minden stakeholder-csoport képviselői részt fognak venni. Az azonban biztos – erre rengeteg hazai, de főleg külföldi tapasztalat van -, hogy főként a diákok és a szülők sokkal inkább a napi folyamatokba vonódnak be szívesen, ám nem ülnek végig órákig tartó szakmapolitikai vitákat, gyakran még az aktív szülői és diákképviselők nagy része sem érti az ügyeket politikai szinten.
Végül az állampolgári ismeretek, de főleg a demokratikus részvételi kultúra oktatására fordítandó többlet óraszám tekintetében azt gondolom, ezekre teljesen felesleges óraszámot pazarolni, hiszen tipikusan olyan dolgok, amelyet gyakorlatban lehet csak elsajátítani, ráadásul nem köthetőek tantárgyhoz, akárcsak az erkölcstan. Tehát ha a majdani, jelentősen csökkentett óraszámot olyan tanterv oktatására szánják/szánjátok, amelynek része ez is, csak támogatni tudom. A kérdés azonban nem így szólt. Úgy szólt: ha kettővel csökken a testnevelés órák száma, a ’felszabaduló órakeretet’ mire fordítsák. Erre pedig egyetlen helyes válasz van: szabad játékra, barátkozásra, ebédelésre… egyszóval semmire, ami tanítási óra. Az említett témáknak a Fehér könyv készítői számára fontos anyanyelvi, angol, matematika és természettudományos órákon kell megjelennie, valamint a digitális írástudást, a második uniós idegennyelv-tudást, a művészetek iránti fogékonyságot, a tanulni tudást és a vállalkozókészséget fejlesztő foglalkozások keretében, hiszen ez nem tantárgyhoz kötődő, hanem ’soft’ kompetencia.
Ha a Fehér könyvet Zöld könyvnek tekintjük, az ESZME örömmel leírja, hogy milyen területeken kellene még feltárni szerintünk a hátteret és javaslatokat tenni. A szakemberek, akik nyilván nem önkéntesként dolgoznak (velünk ellentétben), beépítik egy majdani Fehér könyvbe azokat. Azt követően pedig lehet konkrét kérdésekre igennel vagy nemmel válaszolni, mint például az iskolarendszer újra-egységesítése, a 6 6 rendszer kidobása, amit abszolút szakmai, pszichológiai alapon biztosan nem támogatnék.
Berényi Eszter | 2013. május 8.
Kedves Salamon Eszter, mivel megszólítva érzem magam, mint "szekcióvezető", ezért szeretném megkérdezni, hogy miből vonta le azokat a sommás következtetéseket, hogy: "szekcióvezető a szülői részvételt kizárólag a közpolitikai döntéshozatalban való részvételként, konzultációként tudja elképzelni és nem érti, mi is az aktív szülői (és diák)részvétel az oktatási folyamatokban." Én a szülőknek (és az egyéb érintetteknek, mert ők is fontosak!) a közoktatáspolitikai folyamatokba való bevonásáról beszéltem bevezetőmben, ez bizony tényleg a közoktatáspolitikai folyamatokról szól, s nem másról. Ugyanakkor az, hogy a szekcióban jelenlévők közül többen hangsúlyozták, hogy leginkább az iskolák mindennapi működésében lenne igényük a nagyobb "bevonásra", egyrészt, nem cáfolja, hogy fontos lenne a közpolitikai folyamatok demokratizálása; másrészt nem mond semmit sem az én, sem senki másnak az arról vallott nézeteiről, hogy mennyire érdemes bevonódniuk a szülőknek az iskola hétköznapjaiba, s mennyire s hogyan érdemes ezt támogatni. Másrészről, a szekcióbeszélgetés éppen azt a célt szolgálta, hogy érkezhessenek visszajelzések, amelyek a későbbiekben hozzájárulhatnak a program konstruktív továbbalakulásához is, s a Fehér Könyv nyitottsága nemcsak, hogy az egész napos konferencia egyik fontos alapvetése volt, de talán azt is jogosan remélem, hogy a szekcióban résztvevők közül senki sem érezhette, hogy a későbbiek során a véleménye elsikkadt volna a plenáris visszajelzésen. Jelentősnek érzem tehát a beszámolóban ezt a csúsztatást, s ugyanakkor sajnálom, hogy pont Ön, miközben a részvétellel és a bevonással kapcsolatban vet föl lényegi problémákat, még egy ilyen fórumon sem bízik abban, hogy Ön - be van vonva!, s véleménye megjelenik, s beépülhet a programba! Egyébként azt gondolom, hogy a szülők bevonódásra való hajlama, illetve az iskolák hajlama arra, hogy bevonják a szülőket, olyan, strukturális építkezést igénylő kérdések, amelyeknél szintén nehezen megkerülhetők a közpolitikai folyamatok. Ön sajnálja, hogy a résztvevők a gyerekek óraterhelésének árán arra szavaztak, hogy tanuljanak állampolgári ismereteket, demokratikus részvételi kultúrát a tanulók az iskolákban. A dilemma természetesen jelentős, hiszen Önnek igaza van az óraterhelést illetően - ugyanakkor, ha az iskolát továbbra sem tartjuk a demokratikus, szociális érzékenységet fejlesztő, részvételi attitűdöt erősítő intézménynek, s nem várjuk el tőle, hogy ez még (de természetesen nem kizárólag) a tanórákban is megjelenjen, akkor ugyan milyen szocializációs és egyéb mechanizmusoktól várjuk, hogy a szülők és pedagógusok többsége – mert soha nem az innovatív 10-20%-ról van szó, őket nem kell megtanítani, ők tudják - megtanulja együtt, közösségi iskolaként működtetni azokat az intézményeiket, ahol a gyerekek életük meghatározó részét töltik?
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek