OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. május 10.
» Hozzászólások (0)

Ajánlás a Holdfény királyság című film feldolgozására

A Holdfény királyság1 kritikáit olvasva, zavarba ejtően eltérő, egészen végletes véleményeket találtam az elragadtatástól egészen a „micsoda zagyvaság!” minősítésig. Szombaton az OFOE Filmklub keretében néztük meg a filmet, a vélemények itt is megoszlottak. Többen azonosultak az én abszolút pozitív véleményemmel, mások kicsit fanyalogtak, keresték a mélyebb gondolatokat, a film egyértelműbb üzenetét. Egyben mindenki egyetértett: lebilincselő, szép filmről van szó, hihetetlenül jó zenével, humorral, neves színészekkel, jó gyerekszereplőkkel, fantasztikus képekkel.

Beszélgetni senki sem maradt ott azzal az indokkal, hogy a történet annyira egyértelmű, hogy nincs szükség a véleménycserére. Azt viszont mindenki elfogadta, hogy ez a film nyugodtan megnézethető főleg általános iskolás, felső tagozatos gyerekekkel (szemben például a Kevin filmmel, amire általában senki sem vinne el még középiskolásokat sem.). Szerintem azonban nem is olyan egyértelműek a film üzenetei. És igenis: lenne róla mit beszélni nem csupán a gyerekekkel.

A következőkben felvetek néhány témát, amivel a film megtekintését követően akár osztálykeretben is érdemes foglalkozni. Remélem sikerül kedvet csinálni a film iskolai feldolgozásához, és további tartalmi és módszertani megoldások kiötlésére serkenteni a tanárokat.

Nyilván számos egyéb lehetőség is van, nem is szólva arról, hogy az egyes tanulócsoportok érettségi szintje, érdeklődése, összetétele, korábbi tapasztalatai, a pedagógussal való kapcsolatuk alapvetően meghatározza, hogy mit érdemes, mit nem érdemes, illetve mit lehet, és mit nem lehet velük megbeszélni.

A film feldolgozását 12-15 éves gyerekek számára javasoljuk.

A közös filmnézéseket megelőzően mindenképpen fontos, hogy a foglalkozást vezető tanár előzetesen megnézze a filmet, és az osztály ismeretében bemérje a várható hatást.

Azt sem lehet elkerülni, hogy a gyerekekkel megállapodjon azokban a közös szabályokban, amelyeket a moziban be kell tartani. Ez a film például számos alkalmat adhat idétlen beszólásokra, oda nem illő humorizálásra, s ez az egész társaság számára megnehezíti a film élvezetét, rontja az összhatást. Tehát megértetve azt, hogy senkinek sincs joga zavarni a többieket, megbeszéljük az osztállyal, hogy menetközben mindenki csendben van, nem zavar másokat, az őszinte véleménynyilvánításra alkalma lesz a film megtekintése után. Azt is meg lehet mondani, hogy lesz, akinek tetszik majd a film, és olyan is, akinek kevésbé, vagy egyáltalán nem. Ez így természetes.

Azért hangsúlyozom ezt most ennyire, mert ezúttal valóban egy olyan varázslatos meséről van szó humorral, emberséggel, csodákkal, amely összességében erős érzelmi hatást képes kiváltani, ha nem merülnek fel közben zavaró körülmények, tehát adottak a befogadás feltételei.

A cselekmény helyszíne és kora

A film 2012-ben készült, és 1965-ben játszódik. A néző gyerekek olyan körülményekkel szembesülnek, amelyeket legfeljebb szüleik, sőt nagyszüleik elbeszéléséből ismerhetnek, ha egyáltalán ismernek:távirat, postai úton történő levelezés, kézikapcsolásos telefonközpont stb.

(Érdemes elképzeltetni a diákokkal, hogy vajon miként játszódna a történet a mai technikai fejlettség idején, amikor van mobil és internet.)

A történet ráadásul egy apró szigetcsoporton játszódik, a cselekmény központjában álló szökés lehetőségei tehát erősen behatároltak. Fel lehet hívni a figyelmet arra, hogy a nagy vihar teljesen elpusztítja azt a kis földterületet, ahol a két gyerek szerelme beteljesül. De ezután olyan csodálatos termést ad a föld, mint soha korábban.

(Vajon mit jelenthet, mit jelképezhet a vihar, és a holdfény királyság színterének megsemmisülése?)

Meseelemek, mesefigurák

A történet a mese és a valóság határmezsgyéjén zajlik.

A kis időjós manó, aki narrátorként szerepel, egy sorsdöntő pillanatban belép a történetbe, és elmondja, hogy merre lehetnek az eltűnt gyerekek. Ő mutatja be a szigetcsoportot, tőle hallunk a vihar érkezéséről és pusztító hatásáról, és ő az első, aki felhívja a figyelmet Sam kiváló tulajdonságaira.

Hagyományos mesefigura a gyámhivatal boszorkányszerű képviselője, de a vele szemben határozottan fellépő jóságos Sharp parancsnok. Hozzá hasonlóan válik kétbalkezes rajparancsnokból végül életmentő hőssé Ward is. Mindkettőjüket mély emberségük emeli a többi felnőtt szereplő fölé.

De csodaszámba megy maga a viharból történő menekülés teljes története, a Samre lesújtó de ártalmatlannak bizonyuló villámcsapással vagy Wardnak a természetfelettivé váló képességeivel együtt.

(A gyerekek felidézhetik a filmben lévő meseelemeket, és ezekről, ezek hatásáról és jelképes erejéről is érdemes beszélgetni.)

Suzy és Sam

Vajon mi kapcsolja egymáshoz ezt a két gyereket? Miért vállalják egymást, miért vállalkoznak a nagy közös kalandra?

Egy lehetséges válasz erre a kérdésre, hogy mindketten magányosnak érzik magukat, és végre akad valaki, aki kiválasztja, elfogadja, megérti és meghallgatja őket.

Suzy a családjában érzi rosszul magát, kiskamaszként elege van a szüleiből. Tud anyja házasságon kívüli kapcsolatáról, s ezen mint az életkorából fakadóan „morális lény” felháborodik, kérlelhetetlenül reagál. A három öccse idegen tőle, az apja meg mintha egy egészen más világban élne. A családban nincs igazi kommunikáció, a keretek, a szabályok ugyan léteznek, a három fiútestvér külön csapatot alkot, a szülők egymástól elidegenedve kínlódnak, s ráadásul a kislány arra is rádöbben, hogy szülei „zűrös gyereknek” tartják. Mély indulatait jelzi, amikor azt mondja Samnak, hogy szeretne árva lenni. Vagy amikor anyja hiába próbálja megértően békítgetni a hazatérése után.

(Megkérdezhető, hogy vajon mi a gond a Bishop családban? Mi a gyerekek véleménye a szülőkről, a család kapcsolatairól? Igazat adnak-e Suzynak, amikor menekülni akar, és boldogabban lenne árva? Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy Sam, aki megtapasztalta az árvaságot, nem ért egyet ezzel a véleménnyel. Vajon mire gondol, amikor Suzy ezt mondja?)

Sam emellett, hogy árva, a gyerekcsapatban is magányos. Kicsit emlékeztet a Legyek ura2 Röfi nevű szereplőjére: kerekfejű, szemüveges, kicsit koravén, és ugyanúgy kirekesztődik a csapatból mint regénybeli hasonmása. Röfit a regényben megölik a társai, és majdnem Sammel is megtörténik ugyanez, üldözői fegyverrel támadnak rá. Az indulatok itt is jelen vannak, az események azonban más fordulatot vesznek.

Mivel koránál jóval értelmesebb, érettebb, jól hasznosítja a cserkészek között tanultakat (az időjós apóka még holmi „különórákról” is beszámol), és alkalmazza is ezeket a Suzyval közös táborverésnél (meg is kapja érte a rajparancsnok dicséretét).

Hogyan alakul ki az egyre szorosabb és meghittebb kapcsolat Suzy és Sam között?

Már a megismerkedés sem akármilyen, Suzy valami egészen szörnyű operaelőadás3 gyerekszereplője (pontosabban madárszereplője), Sam pedig az előadást néző cserkészcsapat egyik unalommal küszködő tagja. Elkóborolva a nézőtérről talál Suzyre, és innen indul az ismeretség, a levelezés, a kaland megtervezése, majd végrehajtása.

(Megkérdezhető, hogy ki lenne hajlandó egy hasonló kalandra. Mit gondolnak általában a túlélő és kalandtáborokról? Esetleg vannak-e valakinek ezzel kapcsolatos tapasztalatai? Hogyan készül fel Suzy és hogyan Sam az útra? Ők mit vinnének magukkal egy ilyen esetben?)

A közös kalandot Sam pontosan megtervezi, levélben egyeztetnek (közel egy éven át leveleznek), és mindketten pontosan betartják a megállapodásokat. Elemzésre érdemes a kettőjük közötti kommunikáció alakulása.4 Az első pillanattól kezdve nagyon odafigyelnek egymásra, vigyáznak, hogy ne bántsák meg a másikat, ha mégis megtörténik, bocsánatot kérnek. Érdemes a kettőjük közötti kommunikáció jeleneteit újra megnézni, és megfigyelni, hogy mennyire megdolgoznak egymás megismeréséért, elfogadásáért. . Ha furcsállnak is valamit a másiknál, nem gúnyolódnak. Pedig lenne min, hiszen a kislány olyan ruházatban és olyan holmikkal érkezik, ami nem való a táborozáshoz , Sam pedig a nagy melegben sem hajlandó levenni a fejéről a szőrmesapkát, fontoskodó kijelentéseket tesz, amelyek egy részére a valóság szinte abban a pillanatban rácáfol stb.

(Ehhez a részhez kapcsolódóan érdemes beszélgetni a gyerekszerelemről, a szerelemmel való ismerkedés élményéről, az ébredező szexualitásról nem első sorban a biológiai kérdésekről, sokkal inkább a lelki oldalról. Osztálya válogatja, hogy ez milyen módon lehet hatékony, hogy külön válasszuk-e ebben az esetben a fiúkat és lányokat, vagy közösen beszélgessünk velük erről. Olyan tanár vesse csak fel a témát, aki kész és képes erről hitelesen és nyíltan beszélni. Ha bizalomteli a gyerekek és a pedagógus közötti kapcsolat, s a felnőtt képes a moderátori szerepre szorítkozni, erről a témáról a gyerekek általában szívesen és sokat beszélnek.)

A két gyerek legalább olyan elszánt, mint Romeó és Júlia, mindenre készek egymásért, akár még a közös halálra is. A körülmények persze mások, a cselekmény fonala sem azonos, de az érzelmek hasonlóak (és a shakespeare-i hősök sem sokkal idősebbek).

Érdekes mozzanat, hogy milyen nagy szerephez jutnak a történetben a könyvek. Nem csupán azért, mert Suzy magával cipeli ezeket a kis sárga bőröndjében, hanem azért is, mert ezekből felolvas először csak Samnek, majd a többi cserkészfiúnak is, akik áhítattal hallgatják.

Működő és működésképtelen szabályok

A szabályok érdekes módon több formában is megjelennek, működnek, illetve nem működnek.

Itt vannak először is a cserkésztábor szabályai. A rajparancsnok által képviselt szabályok, az ezekhez kapcsolt szankciók formálisak, szinte karikatúraként hatnak. Még erősebb a groteszk vonás a vihar előtti képekben, főleg a hierarchiában magasabban lévő idősebb parancsnok megnyilvánulásaiban, és ugyanitt bizonyosodik be a mereven értelmezett szabályok életszerűtlensége és betarthatatlansága. (Az autoriter parancsnok megszégyenül, a korábban megszégyenített rajparancsnok viszont hőssé válik, hiszen katasztrófahelyzetben mégiscsak ő képes intézkedni.)

Ugyanakkor az elsajátított cserkész-szabályok segítik Samet a kaland megtervezése és megvalósítása során, és ezek mutatnak utat a gyerekeknek a viharból való megmenekülésre is. Sőt a gyerekcsapatnak a szerelmespárt menekítő akciója is éppen ezeknek a szabályoknak a működtetése révén válik lehetővé.

(Ide kapcsolható vitatéma lehet, hogy szükség van-e szabályokra, ha igen, miért, ha nem, miért nem. Illetve, hogy miért válnak egyes esetekben működésképtelenné bizonyos szabályok, előírások?)

Megjelennek a hatóság által előírt hivatalos szabályok is, amelyek megtestesítője a gyámhivatal démonizált alakká formált képviselője. Őt azonban legyőzi az emberség mégpedig „hivatalos úton”, Suzy jogász szüleinek a közben járásával. (Tomboló vihar és életveszély közepette hivatkoznak holmi jogszabályokra így mentve meg Samet az árvaháztól.)

(Beszélgetés témája lehet a törvénytisztelet kérdése, az írott rendelkezések feltétel nélküli betartásának részben biztonságot adó, részben elszemélytelenítő hatásai. Sam példáján keresztül felvethető a gyámhatóság szerepe, miben segíthet, és milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy ez valódi segítség legyen. Egy pár percre szerephez jutnak a nevelőszülők, akik lemondanak a fiúról, s ennek a nem várt lépésnek Samra gyakorolt hatása a filmben jól érzékelhető. Lehet beszélni arról is, hogy hasonló esetek a valóságban is előfordulnak.)

Felmerülnek a történet során erkölcsi értékek, normák is. A családi kapcsolatok válsága érzékelhető a Bishop családban. Megvan itt az élet szokásrendje, de a formális kereteken belül nincsenek valódi érzelmek, emberi tartalmak. Az anya házasságon kívüli kapcsolattal próbál vígasztalódni, de végül a férje mellett marad, első sorban a gyerekek miatt (akik csak rájuk számíthatnak).

(A válás gyakori jelenség, a gyerekek napi tapasztalata. Érdemes megbeszélni velük, hogy miként értékelik Laura Bishop döntését. Vajon hogy folytatódik a család története? Változik-e Suzy helyzete? Jobb lesz így a gyerekeknek?)

Sam szülő- és családpárti, hiszen ő megélte a család és a szülők hiányát, jobban értékeli is ezt, mint Suzy. Nem véletlen, hogy ragaszkodik a „házassághoz” a párjával. S akad egy őrült is, aki a társak asszisztálása mellett szentesíti az egybekelésüket.

(Életre szóló-e Suzy és Sam kapcsolata? Elképzelhető-e, hogy egy ilyen korban keletkező kapcsolat egy életen át kitartson? Érdemes beszélgetni a házasságkötés, a családalapítás optimális időpontjának kérdéséről. Ez napjainkban amúgyis eleven társadalmi probléma.)

A gyerekek világa

A történetben szereplő gyerekcsapat magán hordozza a kiskamasz fiúcsoportok szinte minden jellemzőjét. Még gyerekek, de felnőttet játszanak, belelkesednek, bedurvulnak, egy lendületből csinálják a dolgaikat, többnyire átgondolatlanul. A történet középpontjában álló cserkészraj érdekes változáson megy keresztül. Először a rajparancsnok által felállított szabályokat próbálják jól-rosszul követni, és szemmel láthatóan vágynak a dicséretre.

Sam szökése után parancsra cselekedve, de nagyon lelkesen, sőt harci vággyal telve indulnak az üldözésére, s bár a rajparancsnok erőszakmentességre inti őket, indulataik, kalandvágyuk ezt felülírja, és készek akár ölni is. (Áldozatul is esik egy szerencsétlen kutya, de a nyílvessző embert is ölhetett volna.)

Ugyanez az indulat dolgozik a kislányban, Suzyban is, őt eleve problémás (zűrös) gyereknek tartják (hollóból kék szajkóvá fokozzák le az előadásban, mert felesel, tettlegesen bántalmazza a társnőjét, és a veszély pillanatában belevágja az ollót az egyik kisfiúba). Nem tehettél mást! – mondja vigaszul Sam.

(Itt kínálkozó beszélgetéstéma az agresszió, a bosszúvágy természetes jelenléte, és az önfegyelem fontossága, hiszen indulatában szinte mindenki lehet ön- és közveszélyes. Fontos beszélni arról, hogy felelősek vagyunk saját indulatainkért, s hogy mind az agresszorrá, mind az áldozattá válást meg lehet és meg kell előzni.)

A gyerekcsapat Samék megtalálása után érdekes pálforduláson megy keresztül. Ugyanazzal az indulattal, amivel korábban üldözték, most a megmenteni szándékoznak szerencsétlen helyzetbe került társukat. Felébred bennük a szolidaritás, és hasznosítva cserkésztudományt megszöktetik a szerelmespárt. Sőt még tervet is kovácsolnak a további életükre. Igaz, az egésznek a világon semmi realitása nincs, de ez nem gátolja a terv megvalósítását.

A szolidaritás, az összetartás jelentősége olyan téma, amelyet normális körülmények között egy kiskamasz számára nem kell bizonyítani. Az összetartás véd- és dacszövetsége éppen a közös ellenség (esetenként a felnőttek, gyakran a tanárok vagy a szülők) ellenében tud a legerősebb lenni. S csak az adott konkrét szituációban dönthető el, hogy mikor lépi át az egymás iránti szolidaritás azt a határt, amikor már betyárbecsületről beszélhetünk.

(Meg lehet vitatni az osztállyal a cserkészraj megmentő akciójának kérdését, s ennek kapcsán a közösségi értékek fontosságát a szolidaritástól kezdve az egymás iránti felelősségvállaláson keresztül a közösség valamennyi tagjának védettségéig. Ez állítható szembe a kiközösítés, a diszkriminálás problematikájával a film példájából elindulva, de a saját megélt tapasztalatok bázisán.)

A felnőttek világa

A felnőttek világa sokkal fantáziátlanabb, egysíkúbb, mint a gyerekeké. Hajlamos vagyok ezt úgy értelmezni, hogy a film készítői a 12-13 éve gyerekek szemszögén keresztül ábrázolják a világot. Ennek alapján a felnőttek világa bizony elég „béna”, még a modern kor technikája sem áll a rendelkezésükre, a gyerekeket viszont hajtja a fantázia, vonzza a számukra hihető kalandok világa, a mesék birodalma. Érdekes megfigyelni, hogy ezeknek a gyerekeknek a világától Suzy öccsei is messze vannak, az ő dolgaik a kislány számára legalább olyan idegenek, mint a szüleié. Ezt persze az is magyarázza, hogy egy kamasz annyira el van foglalva a benne zajló történésekkel, hogy nehezen nyit a tőle messze álló problémák felé.

A felnőtt szereplők meglehetősen prózai figurák, olykor puszta karikatúrák. Első sorban Suzy apjára illik ez a leírás, az anya árnyaltabb kicsit, őt a lánya iránt érzett őszinte aggodalom teszi a film végére több dimenzióssá, megértővé, emberivé. A két szülő különben a gyerekeket is megszégyenítő módon agresszívnak mutatkozik Suzy és Sam megtalálásának pillanatában.

Egy-egy villanásra feltűnnek kimondottan ellenséges, ellenszenves felnőttek is, mint a Samet elutasító nevelőszülők vagy az erőszakos táborparancsnok. Az anya a film második részében vállalja a gyerekeit, szakít a kettős élettel, s ha tud, a férje mellett marad. (Ez azért nem teljesen biztos, mint ahogy ezt a Sharptól történő búcsú jelenetében láthatjuk.)

Sharp rendőrparancsnoknak és a Ward rajparancsnoknak sikerül belépniük a gyerekek világába. Sharp és Sam közös jelenete csodálatos. A kis koravén fiú olyan megértéssel közelít a megkeseredett rendőrhöz, hogy áttöri a magánya falát, és segít megoldást találnia a nagy dilemmára: átadja-e a fiút a gyámügynek, kiszolgáltassa-e egy olyan hatóságnak, aki pusztán iktatásra érdemes tárgyként kezeli.

Sam családi helyzete a rajparancsnokot is váratlanul éri (apró adminisztratív mulasztás: nem szerepel az adatlapján, hogy nincsenek édes szülei.) Ő is ennek az élménynek a hatására lép át azon a szerepen, amit kezdetben igazi hittel csinált, válik jóakaratú, de suta cserkészvezetőből megértő, biztonságot nyújtó felnőtté. Az ő Sammel folytatott beszélgetése is megrendítő, a fiúnak a legjobb pillanatban érkezik a megerősítő dicséret, egy felnőttől való feltétlen elfogadás első érzékelhető jele.

(Felvethető a kérdés, hogy mit gondolnak a gyerekek általában a felnőtt szereplőkről. Mi a véleményük a rajparancsnokról? Ő tulajdonképpen matektanár, szeretnének-e ilyen tanárt, miért igen, illetve miért nem? Elfogadnák-e Sam helyében nevelőapának a rendőrparancsnokot?)

A film zenéje

A zenének óriási szerepe van a filmben. A film úgy indul, hogy egy monoton gyerekhang sorolja a zenekarba belépő hangszereket. A film vége főcím és a stáblista után ez újra megismétlődik, de itt már felidézve a történetet aláfestő zenei motívumokat, és megnevezve a hangszereket (képek nélkül). S itt hirtelen funkciója lesz a film indulásakor értelmetlennek látszó ismeretközlésnek.

A film zenéje több komoly díjat is nyert, nem véletlenül, rengeteget ad hozzá a hangulathoz, varázslatossá teszi az élményt. Valami élvezhető ebből a fim előzetesében. Nézzék, meg, talán ez is segít kedvet csinálni a Holdfény királysággal történő foglalkozáshoz.

Szekszárdi Júlia

1A film adatai megtalálhatók itt

2William Golding regénye, fordította Déry Tibor, 1963.. A regényből készült film megtekinthető itt

3Benjamin Britten Noé bárkája című művét adják elő nevetségesen avitt díszletekkel. Csattanóként hat, amikor a nagy vihar idején egy pillanatra látható az áthúzott plakát, amely szerint a Noé bárkája előadás ezúttal elmarad.

4Olyan formálisan üdvözlik egymást, mint két diplomata, majd Sam meglehetősen sután odanyom Suzynak egy virágcsokrot.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.06.
Gyarmathy Éva: A lehetőségek és megoldások ideje
Ha majd egyszer, reméljük hamarosan, újraindulhat az élet Magyarországon, jó lenne, ha az újraindulás új indulás és nem a régi megoldások folytatása lenne. Nagyon sokan megértették itthon...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Tankönyvhelyzet és alternatív tankönyvjegyzék
Elkezdődött a tankönyvrendelés, megjelent a tankönyvjegyzék. A zömében állami kiadású tankönyvek között még nincsenek a NAT2020-hoz igazodók – azokat látatlanban kell megrendelni....
(Forrás: CKP)
--
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek