OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. június 12.
» Hozzászólások (0)

Mi tesz engem azzá, ami vagyok?

(Kortársirodalom feldolgozása a 11. évfolyamon)1

A Jedlik Ányos Gimnázium 11.a és 11.c osztályával csináltam a projektet. Ez egy „nagy kutatás” része, mely pl. a tavalyi Semmi-projektre épül, ahol már kortárs szövegekkel dolgoztunk. A tavalyi munka egyrészt nekem is tanulságokkal szolgált, min kell változtatnom, mi az, ami működik, másrészt a diákok is ízelítőt kaptak a munkafolyamatból, ismerősebb volt a légkör, lelkesebben, nyitottabban álltak a munkafolyamathoz. A diákokkal jó kapcsolatom van, közös bizalmon épül, mely során én alapvetően a moderátor szerepét öltöm magamra. Nagy hangsúlyt fektetek a személyes véleményszabadságra, a toleranciára, a figyelemre, arra nevelem őket, hogy fogadják el egymás véleményét, és merjenek gondolkodni, a szöveget nyílt terepként képzeljék el.

A most bemutatásra kerülő projekt a félévzárás után kezdődött, 10-15 órára terveztem. A Semmi-projektnél levont tanulság az volt számomra, hogy mindig maradjak rugalmas, ne akarjak erőszakosan ragaszkodni az előzetes elképzeléseimhez. Ez a változtatás-lehetőség a megvalósítás során sok kellemes percet szerzett.

A Csikk nevelődési- és utazóregény, hiszen tartalma szerint két 14 éves fiatal autóba száll, és útnak indul, hogy rátaláljon önmagára. A könyvről szóló kritikájában Győri Hanna a következőt írja: „Herrndorf a popkultúra képeire való rájátszással, a fiatalkorú olvasóközönség kulturális emlékeinek megidézésével (egy Tarantino filmben vagyunk-e?) vonzza be az olvasót… Itt a polgári család helyén csak az anyagi jólét elhaló nyomait látni, a szülők épp olyan éretlenek, mint a gyerekeik, a nyomasztó kérdések és a felelős döntések elől az alkoholba és a csajozásba menekülnek, miközben rettenetesen felsőbbrendűnek gondolják magukat a bevándorlókhoz képest, elvégre ők a drága villájukban viselkednek gusztustalanul. Innen jön Maik, ez az önbizalomhiányos lúzer, aki semmit nem tud mutatni magából az extrovertáltságot díjazó iskolai közegben, és ezért magányát a jól bevált cinizmussal leplezi. Meg egy adag őszinteséggel, amit a képmutató felnőtt társadalom, és az őket majmoló gyerekek nem díjaznak túlságosan.”

Tapasztalataim a 11. A osztályban

2013. január 17.

Először csoporton belül mindenki válaszolt arra a kérdésre: „Mi tesz engem azzá, aki vagyok”. Majd az eredményt felolvasta az „előadásfelelős”, a másik három csapat pedig figyelt, mi rajzolódik ki, mi emelkedik ki közös jegyként a csapat identitását tekintve. Első csapat: barátok, család, humor, apa, második csapat: mások hogy tekintenek rám, szülők, barátok, cselekedetek, harmadik csapat: külső tényezők, elvárások, környezet, divat, család, barátok, negyedik: cselekedet, barátok, család, érdeklődési kör.

A másik kérdés így hangzott: „Mi érdekel engem?” Sport, informatika, számítástechnika, zene, művészetek, történelem, filozófia… az elhangzottak során azonban nagyon hamar elveszett a figyelem. Kérdeztem, miért vesztették el az érdeklődésüket, mondták, mert túl általánosak a felsoroltak, ezeket tudják egymásról. Jó, akkor változtassunk, mondtam, legyen verseny, ki tud többet a másikról. Az volt a feladat, három embertől szerezzenek olyan információt, melyet eddig nem tudtak róla. Hogy ez motivált figyelemmel járjon, azt találtuk ki közösen, hogy strigulázniuk kell, és aztán a legtöbbet tudó lesz a nyertes.

Majd párokba álltak csapaton belül, ahol az identitásukat meghatározó dolgokkal foglalkoztak. A párok mindegyike egy közös identitást meghatározó fogalommal és egy különbözővel, egymástól eltérővel foglalkozott. A közösben különbséget kerestek, a különbözőben hasonlóságot.

A párok egyike húzott egy szerepkártyát, és az azon lévő módon mesélte el a többieknek a különbségeket, hasonlóságokat. A négy csoport minden tagjának feladata volt kitalálni a szerepkártyán lévő módot.

Majd megkértem őket, vegyék elő az okostelefonjaikat, és az identitás fogalmára kellett rákeresniük interneten, majd a csapat közösen megfogalmazta a saját identitásdefinícióját.

L. Péter óra végén az identitás fogalmát egy rendkívül szemléletes matematikai fogalommal határozta meg: egybevágóság, mely során a síkidom önmagába visz át egy 360 fokos síkban való forgatás után.

2013. január 23.

Szoros szövegolvasással, szövegelemzéssel folytattuk. Minden csapatnak az volt a feladata, hogy válaszoljanak a „mi történik az első bekezdés szerint?” kérdésre.

  • Az első csoport arra jutott: valahol ülnek, valami titokzatos dolog történik, szédül az elbeszélő,
  • a második csoport kiegészítette ezt azzal, hogy a szoba pici, az elbeszélő egy félénk tinédzser és bajban van,
  • a harmadik csoport elemzése alapján az író hirtelen belevág a történetbe, az elbeszélő bepisil, hokedlin ül, valami miatt meg van ijedve, nem tudjuk, miért ül ott, homályos, kivel van ott, valakik vannak körülötte,
  • a negyedik csoport pedig azt állapította meg, hogy az elbeszélő egy szobában van, valamilyen probléma utáni szituációban, mozdulatlan, szédül, mások is vannak körülötte, és múltbeli eseményeken gondolkodik.

Összegeztük, mit tudunk meg valóban a leírtakból tér, idő tekintetében, és rámutattunk arra, hogy bizonyos dolgokat ők látnak mögé, vagy egészítik ki későbbi tudásuk miatt.

A szereplőépítkezés vizsgálatakor beszélgettünk arról, hogy milyen viszonyrendszerben helyezkednek el egymáshoz képest: N. Karolina szerint Csikket maga fölé helyezi az elbeszélő, K. Fanni az elbeszélő önbizalomhiányát emelte ki, T. Enikő pedig azt, hogy az elbeszélő folyamatosan összehasonlítja magát a címszereplő Csikkel. Ezt alátámasztandó állóképet kértem minden csapattól, melyben 2 címet kaptak: (1) Maik elbeszélő a széken, (2) Maik és a smasszerek.

Milyen problémák jelennek meg csírájában a regény indításban? Mi marad meg a regényben mindebből? - tettem fel a következő kérdést. A sorrend így alakult: (1) szorongás, (2) nem tud magával mit kezdeni, (3) céltalanság, (4) kilátástalanság, (5) önbizalomhiány, (6) nyerseség (pisi, vér, erőszak, káromkodás).

Majd a problémák mögötti okokat kerestük:

  • 1. szorongás –N. Karolina: elhanyagoltság: szülei nem foglalkoztak vele, de volt pénz, elkényeztetik; Sz. Balázs: családi háttér: anya alkoholista, apa csődbe megy, csalja anyát;. T. Szabolcs: felnőtt világ ismeretlensége félelmet kelt; T. Enikő: szülőkkel való rossz viszony;
  • 2. nem tud magával mit kezdeni – B. Diána: kamaszkor, D. Tamás: nincsenek barátai, I. Dóra: nem tud beilleszkedni, iskolában nincs beceneve, N. Karolina: senkinek érzi magát, T. Enikő: nincs hobbija;
  • 3. céltalanság – I. Dóra: nincs motiváció, F. Tamás: nincsenek barátai, nincs példaképe.
  • 4. kilátástalanság: és még M. Daniella: családi mintái, I. Dóra: sikerélmény hiánya, nem értékelik.
  • 5. önbizalomhiány – T. Enikő: Tatjana elutasítja, magasugró, de nem értékelik, népszerűtlenség, szülei sem értékelik, nem tudja mit várjon az élettől.
  • 6. nyerseség (pisi, vér, erőszak, káromkodás) – I. Dóra: kiábrándult, dacos, kamaszkor, senkivel nem beszél, szociális kapcsolatok hiánya, M. Daniella: egyke, szeretet és érzelmek hiánya.

Ezt követően a trauma fogalmát jártuk körül. Megegyeztek abban, hogy valamilyen megrázkódtatásról van szó, mely hosszútávon kihatással van az emberre. Érvelési gyakorlatként mondtak állításokat, illetve egészítették ki egymás mondatait:

N. Karolina szerint következmény lehet halál vagy betegség, baleset, erőszaktétel, megverés, de lehet lelki és fizikai is. Kérdeztem, hogyan súlyoznák, van-e, amelyik súlyosabb. K. Fanni szerint nem lehet szétválasztani, de a lelki súlyosabb, mint a szakítás, halál, megcsalás. M. Daniella szerint a fizikai jön először, aztán a lelki, mely sokkal hosszabban tart. B. Diána kiegészítette az örökbefogadás titkával, mely szintén lehet trauma.

A szereplők neveinek előfordulásait korábban kigyűjtöttem, és minden csoport kapott hármat, hármat, melyet elemezniük kellett közösen. Az elemzések pontos képet rajzoltak a szereplőről: kiemelték a bizonytalanságot, a Psycho becenév egyértelműen a „nem normális” jellegére utal, vagyis újabb lefokozás, a Csikk gúnynév, amely rasszista felhangokat tartalmaz (olyan mint az oroszokat „leivánozni”) szintén sztereotípiaként értelmezhető.

A mű második felében megjelenő gróf Lada már egy minőségi változás, magasabb szint jele. A hegytetőn fába vésett monogramok az utazás csúcspontjaként valami sokkal többre mutatnak rá: a három szereplő között valódi mély kapcsolat jön létre. Kellemesen csalódnak a többi emberben, és a halottak monogramja, mely azonos az övéikkel elgondolkodtatja őket saját életük múlandóságáról.

Házi feladatként a saját beceneveiket kellett összegyűjteni és elemezni a Facebook osztálycsoportban, mely derűs perceket okozott mindannyiunknak.

Részletek a házi feladatból

„Peti – távolabbi ismerősök, a családomból a legtöbben, valamint néhány barátom hív így engem
Petikém – nagyszüleim
Lipót – haverok, barátok, ha jól emlékszem, akkor Esso kolléga hívott engem így először, a vezetéknevem német jelentésére hivatkozva
Lipa – a Lipótból, és egy online játék egyik játékosának nevéből jött össze, Szabi használja leginkább
Főnök – egy matektáboros spanom hív engem így
Pornóbáró – egyesek ezen a néven szólongatnak néha engem, mert jobb vagyok náluk matekból (a névnek nincs különösebb valóságalapja)
Tiberius – Sz tanárnő adta latinórára
Tyutyu –alsós tesitanárom hívott így, ötletem sincs, hogy miért”

„Tibi: Lényegében mindenki így szólít.
Tibci: Hozé, Kardos és pár ember szokta használni.
Tibó: Marci és Szabi szokta mondani néha (a szabi -> szabó séma alapján?)
Tibba: Davi/Raoul hív így ritkán.
n00b geci: Marci által használt gyakori megszólítás a Dota2 játékteljesítményem miatt. (Ezért ezen a neven Járvással osztozom)
Ezen kívül meg vagyok róla győződve, hogy Raoul a hátam mögött Királynak hív.”

„Bogyó: Vili hív így, mert összegömbölyödve alszom.
Mikkamakka: apukám hívott így kiskoromban, mert nagyon szerettem A négyszögletű kerekerdő c. mesét.
Lajos: az óvónéni hívott így, mert nagyon szerettem a fent említett mesét és a név Szörnyeteg Lajosra utal, mert néha rosszalkodtam.
Szörnyella: a nagynéném hívott így, és nagyon utáltam mindkettőt...
Dodó: Zsuzsanna Mészárostól kaptam, mert ő mindenkit szeret becézni. Tanárnő is hívott így.
Hagyma: úgyszintén Zsuzsi. Volt egy idő, amikor a fejem tetejére felfogva hordtam a hajamat.
KIIISLÁNYOOOM! : na anyukám hív így mikor mérges rám.”

„Marci : legtöbbször így hívnak az emberek
Marcika : a nevem egyik becézése , így is gyakran megszólítanak
Marcello : Édesapám szokott így megszólítani
Királyfi : Édesanyám hív így, mert ennyire király vagyok
Majszi : A húgom hív így, mert régen nem tudta kimondani a R betűt, és ez a név rajtam maradt
Felség : Raoul hív így , érthető okok miatt”

„Alapvetően azt szeretem ha Vivinek hívnak.
Vi-nek hívnak, akik úgy döntöttek így egyszerűbb. Illetve a tanárok egy része, mivel van egy másik Vi nevű lány a suliban És ő pedig jobban szereti ha Vi-nek hívják. Gondolom, így egyszerűbb. És Vietnámban mindenki Vi-nek hív.
Vivike- Általában Dóri hív így, mivel ő Dórika volt sok ideig, én pedig Vivike lettem, amúgy meg szerintem aranyos becenév.
Cunami, Bilbó, Bo-Drága Zsuzsi:)) hogy miért kaptam azt nem tudom. De azt hiszem, a Cunamit azért kaptam, mert régebben volt egy tollam, amin a Vivien név elemzése volt rajta (Vivien-Vidám tavaszi szellő ami káoszt teremt maga körül) - majdnem Cunami....
Cica- Dana hív így, mert nagyon cicás vagyok
Vivien kisasszony- Csapody tanárúr hív így, mert nem tudja kimondani a nevem és a Vivi túl egyszerű és nem lehet humort csempészni bele…”

„mindenki Bálintnak hív, aki pedig nem...
Tárnoki: utálom, ha a vezetéknevemen hívnak, 10.-ig sokan hívtak így, ma már inkább Bálintozik mindenki szerencsére
Öregúr: így hívott az alsós osztályfőnököm, mert mindig nagyon... megfontolt voltam :D
Velöntájn doktor: Édesanyám egyik kollégája hív így, bár öteletem sincs, miért
Bálint gazda: a háziorvos szokott így hívni, nem tudom honnan ez a nagy baráti viszony, nem beszélünk túl sokat, de ő tudja…
Tinti: a nővéremtől kaptam, mondanom se kell, mennyire imádom ezt a nevet...
Rega: az online világban ilyen néven rémítgettem az embereket hajdanán. ma már kevésbé :( ”

2013. január 29.

A becenevekre való reflektálással folytattuk az órát, M. Daniella azzal kezdte, azok becéznek, akik közelebb állnak hozzánk, B. Diána szerint viselkedési módot is mintáz.

A mai alkalommal a szülőket, vagyis Maik legközelebbi hozzátartozóit vizsgáltuk meg. Az alkoholista anyukát és a szeretővel nemrég elutazott apukát.

Miért lehet alkoholista az anya, illetve ez milyen hatással van Maikra?
Az apa megcsalja anyát, ennek mi lehet az oka, és mi a következménye?

R. Raoul szerint az ok lehet az, hogy tudja, hogy megcsalja a férje, vagy csak nem úgy alakult az élete, ahogy gondolta, vagy nem tudja Maikot kontrollálni, és így egy ördögi kör alakul ki. L. Peti egyszerűen a függéssel magyarázta, vagy mert valamilyen unaloműző elfoglaltságot keres, hiszen ne felejtsük, hogy egy újgazdag családról van szó, ahol a feleségnek nincs munkája. Maik emiatt magára lesz utalva, és anyakomplexusossá válhat, nincs megfelelő nőképe, mindez erősíti bizonytalanságát és az önelfogadás hiányát.. Sz. Balázs arra jutott, hogy a megcsalás lehetett a háttérben, a csalódás, szeretethiány, kötődés hiánya, melynek következménye az elidegenedés és a kötődés hiánya lehet.

Konklúzióként megkértem az eddig kevésbé felszólaló diákokat, gondolják végig, milyen fogalmak kerülnek elő, melyekre érdemes figyelniük majd a saját életükben. Ezek lettek: rendezett, egymásra figyelő családtagokból álló közeg, a szeretet és a kötődés fontossága, a biztonságérzet kialakításának fontossága, az unalom problematikussága, illetve a férfi, női szerepekre való figyelem.

Kértem, írjanak olyan szülői mondatokat, melyek motiválnak, s olyanokat amelyek épp az ellenkező hatást érik el náluk (ezeket tartalmazza a következő táblázat).


Motiváló mondatok „utálom” mondat
1. csoport Lesz ez még jobb is! (bizalom)
Hát…. jó.
Hát….. jó.
Szakmát is tanulhatsz. (ítélkezés, érzelmi zsarolás)
Ha kukás leszel is büszke leszek rád.
Magadnak tanulsz.
Csináld, ahogy akarod!
2. csoport Majd kijavítod!
Legközelebb jobb lesz!
Hmm, valamit nem tudtál!
Magadnak tanulsz, nem a tanárnak!
Nem tragédia!
Nem baj, azért, hazajöhetsz! (megbocsátás, biztonságérzet)
Nem is tudsz németül!
Kettessel mész át az érettségin!
Nem érdekel, a többieknek hogy sikerül!
Nem fpgnak felvenni az egyetmre!
Lehetne jobb is!
Te tudod, hogy.. megtettél-e mindent!
És az x., y.-nak hanyas lett…
Itt az ADU: nem muszáj idejárni!
3. csoport Ettől még nem dől össze a világ!
Több is veszett Mohácsnál!
Lesz ez még így se!
Majd kijavítod!
Te sokkal többre képes!
Ne más jegyeivel foglalkozzál!
Bezzeg a többiek!
Tiszta szégyen, amit csinálsz! (lenézés)
Nem nekünk tanulsz, hanem magadnak!
Mehetsz kisegítőbe, ha így folytatod!
Nincs gépezés, amíg ki nem javítod!
A falitükörbe, ha belenézel, szarvad nő!
4. csoport
Ennél te többre is képes vagy!
Nem érdekelnek a többiek!
Ha más meg tudja csinálni, te miért nem!
Biztos vagy te ebben?

2013. január 31.

A mondatok elemzése következett, azaz annak a feltárása, hogy milyen víziók élnek bennük ezekkel kapcsolatban. Megkapták cédulán egy másik csoport mondatait, és ahhoz kellett a kiscsoportokban mögöttes tartalmat felírniuk. Improvizációs gyakorlatot találtam ki ezekhez a mondatokhoz: az első állóképben anya alkoholizmusa előtti állóképet kellett mutatniuk (mi az a családi konfliktus, ami miatt inni fog), a másodikban pedig ennek következményét megmutatniuk.

M. Zsuzsa megemlítette, hogy egy szülőnek ismernie kell gyermeke korlátait, mire a következőkben erre a négy kérdésre kellett önállóan választ adniuk: (1) mit tudnak rólam a szüleim (2) mit nem tudnak rólam (3) amit nem tudnak, az hogyan és miért okozhat csalódást (4) hogyan lehet ez mégis érték.

Néhány példa

K. Fanniról az édesapja többet tud, az anyukája csak a felszínt látja, többet is veszekednek, a barátokat ismerik, de azt nem, hogy már kipróbálta a cigit. A részegséggel csalódást okozna, ha ezt mégis elmondaná, akkor az őszinteség jelenne meg mint érték. Kértem, adjon jó tanácsot a későbbi önmagának gyereknevelésre: „Ne tiltsam, mert annál inkább csinálja majd!”

Mások olyanokat mondtak, hogy hiába tervezünk jó viszonyt, úgysem lesz olyan. Felmerült az is, hogy a tiltás érték is lehet. De a hosszas beszélgetés után kiderült a diákok rájöttek, hogy mindez a félelmen alapul, illetve hogy a kiskamaszként kapott büntetések következményeként most már inkább el merik engedni őket bárhová, nagyobb a bizalom irántuk.

Rengeteg személyes példa, kérdés merült fel, a diákok egyre nyíltabbak lettek, olykor dühösen, olykor egymás szavába vágva mondták a példákat.

Házi feladatként kértem, írják meg a Facebookra a rossznak titulált diák anyukájának naplóbejegyzését. Íme:

„A gyerekem már megint alaposan felidegesített. Direkt megkérdeztem, hogy tanult-e a dolgozatra, és azt válaszolta, hogy igen. Ennek ellenére másnap akkora egyest írt, mint a ház. És ez nem az első eset. Most akkor nem bízhatok meg benne? A saját gyerekemben? Vagy csak nem vesz engem komolyan? Valami büntetés biztosan jobb belátásra bírná a tanulással, meg a felelőtlen füllentgetéseivel kapcsolatban is. De semmiképp se szeretném, hogy elrontsam a kapcsolatomat vele” (L. Péter)

„Én egyszerűen nem értem ezt a gyereket! Teljesen megváltozott. És nem pozitív irányban... Leszarja az iskolát. Esküszöm, ennyi 1-ese még egyik évben sem volt. Hihetetlen! És azt mondja mentségként az énekkarra, hogy az ének nem egy tantárgy. Lehet, hogy neki nem fontos (bár évekig zenélt), de azért ennyire nem kéne félvállról venni ezt a tantárgyat! Most is elmondtam, hogy ez így nem mehet tovább. A legutóbbi énekegyesnél is elmondtam. De úgy tűnik, amit mondok neki, olyan, mint a falra hányt borsó...” (M. Daniella)

2013. február 7.

Kértem, hogy készítsék el a családfájukat, és következő órán úgy kellett ezt bemutatniuk, hogy összefüggéseket, tanulságokat kerestek benne önmaguk számára. Ismétlődéseket, szabályosságokat, fontos történeteket hallottunk, nagyon megrendítő volt.

Részlet H. Tamás naplójából: „A pénteki órán és a csütörtöki óra nagy részében az egyes emberek felolvasták a családfáikat. Eleinte mindenki azt hitte, hogy unalmas lesz, de miután elkezdtük, mindenki csöndbe maradt, és hallgatta az olvasót. Nagyon jó óra volt, mert nagyon sok új információkat tudtunk meg azokról az emberekről, akik felolvasták a családfájukat.”

Zárásképpen (mindkét osztálytól) három feladatot kértem:

  • egy érvelő szöveg sztereotípiák témakörben, vagy a regény egy szabadon választott szereplőjét idézetekkel alátámasztva bemutatni.
  • egy identitás témában írt szabad fogalmazás: Mi tesz engem azzá, aki vagyok?
  • videó vagy PPT készítése az identitás témakörben.

1A projekt során Wolfgang Herrndorf: Csikk című regényének feldolgozására került sor (Scolar, 2012).

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.06.
Gyarmathy Éva: A lehetőségek és megoldások ideje
Ha majd egyszer, reméljük hamarosan, újraindulhat az élet Magyarországon, jó lenne, ha az újraindulás új indulás és nem a régi megoldások folytatása lenne. Nagyon sokan megértették itthon...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Tankönyvhelyzet és alternatív tankönyvjegyzék
Elkezdődött a tankönyvrendelés, megjelent a tankönyvjegyzék. A zömében állami kiadású tankönyvek között még nincsenek a NAT2020-hoz igazodók – azokat látatlanban kell megrendelni....
(Forrás: CKP)
--
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek