OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. június 19.
» Hozzászólások (1)

Műveltség és tudásépítés a digitális korban

Május 25-én negyedik alkalommal került sor a digitális pedagógia gyakorlatával foglalkozó szakmai tanácskozásra, hiszen már két digitális nemzedék és két digitális pedagógus konferenciát tudhatunk magunk mögött. Mindegyik esetben szerepelt a programban egy-egy kerekasztal beszélgetés is. Elhangzott ezek keretében számos izgalmas kérdés, felvetődtek lényeges problémák, remélhetőleg akadtak olyanok a hallgatók, illetve nézők között, akik ezeket tovább is gondolták.

Utólag rendre megállapítottuk, hogy ez a forma nem a legideálisabb, hiszen az az asztal nem is kerek, a résztvevőknek nincs elég idejük arra, hogy a másik szavaira érdemben reflektáljanak, nehezen lehet túljutni a párhuzamos monológokon, amelyeknek a téma ugyan ad némi keretet, de nehezen áll össze belőle egy mindenki által jól követhető és a tanulságok levonására ösztönző gondolati ív.

A legutóbbi beszélgetés idejére talán a két éve zajló együttgondolkodás eredményeképpen mintha mégis kirajzolódna egy átmeneti összegzés lehetősége. Mivel nem szeretnénk, hogy az ott elhangzott értékes gondolatok feledésbe merüljenek, sőt abban reménykedünk, hogy a beszélgetés egy virtuális szakmai diskurzus vitaindítójává válhat, a szöveget írásban is közre adjuk. A videófelvétel is rendelkezésre áll ugyan, de az írott szöveg felett jobban el lehet töprengeni.

Erre a lépésre az is inspirál bennünket, hogy a beszélgetésről már megjelentek a neten kritikai észrevételek, amelyekre érdemes lenne reflektálni. A hálózati tanulás blog szerzője az elhangzottak alapján a „gatyamadzag” felkötésére biztatja a „digitális” pedagógusokat, Ollé János blogján pedig egy öt részből álló részletes értékelés olvasható a beszélgetésről „Digitális pedagógusok akadályversenye” címmel.

A beszélgetés szövegét 3 részben közöljük.

A beszélgetés résztvevői

Bácsi János, a Szegedi Egyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolájának igazgatója, végzettségét tekintve magyar - általános és alkalmazott nyelvész szakos. Az ingyenesen letölthető Beszédmester című szoftver egyik fejlesztője. Ez a program rendkívül sokat segít az olvasási zavarokkal küszködő gyerekeknek, és jelentősen megkönnyíti a logopédus és a tanító munkáját.

Gergelyi Katalin, a váci Boronkaí György Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium magyartanára. A tavalyi digitális nemzedék konferencia egyik szekciójában tartott előadást Ki veti rá a a(világ)hálóját? címmel. Interaktív irodalomkönyvével a tavalyi Pil fórum egyik díjazottja, és nyert a tavalyi Digitális pedagógus konferencia pályázatán is.

Gyarmathy Éva, az MTA Pszichológiai Intézetének tudományos főmunkatársa, több egyetem oktatója. Digitális tanácskozásaink állandó szereplője előadóként és szekcióvezetőként. Nagyon büszke a tanítványaira, akik közül többen díjat is nyertek a Digitális pedagógus konferencián. A Ki van kulturális lemaradásban? című írásában megfogalmazott gondolatok nagy szerepet játszottak abban, hogy ez a tanácskozássorozat elindult.

Knausz Imre, történelem szakos tanár, egyetemi oktató, a Miskolci Egyetem Tanárképző Központjának (volt) igazgatója, a Taní-tani internetes portál főszerkesztője. Az előző Digitális pedagógus konferencián nagy érdeklődést váltott ki a Hálóba gabalyodva című előadása. A Valóságvesztés és műveltséghiány című cikkében számos olyan kérdést felvetett, amelyik e beszélgetés során is szóba került.

Moderátor: Szivák Judit, egyetemi docens, ELTE, PPK

1. Milyen tudást közvetítsen a pedagógus?

Az első kérdés, amivel érdemes foglalkozni, a műveltségképhez és műveltségtartalomhoz kapcsolódik. Felkészülésként elővettem a Műveltségkép az ezredfordulón című kötetet, ami a 80-as években készült, és amiben egy egészen fantasztikus iskolaképet rajzoltak meg, ahol nincsenek tantárgyak, ahol az ismeretközvetítés hagyományos módjai egyáltalán nincsenek már jelen.

Ezzel kapcsolatban érdekes azt újragondolni, hogy vajon beszélhetünk-e egy merőben új műveltségképről, egy egészen új műveltségtartalomról.

És a másik kérdés, ami ehhez kapcsolódik. Egy most 6 éves kisfiú, legyen Peti, aki most szeptemberben iskolába megy, – jó esetben –2031-ben kap diplomát, és áll munkába. Vajon belegondoltunk-e ebbe, belegondolt-e ebbe az a tanító néni, hogy olyasmire kell felkészítenie Petit, ami 2031-ben válik majd hasznossá. Ehhez kapcsolható az a kérdés, hogy milyen tudást közvetítsen a pedagógus egy olyan világban, amiben egyetlen biztos dolog van: a bizonytalanság.

Kezdhetjük ezzel?

Knausz Imre

Elkezdem, mert nagyon izgalmas a kérdés. Az hiszem, én leszek itt a konzervatív álláspont képviselője. Azt a mániámat szeretném bevezetőül megfogalmazni, hogy a műveltségnek, a műveltségtartalomnak van szerintem egy bizonyos stabilitása, ez az, ami a lényegét adja. Egyrészt borzasztó fontosnak tartom, hogy megmaradjon az, amit hagyományos műveltségnek nevezünk nem egyszerűen egy szűk réteg privilégiumaként, hanem széles körben. Másfelől iszonyú nagy a veszély, hogy nem marad meg. Ez a korszak, ez posztmodern világ, amelyben élünk, felfalja azt, amit hagyományos műveltségnek nevezünk.

Csak röviden szeretnék utalni arra, hogy miért tartom ezt borzasztó fontosnak. Két oldalt emelnék ki ezzel kapcsolatban. A hagyományos műveltség alapvetően egy kollektív emlékezet, és az a közösség, vagy azok az emberek, akik elvesztik ezt az emlékezetüket, rettenetes mértékben lesznek kiszolgáltatottak mindenféle manipulatív hatalomnak. Ezt gyakorlatilag látjuk is magunk körül, a környezetünkben. Másfelől pedig széthullik a közösség, ha nincsen meg az a közös tudás, az a közös nyelv, ami összetartaná.

Igazából tehát egy veszélyt szeretnék megfogalmazni, és az iskolának – véleményem szerint – erre kellene, reagálnia.

Bácsi János

Ezzel azonnal vitába is szállnék. A közös világtudás, amit nagyon sokféle módon megfogalmaztak, úgy gondolom, hogy megvolt, megvan, és meglesz, csak mindig máshová pakoljuk. Az evolúciós pszichológiával foglalkozó kutatók jó 30 évvel ezelőtt megjósolták, hogy egyszerűen ki fogjuk nőni a tudástárakat. Kezdetben semmi egyéb, csak az agyunk állt rendelkezésre, csak az volt a tudás, amit ebben tárolni lehetett. Utána megtanultuk az írást, és belepakoltuk azt a tudást, ami a fejünkbe már nem fért, a hagyományos külső tároló rendszerekbe, ezek lettek a könyvek. Ezzel nagyon sokáig ki voltunk békülve, bár már akkor is ment a pedagógiában a vita, hogy mi az igazi tudás, amit meg tudunk tanulni, vagy ami benne van a könyvekben. Ez a vita mind a mai napig tart.

A vita fokozódott, amikor a személyi számítógépek terjedésével a világtudás nagy része átkerült a személyi számítógépekbe. Azon tényleg érdemes vitatkozni, hogy ebből mennyi a kollektív tudás. És ma már rá tudunk csatlakozni a világhálóra! Míg a korábbi embereknek az volt a bajuk, hogy hosszú idő alatt jutottak kevés tudáshoz, a mai embereknek az a bajuk, hogy nagyon rövid idő alatt borzasztó sok információhoz jutnak. Ennek a feldolgozása, az ezzel való manipulálás megtanítása lenne a modern pedagógia egyik legfontosabb feladata. Azt kell megtanítani a gyereknek, hogy mind a négy tudástárral tudjon optimálisan bánni, mindig ahhoz nyúlni, ami a leghatásosabb.

Gyarmathy Éva

Eljött az ideje, hogy megkülönböztessük a tudást és a műveltséget. A műveltség szó (eredetileg culture) a magyar fordításban is a földművelést jelenti. Egy ideig ez megoldható volt olyan eszközökkel, amelyek utána folyamatosan rendelkezésre álltak, Ez ma már nem oldható meg. A műveltség azt jelenti, hogy gyerekek agya készen álljon a használatra: arra, hogy olyan fejlettséget érjen el, amivel azután majd megfelelő szinten tud gondolkodni.

Mi a műveltség eszköze? Az írásbeliség kultúrája számára az ötezer kötetes könyvtár volt a művelődés eszköze. Az írásbeliség előtt mi volt műveltség eszköze, mit tudtak? A sport, a mindenféle mozgás a művészet és a stratégiai játékok művelték ki az agyat. Ehhez jött a tudás. Amíg nem volt annyi tudás, addig a tudást használtuk a művelésre.

Állandó csúszásban vagyunk, hogy mi az eszköz, és mi a cél. A tudás elsajátítása a cél, a tananyag a cél, vagy pedig a tudás csak egy eszköz? Ahogy most már látjuk mind a művészet, mind a mozgás, mind a stratégiai játékok, de a könyvek maguk is eszközök voltak, amelyek késszé tesznek a tudás használatára. A tananyag is tulajdonképpen arra való lenne, hogy a gyerekeknek mint eszközt adjuk oda, hogy a gondolkodásuk fejlődjön.

A matematikát nem azért tanuljuk, mert a Thalesz tételre szükségünk lesz, nem tudom ki, mikor használt utoljára Thalesz tételt. Az egy tudás, de amit a megtanulása jelent, az az agy művelése. Most, amikor ilyen iszonyú mennyiségű tudás halmozódott fel, akkor tisztázni kell a fogalmakat. A műveltségre hatalmas szükség van, az iskolának a műveltség felépítése továbbra is feladata.

Gergelyi Katalin

Évával sok mindenben egyetértek, Imre szavaira szeretnék reagálni: veszélyben van a hagyományos műveltség, a műveltség áthagyományozása. Ez így van, de ezt tudomásul kell vennünk. Az iskola, ha a hagyomány átadására koncentrál, helyesen teszi, de sokkal fontosabb volna, ha az átadás módjára koncentrálna.

A műveltség elérhető, ma nem csak és nem is első sorban az iskolából szerzik a tudásukat a diákok. Az iskola elsődleges feladata, hogy közös hangot találjon a felnövekvő generációval.

A veszély azért is áll fenn, mert a gyerekek nem műveltebbek, de nem is kevésbé műveltek, mint voltak ezelőtt jó pár évvel. A nálam idősebb generáció sem művelt, ha az országos átlagot nézünk. Nem gondolom, hogy eddig sikeres lett volna a tudás, a kollektív tudás átadása. Az új generációnak viszont van egy csomó eszköze, amivel akár sikeresebb lehet. A veszély fennáll, de a legnagyobb veszély, ha megmaradunk a hagyományos tudás-átadás igénye mellett, és nem vesszük figyelembe, hogy ma már evvel egészen mást kell kezdeni.

Bácsi János

Abban látok még nagy problémát, hogy nem tudjuk tisztázni még a pedagógiában sem, hogy mit értünk tudás alatt. A genetikailag kódolva velünk született tudást, amit csak szolid határok között fejleszthetünk? Vagy azt az általános tudásképet, ami minden létező környezeti hatására kialakul? Vagy azt, amit az iskolai tantárgyak kapcsán megpróbálnak nekünk megtanítani? A tudás ennek a három tudástípusnak az összessége. Árnyaljuk ezt tovább! Milyen tudást akarunk? Deklaratív tudást, tehát elméleti tudást, ami szabálytudást jelent? Vagy a procedurális tudást, a miként tudást, hogy valamit meg tudjak csinálni? Ennek az arányaival van óriási probléma. A deklaratív tudásban a magyar gyerekek változatlanul a világelsők között lennének, ha mérnének ilyet, csakhogy ma nem erre van szükség.

De nem csak a mikéntben kellene váltani, hogy hogyan adjuk át, hanem abban is, hogy mit adjunk át. Ha létezik tényleg olyan, hogy kompetenciaalapú oktatás, annak a valós életről kellene szólnia minden pillanatában.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

hem | 2014. április 16.
Nézd meg a Street-fighting Math-ot az edx-en. Na, azt tényleg tanítani kéne. Valamint bevonni a saját fejlődésének figyelésébe. Lásd gamification. Jól hallottad.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.12.
A gyerekeinknek is jobb lenne, ha mi szülők nem állnánk ilyen csehül pénzügyi tudatosságban
Legyen szó hazai vagy külföldi tanulmányokról, az önálló életkezdésről, mindez szülőnek, gyereknek egyaránt komoly anyagi terhet jelenthet. A „kirepülés” izgalmas, kihívásokkal teli...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.11.
Deviszont – kritikai pedagógia a külvárosban
A Deviszont Közösségi Tér egy Budapest külvárosában működő oktatási program, amit társadalomtudósok, szociális munkások, filozófusok és pedagógusok hoztak létre szakképzésben tanul...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.11.
Egyre több támogatást kapnak a családok az iskolakezdéshez
Elsőtől kilencedik évfolyamig ingyenes tankönyvet kapnak a diákok, ami gyerekenként 10-12 ezer forint megtakarítást jelent. A szeptemberi családtámogatásokat is korábban, augusztus végén...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.08.11.
Szigorúan keresztény életvitelű takarítónőt keresnek egy szombathelyi iskolába
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság is érdekesnek találhatja azt az álláshirdetést, amit a Sugó-parti Közéleti portál nevű Facebook-oldal talált és osztott meg. Az újságban közzétett hirdet...
(Forrás: népszava)
--
2019.08.11.
A szülők szerint nem tiszta a magántanulókra vonatkozó új szabályozás
Szeptembertől az Oktatási Hivatal szakemberei döntik majd el, hogy ki lehet magántanuló. Az InfoRádiónak nyilatkozó Alapítványi és Magániskolák Egyesületének tagozatvezetője emlékeztetett...
(Forrás: infostart)
--
2019.08.11.
Nem érettségiztethet jövőre a Szinyei Merse Pál Gimnázium, leváltották az igazgatót
Leváltották az igazgatóját, és nem érettségiztethet a következő, 2019/2020-as tanévben a Szinyei Merse Pál Gimnázium az idei érettségi körül kialakult problémák miatt. Ezt a leváltott...
(Forrás: index)
--
2019.08.11.
A három hazai tanár, aki miatt tényleg jó iskolába járni
A Dívány.hu és a Lidl idén harmadik alkalommal hirdette meg Az Év Szupertanára versenyt, melyben olyan tanárok jelentkezését vártuk, akik kreatív és egyedi módszereikkel igyekeznek színt...
(Forrás: index)
--
2019.08.09.
Kiderült, milyen szerződés alapján ír bele a NAT-ba havi 480 ezerért Takaró Mihály
Most Mesterházy Attila MSZP-s képviselő kérdéseire válaszolva Rétvári Bence államtitkár közölte, hogy a Hajnal Gabriella vezette, közel ötven szakértőből álló kerettantervi munkabizotts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.09.
Uzsora - Elszabadul a pokol
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója ismeri a helyzetet. Az alapítvány 27 településen dolgozik. A leglényegesebb tapasztalata az, hogy az állam nincs jelen a problémás terü...
(Forrás: KLubrádió)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek