OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. június 19.
» Hozzászólások (1)

Műveltség és tudásépítés a digitális korban

Május 25-én negyedik alkalommal került sor a digitális pedagógia gyakorlatával foglalkozó szakmai tanácskozásra, hiszen már két digitális nemzedék és két digitális pedagógus konferenciát tudhatunk magunk mögött. Mindegyik esetben szerepelt a programban egy-egy kerekasztal beszélgetés is. Elhangzott ezek keretében számos izgalmas kérdés, felvetődtek lényeges problémák, remélhetőleg akadtak olyanok a hallgatók, illetve nézők között, akik ezeket tovább is gondolták.

Utólag rendre megállapítottuk, hogy ez a forma nem a legideálisabb, hiszen az az asztal nem is kerek, a résztvevőknek nincs elég idejük arra, hogy a másik szavaira érdemben reflektáljanak, nehezen lehet túljutni a párhuzamos monológokon, amelyeknek a téma ugyan ad némi keretet, de nehezen áll össze belőle egy mindenki által jól követhető és a tanulságok levonására ösztönző gondolati ív.

A legutóbbi beszélgetés idejére talán a két éve zajló együttgondolkodás eredményeképpen mintha mégis kirajzolódna egy átmeneti összegzés lehetősége. Mivel nem szeretnénk, hogy az ott elhangzott értékes gondolatok feledésbe merüljenek, sőt abban reménykedünk, hogy a beszélgetés egy virtuális szakmai diskurzus vitaindítójává válhat, a szöveget írásban is közre adjuk. A videófelvétel is rendelkezésre áll ugyan, de az írott szöveg felett jobban el lehet töprengeni.

Erre a lépésre az is inspirál bennünket, hogy a beszélgetésről már megjelentek a neten kritikai észrevételek, amelyekre érdemes lenne reflektálni. A hálózati tanulás blog szerzője az elhangzottak alapján a „gatyamadzag” felkötésére biztatja a „digitális” pedagógusokat, Ollé János blogján pedig egy öt részből álló részletes értékelés olvasható a beszélgetésről „Digitális pedagógusok akadályversenye” címmel.

A beszélgetés szövegét 3 részben közöljük.

A beszélgetés résztvevői

Bácsi János, a Szegedi Egyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolájának igazgatója, végzettségét tekintve magyar - általános és alkalmazott nyelvész szakos. Az ingyenesen letölthető Beszédmester című szoftver egyik fejlesztője. Ez a program rendkívül sokat segít az olvasási zavarokkal küszködő gyerekeknek, és jelentősen megkönnyíti a logopédus és a tanító munkáját.

Gergelyi Katalin, a váci Boronkaí György Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium magyartanára. A tavalyi digitális nemzedék konferencia egyik szekciójában tartott előadást Ki veti rá a a(világ)hálóját? címmel. Interaktív irodalomkönyvével a tavalyi Pil fórum egyik díjazottja, és nyert a tavalyi Digitális pedagógus konferencia pályázatán is.

Gyarmathy Éva, az MTA Pszichológiai Intézetének tudományos főmunkatársa, több egyetem oktatója. Digitális tanácskozásaink állandó szereplője előadóként és szekcióvezetőként. Nagyon büszke a tanítványaira, akik közül többen díjat is nyertek a Digitális pedagógus konferencián. A Ki van kulturális lemaradásban? című írásában megfogalmazott gondolatok nagy szerepet játszottak abban, hogy ez a tanácskozássorozat elindult.

Knausz Imre, történelem szakos tanár, egyetemi oktató, a Miskolci Egyetem Tanárképző Központjának (volt) igazgatója, a Taní-tani internetes portál főszerkesztője. Az előző Digitális pedagógus konferencián nagy érdeklődést váltott ki a Hálóba gabalyodva című előadása. A Valóságvesztés és műveltséghiány című cikkében számos olyan kérdést felvetett, amelyik e beszélgetés során is szóba került.

Moderátor: Szivák Judit, egyetemi docens, ELTE, PPK

1. Milyen tudást közvetítsen a pedagógus?

Az első kérdés, amivel érdemes foglalkozni, a műveltségképhez és műveltségtartalomhoz kapcsolódik. Felkészülésként elővettem a Műveltségkép az ezredfordulón című kötetet, ami a 80-as években készült, és amiben egy egészen fantasztikus iskolaképet rajzoltak meg, ahol nincsenek tantárgyak, ahol az ismeretközvetítés hagyományos módjai egyáltalán nincsenek már jelen.

Ezzel kapcsolatban érdekes azt újragondolni, hogy vajon beszélhetünk-e egy merőben új műveltségképről, egy egészen új műveltségtartalomról.

És a másik kérdés, ami ehhez kapcsolódik. Egy most 6 éves kisfiú, legyen Peti, aki most szeptemberben iskolába megy, – jó esetben –2031-ben kap diplomát, és áll munkába. Vajon belegondoltunk-e ebbe, belegondolt-e ebbe az a tanító néni, hogy olyasmire kell felkészítenie Petit, ami 2031-ben válik majd hasznossá. Ehhez kapcsolható az a kérdés, hogy milyen tudást közvetítsen a pedagógus egy olyan világban, amiben egyetlen biztos dolog van: a bizonytalanság.

Kezdhetjük ezzel?

Knausz Imre

Elkezdem, mert nagyon izgalmas a kérdés. Az hiszem, én leszek itt a konzervatív álláspont képviselője. Azt a mániámat szeretném bevezetőül megfogalmazni, hogy a műveltségnek, a műveltségtartalomnak van szerintem egy bizonyos stabilitása, ez az, ami a lényegét adja. Egyrészt borzasztó fontosnak tartom, hogy megmaradjon az, amit hagyományos műveltségnek nevezünk nem egyszerűen egy szűk réteg privilégiumaként, hanem széles körben. Másfelől iszonyú nagy a veszély, hogy nem marad meg. Ez a korszak, ez posztmodern világ, amelyben élünk, felfalja azt, amit hagyományos műveltségnek nevezünk.

Csak röviden szeretnék utalni arra, hogy miért tartom ezt borzasztó fontosnak. Két oldalt emelnék ki ezzel kapcsolatban. A hagyományos műveltség alapvetően egy kollektív emlékezet, és az a közösség, vagy azok az emberek, akik elvesztik ezt az emlékezetüket, rettenetes mértékben lesznek kiszolgáltatottak mindenféle manipulatív hatalomnak. Ezt gyakorlatilag látjuk is magunk körül, a környezetünkben. Másfelől pedig széthullik a közösség, ha nincsen meg az a közös tudás, az a közös nyelv, ami összetartaná.

Igazából tehát egy veszélyt szeretnék megfogalmazni, és az iskolának – véleményem szerint – erre kellene, reagálnia.

Bácsi János

Ezzel azonnal vitába is szállnék. A közös világtudás, amit nagyon sokféle módon megfogalmaztak, úgy gondolom, hogy megvolt, megvan, és meglesz, csak mindig máshová pakoljuk. Az evolúciós pszichológiával foglalkozó kutatók jó 30 évvel ezelőtt megjósolták, hogy egyszerűen ki fogjuk nőni a tudástárakat. Kezdetben semmi egyéb, csak az agyunk állt rendelkezésre, csak az volt a tudás, amit ebben tárolni lehetett. Utána megtanultuk az írást, és belepakoltuk azt a tudást, ami a fejünkbe már nem fért, a hagyományos külső tároló rendszerekbe, ezek lettek a könyvek. Ezzel nagyon sokáig ki voltunk békülve, bár már akkor is ment a pedagógiában a vita, hogy mi az igazi tudás, amit meg tudunk tanulni, vagy ami benne van a könyvekben. Ez a vita mind a mai napig tart.

A vita fokozódott, amikor a személyi számítógépek terjedésével a világtudás nagy része átkerült a személyi számítógépekbe. Azon tényleg érdemes vitatkozni, hogy ebből mennyi a kollektív tudás. És ma már rá tudunk csatlakozni a világhálóra! Míg a korábbi embereknek az volt a bajuk, hogy hosszú idő alatt jutottak kevés tudáshoz, a mai embereknek az a bajuk, hogy nagyon rövid idő alatt borzasztó sok információhoz jutnak. Ennek a feldolgozása, az ezzel való manipulálás megtanítása lenne a modern pedagógia egyik legfontosabb feladata. Azt kell megtanítani a gyereknek, hogy mind a négy tudástárral tudjon optimálisan bánni, mindig ahhoz nyúlni, ami a leghatásosabb.

Gyarmathy Éva

Eljött az ideje, hogy megkülönböztessük a tudást és a műveltséget. A műveltség szó (eredetileg culture) a magyar fordításban is a földművelést jelenti. Egy ideig ez megoldható volt olyan eszközökkel, amelyek utána folyamatosan rendelkezésre álltak, Ez ma már nem oldható meg. A műveltség azt jelenti, hogy gyerekek agya készen álljon a használatra: arra, hogy olyan fejlettséget érjen el, amivel azután majd megfelelő szinten tud gondolkodni.

Mi a műveltség eszköze? Az írásbeliség kultúrája számára az ötezer kötetes könyvtár volt a művelődés eszköze. Az írásbeliség előtt mi volt műveltség eszköze, mit tudtak? A sport, a mindenféle mozgás a művészet és a stratégiai játékok művelték ki az agyat. Ehhez jött a tudás. Amíg nem volt annyi tudás, addig a tudást használtuk a művelésre.

Állandó csúszásban vagyunk, hogy mi az eszköz, és mi a cél. A tudás elsajátítása a cél, a tananyag a cél, vagy pedig a tudás csak egy eszköz? Ahogy most már látjuk mind a művészet, mind a mozgás, mind a stratégiai játékok, de a könyvek maguk is eszközök voltak, amelyek késszé tesznek a tudás használatára. A tananyag is tulajdonképpen arra való lenne, hogy a gyerekeknek mint eszközt adjuk oda, hogy a gondolkodásuk fejlődjön.

A matematikát nem azért tanuljuk, mert a Thalesz tételre szükségünk lesz, nem tudom ki, mikor használt utoljára Thalesz tételt. Az egy tudás, de amit a megtanulása jelent, az az agy művelése. Most, amikor ilyen iszonyú mennyiségű tudás halmozódott fel, akkor tisztázni kell a fogalmakat. A műveltségre hatalmas szükség van, az iskolának a műveltség felépítése továbbra is feladata.

Gergelyi Katalin

Évával sok mindenben egyetértek, Imre szavaira szeretnék reagálni: veszélyben van a hagyományos műveltség, a műveltség áthagyományozása. Ez így van, de ezt tudomásul kell vennünk. Az iskola, ha a hagyomány átadására koncentrál, helyesen teszi, de sokkal fontosabb volna, ha az átadás módjára koncentrálna.

A műveltség elérhető, ma nem csak és nem is első sorban az iskolából szerzik a tudásukat a diákok. Az iskola elsődleges feladata, hogy közös hangot találjon a felnövekvő generációval.

A veszély azért is áll fenn, mert a gyerekek nem műveltebbek, de nem is kevésbé műveltek, mint voltak ezelőtt jó pár évvel. A nálam idősebb generáció sem művelt, ha az országos átlagot nézünk. Nem gondolom, hogy eddig sikeres lett volna a tudás, a kollektív tudás átadása. Az új generációnak viszont van egy csomó eszköze, amivel akár sikeresebb lehet. A veszély fennáll, de a legnagyobb veszély, ha megmaradunk a hagyományos tudás-átadás igénye mellett, és nem vesszük figyelembe, hogy ma már evvel egészen mást kell kezdeni.

Bácsi János

Abban látok még nagy problémát, hogy nem tudjuk tisztázni még a pedagógiában sem, hogy mit értünk tudás alatt. A genetikailag kódolva velünk született tudást, amit csak szolid határok között fejleszthetünk? Vagy azt az általános tudásképet, ami minden létező környezeti hatására kialakul? Vagy azt, amit az iskolai tantárgyak kapcsán megpróbálnak nekünk megtanítani? A tudás ennek a három tudástípusnak az összessége. Árnyaljuk ezt tovább! Milyen tudást akarunk? Deklaratív tudást, tehát elméleti tudást, ami szabálytudást jelent? Vagy a procedurális tudást, a miként tudást, hogy valamit meg tudjak csinálni? Ennek az arányaival van óriási probléma. A deklaratív tudásban a magyar gyerekek változatlanul a világelsők között lennének, ha mérnének ilyet, csakhogy ma nem erre van szükség.

De nem csak a mikéntben kellene váltani, hogy hogyan adjuk át, hanem abban is, hogy mit adjunk át. Ha létezik tényleg olyan, hogy kompetenciaalapú oktatás, annak a valós életről kellene szólnia minden pillanatában.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

hem | 2014. április 16.
Nézd meg a Street-fighting Math-ot az edx-en. Na, azt tényleg tanítani kéne. Valamint bevonni a saját fejlődésének figyelésébe. Lásd gamification. Jól hallottad.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek