OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. június 22.
» Hozzászólások (2)
Címkék:
         

Műveltség és tudásépítés a digitális korban

2. Az iskola hitelessége

Térjünk vissza a digitális pedagógus témakörhöz, amit pedagógus-dilemmaként szeretnék értelmezni. Vajon mi támogathatja a pedagógust a korábban felvetett kérdés megválaszolásában? Mikor teszem a dolgomat a legjobban annak az érdekében, hogy 2031-ben érvényes, működőképes tudással indulhassanak el a most iskolába lépő gyerekek?

Gyarmathy Éva:

A mai iskolában az előző kultúrák eszközeit is használni kell, miközben kialakítjuk a digitális kor eszközeit. Még nem vagyunk a digitális korban, átmeneti korban vagyunk. Most próbáljuk meg kialakítani azokat az eszközöket, amelyek a digitális kor műveltségét adják majd. A régi eszközöket nem vethetjük el, mert az emberiség fejlődésével együtt járnak azok az egészen pontos idegrendszeri folyamatokat fejlesztő eszközök, amelyeket már korábban végig soroltam: a mozgás, a művészet, a stratégiai játékok, és az írásbeliségnél a könyv, ami most megy kifelé.

De nem maradhat el az a fejlesztés, amit ezek az eszközök biztosítanak. Ezek az eszközök adták mindig is a kultúrát. Most hozzáhozzuk, amit a digitális eszközök adnak, és ez hatalmas lehetőség. De nem hiszem, hogy minden kizárólag a digitális eszközökön múlik . A következő kultúra sokkal inkább egy másféle megközelítésről szól. Lényegében tovább léptünk. Az írásbeliség előtt az észleletek, a vizuális, az auditív és a mozgásos területek vezettek, az írásbeliségnél pedig a nyelvi-logikai, de vajon mi jön most? Tulajdonképpen a személyes. Tehát a társas és az önálló tanulás lesz a jövő útja.

Bácsi János:

Egyetértek. Én sem hiszek abban, hogy a digitális pedagógia az egyetlen létező pedagógia. Hogy most már átléptünk a digitális korba, és mindent meg lehet csinálni számítógéppel. Nem lehet megcsinálni Azt tartom jó pedagógusnak, aki ismeri valaha létezett összes pedagógiát a szavak pedagógiáját, a könyvek, a cselekvés pedagógiáját, a cselekvés, a szemléltetés pedagógiáját, konstruktivista és a kognitív pedagógiát, és eljutunk végre digitálisig.

De mindegyik dögunalommá válik, ha a gyerek 12 éven keresztül, vagy még hosszabb időn keresztül a közoktatás folyamatában csak azzal az egy módszerrel találkozik. A modern pedagógust és az eredményes pedagógust én abban látom, aki az adott osztályában meg tudja határozni azt, hogy egy adott tudásstruktúra átadására ezek közül a pedagógiák közül melyik a legalkalmasabb. Ha a digitális, akkor a digitális, de ha olvasni kell, akkor olvasni, ha beszélgetni, akkor beszélgetni kell, és így tovább.

Egy beszélgetés részletét idézem fel. „Az a nagy probléma, hogy van egy digitális nemzedék, egy Z generáció, gyakorlatilag már itt kopogtatnak a digitális tananyagok és digitális feldolgozási formák, köztük meg van egy bevándorló pedagógus.”

Beszélgessünk a digitális pedagógusról! A tavalyi kerekasztalon felmerült, hogy nincs digitális pedagógus. Egy év távlatából lett-e?

Gyarmathy Éva:

Reméljük, hogy nem. Legalább olyan beszűkülés, ha valaki azt mondja, hogy ő interaktív tábla nélkül meghal, mint ha valaki azt mondja, hogy egyáltalán nem használja. A módszertani sokféleség az, ami most lehetőségként felmerül, és ez megnyitja a tárházát a digitális pedagógusnak.

Azt tapasztaljuk, hogy a tudás iszonyúan szélessé vált, ezt úgysem tudjuk átadni. Ráadásul az elavulás olyan gyors, hogy én elfelejteném azt a szót, hogy elavulás. Nincs olyan, hogy elavul egy tudás, új tudások épülnek rá. Ezek között járni iszonyú izgalmas kaland! Új lehetőségeket lehet kipróbálni, sőt enélkül nem fog működni dolog. Ma pedagógusnak lenni több szempontból is izgalmas kaland. A sokféleség a jövő útja.

Gergelyi Katalin:

A digitális pedagógus elnevezés bennem is negatívan csapódik le, ha azt értem alatta, aki ügyesen kezeli az IKT eszközöket. Ha úgy értelmezem, hogy az a digitális pedagógus, aki a digitális világban érvényeset tud mondani, akkor az pozitív megjelölés is lehet. Akkor esetleg lehetnek digitális pedagógusok: a digitalizáció korszakának pedagógusai.

Nem az eszközkezelés a legfontosabb, az is valamennyire, de azt akár a diákság is elvégzi helyettünk, ha kell. Az a lényeges, hogy a pedagógus segítse a diákot megszerezni a tudását. Tehát más a szerepe. Ha ez nem történik meg, hanem csak átadunk, átadunk és átadunk, akkor az iskola hiteltelenné válik. Ha vissza tudjuk szerezni a hitelességünket, amit csak úgy lehet, hogy tudomásul vesszük a körülöttünk lévő világot, és élünk az új eszközökkel is, akkor van esélye a kommunikációnak tanár és diák között. Különben a diák azt a tudást szerzi meg, amit akar, és nem biztos, hogy ez egyezik a mi elképzeléseinkkel.

Knausz Imre:

A hiteltelenséghez szeretnék kapcsolódni. Sokat beszéltünk már erről más alkalommal is, de itt is elő kell hozni. Óriási szakadék van a tanulók és az iskola világa között. Azt lehet mondani, hogy ez mindig így volt, de az utóbbi 1-2 évtizedben kiéleződött. A tanulók azt élik meg, hogy talán az idegen nyelvek kivételével, semmi értelme sincsen annak, amit az iskolában tanulnak. Ha az ő mindennapi életükből indulunk ki, ami őket valóban foglalkoztatja, ez valóban így van. Ez katasztrofális motivációs szempontból, mert azt jelenti, hogy ezt ők nem fogják megtanulni, vagy megtanulják, amit muszáj az egyik napról a másikra, azután elfelejtik. Gyakorlatilag iskolai oktatás hatékonysága minimális szintre szűkül.

Ebből le lehet vonni azt a tanulságot is, hogy hülyeségeket tanít az iskola, de én nem ezt a tanulságot vonom le. Nagyon másképpen kellene viszonyulni ezekhez a dolgokhoz. Arra kellene szerintem az iskolának és a pedagógusnak koncentrálnia, hogy hogyan lehet hidat építeni a tanulók kultúrája és az iskola által közvetítendő kultúra között. Ez az egész digitális gondolatvilág itt kapcsolódhatna be. Nem attól van a híd, hogy olyan eszközöket használunk az iskolában, amik ismerősök a gyerekeknek. Hanem, hogy például a pedagógusok bekapcsolódva a gyerekek digitális világába, valamelyest megismerik azt a kultúrát, amiben ők élnek, és ezzel párbeszéd alakul ki a kultúrák között. Ez olyan multikulturális dolog, amiben a pedagógusok megtanulják, hogy hogyan lehet párbeszédet kialakítani a között a világ között, amiben a diákok élnek, és a között, amit a hagyományokat közvetítő iskola megpróbál megfogalmazni.

Bácsi János:

Teljes egészében egyetértek. Visszakanyarodva a digitális pedagógus fogalmához felteszem a kérdést: egy pedagógus mitől pedagógus? Azt szokták mondani, hogy a PISA mérés sokkolta az országokat. Bennünket nem sokkolt, sokan azt sem tudták, hogy mi az. Két évvel ezelőtt a PISA mérte az iskolához való kötődést is, és kiderült, hogy az OECD országok közül a magyar gyerekek utálnak a legjobban iskolába járni. Valószínűleg azért, mert ott olyan tanárok tanítanak. (Ezt még egy régebbi McKinsey jelentés is alátámasztja.)

Ha két pedagógushoz, egy nagyon jóhoz és egy nem annyira jóhoz két hasonló képességű gyerek bekerül, akkor egy év alatt két évnyi tudáskülönbség lesz közöttük. A ma iskolájának két dolgot kellene megértenie.

Mi az, hogy használható tudás? Interneten olvastam a példát. Csak egy magyar matematika könyvben fordulhat elő az a feladat, hogy anyuka elment a piacra, vásárolt 178,4 kg krumplit, 192,6 Ft/kiló egységáron, és ha csak ötforintosokkal fizetett, akkor hány ötforintost kellett neki adni. Valószínű, hogy ez egy remek matematika feladat, de sohasem veszünk ennyi krumplit a piacon, és nem fogunk ennyiért ötforintosokkal fizetni. Azt akartam szemléltetni egy gondolat erejéig, hogy mennyire elmarad a gyakorlati tudás, amit az iskolában megpróbálunk átadni, attól a valós tudástól, amire a gyerekeknek szükségük lesz. Mert valószínűleg krumplit venni mindig fogunk, bár lehet, hogy azt is a neten rendeljük néhány év múlva, de azért a piacra járás kultúráját kár lenne elfelejteni.

A pedagógus ma attól digitális, ha használhatjuk rá ezt a jelzőt, hogy elfogadja azt, hogy a gyerekei infokommunikációs eszközök által is szerzik a tudást, és be tudják építeni abba tudásstruktúrába, amit az iskolában át akarunk adni. Nem tiltja meg, hogy a gyerek az órán elővegye a telefonját azért, hogy azon információt keressen. Nem lepődik meg, ha e-mailen kapja a házi feladatot stb.. Hogy ő mennyiben használja a digitális taneszközt? Ma a magyar pedagógusok több, mint az 50 százaléka nem használja.

Gyarmathy Éva:

Addig jó, ameddig nem használja az, aki nem ért eléggé hozzá. Mert attól fogva hiteltelen. Számomra az a legnagyobb baj, ha a digitális eszközöket predigitális személettel használják. Láttam egy ilyen bemutató órát. Minden másodikos előtt ott volt a kis kakaóbiztos számítógép. És a tanítónéni azt mondta: Na, gyerekek, ez a számítógép. Hogy kell bekapcsolni a számítógépet? A gyerekek egyre feszültebben ültek. A társaság egyik fele már messze túl van ezen, a másik fele, ha ráeresztenénk, két perc múlva már jobban tudná bármelyikünknél. Mert az a normál működése, hogy megnyom minden gombot. Nincs benne az a szorongás, mint bennünk, hogy te jó ég, ha valamit elrontok, hogy csináljam vissza. Mert majd visszajön, legfeljebb kikapcsolom a számítógépet. Ebben áll a mi hiteltelenségünk.

Ugyanakkor ülnek itt olyan pedagógusok, akik hozzá sem nyúlnak a digitális technikához, mégis digitális szemlélettel tanítanak, amiben a sokféleség, a gyerekek tudásának elismerése a vezető elv. Gondoljuk csak végig: olyan helyzetbe kerültünk, amikor a gyerekek sokszor többet tudnak, mint mi. Egészen kicsi gyerekekről, óvodásokról beszélünk, akik nem csak sakkozni tudnak most már jobban, mint az óvónéni, hanem a technikai eszközöket is jobban tudják használni.

A „szirtek és szakadékok” (amelyek között járunk), úgy néz ki, hogy a gyerekek egyes területeken olyan iszonyú nagy tudásokat tudnak szerezni, amennyihez mi még nem jutottunk hozzá, de nincs is rá szükség. Ennek a működő agynak, amelynek a jövőben leginkább a kritikai gondolkodás felé kell hajolnia, el kell döntenie, hogy a rengeteg féle tudásból melyiket válasszuk. Ehhez először is tiszteletben kellene tartanunk egymás tudását

Manapság bárkit le lehet alázni azzal, hogy „még ezt sem tudod”?. Láttam már gyereket lealázni, hányszor hallják ezt! De most már fordítva is hallom, mond például három betűt: GPS, GSP Még ezt sem tudod, hogy micsoda?

Egyébként a Netszótár is el fog avulni, gyorsan olvassuk el, gyorsan használjuk, majd utána írjuk újra! Itt jön a partneri kapcsolat: én is tudok valamit, te is tudsz valamit, és együtt meg tudjuk az egészet valami olyasmivé alkotni, ami hiteles lesz, és előbbre viszi a gondolkodást.

Gergelyi Katalin:

A hitelesség – hiteltelenség problémáját nem az eszközkezelésben látom. Hiteltelenség az, ha a gyerekek úgy látják, hogy semmi értelme nincs annak, amit az iskolában tanulnak. Azt tartom hiteles viselkedésnek, ha pozitív választ tudunk adni arra a kérdésre, hogy mire jó ez a diáknak. A gyerekek most már rákérdeznek, hogy az a tudás, amit ha kell, öt perc alatt megszerzek, mire jó nekem, jó-e nekem egyáltalán valamire. Az iskola által közvetített tudás visz-e engem előbbre? Ha erre csak azt tudom mondani, hogy sajnos nem, de azért tanuld meg, mert jegyet fogsz rá kapni, az hiteltelen válasz. Ebben látom a lényeget. Keresztre feszülhet a digitális pedagógus, hogyha olyan tananyagot kell átadnia, ami nem veszi figyelembe a kornak a változását. Magyar szakos vagyok, és azt látom, hogy az új kerettantervben 10 óra van Kosztolányira, akit értenek és szeretnek a gyerekek, és 8 óra van Jókaira. Tudunk-e akkor egyáltalán megmozdulni ebben az ügyben, ha nem hagyjuk figyelmen kívül a kötelező tananyagot?

Muszáj ezzel is valamit kezdeni. Ha magunkra vagyunk hagyatva, szépen összegyűlünk mint digitális pedagógusok, akkor nem sok minden fog történni. Az fog történni, ha hiteles személyiségűek vagyunk, akkor a diákok díjazni fogják az erőfeszítéseinket, és azt fogják mondani, hogy próbálkozott, klassz volt. De hát ez a maximum.

Én is egyetértek azzal, amit mondtatok, hogy nagyon sok diák érzi úgy, hogy semmi értelme sincs annak, amit az iskolában lát és hall. Ráadásul mindez még dögunalom is. A leggyakoribb jelző, ami a mai magyar iskolával kapcsolatban gyerekszájból elhangzik az a ’dögunalmas’, és ez nyilván a motiválatlanság egy lényeges eleme.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2013. június 22.
Kedves István! Örülök, hogy tetszik, lesz még egy harmadik rész is. Nagyon tartalmas, vitára ösztönző beszélgetés volt. Sajnálom, hogy nem tudott eljönni a konferenciára, de látom, hogy a Virtuális Egyetem online kurzusára bejelentkezett. Van min gondolkodni közösen! Azért csak teszünk majd valamit együtt az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében. Barátsággal üdvözlöm.
Kopcsik István | 2013. június 22. | istvan[pont]kopcsik[kukac]gmail[pont]com
Kiváló mind a két cikk, ami tájékoztat a beszélgetésekről.. Kiváló és nélkülözhetetlen az a tudás, amit a digitális világ kiépülése és elterjedése jelent... Volt szó hagyományos kultúráról és digitális kultúráról.... csak egyről nem: hogy miéért nem működött az iskola hagyományos kultúra-átadási tevékenysége! Röviden összefoglalva azért, mert elszakadt a való világtól!! A való világ ismereteitől és összefüggéseitől.... És ugyan erre kell vigyázni az új digitális világban is!! Csak olyan nevelési-oktatási (szervezett) tevékenységnek van értelme és hatása, amelyik képes összefogni és egységes rendszerben kezelni a digitális és a valóvilág kérdéseit!! Gyakorlatát!! Különben ez is ugyan olyan eredménytelen (esélyegyenlőséget csökkenető!!!) lesz, mint a korábbi gyakorlat!
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek