OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. június 28.
» Hozzászólások (5)

A digitális nemzedéknek megfelelő tanulási környezetre van szüksége

(Beszélgetés Bedő Ferenc közoktatási szakértővel)

Viszonylag kevés olyan pedagógus van az országban, aki néhány évtizede nem csak tanúja, hanem aktív szereplője is volt a számítástechnika iskolai megjelenésének. S még kevesebb az olyan, aki rögtön a folyamat kezdetén felismerte, hogy ez az új elem nem csupán technikai téren rejt lehetőségeket, hanem a gyerekek személyiségformálásában, a tanulás iránti pozitív attitűdjük, szociális kompetenciáik  kialakításában is szerepet  játszhat.  Bedő Ferenc azóta is következetesen képviseli azt a szemléletet, hogy az infokommunikációs eszközök iskolai életbe történő bevitele segíthet utat találni a megváltozott szocializációs környezetben nevelődő gyerekekhez, fiatalokhoz. Érdemes vele együtt gondolkodni azon is, hogy a digitális környezet milyen módon hat az iskolai nevelésre, hogyan teheti tartalmasabbá és hatékonyabbá – többek között – az osztályfőnök  munkáját. is. 

Úgy tudom, hogy Ön nagyon korán elköteleződött az informatika mellett, a Logo pedagógiát szakmai pályafutása döntő élményeként tartja számon. Hogyan került egyáltalán kapcsolatba az informatikával, és megragadható-e az a mozzanat a pályáján, amikor ez a terület érdeklődése középpontjába került?

Amikor 1984-ben elkezdtem a pedagógusként dolgozni, voltak már elképzeléseim az informatika tanítására vonatkozóan. Ehhez persze kellettek a szerencsés előzmények. Előző munkahelyemen már kipróbálhattam szinte minden akkori mikroszámítógépet. Katonai szolgálatom alatt nagygépen futtattunk BASIC fordítót. Ez időben már rendszereztem a BASIC parancsokat és összeraktam egy tematikát előbb gyerekeknek, majd egyet a felnőtteknek is. A tervekhez persze már akkor is kellett egy elkötelezett intézményvezető, aki mindenben segített és egy falusi kisiskolában egy tanév alatt három gépünk is lett. Persze mindegyik más típusú volt, de BASIC szakkört már tudtunk indítani. Néha így visszatekintve már sokan lenézik a BASIC-et, de ha jól csinálták és nem rögtön a kódolással kezdték, akkor segített a gyerekeknek gondolkodni, algoritmust alkotni. A Logoról akkor még csak mint alternatív programnyelv lehetőségről olvastam, de miután az akkori gépeken kipróbálni nem volt mód, nem ismertem fel, milyen módszertani lehetőség rejlik benne. A Logo pedagógiát Farkas Károly és Kőrösné Mikis Márta könyvéből sejtettem meg először. Aztán lett egy Commodore 64 gépem. Erre már készítettem egy Logo fordítót, ami BASIC nyelven íródott és az alap parancsokat tudta már szimulálni. Ezzel kezdtem el a kísérleteimet és nagyon tetszett, amit tapasztaltam. Érdekes, hogy Papert könyvét, az Észrengést csak később ismertem meg, viszont abból értettem meg a lényeget.

A Logo pedagógia az elméletnek a megalkotója, Seymour Papert gondolatait Ön még napjainkban is figyelemreméltónak tartja. Melyek ezek a mai is időszerű felvetések?

Papert nézetei leginkább talán a Gyermektanulmány reformpedagógiai irányból eredeztethetőek. Én úgy érzem, hogy a Claparėde-Piaget vonal az, ami meghatározó benne. Nem akarnám belemagyarázni, de erősen belelátom Maria Montessori, eszközökkel kapcsolatos nézeteit. Viszont fontos, hogy Papert még ma is a gyerekeket vizsgálja és a gyerekek tanulmányozásából indul ki, illetve ehhez készíti zseniális eszközeit és mikrovilágait, azért, hogy újra és újra bizonyítsa a spontán gyermeki, öntevékeny tanulás, a tudásépítés fontosságát. A The connected family című könyvében is visszatér ehhez a témához és bizonyítja, hogy ugyan lehetséges, hogy a család, illetve később az iskola eltávolíthatja a gyereket az önmaga által irányított, öntevékeny, tapasztalati tanulási formától, viszont amikor a gyereknek megfelelő eszköz kerül a kezébe, lehetősége van rá, hogy újra visszatérjen a függetlenebb tanulási formához. A technikai eszközök és napjainkban az infokommunikációs eszközök, az internetes technológia kimondottan ilyen hatásúak, de ez a hatás sokakat meg is rémít.

Létezik-e Ön szerint digitális szakadék a generációk között? Érvényesnek véli-e napjainkban a Prensky-féle, közel 15 éves „digitális bennszülöttek”-„digitális bevándorlók” fogalompárost?

Ahhoz, hogy a generációk közti szakadékot meghatározzuk, meg kellene határoznunk a generációkat. Digitális eszközök használata szempontjából, már mindenféle betűjellel illetjük a különböző nemzedékeket, és nyilván vannak is köztük különbségek. Az egyes generációk szokásrendszeréről kutatásokat lehet végezni, és ezek tapasztalataival azután meg lehet ijesztgetni az arra hajlamos szülőket. Viszont minden generáció viselkedésében felfedezhetők azok a pozitív elemek is, amelyeket szívesen alkalmaznának egy öntevékeny tanulási folyamatban. Nagyon fontos lenne, hogy az infokommunikációs eszközökben rejlő, öntevékenységet segítő módszertani lehetőségeket kihasználja az iskola, ezek megjelenjenek a a tanulási tevékenység során.

Ma már tudjuk, hogy Prensky kategóriái, valamint Tapscott hurráoptimizmusa a maguk korában is sántított, viszont akkor erre senki nem figyelt, hiszen írásaik rendkívül nagy szerepet játszottak: ráirányították a figyelmet magára a jelenségre. Azóta sok-sok nemzedékelmélet született. Ollé János már a nemzedékelméletek egész generációját említi blogjában, s úgy véli, hogy nem ezek jelentik a kutatás fő irányát.

Az új technológia, a digitális világ gyerekekre, fiatalokra gyakorolt hatása a pedagógusok jelentős részében okozott morális pánikot. Hogyan látja: történt-e ezen a téren számottevő változás? Csitult-e ez a pánik egyáltalán, vagy még mindig erősen konganak a vészharangok a felnövekvő nemzedéket fenyegető „veszélyek” miatt?

A pánikot az okozta, hogy kiderült:, a gyerekek rengeteg olyan interaktív eszközt használnak, amelyeket tanáraik nem ismernek, nem értenek, nem tudnak használni. A kollégák egyrészt félteni kezdték a gyerekeket a számukra ismeretlen dolgoktól, másrészt tartottak attól, hogy az iskola zárt világát megbontja a világháló nyitottsága. A megoldást jelentő változások nagyon lassan mennek végbe, de érzékelhetően elindultak. Sajnos sok iskola még ma sem tudja kezelni a saját tulajdonában lévő infokommunikációs eszközöket. Számos pedagógus tart ezektől, a mobiltelefonokat például igen sok esetben egyenesen kitiltják az iskolából. Holott az „okostelefonok” ma már telefonálásra is alkalmas számítógépek, s mint ilyenek kiválóan bevonhatók lennének az oktatásba. A gyerekek nagy része azonban még mindig úgy használja ezeket az eszközöket, ahogy jónak látja, és az iskolának erre semmi hatása sincs. Ez pedig nem csupán egy elvesztegetett lehetőséget jelent, hanem a kontrollról való lemondás következtében számos valós veszéllyel is jár.

„Amennyiben az iskola nem lesz képes már rövid távon is befolyást gyakorolni a digitális nemzedékre, akkor e jelenség egyszerűen átlép az iskolarendszeren és az eddigi negatív módon gyakorol végleges és visszafordíthatatlan hatást az érintett korosztályra.”1 – írja egy tanulmányában. Hogyan látja a jelenlegi tendenciát? Milyen problémákat és milyen biztató jeleket lát ezen a területen?

Kapcsolódva az előző kérdéshez, nem mondhatjuk, hogy semmi sem változik, hiszen akadnak lelkes kollégák. Az viszont általában megfigyelhető, hogy ők saját iskolájukban inkább magányos harcosok. De már az is valami. Azt persze el kell fogadni, hogy az iskolákban nem lesz egykettőre változás. Ezért tartottam hasznosnak az eLemér projektet, ami önértékelés alkalmazásával mérte fel a "hol tartunk?" állapotot, és erre alapozva ösztönözte a tervezést. Bíztató az is, hogy néhány pedagógusképző intézmény súlyt helyez hallgatóinak az infokommunikációs eszközök használatára történő módszertani felkészítésére.

Egy blogbejegyzéséből idézek: „A kérdés számomra az, hogy képesek leszünk-e közös tevékenységgel, a digitális generáció számára olyan, megfelelő tanulási környezeteket megalkotni, amelyben az aktív tudásépítő folyamat megvalósulhat.” Mi az aktuális válasz erre a kérdésre?

Itt újra arra gondoltam, amit Papert már kifejtett. A gyerekek azért, hogy valamennyire visszatérhessenek a maguk által irányított, aktív cselekvés során megvalósuló tudásépítő jellegű tanuláshoz, szívesen használnak infokommunikációs eszközöket. Ilyenek lehetnek a Web 2.0 eszközök jól kiválasztott csoportja, amit néhány lelkes kolléga már használ is. Olyan megoldás is elképzelhető, hogy egy iskola a saját diákjai számára hoz létre virtuális tanulási környezetet, és az az egyes tanulók számára egyéni tanulási környezetként jelenik meg. Ez a környezet a legegyszerűbb formájában lehet pusztán digitális tananyagmegosztó oldal, de ne csak az legyen! Ilyen környezetben elindulhat a kommunikáció gyerek és tanár, azután gyerek és gyerek közt. A virtuális tanulási környezet teret adhat a kollektív tudásépítésnek, a kollaboratív tevékenységnek.

Én magam mostanában éppen egy nagyon hatékony kommunikációra és együttműködésre tervezett keretrendszer ilyen irányú adaptációján dolgozom.

Sok sikert kívánok a munkájához! Nagyon köszönöm a beszélgetést.

(Az interjút Szekszárdi Júlia készítette.)

1Az interjú megjelent a Modern Iskola magazin 2013. májusi számában.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

J | 2014. április 16.
"tartottak attól, hogy az iskola zárt világát megbontja a világháló nyitottsága" tartok attól, hogy a túlzott zártság okzza az iskolai lövöldözéseket és öngyilkosságokat, mert a gyerek nem tudja, hogy ezen kívül is létezik világ. Igenis legyen tudomása arról, hogy odakint is van élet. A felfuvalkodottakat ez lenyugtatja, a megkínzottaknak reményt ad. (hülye pedagógus már megint nem veszi figyelembe a valóságot)
Dóri | 2013. június 29.
Kedves TanárÚr!
Várjuk vissza a „digitális csoportba”! Nagyon kíváncsi vagyok a véleményére. Biztos vagyok benne, hogy értékes és előremutató hozzászólásai lennének/lesznek.
Próbáljunk meg együtt gondolkozni!
Tisztelettel: J.G.Dóri
Simon Gábor | 2013. június 28.
Köszönöm Juli!
Minden szavad igaz.
Nincs mit hozzáfűznöm.
Juli | 2013. június 28.
Kedves Borján Kolléga, vegyen egy mély levegőt, és ne bántódjon meg előre mindenen! Úgy viselkedik mint egy örök üldözött, pedig senki sem akarja bántani!
Tudok segíteni abban, hogy egy kicsit jobban bízzon másokban (akik fiatalabbak, akik dolgokat másképp gondolnak, akik másképp viszonyulnak pl. az infotechnikai eszközökhoz stb.)? Lehetetlenné válik Önnel a kommunikáció, ha csak egyfajta választ képes elfogadni, és mindenre felcsattan.
Figyelem egy ideje különböző fórumokon. Egyrészt nagyon örülök, hogy ennyire hisz az ügyben, amit képvisel, de higgye el, nem lesz képes érevényesíteni a szándékait, ha mindenen felháborodik, életkorára, végzettségére, tapasztalataira, teljesítményére hivatkozva kioktatja a többieket, és a senki által meg nem értett, méltatlanul háttérbe szorított nagy ember szerepét osztja magára, miközben másokat sérteget.
Olvassa el saját bejegyzéseit a különböző fórumokon, és gondolkodjon el azon, hogy nem lehetne-e más módon kommunikálni.
Mi a célja tulajdonképpen?
1. Bekapcsolódni a szakmai diskurzusba, hozzátenni valamit, vitatkozni egyes problémákon, jobbítani a helyzeten, vagy pedig
2. hódolatot, csodálatot kivívni a lehető legszélesebb körben, elégtételt kapni (pontosan nem tudom miért, hiszen lényegében nem ismerem).
Ha az első változat az igaz, akkor muszáj változtatni a kommunikációs stílusán. Ha a második célt tűzte ki, akkor már most határozottan kijelenthetem, hogy további kudarcok fogják érni, és még rosszabbul fogja érezni magát, mint eddig.
dr. Borján József | 2013. június 28. | jborjan[kukac]gmail[pont]com
Nagyon örülök, hogy megismerhettem Bedő úr munkáját is. Körülbelül egyidőben kezdődött az én informatikai és oktatási tevékenységem is és hasonló cipőkben jártunk, csak én az egyetemi oktatás szerves részévé tettem az infot. szívesen felvenném a kapcsolatot Bedő úrral, volna mit megbeszélnünk. A Basic, a Dbase, a Comenius Logo engem is foglalkoztatott. Sajnos a "gondolkodjunk.... szeánszon ez nem jött össze. Üdvözlettel
Dr. Borján
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.28.
Zokogó gyerekek, háborgó szülők, értetlen pedagógusok – Egy középiskolai felvételi margójára
45 perc alatt 34 matekfeladatot kellett megoldania a hatosztályos gimnáziumokba felvételizőknek. És a nyolcadikosok is arról panaszkodnak a közösségi oldalakon, hogy nagyon nehéz volt a feladatlap...
(Forrás: wmn.hu)
--
2020.01.28.

A Hintalovon most összehasonlította saját felmérést a hasonló célt szolgáló nemzetközi „The Europe Kids Want” elnevezésű kutatással, hogy kiderítse, mi foglalkoztatja jobban a magyar...
(Forrás: mérce)
--
2020.01.28.
A magyar középfokú oktatás bebetonozza a gyerekek közötti különbségeket
A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) szakértői arra figyelmeztettek a Munkaerő-piaci tükör 2018 című, 264 oldalas kiadvány pénteki bemutatóján, hogy a fiatal koroszt...
(Forrás: Qubit)
--
2020.01.28.
Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times
A kiadó ajánlásában egyenesen azt írja, hogy "van valami Jane Austen-i a történetben, ahogy a megtévesztő látszattal bánik, J.K.Rowling rajongói is élvezni fogják, ahogy Szabó bemutatja...
(Forrás: Fidelio)
--
2020.01.28.
Hiába kértek halasztást a legjobb iskolák igazgatói, a minisztérium nem is válaszol nekik
A gimnáziumi igazgatókkal majdnem egy időben a Pedagógusok Szakszervezete is nyilvánosságra hozott egy vitairatot, amelyben többek közt azt írták, hogy „a NAT-tal kapcsolatos kormányzati...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.28.
Ha nem tapad a kerék – A jövő a robotikáé?
Gyerekzsivajtól hangos az Alternatív Közgazdasági Gimnázium aulája. Tizenéves csapattagok izgulnak a terepasztal körül, ahol színes Lego Mindstorms robotok teljesítenek különféle feladatokat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Rétvári Bence: Közvetlen konzultáció kezdődik az érintettekkel a gyöngyöspatai iskolaügyben
Közvetlen konzultáció kezdődik a gyöngyöspatai iskolaügy érintettjeivel, a település önkormányzata és a tankerület a jövő héten a felpereseket levélben keresi meg, amelyben szervezett...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Postást játszik az Oktatási Hivatal
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közérdekű adatigényléséből kiderült: a törvénymódosítás elfogadását követően összesen 19,7 ezer, iskolaérettség megállapít...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.28.
Sok szülőnek fogalma sincs, mit csináljon – döcögve indul a kormány oktatási reformja
Többek között a nagyobb hatékonysággal indokolta a kormány, hogy idén már az Oktatási Hivatal dönt a gyerekek iskolaérettségéről, ám az eddigi adatok alapján a kérelmek nagy részét...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek