OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. július 2.
» Hozzászólások (0)

A szülők bevonása mint az iskolai siker kulcsa

Az Európai Szülők Egyesülete (EPA) júniusi, dublini konferenciáján tartott előadást Joyce Epstein professzorasszony, a Johns Hopkins Egyetem tanára. Előadásának fő üzenete, hogy a diákok iskolai sikeréhez elengedhetetlen a szülők és a diákok bevonása az iskolai döntéshozatalba, a tanítási folyamat tervezésébe, szervezésébe és lebonyolításába. Minden szülő bevonható ugyanis az iskolai folyamatokba, de nem mindegyikük egyformán. Időbeosztásuktól, érdeklődésüktől, elkötelezettségüktől, életkörülményeiktől függően Epstein hat szülői részvételi típust különböztetett meg.

  • Az első típusba azok tartoznak, akik egyszerűen jó szülők akarnak lenni, de nem tartanak fenn aktív kapcsolatot az iskolával. Ugyanakkor értik és figyelemmel kísérik gyermekük fejlődését. (Nálunk ezeket a szülőket szokták passzívnak, nem bevonhatónak tartani. Pedig csak a megfelelő üzenetet kellene eljuttatni hozzájuk, tisztázni velük, hogy mi lenne a dolguk. Persze ehhez jól kellene ismerni az adott családot.)
  • A második típusba azok a szülők sorolhatók, akik aktívan kommunikálnak a pedagógusokkal konkrét eseményekről és gyermekük iskolai előmeneteléről, de ritkán vesznek részt az iskola életében.
  • A harmadik csoport tagjai szívesen áldoznak a szabadidejükből iskolai tevékenységekre: vállalkoznak például az osztály kísérésére, készséggel felügyelnek a gyerekekre, jelen vannak iskolai rendezvényeken, vagy bekapcsolódnak iskolai események előkészítésébe.
  • A negyedik csoportba tartozók napi rendszerességgel segítenek saját gyerekük otthoni tanulásában, egyeztetnek vele a szakkörökön, különórákon való részvételről, és tudásukat a gyerekek, esetenként az egész iskola rendelkezésére bocsátják.
  • Az ötödik csoportot azok a szülők alkotják, akik készek részt venni az iskolai szintű döntéshozatalban is. (Nálunk inkább csak részt vennének, ha lenne erre lehetőségük központi jogszabályok, illetve az iskola belső döntése alapján.).
  • Külön csoportba sorolhatók azok a szülők, akik részt vállalnak az iskola és a helyi társadalmi környezet közötti kapcsolat kiépítésében, közreműködnek a helyi önkormányzatnak, a helyi vállalkozóknak, a civil szervezeteknek az iskola életébe történő bevonásában.

Az iskolai program kialakításánál tekintetbe veszik ezeket a különbségeket, és az egyes részvételi típusoknak megfelelően alakítják a célokat és eszközöket.

Legkevésbé a házigazdáknak tudott újat mondani ez az előadás, hiszen Írországban a szülőknek az iskolavezetésbe, valamint az iskolai mindennapokba történő bevonása érdekében egész Európa számára példamutató együttműködési és képzési programok működnek.

Failing schools - rosszul működő iskolák
Principals - iskolaigazgatók
Teachers - tanárok
Eduexperts - oktatási szakértők
Parents - szülők

Epstein professzorasszony nem arról beszélt, hogy mit várnak el egymástól a szülők és az iskola, és hogy miként lehet összhangba hozni ezeket az elvárásokat, hanem arról, hogy mit tehetnek együtt a siker érdekében. Az egészséges, befogadó, családszerű iskola megvalósítása a cél, amelynek érdekében a partnerré váló családnak bizonyos értelemben iskolaszerűnek kell lennie. Ez nem azt jelenti, hogy a szülő a gyerekétől nap mint nap számon kéri a házi feladatot vagy a tanulnivalót. Neki az a dolga, hogy olyan környezetet teremtsen, amelyben család tagjai közösen kialakított szabályok szerint élnek, és ahol mindenki számára megvan a tanulás, a munka és a szórakozás ideje.

Csak partneri együttműködés hozhat létre olyan kiváló iskolát, amelyet a jó tanulmányi teljesítmény mellett egészséges környezet is jellemez. Ahol a diákok érzelmi kultúrája legalább olyan mértékben fejlődik, mint az értelmi képességeik. Ahol a tananyag elsajátításával egyenrangú cél a tanulás iránti pozitív attitűd kialakítása. Ahol a diákoknak van jövőképük, továbbtanulási céljaik. Az egészséges környezet magában foglalja a megfelelő étkeztetést (ezt számos országban a szülők szervezik), a megfelelő mennyiségű és minőségű testedzést, az alkohol, a dohányzás és a kábítószer terjedésének megakadályozását. A diákok lelki egészségének biztosításában hangsúlyos szerepet kap a reális énkép kialakítása, az iskolához való ragaszkodás, a jó emberi kapcsolat barátokkal, családdal, tanárokkal, mások (a „másság”) elfogadása és tisztelete. Ezekben az iskolákban természetesen törekednek a mulasztások számának csökkentésére, a korai lemorzsolódás megakadályozására is.

Az Epstein professzorasszony által kidolgozott és a National Network of Partnership Schools (Partnerségi Iskolák Országos Hálózata) által az elmúlt években megvalósított program keretében ennek a partnerségnek a tartalmi és módszertani fejlesztése zajlik. A fejlesztést olyan akciócsoportok valósítják meg, amelyekben szülők, tanárok, diákok, az iskolavezetés és az iskolai környezet egyéb szereplői (védőnő, pedagógiai segítő személyzet, önkormányzat, stb.) is részt vesznek.

Minden intézményben áttekintik az iskola célrendszerét, és kiválasztanak közülük négyet: két tanulmányi és egy nem tanulmányi célt, valamint egy olyan elemet, amelyik a befogadó iskola kialakítására vonatkozik. Erre a négy részcélra épül az éves akcióterv, amelynek megvalósítását a tanév végén közösen értékelik, majd a tapasztalatok birtokában továbbfejlesztik.

Adunk neki még egy esélyt. Reméljük, önök ki tudják egyenesíteni a fiukat.

Miközben hazánkban az oktatási kormányzatnak – és sajnos többnyire a pedagógusoknak – a célja a szülők részvételének minimalizálása, az itt bemutatott modell eleve a család, az iskola és a helyi közösség partnerségére épít. A megvalósítás előfeltétele, hogy a szükséges kereteket ne egy szűk csoport, hanem egy valódi team alakítsa ki. A szülői részvétel tehát nem esetleges, az együttműködés tervezése és szervezése a hat különböző típusú szülőcsoport sajátosságainak figyelembevételével történik. Ennek következtében az együttműködés tartalma egy komprehenzív iskolafejlesztési folyamat célorientált és szerves része lesz.

Az Epstein-féle modell alkalmazásával elmozdulás történik a gyengeségek felemlegetésétől az erősségek hangsúlyozása irányába. A hagyományosan nehezítő körülményként kezelt családi és környezeti tényezők (nyelvi korlátok, iskolázottság, családi háttér eltérései stb.) kompenzálására többnyire valamiféle terápiát szokás keresni. Ez a modell a különbségekből adódó előnyöket emeli ki, és a közös megoldásokra, a problémák megelőzésére helyezi a hangsúlyt. Az egyes iskolák nem maradnak magukra, a szülők sem szeparálódnak el intézményi vagy osztályszinten, mivel az együttműködés kiterjed a település egészére, sőt azon túl is.

Kötelező és lényeges mozzanat a folyamatos értékelés, amely természetesen nem a szülőkre, hanem a diákokra fókuszál. A sikerekről korábban legfeljebb egy-egy intézményen belül esett szó, e modell egyik fontos eleme ettől eltérően a sikertörténetek minél szélesebb körben történő elterjesztése, ezzel is mintát és ösztönzést adva másoknak. A sikerek propagálásához a 150 millió szülőhöz elérő EPA (Európai Szülők Egyesülete) is nagyszerű fórumot jelent. A hatékonyságot növeli a hálózatos építkezés, amelynek köszönhetően az egyes közösségek közvetlenül egymástól tanulhatnak, átvehetnek sikeres programokat.

Szülő - tanár találkozó
„Ön bizonyára Timmy apja. Én Timmy tanára vagyok.”

E modell megvalósításával megszakadhat az ördögi kör, ahol iskola és család kölcsönösen egymásra mutogat, az egyik a másikra hárítja a felelősséget. Nem a kudarcokról, konfliktusokról, hanem közösen megoldandó problémákról beszélnek, keresik azt a közös nyelvet, amelyen szót érthetnek egymással, együttműködhetnek.

A sikernek persze az is feltétele, hogy az iskola költségvetésében forrás álljon rendelkezésre a program fejlesztésére, valamint a szükséges képzésekre, tréningekre is. Európában azonban – sajnos – igen kevés olyan pedagógusképzési program van, amelynek része lenne a szülőkkel, a családdal való kapcsolattartásra történő felkészítés.

Akit Joyce Epstein kutatásai és publikációi mélyebben is érdekelnek, angol nyelven részletesebben is olvashat a témáról a partnershipschools.org weboldalon.

Salamon Eszter

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek