OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. július 4.
» Hozzászólások (6)

Virtuális szülői értekezlet 5.

Kis iskolai kalandregény

Hallottam már a történetről, furcsálltam is. Egy jó kolléga mesélte, egykoron együtt kutattunk, fejlesztettünk és tanítottunk az egykoron neves pedagógiai műhelyben. Első osztályos kisfia intőt kapott. Ez felbolygatta a szülők életét, annál is inkább, mivel nehezen tudtak érdemben kommunikálni az érintett pedagógussal. Tűnődtem, mi lesz Alpárral (nevezzük így a kis főhőst). Kicsapják? Előbb az iskolából, majd a kerület összes iskolájából? A szülők nem mondtak le a tárgyalásos megoldásról. A történet izgalmas fordulatokat vett, a leghitelesebb szereplő, az édesapa (az iskolai kommunikációban: Apuka) leírásában követhetjük nyomon az eseményeket (közlésre felhatalmazva). Tavaly elhangzott egy jegyzetem Balázs Géza Tetten ért szavak rádióműsorában ezzel a címmel: Anyuka iskolába megy. (2012. október/10.) Az újabb epizódban változik a szereposztás: Apuka is iskolába megy.

Találkozásunk Elvira nénivel, avagy szomorú adalék a tehetetlenség pedagógiájához1

Elvira néni egy zöldövezeti általános iskolában dolgozott Budapesten amolyan ifjúságvédelmis mindenesként. Tanítói diplomáján évtizedekkel ezelőtt megszáradt a pecsét, a főiskolán elsajátított pedagógiai tudása kissé megkopott. Igen ám, de jött a nagy „klebersbergi” átszervezés, amely döntéskényszerbe hozta, megy vagy újra katedrára áll. Mivel az egzisztenciális kényszer tűnt erősebbnek, pechünkre az eredeti hivatását választotta, elvállalta a „válogatott” gyerekekből álló osztály főnökségét. Döntése nem kis bátorságra vall, ahhoz tudnám hasonlítani, mintha egy húsz éve nem operáló sebész, műtétre vállalkozna, nem szeretnék a kése alá feküdni, lehet, hogy Elvira néni sem.

A fiam, Alpár és jómagam, no meg az anyukája az őszt, a telet és a tavaszt is végig küzdöttük Elvira nénivel, aki váltótársával napi 4-8 órát töltött a gyerekkel és másik huszonkilenc gézengúzzal, akiket a szüleik (a sikeres felvételi elbeszélgetést követően) a magyar-német kéttannyelvű programba írattak be. Elvira néni minden nap elmondta, hogy aznap Alpár éppen milyen kihívás elé állította, amellyel nem tudott megbirkózni. Mi minden nap elmondtuk neki, hogy az osztályközösségben keletkező problémát, ott és akkor kellene megoldani, erre otthon nemigen van már lehetőség, persze lelki életet élhetünk és éltünk is a gyerekkel az edzés utáni fáradtságot leküzdve, de mindez nem vezetett, nem vezethetett eredményre. Elvira néni fekete pontokkal, szomorú arcokkal, igazgatóhoz felküldéssel igyekezett operálni, mondván: „neki más pedagógiai eszköz nincs a kezében”. Természetesen Alpár kihágásai egy fikarcnyival sem lépték túl egy átlagos nyolcéves kisiskolás „gaztetteit”, a legkülönbözőbb közösségekben (sport, énekkar, barátok gyerekei, játszótér stb.) helyt állt, onnan soha sem kaptunk vagy észleltünk negatív visszacsatolást.

Amikor Elvira néninek elfogyott a türelme, úgy döntött, beír egy intőt. Intőt egy első osztályosnak, akinek fogalma sincs az efféle fenyítés mibenlétéről.

Egyértelmű volt, hogy az intő nekünk, az „állandóan hárító”, „együttműködni nem hajlandó” szülőknek szólt, ezért a tehetetlenség pedagógiájának (Zsolnai Józsefnél pedagógiai műhiba, másoknál fekete pedagógia) folyamatos elszenvedéséből fakadó szomorúságtól vezérelve úgy gondoltam, ez magas labda, amit nem hagyhatok ki, válaszoltam (lehet, hogy egy kicsit indulatosan):

„Kedves Elvira!

Mint Alpár édesapja és húszéves pedagógusi pályafutással rendelkező kollégája megdöbbenéssel olvastam fiam osztályfőnöki intőjét. Egy első osztályos gyerek fegyelmezését a hétköznapi pedagógián kívüli eszköztárat alkalmazva megoldani enyhén szólva is megkérdőjelezendő eljárás. Mivel napi kapcsolatban állunk, folyamatosan informál minket az iskolában történtekről, érthetetlen, hogy miért, milyen megfontolásból alkalmazta ezt az „övön aluli ütést”. Alpárt – ahogyan Ön fogalmazott – egy válogatott gyerekekből álló osztályba írattuk be, feltételeztük, hogy válogatott pedagógus gárdára bíztuk a gyermekünket, akik képesek megbirkózni harminc nebuló közösséggé formálásával, hisz ez lenne az iskola szocializációs feladatának egyik pillére. Ön pontosan tisztában van azzal, hogy Alpárt a többiek piszkálják, cukkolják, és nem ennek az okát, hátterét tárja fel, majd kezeli, hanem az „agresszíven” reagáló gyermekemet bünteti meg. Megdöbbentő, hogy az Ön pedagógiai eszköztára eddig terjed! Hogy képzeli, hogy az iskola falai között generálódó, az osztály miliője által kiváltott reakciókat itthon orvosoljuk abban az 1-2 órában, amit hétköznap, a sportolás után a gyermekünkkel töltünk. Könyvtárnyi irodalma van a kisiskoláskori közösségteremtésnek és a korspecifikus konfliktuskezelésnek, és persze számos tanfolyamon tartanak erre vonatkozó továbbképzéseket. Egy nyolcéves gyermek a szeretet és nem a fenyítés nyelvén ért, kérem, ennek szellemében gyakorolja hivatását!” (Aláírás)

Természetesen Elvira néni nem hagyta annyiban, az igazgató elé citált minket, ahol kulturáltan egyeztettük nézeteinket, és elnézését kértem, ha félreérthetően fogalmaztam volna. Három hét totális nyugalom következett, fellélegeztünk, végre az estéink nem Alpár viselt dolgainak kezeléséről szóltak. Aztán beütött a krach. Alpár rájött, hogy Elvira néni „tehetetlen” vele szemben és sztrájkba kezdett, nem volt hajlandó dolgozni az órákon, egyszer kriksz-krakszokat írt a matek füzetébe, amikor Elvira néni érdeklődött, hogy ez mi, szemrebbenés nélkül azt válaszolta, kínai...

Elvira néninek egyetlen dolga lett volna, motiválni, ez nem sikerült. Alpár szeptembertől egy másik iskolában folytatja tanulmányait.

Konklúzió

Eddig a történet. De nincs vége. Zárásul némi konklúzió. Több is akad. Elvira néni tehetetlen. Elvira néni tanító. – Minden tanítónő tehetetlen. Hessentsük el nyomban ezt a rossz, sanda szillogizmust. Annyi jó és szép tanító/nője van a szakmának! És hasznos irodalma is akad a témának, csak egyet említünk meg itt: Segítés és pedagógia. Kísérlet a nevelés mibenlétének újraértelmezésére, Nagy József írta (lásd MAGYAR PEDAGÓGIA, 1995. 95. évf. 3-4. szám 157-200.) Hatalmas munka, és van jó néhány más hatékony példa a gyakorlatban.

Hírlik, születőben a pedagógusok etikai kódexe. Van előzménye, Pedagógus Szakmai Etikai Kódex (Független Pedagógus Fórum, 2001. Könyvben is megjelent: Szakmai etikai kódex pedagógusoknak, szerk., Hoffmann Rózsa, Nemzeti tankönyvkiadó, 2004.), kis idézet az első műből: „A szülőkkel való kapcsolat etikai normái (5. pont). A pedagógus és a szülő kapcsolata egyenrangú személyek partneri kapcsolata, amely csak egyetlen területen, a pedagógia kompetencia területén aszimmetrikus. Itt – szaktudása alapján – a nevelő vezető szerepe érvényesül. A kapcsolat alapja a kölcsönös tisztelet és megbecsülés.”

Itt nem boncolgatjuk, mi a „pedagógiai kompetencia” és mikor, miért nem „aszimmetrikus”. Kár, hogy a kódex nem tartalmazza konkrétan a kommunikációs kultúrát, mely a kölcsönös tisztelet alapja. (Komoly munka vár a végső etikai kódex alkotóira! Jó és szép irodalmi háttér van hozzá.) Még tűnődve kicsit a tanulságokon: az is bizonyos, csak olyan iskolák hirdessenek „különleges” programot, amelyek meg is tudják valósítani, rendelkeznek a realizálás pedagógiai kompetenciájával. Annyi jó és szép példa van erre a hazai iskolai gyakorlatban!

A kisfiú tehát másik iskolában kezdi a következő tanévet. Alpár ugyanolyan örömmel megy új iskolájába, mint ahogyan ment az előzőbe. Ahonnét kivették. Éljen a gyermek! Akinek jogai vannak, és „szabadsága vezetésért kiált”, nem feledve Nyíri Tamás intelmét.

Sz. Tóth Gyula

1A történetben a neveket a személyiségi jogokra tekintettel megváltoztattam.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

anyai szív | 2013. szeptember 12.
Szívembe markolt a történet, mert nekünk egy szinte szó szerint ilyen „Elvira nénink” van. Annyi a különbség, hogy a második héttől kezdve azt hallgattuk, hogy „ennyi rossz gyerekkel én már nem tudok mit kezdeni”. Majd intőt adott – amelyről, mikor rákérdeztem pár nap múlva (hiszen az iskolába nem teheti csak úgy be lábát a szülő, akkor sem, ha az elsős gyereke intőt kap, hanem szépen időpontot kell kérni ennek megbeszélésére), közölte, hogy „ja, közben kiderült, hogy nem is neki kellett volna intőt adni, de hát annyi a rossz gyerek ebben az osztályban!”.
„Mitől rosszak, mit csinálnak?” – kérdem naív szülőként. „Szünetben rohangálnak a folyosón, és kiabálnak” – panaszolja ő. Erre nem tudok mit mondani.
Elsős gyerekek, pár héttel az iskolakezdés után. A szünetben. Szaladgálnak. Miután végig kellett ülniük 45 percet. Nem ez lenne az egészséges? De nem vagyok pedagógus. Megijeszt a tanítónő – hogyhogy nem tud mit kezdeni velük? Már most? Mi lesz később?

Később kiderül, hogy a napi szinten a magatartásra adott piros és feketepontokat sem tudom komolyan venni. Feketét kap, ha leesik a padról a tolltartója és felveszi. Akkor is, ha fütyül órán, majd a kérdésre, ki volt, jelentkezik, hogy ő volt.
Eljutok odáig, hogy közlöm a gyerekkel, nem érdekel, milyen színt kap aznap, de mindig vallja be becsülettel, amit csinált – mert bár nem vagyok pedagógus, azt gondolom, ha egy elsős fütyül egy órán, és bevallja, azt legalább egy jó szóval el kéne ismerni, mert ha csípőből büntetik, lehet, hogy legközelebb sunyítani fog.
Szerencsére nem sunyít… viszont más gyerekek igen, rákenik, ha ők rosszalkodnak. A tanító néni pedig annak hisz, aki előbb mondja. Nem gyanús neki, hogy érdekes módon egy másik gyerek,„Bécike” mindig ott van, ha valami rosszaság történik, és mindig elsőként kiabálja be, ki volt (természetesen nem ő maga).
Nyilván elfogult vagyok a gyerekkel, gondolom. Aztán az osztálytársak szüleitől is ugyanazokat a sztorikat hallom. Dicsérik, milyen becsületes a gyerek, mert a lányuk/fiuk mesélte, hogy a múltkor is… és már a gyerekeknek is feltűnik, hogy igazságtalan a „pontrendszer”.
„Elvira néni” pedig duzzog, pofákat vág, de ha szól, abban sincs köszönet, csak fröcsög belőle az elkeseredett szitok a gyerekre.

Még később rájöttem, hogy „Elvira néni” egy hihetetlenül korlátolt nőszemély. De hová meneküljön az ember? Van, ahol nincsenek „Elvira nénik”?
Dóri | 2013. július 24.
Nemrég beszélgettem leendő pedagógusokkal.
Miért mennek a pályára?
-nem vettek fel máshová
-a nyári szünet nagyon jó
-kell valamilyen diploma
-majd csak végzek valahogy
-mindenki furcsán néz rám, mikor azt mondom, hogy szeretem a gyerekeket.
Hát....
Komment nélkül.
Leiner Károly | 2013. július 20. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Nem gondolom, hogy bármilyen etikei kódex segítene a problémákon, a megoldás egyedül a pedagógus személyiségében, alkalmasságában van - ezt pedig nem lehet szabályozni. És ezzel megint ott vagyok, ahol évtizedek óta: sokkal jobban meg kellene szűrni a leendő pedagógusokat, ez pedig azt jelenti, hogy a képzésükben alapvető reformokra lenne szükség.
László | 2013. július 4.
Claparede minden pedagógussal végeztetett volna állatkísérletet, mert akkor felismerték volna, hogy az eredmény elmaradásáért nem tehetnek felelőssé másokat. Ha a szülő is szakképzett, akkor vitás esetben a közös kompetencia alapján csak patthelyzet jöhet létre? A kompetenciát nem elég hangoztatnunk, hanem bizonyítanunk kell. Nem az oklevél kézhez vételével a diplomaosztón, hanem érvekkel és meggyőző gyakorlattal a mindennapokban. Dante szerint a rossz munkás utálja a szerszámait. Hozzátehetjük: a rossz pedagógus mellőzi a nevelés gazdag eszköztárát, csupán elvárásokat hangoztat, többnyire nem kellő tapintattal. S jó, ha csak a módszereket utálja, és nem a gyerekeket. (A legnagyobb baj, hogy ez utóbbira is van példa.)
Dóri | 2013. július 4.
Intő első osztályos gyereknek? Akik ezt megteszik azok a szakma szégyenei.
Ha adódik probléma (és miért ne adódna), természetesen meg kell oldani.
Hogyan???? Na, ez itt a kérdés. Mert: a problémát elemezni kell:
-ha a gyerek éretlen
-ha fogyatékos
-ha neveletlen
-ha egyszerűen besokallt stb…
Minden helyzetben másképpen kell reagálni, másképpen kell elindulni a megoldás felé.
Lényeg:
-gyerek ne sérüljön,
-kedves, elfogadó, előremutató legyen a tanári reakció!!!!!
Ne vegyük el a kedvét az iskolától, mi, tanárok!!!!!
(Sajnos, ezt csak kevesen értik, és kevesen tudják.)
És nagyon nehéz helyrehozni.

Hédi | 2013. július 4.
Igyekszem lehiggadni. Nem lesz könnyű, hiszen annyira ismerős ez a helyzet (http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=1176)
Lassan már nem tudom, mennyi esetre van szükség ahhoz, hogy az ember általánosítson, és kivételnek (mely erősíti a szabályt) tekintse az ettől eltérőt: a JÓT.
Mi már ott tartunk, hogy Anyuka" egyenesben megkérte a tanító nénit: "mondja meg, ha a gyerek irritálja, valami miatt ellenszenves a számára, mert inkább más iskolában folytatja a 2. osztályt, minthogy naponta megélje a tanítója elutasítását". Tanító néni hevesen (túl hevesen) tiltakozott... keressük a másik iskolát.
Az ún. etikai kódexhez: hogy lehet egyenrangú az a kapcsolat, amelynek tartalma és célja ugyanaz (a gyermeknevelés), ám az egyik fél "kompetensebb", mint a másik? Mondanám, hogy ez vicc, de sajnos nem az.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek