OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. augusztus 22.
» Hozzászólások (0)

A digitális én

Mi az egyáltalán, hogy digitális én? Azt sugallja, mintha lenne egy digitális meg egy nem digitális én… Egy facebook én, meg egy valóságos én? Vagyis lehet, hogy két éned van?

Bízom benne, hogy – főleg, ha jártál már a blogomon – szoktál saját magadon gondolkozni. Azon, hogy milyen ember is vagy, milyennek látszol, hogyan viselkedsz satöbbi. És azon szoktál-e gondolkozni, milyen vagy, milyennek látszol, hogyan viselkedsz online környezetben? Ugyanúgy? Máshogy? Vagy így külön még sosem gondoltad végig?

Én, személyiség, identitás a pszichológiában

Ha nem akarjuk végigelemezni a pszichológia száz évének személyiségdefinícióit, akkor nagyvonalúan azt mondhatjuk: a személyiség (az én*) az érzéseid, gondolataid, történeteid, tapasztalataid, viszonyulásaid, vágyaid csak Rád jellemző, egyedi halmaza. Plusz van benne valami állandó, egy mag, ami nem igazán, lassan, kicsit, vagy ritkán változik.

Mivel a személyiségünk (énünk) egy belső dolog, a külvilágban sosem jelenik meg közvetlenül, mindig csak valami által közvetítve. A pszichológusok személyiségtesztek és mélyinterjú által, mások pedig a viselkedésed révén tapasztalják meg, ismerik meg a személyiségedet. De akkor mondható-e egyáltalán bármi is a személyiségedről, ami nem jelenik meg a viselkedésedben? Lehet, hogy igazán nagylelkű személyiségnek tartod magad, miközben semmi nagylelkűt nem tettél még az életedben. Jó kérdés, hogy ki mondja meg, milyen vagy: Te, aki belülről látod, érzed, a nagylelkűségedet, vagy pedig a többiek, akik kívülről látják – néha éppen az ellenkezőjét…

Talán veled is úgy van, hogy az ügyfeleid egy kicsit (nagyon) mást mondanának a személyiségedről, mint az anyukád. Sőt, Te magad is máshogy viselkedsz a haverokkal, mint a beteg nagyiddal – és megint máshogy azzal, aki nem adja meg az elsőbbséget a kereszteződésben. Vagyis: a különböző helyzetekben kiszámíthatóan másképp viselkedsz, aszerint, hogy az adott szituáció milyen szerepviselkedést kíván meg. Akkor valójában különböző személyiségek lennél? Nyilván nem, sőt! A szerepteoretikusok azt mondják, minél több ilyen szerepet tudsz hitelesen – és a helyzetnek megfelelően – megjeleníteni, annál gazdagabb, érettebb, rugalmasabb személyiség vagy, wow!

Igazából élettörténetünk, identitásunk sem egy van, hanem több: máshogy mesélsz magadról egy People interjúban, és máshogy, ha a kisfiad kérdez. A szerepek, az élettörténetek és az identitások megjelenítenek, közvetítenek valamit: az állandó énedet, a személyiségedet. (Vannak, akik szerint az én olyannyira egyenlő a megjelenített én-nel, hogy valójában nincs is olyan, hogy én. Szerintem viszont van.)

A digitális én

Az én, az adott szituáció és a viselkedés kapcsolata önmagában is elég összetett, pedig még be sem hoztuk a digitális elemet. A pszichológia / pszichiátria ismeri a többszörös személyiség fogalmát (ami nem azonos a skizofréniával), és mint patológiát tartja számon. Ha nem akarjuk az online eszközöket használók felét mindjárt betegesnek nyilvánítani, akkor jobban járunk, ha azt mondjuk: a digitális én – normál körülmények között – pszichológiai értelemben nem egy külön én. Sokkal inkább egy (sőt, több) helyzet, amiben esetleg megváltozott viselkedést tanúsítunk, és lehet, hogy ebben a környezetben kicsit másképp mutatjuk be az énünket, mint az offline környezetben. Nevezzük ezt online (környezetben való) viselkedésnek. A normalitás pedig nagyjából addig tart, míg a két helyzet között van emlékezeti átjárás – tehát offline is emlékszel, mit csináltál a neten és fordítva.

Ahogy az offline helyzetek nem egységesek, úgy az online helyzetek csoportja sem homogén kategória, és nehéz olyan jelzőket találni, ami egyértelműen különbséget tesz a két csoport között. Az egyik ilyen megkülönböztető jegy talán az, hogy (egyelőre, 2013-ban) az online környezet valamilyen “testetlenséggel” jár. Persze online környezetben is van testünk: a gép előtt ül, vagy vannak olyan online környezetek, ahol a testünket egy avatar reprezentálja, megint más helyzetekben a kezünkben egy kontroller van stb – szóval igyekszem óvatosan fogalmazni… Ebből a “testetlenségből” / fizikai jelenlét hiányából adódik valamiféle anonimitás. Ez – az online helyzetek sokfélesége miatt – megint egészen sokféle dolgot jelenthet. Az egyik véglet például az, ha egy TOR kliens mögül böngészed egy ismerősöd (vagy idegen) facebook profilját, egy másik pedig az, ha saját fotóval, saját névvel és adatokkal vagy jelen, de a viselkedésedről szóló társas visszajelzések annyira közvetettek, és időben eltolódottak, hogy sajátmagadat névtelennek, a viselkedésedet pedig következmények nélkülinek érzékeled. (Ez utóbbi a kognitív anonimitás jelensége.)

Az interneten senki sem tudja, hogy kutya vagy...

Az anonimitás szabadságából fakadóan kis erőfeszítéssel, egyszerűen kísérletezhetsz újfajta környezetek és viselkedések kipróbálásával. Puszta kíváncsiságból például csak kevesen mennénk el egy extrém testmódosító csoport találkozójára, viszont egyáltalán nem kell bevállalósnak lennünk ahhoz, hogy egy lájkkal csatlakozzunk a facebook csoportunkhoz.

Az offline helyzetek között is akadnak anonim jellegűek, például a gyónás vagy a pszichoterápia, de ezek közel sem érhetők el olyan kis erőfeszítéssel, olyan “olcsón”, mint az online anonimitás állapota. Viszont lefogadom, hogy ha egy tréner vagy terapauta meghallaná a fenti leírást az anonimitásról (következmények nélküliség, szabad kísérletezés, viselkedések kipróbálása), egyből az önismereti vagy tréningcsoportokra gondolna. A készségfejlesztő tréningek során egy csomó eszköz szolgálja azt, hogy a résztvevők új viselkedéseket próbáljanak ki, amiket később, gyakorlás révén esetleg beépíthetnek a személyiségükbe. Az online helyzetek viszont szinte erőfeszítés nélkül kínálnak fantasztikus lehetőséget a személyiségünkkel, viselkedésünkkel való, társas szankcióktól mentes kísérletezésre.

Légy önmagad! – csak ne a neten

Érdekes különbség, hogy míg az offline viselkedéssel, személyiséggel** kapcsolatban a társadalmi közbeszéd az önmegvalósításról, a spontán önkifejezésről, a belső iránytű használatáról – vagyis mások véleményétől való függetlenedésről -, a maszkok, pajzsok és egyéb énvédő praktikák levetkőzéséről szól (be yourself!), addig az online énünkkel kapcsolatban pont ezek ellenkezőjét halljuk. Ennek a diskurzusnak a középpontjában az online énünk védelme, az adataink biztonsága, a privát szféránk, az énünk menedzselése, vagy optimális megjelenítése áll.

Vagyis: fontos, hogy úgy alakítsuk az online viselkedésünket, személyiségünk digitális megjelenítését, hogy az megfeleljen, tetsszen másoknak.

Elgondolkodtató kettősség, nem? Vajon egyszer eljön az az idő, amikor a trénerek, terapauták és életvezetési megmondóemberek az online énünkkel kapcsolatban is önfeltárásra, spontaneitásra és az intimitás alapját jelentő őszinteségre buzdítanak majd? Lehet. Mindenesetre a biztonsági intelmek mellett egyelőre kevéssé szoktunk ilyesmit hallani.

Önismereti csoport a zsebedben

Az optimális énbemutatás sokszor az egyes online fórumokhoz igazított énbemutatást is jelent: ha a legtöbb lájkot, megosztást, pozitív visszajelzést akarjuk kapni, igazodnunk kell az adott digitális fórum, online helyzet követelményeihez. Van, aki ebben veszélyeket lát: “ha mindig a médiumhoz igazítod a viselkedésedet, végül elfelejted majd, ki vagy valójában”. Szerintem viszont az alkalmazkodás jelensége (a megfelelő szerepviselkedés) egyáltalán nem az online környezetek sajátja. Ahogy az instagramon, úgy egy fotószakkörön is azt várják tőled, hogy fotózz, egy punkkoncerten pedig azt, hogy piros hajjal ugrálj. Furcsa, és bizonyára mások elismerésére kevéssé méltó dolog, ha az instagramon osztod meg a szakmai eredményeidet, és ugyanígy furcsa, ha a festőszakkörön piros hajjal ugrálsz…

Az online környezet sajátossága viszont, hogy a személyiség különböző kontextusban történő megnyilvánulásai külön-külön elérhetőek, és mind-mind rögzítettek. A pszichológiában rengeteg diagnosztikai eszköz – és tulajdonképpen maga a terápia is – abban segít, hogy ami belső, az külsővé, tudatos feldolgozás tárgyává váljon. Az online környezetben erőfeszítések nélkül – mintegy melléktermékként – valósítjuk meg ezt a pszichológiai munkát. Ráadásul énünk lenyomatai felbontva, részeiben érhetők el. Valamennyi rész a személyiségünk, énünk tanulmányozásának, az önismeretünk fejlesztésének alapja lehet. Egy kis egosurfing (a saját magad által gyártott tartalmak áttekintése) után megkérdezheted magadtól: valóban ez vagyok én? Tetszik nekem, amit látok? Miért posztoltam ezt annak idején? Vajon hogyan látnak ez alapján mások? A digitális lábnyomod ebből a szempontból egy napló. Egy állandóan a zsebedben lévő önismereti eszköz.

A facebook-éned

A digitális lábnyom és napló kifejezések viszont azt sugallják, mintha a neten hagyott nyomaid, a személyiséged megjelenítése statikus dolgok lennének. A digitális tetoválás megfogalmazás sem sokkal jobb ilyen szempontból. Persze maguk a kiposztolt szövegek vagy képek valóban nem változnak, a kontextusuk viszont igen. Átalakulhat a digitális környezet, a saját környezeted, vagy éppen Te magad. Egy megváltozott környezetben ugyanaz a tartalom mást jelenthet. Épp ezért lehet hasznos olykor az egosurfing, amit némi önreflexióra is felhasználhatsz. A vizsgálat során megteheted, hogy az előnytelen, elavult, kínosnak látszó tartalmakat egyszerűen törlöd vagy titkosítod. És megteheted azt is, hogy ha ilyesmit találsz, akkor megállsz, és elgondolkozol: miért nem tetszik ez már? Miért írtam ezt anno? Mi változott? Megteheted, hogy megpróbálod elfogadni, amit írtál, ami voltál, és megpróbálod nem titkolni, hanem felvállalni mások előtt… Nos?

Társas értelemben minden én: megjelenített, közvetített én, akár online, akár offline helyzetekről beszélünk. Az online és offline én megkülönböztetése szerintem olyan tévedés, ami akár veszélyes is lehet. Ha valakit megbántok online, nem mentegetőzhetek azzal, hogy az csak a “facebook-énem” volt, nem én! Hiszen az online konfliktusokból adódó fájdalom sem csak a “facebook-énünket” érinti. Pláne veszélyes ez a felfogás akkor, amikor az online helyzetek egy jó része egyáltalán nem anonim. A legközelebbi barátainkkal (munkatársainkkal, családunkkal, diákjainkkal) folytatott online párbeszédek gyakran folytatódnak offline. Hogy az online én külön én-e, vagy sem, az túlmutat a digitális kérdéseken, sokkal inkább a fentiekben felvetett (filozófiai) kérdéshez vezet vissza bennünket: különválasztható-e a viselkedésünk a személyiségünktől? Ha igen, akkor fennáll a lehetősége, hogy a facebook énem sem én vagyok.

Fejlesztési célból egyébként kifejezetten hasznos e kettőről – a viselkedésről és a személyiségről – külön-külön gondolkodnunk. Ha nem azonosítod magadat a viselkedéseddel, lehetőséged nyílik arra, hogy kudarcok, tévedések esetén is értékelni tudd önmagad: "Ma így viselkedtem, holnap majd másként fogok – de bármelyiktől függetlenül értékes személy vagyok”. Coachingban, terápiában gyakori az ilyen gondolatkísérlet, de a hétköznapokban azért általában nem így gondolkodunk magunkról és egymásról, ugye?

Ha sikerült felbíztatnom Téged egy kis egosurfingre, akkor úgyis eldöntöd majd magad: amit látsz, az valóban Te vagy-e? Vagy csak a facebook-éned...

* a személyiség és én terminusokat ebben az írásban szinonímákként használom
** offline személyiség alatt innentől csupán a személyiség offline helyzetben való megjelenését értem

Szabó Orsi

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.06.26.
Dr. Gyurkó Szilvia: Gyereket. Megütni. Nem. Szabad.
A gyerekkorban elszenvedett erőszak (legyen az fizikai-, érzelmi- vagy verbális bántalmazás) mindig nyomot hagy. Mindig. Mert megsérti a határokat, az alapbizalom szövetét és traumatizál. Akkor...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.06.25.
Iskolává válnak a tanulócsoportok, ha a kormány elfogadja a magántanulói státusz eltörlését?
A legvalószínűbb tehát, hogy a kormány e módosítással a tanulócsoportokba járó gyerekeket akarja visszaterelni a rendszerbe. Nekik ugyanis magántanulói státuszt kell felvenni, amihez szü...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.06.25.
Ónody-Molnár Dóra: Támadás az oktatási menekültek ellen
Vannak szülői csoportok, amelyek sajátos célja a gyerekeik kimenekítése az állami iskolarendszerből. Létezett 2010 előtt is e jelenség, de drámai felgyorsulása, az ilyen módon kilépő csal...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.06.25.
Szél Bernadett parlamenti felszólalása a köznevelési törvény módosításának vitáján (videó)
Nagyon fontos javaslatot tárgyal a parlament egy nyári péntek utolsó napirendnek eldugva. A köznevelési salátatörvénnyel a kormány nekiment a gyermekeknek, minden tiltakozásra szükség van...
(Forrás: Facebook)
--
2019.06.25.
Jól vizsgáztak a magyar tanárok
Egészen jól szerepelt hazánk az egyik legfrissebb oktatási tematikájú nemzetközi felmérésen. A Nemzetközi tanítás és tanulás vizsgálat az OECD, azaz a Gazdasági Együttműködési és...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.06.25.
Online is be lehet majd iratkozni az iskolába
Az informatikai fejlesztés eredményeként a 2019/2020-as tanévben már elérhetővé válik az ügyfélkapun keresztüli beiratkozás és hitelesítés is, ezért az ügyintézéshez a szülőnek -...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.23.
A Fidesz szerint semmiség a közoktatási törvény módosítása, a TASZ Alkotmánybíróság elé viszi
A vita után sajtótájékoztatót tartottak a tiltakozó szervezetek, ahol Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom aktivistája elmondta, lelkiismereti és szakami kérdés felszólalni a törvénymó...
(Forrás: mérce)
--
2019.06.23.
Nem kaptak választ a bérkérdésre a tanárok, felkészülnek az őszi akciósorozatra
A Pedagógusok Szakszervezete nemrég kijelentette, eddig tartott a türelme, a tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért ősztől akciósorozatot hirdetnek. A szakszervezet ugyanis úgy látja,...
(Forrás: mérce)
--
2019.06.23.
Kaotikus a helyzet a nyári gyermektáboroknál
Még mindig nincs egységes szabályozás arra vonatkozóan, ki lehet táboroztató, nincs személyi, vagyoni feltételhez kötve a tábor szervezése. Egyetlen feltétel, hogy maga a táborhely feleljen...
(Forrás: Infostart)
Utolsó üzenetek:
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek