OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. augusztus 22.
» Hozzászólások (0)

A digitális én

Mi az egyáltalán, hogy digitális én? Azt sugallja, mintha lenne egy digitális meg egy nem digitális én… Egy facebook én, meg egy valóságos én? Vagyis lehet, hogy két éned van?

Bízom benne, hogy – főleg, ha jártál már a blogomon – szoktál saját magadon gondolkozni. Azon, hogy milyen ember is vagy, milyennek látszol, hogyan viselkedsz satöbbi. És azon szoktál-e gondolkozni, milyen vagy, milyennek látszol, hogyan viselkedsz online környezetben? Ugyanúgy? Máshogy? Vagy így külön még sosem gondoltad végig?

Én, személyiség, identitás a pszichológiában

Ha nem akarjuk végigelemezni a pszichológia száz évének személyiségdefinícióit, akkor nagyvonalúan azt mondhatjuk: a személyiség (az én*) az érzéseid, gondolataid, történeteid, tapasztalataid, viszonyulásaid, vágyaid csak Rád jellemző, egyedi halmaza. Plusz van benne valami állandó, egy mag, ami nem igazán, lassan, kicsit, vagy ritkán változik.

Mivel a személyiségünk (énünk) egy belső dolog, a külvilágban sosem jelenik meg közvetlenül, mindig csak valami által közvetítve. A pszichológusok személyiségtesztek és mélyinterjú által, mások pedig a viselkedésed révén tapasztalják meg, ismerik meg a személyiségedet. De akkor mondható-e egyáltalán bármi is a személyiségedről, ami nem jelenik meg a viselkedésedben? Lehet, hogy igazán nagylelkű személyiségnek tartod magad, miközben semmi nagylelkűt nem tettél még az életedben. Jó kérdés, hogy ki mondja meg, milyen vagy: Te, aki belülről látod, érzed, a nagylelkűségedet, vagy pedig a többiek, akik kívülről látják – néha éppen az ellenkezőjét…

Talán veled is úgy van, hogy az ügyfeleid egy kicsit (nagyon) mást mondanának a személyiségedről, mint az anyukád. Sőt, Te magad is máshogy viselkedsz a haverokkal, mint a beteg nagyiddal – és megint máshogy azzal, aki nem adja meg az elsőbbséget a kereszteződésben. Vagyis: a különböző helyzetekben kiszámíthatóan másképp viselkedsz, aszerint, hogy az adott szituáció milyen szerepviselkedést kíván meg. Akkor valójában különböző személyiségek lennél? Nyilván nem, sőt! A szerepteoretikusok azt mondják, minél több ilyen szerepet tudsz hitelesen – és a helyzetnek megfelelően – megjeleníteni, annál gazdagabb, érettebb, rugalmasabb személyiség vagy, wow!

Igazából élettörténetünk, identitásunk sem egy van, hanem több: máshogy mesélsz magadról egy People interjúban, és máshogy, ha a kisfiad kérdez. A szerepek, az élettörténetek és az identitások megjelenítenek, közvetítenek valamit: az állandó énedet, a személyiségedet. (Vannak, akik szerint az én olyannyira egyenlő a megjelenített én-nel, hogy valójában nincs is olyan, hogy én. Szerintem viszont van.)

A digitális én

Az én, az adott szituáció és a viselkedés kapcsolata önmagában is elég összetett, pedig még be sem hoztuk a digitális elemet. A pszichológia / pszichiátria ismeri a többszörös személyiség fogalmát (ami nem azonos a skizofréniával), és mint patológiát tartja számon. Ha nem akarjuk az online eszközöket használók felét mindjárt betegesnek nyilvánítani, akkor jobban járunk, ha azt mondjuk: a digitális én – normál körülmények között – pszichológiai értelemben nem egy külön én. Sokkal inkább egy (sőt, több) helyzet, amiben esetleg megváltozott viselkedést tanúsítunk, és lehet, hogy ebben a környezetben kicsit másképp mutatjuk be az énünket, mint az offline környezetben. Nevezzük ezt online (környezetben való) viselkedésnek. A normalitás pedig nagyjából addig tart, míg a két helyzet között van emlékezeti átjárás – tehát offline is emlékszel, mit csináltál a neten és fordítva.

Ahogy az offline helyzetek nem egységesek, úgy az online helyzetek csoportja sem homogén kategória, és nehéz olyan jelzőket találni, ami egyértelműen különbséget tesz a két csoport között. Az egyik ilyen megkülönböztető jegy talán az, hogy (egyelőre, 2013-ban) az online környezet valamilyen “testetlenséggel” jár. Persze online környezetben is van testünk: a gép előtt ül, vagy vannak olyan online környezetek, ahol a testünket egy avatar reprezentálja, megint más helyzetekben a kezünkben egy kontroller van stb – szóval igyekszem óvatosan fogalmazni… Ebből a “testetlenségből” / fizikai jelenlét hiányából adódik valamiféle anonimitás. Ez – az online helyzetek sokfélesége miatt – megint egészen sokféle dolgot jelenthet. Az egyik véglet például az, ha egy TOR kliens mögül böngészed egy ismerősöd (vagy idegen) facebook profilját, egy másik pedig az, ha saját fotóval, saját névvel és adatokkal vagy jelen, de a viselkedésedről szóló társas visszajelzések annyira közvetettek, és időben eltolódottak, hogy sajátmagadat névtelennek, a viselkedésedet pedig következmények nélkülinek érzékeled. (Ez utóbbi a kognitív anonimitás jelensége.)

Az interneten senki sem tudja, hogy kutya vagy...

Az anonimitás szabadságából fakadóan kis erőfeszítéssel, egyszerűen kísérletezhetsz újfajta környezetek és viselkedések kipróbálásával. Puszta kíváncsiságból például csak kevesen mennénk el egy extrém testmódosító csoport találkozójára, viszont egyáltalán nem kell bevállalósnak lennünk ahhoz, hogy egy lájkkal csatlakozzunk a facebook csoportunkhoz.

Az offline helyzetek között is akadnak anonim jellegűek, például a gyónás vagy a pszichoterápia, de ezek közel sem érhetők el olyan kis erőfeszítéssel, olyan “olcsón”, mint az online anonimitás állapota. Viszont lefogadom, hogy ha egy tréner vagy terapauta meghallaná a fenti leírást az anonimitásról (következmények nélküliség, szabad kísérletezés, viselkedések kipróbálása), egyből az önismereti vagy tréningcsoportokra gondolna. A készségfejlesztő tréningek során egy csomó eszköz szolgálja azt, hogy a résztvevők új viselkedéseket próbáljanak ki, amiket később, gyakorlás révén esetleg beépíthetnek a személyiségükbe. Az online helyzetek viszont szinte erőfeszítés nélkül kínálnak fantasztikus lehetőséget a személyiségünkkel, viselkedésünkkel való, társas szankcióktól mentes kísérletezésre.

Légy önmagad! – csak ne a neten

Érdekes különbség, hogy míg az offline viselkedéssel, személyiséggel** kapcsolatban a társadalmi közbeszéd az önmegvalósításról, a spontán önkifejezésről, a belső iránytű használatáról – vagyis mások véleményétől való függetlenedésről -, a maszkok, pajzsok és egyéb énvédő praktikák levetkőzéséről szól (be yourself!), addig az online énünkkel kapcsolatban pont ezek ellenkezőjét halljuk. Ennek a diskurzusnak a középpontjában az online énünk védelme, az adataink biztonsága, a privát szféránk, az énünk menedzselése, vagy optimális megjelenítése áll.

Vagyis: fontos, hogy úgy alakítsuk az online viselkedésünket, személyiségünk digitális megjelenítését, hogy az megfeleljen, tetsszen másoknak.

Elgondolkodtató kettősség, nem? Vajon egyszer eljön az az idő, amikor a trénerek, terapauták és életvezetési megmondóemberek az online énünkkel kapcsolatban is önfeltárásra, spontaneitásra és az intimitás alapját jelentő őszinteségre buzdítanak majd? Lehet. Mindenesetre a biztonsági intelmek mellett egyelőre kevéssé szoktunk ilyesmit hallani.

Önismereti csoport a zsebedben

Az optimális énbemutatás sokszor az egyes online fórumokhoz igazított énbemutatást is jelent: ha a legtöbb lájkot, megosztást, pozitív visszajelzést akarjuk kapni, igazodnunk kell az adott digitális fórum, online helyzet követelményeihez. Van, aki ebben veszélyeket lát: “ha mindig a médiumhoz igazítod a viselkedésedet, végül elfelejted majd, ki vagy valójában”. Szerintem viszont az alkalmazkodás jelensége (a megfelelő szerepviselkedés) egyáltalán nem az online környezetek sajátja. Ahogy az instagramon, úgy egy fotószakkörön is azt várják tőled, hogy fotózz, egy punkkoncerten pedig azt, hogy piros hajjal ugrálj. Furcsa, és bizonyára mások elismerésére kevéssé méltó dolog, ha az instagramon osztod meg a szakmai eredményeidet, és ugyanígy furcsa, ha a festőszakkörön piros hajjal ugrálsz…

Az online környezet sajátossága viszont, hogy a személyiség különböző kontextusban történő megnyilvánulásai külön-külön elérhetőek, és mind-mind rögzítettek. A pszichológiában rengeteg diagnosztikai eszköz – és tulajdonképpen maga a terápia is – abban segít, hogy ami belső, az külsővé, tudatos feldolgozás tárgyává váljon. Az online környezetben erőfeszítések nélkül – mintegy melléktermékként – valósítjuk meg ezt a pszichológiai munkát. Ráadásul énünk lenyomatai felbontva, részeiben érhetők el. Valamennyi rész a személyiségünk, énünk tanulmányozásának, az önismeretünk fejlesztésének alapja lehet. Egy kis egosurfing (a saját magad által gyártott tartalmak áttekintése) után megkérdezheted magadtól: valóban ez vagyok én? Tetszik nekem, amit látok? Miért posztoltam ezt annak idején? Vajon hogyan látnak ez alapján mások? A digitális lábnyomod ebből a szempontból egy napló. Egy állandóan a zsebedben lévő önismereti eszköz.

A facebook-éned

A digitális lábnyom és napló kifejezések viszont azt sugallják, mintha a neten hagyott nyomaid, a személyiséged megjelenítése statikus dolgok lennének. A digitális tetoválás megfogalmazás sem sokkal jobb ilyen szempontból. Persze maguk a kiposztolt szövegek vagy képek valóban nem változnak, a kontextusuk viszont igen. Átalakulhat a digitális környezet, a saját környezeted, vagy éppen Te magad. Egy megváltozott környezetben ugyanaz a tartalom mást jelenthet. Épp ezért lehet hasznos olykor az egosurfing, amit némi önreflexióra is felhasználhatsz. A vizsgálat során megteheted, hogy az előnytelen, elavult, kínosnak látszó tartalmakat egyszerűen törlöd vagy titkosítod. És megteheted azt is, hogy ha ilyesmit találsz, akkor megállsz, és elgondolkozol: miért nem tetszik ez már? Miért írtam ezt anno? Mi változott? Megteheted, hogy megpróbálod elfogadni, amit írtál, ami voltál, és megpróbálod nem titkolni, hanem felvállalni mások előtt… Nos?

Társas értelemben minden én: megjelenített, közvetített én, akár online, akár offline helyzetekről beszélünk. Az online és offline én megkülönböztetése szerintem olyan tévedés, ami akár veszélyes is lehet. Ha valakit megbántok online, nem mentegetőzhetek azzal, hogy az csak a “facebook-énem” volt, nem én! Hiszen az online konfliktusokból adódó fájdalom sem csak a “facebook-énünket” érinti. Pláne veszélyes ez a felfogás akkor, amikor az online helyzetek egy jó része egyáltalán nem anonim. A legközelebbi barátainkkal (munkatársainkkal, családunkkal, diákjainkkal) folytatott online párbeszédek gyakran folytatódnak offline. Hogy az online én külön én-e, vagy sem, az túlmutat a digitális kérdéseken, sokkal inkább a fentiekben felvetett (filozófiai) kérdéshez vezet vissza bennünket: különválasztható-e a viselkedésünk a személyiségünktől? Ha igen, akkor fennáll a lehetősége, hogy a facebook énem sem én vagyok.

Fejlesztési célból egyébként kifejezetten hasznos e kettőről – a viselkedésről és a személyiségről – külön-külön gondolkodnunk. Ha nem azonosítod magadat a viselkedéseddel, lehetőséged nyílik arra, hogy kudarcok, tévedések esetén is értékelni tudd önmagad: "Ma így viselkedtem, holnap majd másként fogok – de bármelyiktől függetlenül értékes személy vagyok”. Coachingban, terápiában gyakori az ilyen gondolatkísérlet, de a hétköznapokban azért általában nem így gondolkodunk magunkról és egymásról, ugye?

Ha sikerült felbíztatnom Téged egy kis egosurfingre, akkor úgyis eldöntöd majd magad: amit látsz, az valóban Te vagy-e? Vagy csak a facebook-éned...

* a személyiség és én terminusokat ebben az írásban szinonímákként használom
** offline személyiség alatt innentől csupán a személyiség offline helyzetben való megjelenését értem

Szabó Orsi

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.03.26.
Árva gyerekeket tanító kenyai tanár a világ legjobb pedagógusa
Peter Tabichi természettudományokat oktat középiskolásoknak egy félsivatagos vidéken fekvő falu állami iskolájában, amelynek mindössze egy számítógépe van, és ahol az internet is nehezen...
(Forrás: Nők Lapja Café)
--
2019.03.24.
Szociális farmon adnak munkát az autista fiataloknak
Miskolcon sikeresen működik egy szociális farm, ahol fogyatékos és megváltozott munkaképességű embereket vonnak be a gazdálkodásba, a megtermelt árut pedig értékesíteni is tudják. Az egyedi...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.03.24.
Tessenek forradalmat csinálni!
Magas a lemorzsolódás a középiskolában, az érettségizettek országos aránya alacsony. A szocioökonómiai háttérrel nem tud megbirkózni az oktatás. A PISA-eredmények sokkolóak, nem siker...
(Forrás: Tízperc Iskolablog)
--
2019.03.24.
Több szintet lezártak a pécsi iskolában, ahol Áder felavatott pár vízautomatát
„Már reggel 7-től az iskola körül több rendőr autó állt, le voltak zárva az utak a suli körül. Az iskola folyosói is tele voltak biztonsági emberekkel. Nem lehetett a folyosókon »csak...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.03.24.
A Taigetosz törvény rossz – és akkor mi van?
Magyarán, bár az Alkotmánybíróság különböző okokra hivatkozva az LMP beadványát ugyan elutasította, de maga is beismerte, hogy az állam felelőtlenül (sőt mi több, alkotmányellenesen...
(Forrás: mérce)
--
2019.03.24.
Menet a tudományért: piros lapot adtak Palkovicsnak
Sem egységről, sem függetlenségről nincs szó az MTA tervezett átalakítása ügyében – hangsúlyozta Orosz Ferenc az ITM épülete előtt. Az akadémikus elmondta, nem fogadják el a miniszt...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.03.24.
Állásfoglalás a szakképzés tervezett átalakításáról
A szak- és felnőttképzés átalakításának Szakképzés 4.0 elnevezésű stratégiája ezúttal a korábbiaknál szélesebb kör, a Szakképzési Innovációs Tanács bevonásával készült. A strat...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.03.22.
Tárgyalni fog a kártalanításról a kormány a tankönyvesekkel
Kártérítést kell fizetnie a kormánynak azoknak a tankönyvterjesztő cégeknek, amelyeket az uniós bíróság ítélete szerint megkárosított. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden joger...
(Forrás: Infostart)
--
2019.03.22.
Partizánakcióznak a magán-tankönyvkiadók
Április 1-jén lesz nyilvános a 2019-20-as hivatalos tankönyvjegyzék, amit az Oktatási Hivatal ad ki, az állami tankönyvterjesztő Kello elektronikus felületén lehet belőlük rendelni. Az id...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek