OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. augusztus 29.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
     

A nulla összegű játszma

Az írás szerzője, Lippai Ildikó a budapesti Veres Péter Gimnáziumban tanít magyart és társadalomismeretet. Blogot vezet, ezt az írását is ott találtuk, és a hozzájárulásával közöljük.

Az itt felvetett probléma egy osztálykiránduláson fogalmazódott meg bennem. Majdnem egy hétig utazgattunk egyik helyről a másikra, rengeteg időt töltöttünk buszon, tanúi voltunk kollégámmal annak, ahogyan egy hét alatt folyamatosan változott a csoportdinamika. Miközben maguk a csoportok változatlanok maradtak.

Hazatérve az egyik rádióban hallottam meg Vekerdy tanár úr véleményét, amely mintha reflektált volna a bennem megfogalmazódott, kimondatlan kérdésekre: Vajon vannak, akik valóban nem közösségi emberek? S ha igen, mit tehet egy osztályfőnök, hogy ezen változtasson? Egyáltalán kell-e ezen változtatni? Nem akkor ártok a legtöbbet, ha meg akarom változtatni az ő attitűdjét?!

Komoly dilemma ez.

Pedagógushallgatóként több féléven át tanított engem is Vekerdy Tamás, és bizton állíthatom, sokunkkal majdnem megutáltatta választott hivatásunkat. Az ő interpretálásában minden tanár maga volt a sárkány, aki a kibontakozó tehetség útjában állt. S ha az így akadályozott diáknak sikerült is levágnia a szörny mind a hét fejét, akkor sem volt garancia arra, hogy nem nő a helyükre újabb.

S bár a négy félév alatt volt sokat vitatkoztam a tanár úrral, számos kérdésben igazat adok neki. Például abban, hogy nem mindenki társas lény, bár szinte mindenki vágyik a közösséghez tartozásra. Mivel az iskola kényszerközösség, amelyben mindennek előre meghatározott, hierarchizált és monoton rendje van, a hétköznapokban nem jelent ez olyan mérvű problémát, mint amikor kilépünk a megszokott rendből, miközben benne maradunk a formális struktúrában. A kirándulások világa például ezért is a "veszélyes" terep.

Abban a pillanatban, hogy felszállunk a buszra, nyilvánvalóvá válik a közösség kapcsolati dinamikája. Az erős emberek, a központi figurák, a „menők”, a hátsó traktusban foglalnak helyet. Legtöbbször mind fizikai adottságok, mind személyiségbeli vonások, illetve az érettség magasabb foka okán vindikálják maguknak ezt a kiváltságot. Ők azok, akik választanak, akik nagy valószínűséggel nem lesznek magányosak életük folyamán, mert van bennük valami többlet, amire épp aktuális közösségük mindig felfigyel majd.

Közvetlenül a hangadó vezéregyéniségek előtt ülnek azok, akik az ő társaságukhoz tartozónak érzik magukat, a hangadókhoz akarnak hasonlítani, de nem képesek olyanná válni, amilyenné szeretnének. Ennek gyakran neveltetésbeli okai vannak, és gyakran párosul gátlásossággal.

Ahogy haladunk előre a buszban, egyre inkább az „alkalmi” társulások világába lépünk. Itt a barátság, a rokonszenv nem valódi, de ahhoz elég, hogy az utazás idejére mégse legyünk magányosak. Elvégre – legyünk őszinték! – mégis jobb egy másik ember mellett zenét hallgatni, néha megjegyezni, hogy milyen szép a táj, mint ugyanezt egyedül tenni.

S a busz belsejében, közvetlenül a tanárok háta mögött ülnek – egymástól is elkülönülve – a magányosak. Ők sem képeznek homogén csoportot. Vannak, akik valóban nem közösségi emberek, nem igénylik a társaságot, de vannak olyanok is, akik csak nem találják meg a hangot a többiekkel. Vagy azért, mert más kultúrkörből jönnek, más neveltetést kaptak, mint a többség. Előfordulhat, hogy a családjuk egyetlen gyermekeként nem volt lehetőségük a közösséghez tartozás szabályait megtanulni, és ezért kevésbé képesek alkalmazkodni. A magányos gyerekek között találhatók azok, akik többnyire teljes szívükből utálják a kirándulásokat. Ilyenkor ők még magányosabbak, mint különben, s ezért az utazás minden perce kínszenvedés a számukra.

Ezek a problémák nem csupán 10-12 évesen, hanem felnőttkorban is felvetődhetnek. Többször vettem észre magamon, hogy nem szerettem/szeretem a társas kirándulásokat, kicsit mindig magányosnak érzem magam közben. Utazópartnereim többnyire nem értik, hogy számomra miért kellemetlen élmény egy ilyen, az élet megszokott rendjét felborító „esemény”.

De, ha továbbgondoljuk, akkor ez a beállítódás kiterjeszthető szinte bármelyik közösségre, így a konkrét utazás jelképes értelmet is nyerhet.

Előfordulhat például, hogy valaki úgy érzi: ő már nagyon sok mindent tett le arra a bizonyos asztalra, s a körülötte lévő közösség mégsem veszi észre a benne rejlő képességeket, lehetőségeket, nem díjazza a rá jellemző értékeket. Nem kap visszacsatolást, pozitív megerősítést. Ez pedig egy idő múlva a motiváció elvesztéséhez vezethet, s kiválthatja a burn out-szindrómát. 

Mit tehet ilyenkor az egyén? Vagy beletörődik a dologba és reménykedik abban, hogy előbb-utóbb talán megváltozik a helyzet, majd csak észreveszik, értékelik a munkáját. Vagy pedig önmagában keresi a helyzet magyarázatát. Esetleg, végső elkeseredésében elmegy, s megpróbál magának egy jobb közeget találni. Természetesen itt nem zárul le a játszma, az csak a filmekben opció, hogy egy valóságos vagy jelképes „utazás” mindent megold.

Lehet, hogy az új közösség még rosszabb lesz, mint az előző volt. Előfordulhat az is, hogy az elhagyott közösség a távozás után rádöbben volt tagja értékeire, és mindent elkövet, hogy visszaszerezze őt. Elképzelhető az is, hogy a „vándor” maga jön rá, hogy nem a korábbi közösségében, hanem az ő viselkedésében, személyiségében volt probléma.

S ha elfogadjuk Vekerdy azon tézisét, amely szerint nem minden ember közösségi lény - akkor a helyzet kihozható egy nulla összegű játszmára, melyben senki sem nyer, senki sem veszít. S lehet, hogy ez a rádöbbenés maga a győzelem?

Lippai Ildikó

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.12.05.
A PSZ felmérése a pedagógusok munkaterheléséről
A Pedagógusok Szakszervezete felmérést készített a tanárok munkaterheléséről. Utoljára 2008-ban a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. végzett kutatást a témá...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.12.05.
Rossz jegy miatt késelhette meg tanárnőjét a győri középiskola jó tanuló diákja
az elkövető egy nagyon jó tanuló tizedikes fiú, aki most hármast kapott a dolgozatára, ezért támadt késsel a tanárára. Ezt az Indexnek is többen megerősítették, hozzáfűzve, hogy a k...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.12.05.
Életem legrosszabb napja volt, amikor rehabra vittem a gyerekemet
A ráckeresztúri rehabon külön csoportfoglalkozásokat tartanak a szülőknek, hogy tisztában legyenek, mivel jár a függőség. Sokszor ugyanis elbagatelizálják a problémát, vagy pont, hogy...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.12.05.
Iskolaérettség: két hét haladékot kaphatnak a szülők
Elsősorban a gyermek után járó anyagi támogatások elvételével büntethetik azokat a szülőket, akik akkor sem viszik iskolába hatéves gyermeküket, ha az OH nem hagyta jóvá halasztási ké...
(Forrás: Népszava)
--
2019.12.05.
Nem feltétlenül sok tanulás és sok pénz kell a jó iskolai eredményekhez
A sok pénz mellett, ha nincs korszerű, hatékony oktatási rendszer, akkor nem lesz látványos eredménye a ráfordításoknak. Magyarország jóval az OECD-átlag alatt finanszírozza az oktatást...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.12.04.
Újra kiállította a bizonyítványt a magyar iskolákról a PISA-teszt
Kína mindent visz, a magyar diákok eredménye kicsit javult, de így is gyenge nemzetközi összehasonlításban: kijöttek a legfrissebb PISA-eredmények, beárazva az egyes országok oktatási rendszereit...
(Forrás: index)
--
2019.12.04.
A PSZ felmérése a pedagógusok munkaterheléséről
Utoljára 2008-ban a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. végzett kutatást a témában. 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezdeményezett hasonlót, de a kutat...
(Forrás: Pedagógusok Szakszervezete)
--
2019.12.04.
Nonszensz, hogy a gyerekeket is munkaszombatra kényszeríti a rendszer
Nagyon jó lenne, ha nem sugalmaznánk ilyen üzenetet már gyerekkorban, hogy a „tömbösített pihenés” annyit ér, mintha rendszeresen pihennénk. Ez nincs így – Gyurkó Szilvia gyerekjogá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.12.02.
Megvizsgálják a tanárok további bérigényét
Konstruktívan állnak a minisztériumok a tanárok hétvégi akciójához és követeléseihez. A szombaton utcára vonuló pedagógusoknak azt ígérték: a kormány kész megvizsgálni a bérigényeket...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek