OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. október 28.
» Hozzászólások (1)
Címkék:
     

Erkölcstan(ítás) a gyakorlatban

(Beszélgetés Török Ildikóval)1

Török Ildikó, magyar-történelem-társadalomismeret szakos tanár. 1981-ben diplomázott, 2005-ben pedagógus szakvizsgát tett. Tananyagokat fejlesztett, pedagógiai kísérletekben vett részt, szakcikkei, módszertani segédletei jelentek meg. A budapesti XVII kerületi Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskolában dolgozik.Egyesületünk tagja, és a honlap egyik állandó szerzője.

Te az iskolád teljes felső tagozatában tanítod az erkölcstant, ez 8 tanulócsoportot jelent?

Nem a teljes osztályokat tanítom, csupán azokat, akik nem járnak hittanra.

Ti ettől az évtől egyházi iskola lettetek. Hányan járnak most nálatok hittanra?

A hittanosok száma évről évre nő, a jelenlegi első osztályt már így hirdették meg, ott tehát mindenki hittanos.

És mi a helyzet a felső tagozatban?

A 8. osztályban egyetlen gyerek jár hittanra, a hetedikben a 48-ból 14, hatodik osztályban 50 főből 20, ötödikben közel az 50 százalék. Ott is marad az erkölcstanra egy 26 fős csoport.

Szerinted mi tesz egy pedagógust alkalmassá arra, hogy erkölcstant tanítson?

Az még nem sokat garantál, hogy valaki elvégez egy 30, 60 vagy akár 120 órás tanfolyamot. Sőt az sem igazán fontos, hogy milyen szakos, hány éves. A lényeg az, hogy milyen személyiség. Alapvető követelmény, hogy nyitott, elfogadó és sokoldalúan tájékozott legyen. Mert itt a Bibliától kezdve egészen a neuronokig a legkülönbözőbb témák felmerülhetnek a beszélgetések során. A tanárnak nem szabad ítélkeznie, deklarálnia az egyetlen és megfellebbezhetetlen igazságot, konkrét, megcáfolhatatlan véleményt mondani az erkölcsi kérdésekről. Arra kell reflektálnia, amit a gyerekek mondanak, moderálni a velük folytatott beszélgetést.

Tudom, hogy te történelem és magyar óráidon, sőt az osztályfőnöki órákon is rengeteget beszélgettél a tanítványaiddal a legkülönbözőbb kérdésekről, tehát a helyzet nem teljesen új a számodra. Mégis miben változott a helyzet azzal, hogy most az erkölcstant tanítod?

Mélyebben kell belemennem vallási, hitbéli kérdésekbe. A tanítványaim egy része ugyanis hittanra jár, tehát amikor együtt tanítom az osztályban a hittanosokat és az erkölcstant választókat, tekintettel kell lennem arra, hogy mit tanulnak a hittan órán. Törekszem arra, hogy minden évfolyammal a saját szintjén foglalkozzam a vallás, a hit kérdéseivel. Az ötödik osztályban ezt nyilván csak érintjük, de a hetedikeseknél és nyolcadikosoknál mélyebben bele kell mennünk a témába. Tanítottam a vallásról korábban is a történelem órákon, de most alaposabban kitérünk arra, hogy ki mit gondol a hitről, milyen különbségek vannak ezen a téren a vélemények között.

Tehát ezzel az új tantárggyal a többi tanórán is változott a tananyag.

Az erkölcstant nem szabad tantárgyként tanítani. Ha tantárgyiasul, a gyerekek utálni fogják. Akkor van esély az érdeklődés felkeltésére, ha olyan témák kerülnek napirendre, amelyek a gyerekeket igazán foglalkoztatják. Az azonos évfolyamon sem egyforma az érdeklődés. Az egyik osztályban például hosszan kellett beszélgetnünk az álom és a tudat kapcsolatáról. A másik hetediket ez a dolog egyáltalán nem érdekelte, ők vitatkozni szeretnek. Például arról, hogy mennyire hallgathatunk a lelkiismeretünkre, létezik-e egyáltalán lelkiismeret. Természetesen a hasonló témákról mindig konkrét esetekhez kapcsolódóan beszélgetünk. Van amikor szépirodalmi példák segítségével vezetem rá őket egy-egy témára. Például Nádas Péter Bárány című novellája segített annak a problémának az átgondolásában, hogy milyen érzést válthat ki valakiben, ha megtudja, hogy zsidó.

Úgy látom, hogy kimeríthetetlen a rendelkezésre álló tananyag. Akkor tankönyvre nincs is szükségetek?

Nem mindegyik évfolyamon használok tankönyvet (ennek anyagi okai vannak elsősorban), de a tanmenet témáit követve és az osztály érdeklődési köréhez igazodva beszélgetünk az élet legkülönbözőbb dolgairól. Szerintem nagy szükség van – többek között – a nagyrészt otthonról hozott téveszmék eloszlatására is. Felmerült az egyik osztályban például a vélemény (és hosszan vitáztak rajta), hogy léteznek olyan emberek, akik gonosznak születnek.

Mindenre jut elég időd? Ha a gyerekek érdeklődése szerint alakul az óra tartalma, a „tananyag”, nyilván sok mindent nem tudsz megvalósítani, amit előzőleg elterveztél.

Szerencsém van, nekem a pedagógiai programunk alapján két erkölcstan órám van hetente. Mivel ebben az evangélikus iskolában a hittan kiemelt tantárgy, és abból kettő van, így az azzal párhuzamos erkölcstan is ilyen órakeretben zajlik.

Biztos nagyon lényeges, hogy a gyerekek ráhangolódjanak egy-egy órára.

Tudod, hogy ez milyen nehéz? Az erkölcstan a felsőbb évfolyamokon az utolsó: a 6. vagy 7. óra. A gyerekek halálosan fáradtak. És ekkor jön egy olyan óra, aminek nincs konkrét tétje, nem olyan mint a történelem, a magyar, vagy a matematika, ami bele számít a felvételibe. Az óra elején énekelünk, ugrálunk, mindent megteszek annak érdekében, hogy oldódjon a feszesség, hogy a gyerekeknek valóban legyen kedvük az egészhez.

És ilyen módon sikerül motiválni őket?

Ha felkelhetnek a padból, ha nem kényszerülnek passzivitásra, nem kell unatkozniuk, ha más csinálhatnak, mint az iskolai rutin, máris felélednek, aktivizálódnak. Kiscsoportokban dolgoztatom őket, különböző módon tevékenykedhetnek, sok játékos gyakorlatot is végzünk.

Akkor biztosan szeretik is az erkölcstant.

Nem mindig könnyű velük. Az ötödikesek és hatodikosok könnyen motiválhatók, de hetediktől kezdve a fiúkat szinte lehetetlen rávenni arra, hogy érzelmi kérdésekben megnyilvánuljanak. Volt közöttük olyan, aki nyíltan meg is mondta, hogy az ilyen témák nem érdeklik.

Hogyan osztályozol? Úgy tudom, jegyet kell adni.

Mivel a hittant osztályozzák, az erkölcstanra is kapnak a gyerekek érdemjegyet. Én törekszem arra, hogy közepesnél rosszabb jegyek ne szülessenek. Három szempont szerint értékelek (ezt meg is mondtam nekik).1. Figyelembe veszem az órai munkát: milyen hajlandóságot mutatnak a gyakorlatokban való részvételre, mennyire tartják be a szabályokat. 2. Értékelem a füzetvezetést. Általában nagyon szépek a füzeteik. 3. Írásbeliket iratok, hangsúlyozottan nem dolgozatot, hanem véleményt különböző kérdésekről. Két témazáró van, ezekre is adok osztályzatot, de itt meg használhatnak bármilyen segédanyagot.

Mit üzensz az erkölcstant tanító kollégáidnak?

Ne csak az újabb terhet, a problémát lássák az erkölcstan tanításában, hanem azt a lehetőséget, hogy a pedagógusok és a gyerekek ennek során közelebb kerülhetnek egymáshoz. Olyan mélyről jövő gondolatokat, kérdéseket, kétségeket osztanak meg velem a diákjaim, olyan váratlan témák bukkannak fel, amelyek sok esetben katartikus (közös!) élményeket jelentenek. Sírtunk vagy jókat nevettünk, gyakran elcsodálkoztunk egy-egy gyerek felnőtteket megszégyenítően okos gondolatain. Ezek az együttes élmények tehetik életközelibbé ezt a sokat vitatott tárgyat. És ezektől valóban „jobbak” lehetnek a gyerekeink. Ugyanakkor nem várható érdemi hatás a központi igehirdetéstől, kötelező (ki)oktatástól, lelki fröccstől, lélektelen moralizálástól. Nem vagyunk kevesen olyanok, akik eddig is tudtunk oldottan, nyitottan, őszintén beszélgetni a diákjainkkal a legkülönbözőbb kérdésekről. Azt tanácsolom mindazoknak, akik ezt eddig is szívesen tették, ugyanezt igyekezzenek folytatni ebben az új keretben.

1Az interjú megjelent a Modern Iskola című magazin 2013/5. számának osztályfőnöki rovatában (34-35. oldal)

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2013. november 4.
Egy más oldalról közelíti meg a témát a Kamarás István, aki több is interjút adott erről. Ő mint az Embertan komplex tantárgy létrehozója az etika tanítására felkészítő egyetemi szak megalapítója nyilatkozik az erkölcstan és az etika oktatásának neuralgikus kérdéseiről. Érdemes megismerni az ő nagyon is autentikus véleményét az erkölcstan és az etika tanításáról: "Irreálisan sok a hittanos" ; „Kabátlopás gyanújába keveredett az erkölcstan”,"Ha a gyerek szóba hozza – Mi legyen az erkölcstannal?"
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.31.
Húsz oktatási és civil szervezet kéri az új alaptanterv bevezetésének halasztását
Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az éretts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
NAT-hatás: látatlanban kell tankönyvet rendelni
Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – derült ki a Könyvt...
(Forrás: Népszava)
--
2020.03.31.
Tantárgyak az iskolában? Ugyan, felejtsük el!
Nem fognak teljesen megszűnni a hagyományos tantárgyak a finn iskolákban sem, de egyre nagyobb teret kap a témaközpontú, gyakorlati helyzetekhez alkalmazkodó oktatás. A finn reformerek szerint...
(Forrás: index)
--
2020.03.31.
Szülői Hang: vonják vissza a hatévesek beiskolázásának új rendszerét
A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről az érintett szülőkkel, az adatokkal pedig a szakmai egyeztetésekhez szeretnének hozzájá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Az egész ország rákattant, de nem távoktatás, ami most zajlik. Hogy mi ezzel a baj?
Bár több intézmény évek, sőt évtizedek óta kísérletezik az oktatás bizonyos elemeinek virtualizálásával, az országban most zajló hirtelen átállásra senki nem volt felkészülve. A Szegedi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Jelentés a perifériáról: „A szülők és a pedagógusok viszik a hátukon a rendszert”
Németh Katalinnal, a Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen problémákba ütközhet a digitális távoktatás egy hátrányos helyzet...
(Forrás: Pécs ma)
--
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek