OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. október 28.
» Hozzászólások (1)
Címkék:
     

Erkölcstan(ítás) a gyakorlatban

(Beszélgetés Török Ildikóval)1

Török Ildikó, magyar-történelem-társadalomismeret szakos tanár. 1981-ben diplomázott, 2005-ben pedagógus szakvizsgát tett. Tananyagokat fejlesztett, pedagógiai kísérletekben vett részt, szakcikkei, módszertani segédletei jelentek meg. A budapesti XVII kerületi Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskolában dolgozik.Egyesületünk tagja, és a honlap egyik állandó szerzője.

Te az iskolád teljes felső tagozatában tanítod az erkölcstant, ez 8 tanulócsoportot jelent?

Nem a teljes osztályokat tanítom, csupán azokat, akik nem járnak hittanra.

Ti ettől az évtől egyházi iskola lettetek. Hányan járnak most nálatok hittanra?

A hittanosok száma évről évre nő, a jelenlegi első osztályt már így hirdették meg, ott tehát mindenki hittanos.

És mi a helyzet a felső tagozatban?

A 8. osztályban egyetlen gyerek jár hittanra, a hetedikben a 48-ból 14, hatodik osztályban 50 főből 20, ötödikben közel az 50 százalék. Ott is marad az erkölcstanra egy 26 fős csoport.

Szerinted mi tesz egy pedagógust alkalmassá arra, hogy erkölcstant tanítson?

Az még nem sokat garantál, hogy valaki elvégez egy 30, 60 vagy akár 120 órás tanfolyamot. Sőt az sem igazán fontos, hogy milyen szakos, hány éves. A lényeg az, hogy milyen személyiség. Alapvető követelmény, hogy nyitott, elfogadó és sokoldalúan tájékozott legyen. Mert itt a Bibliától kezdve egészen a neuronokig a legkülönbözőbb témák felmerülhetnek a beszélgetések során. A tanárnak nem szabad ítélkeznie, deklarálnia az egyetlen és megfellebbezhetetlen igazságot, konkrét, megcáfolhatatlan véleményt mondani az erkölcsi kérdésekről. Arra kell reflektálnia, amit a gyerekek mondanak, moderálni a velük folytatott beszélgetést.

Tudom, hogy te történelem és magyar óráidon, sőt az osztályfőnöki órákon is rengeteget beszélgettél a tanítványaiddal a legkülönbözőbb kérdésekről, tehát a helyzet nem teljesen új a számodra. Mégis miben változott a helyzet azzal, hogy most az erkölcstant tanítod?

Mélyebben kell belemennem vallási, hitbéli kérdésekbe. A tanítványaim egy része ugyanis hittanra jár, tehát amikor együtt tanítom az osztályban a hittanosokat és az erkölcstant választókat, tekintettel kell lennem arra, hogy mit tanulnak a hittan órán. Törekszem arra, hogy minden évfolyammal a saját szintjén foglalkozzam a vallás, a hit kérdéseivel. Az ötödik osztályban ezt nyilván csak érintjük, de a hetedikeseknél és nyolcadikosoknál mélyebben bele kell mennünk a témába. Tanítottam a vallásról korábban is a történelem órákon, de most alaposabban kitérünk arra, hogy ki mit gondol a hitről, milyen különbségek vannak ezen a téren a vélemények között.

Tehát ezzel az új tantárggyal a többi tanórán is változott a tananyag.

Az erkölcstant nem szabad tantárgyként tanítani. Ha tantárgyiasul, a gyerekek utálni fogják. Akkor van esély az érdeklődés felkeltésére, ha olyan témák kerülnek napirendre, amelyek a gyerekeket igazán foglalkoztatják. Az azonos évfolyamon sem egyforma az érdeklődés. Az egyik osztályban például hosszan kellett beszélgetnünk az álom és a tudat kapcsolatáról. A másik hetediket ez a dolog egyáltalán nem érdekelte, ők vitatkozni szeretnek. Például arról, hogy mennyire hallgathatunk a lelkiismeretünkre, létezik-e egyáltalán lelkiismeret. Természetesen a hasonló témákról mindig konkrét esetekhez kapcsolódóan beszélgetünk. Van amikor szépirodalmi példák segítségével vezetem rá őket egy-egy témára. Például Nádas Péter Bárány című novellája segített annak a problémának az átgondolásában, hogy milyen érzést válthat ki valakiben, ha megtudja, hogy zsidó.

Úgy látom, hogy kimeríthetetlen a rendelkezésre álló tananyag. Akkor tankönyvre nincs is szükségetek?

Nem mindegyik évfolyamon használok tankönyvet (ennek anyagi okai vannak elsősorban), de a tanmenet témáit követve és az osztály érdeklődési köréhez igazodva beszélgetünk az élet legkülönbözőbb dolgairól. Szerintem nagy szükség van – többek között – a nagyrészt otthonról hozott téveszmék eloszlatására is. Felmerült az egyik osztályban például a vélemény (és hosszan vitáztak rajta), hogy léteznek olyan emberek, akik gonosznak születnek.

Mindenre jut elég időd? Ha a gyerekek érdeklődése szerint alakul az óra tartalma, a „tananyag”, nyilván sok mindent nem tudsz megvalósítani, amit előzőleg elterveztél.

Szerencsém van, nekem a pedagógiai programunk alapján két erkölcstan órám van hetente. Mivel ebben az evangélikus iskolában a hittan kiemelt tantárgy, és abból kettő van, így az azzal párhuzamos erkölcstan is ilyen órakeretben zajlik.

Biztos nagyon lényeges, hogy a gyerekek ráhangolódjanak egy-egy órára.

Tudod, hogy ez milyen nehéz? Az erkölcstan a felsőbb évfolyamokon az utolsó: a 6. vagy 7. óra. A gyerekek halálosan fáradtak. És ekkor jön egy olyan óra, aminek nincs konkrét tétje, nem olyan mint a történelem, a magyar, vagy a matematika, ami bele számít a felvételibe. Az óra elején énekelünk, ugrálunk, mindent megteszek annak érdekében, hogy oldódjon a feszesség, hogy a gyerekeknek valóban legyen kedvük az egészhez.

És ilyen módon sikerül motiválni őket?

Ha felkelhetnek a padból, ha nem kényszerülnek passzivitásra, nem kell unatkozniuk, ha más csinálhatnak, mint az iskolai rutin, máris felélednek, aktivizálódnak. Kiscsoportokban dolgoztatom őket, különböző módon tevékenykedhetnek, sok játékos gyakorlatot is végzünk.

Akkor biztosan szeretik is az erkölcstant.

Nem mindig könnyű velük. Az ötödikesek és hatodikosok könnyen motiválhatók, de hetediktől kezdve a fiúkat szinte lehetetlen rávenni arra, hogy érzelmi kérdésekben megnyilvánuljanak. Volt közöttük olyan, aki nyíltan meg is mondta, hogy az ilyen témák nem érdeklik.

Hogyan osztályozol? Úgy tudom, jegyet kell adni.

Mivel a hittant osztályozzák, az erkölcstanra is kapnak a gyerekek érdemjegyet. Én törekszem arra, hogy közepesnél rosszabb jegyek ne szülessenek. Három szempont szerint értékelek (ezt meg is mondtam nekik).1. Figyelembe veszem az órai munkát: milyen hajlandóságot mutatnak a gyakorlatokban való részvételre, mennyire tartják be a szabályokat. 2. Értékelem a füzetvezetést. Általában nagyon szépek a füzeteik. 3. Írásbeliket iratok, hangsúlyozottan nem dolgozatot, hanem véleményt különböző kérdésekről. Két témazáró van, ezekre is adok osztályzatot, de itt meg használhatnak bármilyen segédanyagot.

Mit üzensz az erkölcstant tanító kollégáidnak?

Ne csak az újabb terhet, a problémát lássák az erkölcstan tanításában, hanem azt a lehetőséget, hogy a pedagógusok és a gyerekek ennek során közelebb kerülhetnek egymáshoz. Olyan mélyről jövő gondolatokat, kérdéseket, kétségeket osztanak meg velem a diákjaim, olyan váratlan témák bukkannak fel, amelyek sok esetben katartikus (közös!) élményeket jelentenek. Sírtunk vagy jókat nevettünk, gyakran elcsodálkoztunk egy-egy gyerek felnőtteket megszégyenítően okos gondolatain. Ezek az együttes élmények tehetik életközelibbé ezt a sokat vitatott tárgyat. És ezektől valóban „jobbak” lehetnek a gyerekeink. Ugyanakkor nem várható érdemi hatás a központi igehirdetéstől, kötelező (ki)oktatástól, lelki fröccstől, lélektelen moralizálástól. Nem vagyunk kevesen olyanok, akik eddig is tudtunk oldottan, nyitottan, őszintén beszélgetni a diákjainkkal a legkülönbözőbb kérdésekről. Azt tanácsolom mindazoknak, akik ezt eddig is szívesen tették, ugyanezt igyekezzenek folytatni ebben az új keretben.

1Az interjú megjelent a Modern Iskola című magazin 2013/5. számának osztályfőnöki rovatában (34-35. oldal)

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2013. november 4.
Egy más oldalról közelíti meg a témát a Kamarás István, aki több is interjút adott erről. Ő mint az Embertan komplex tantárgy létrehozója az etika tanítására felkészítő egyetemi szak megalapítója nyilatkozik az erkölcstan és az etika oktatásának neuralgikus kérdéseiről. Érdemes megismerni az ő nagyon is autentikus véleményét az erkölcstan és az etika tanításáról: "Irreálisan sok a hittanos" ; „Kabátlopás gyanújába keveredett az erkölcstan”,"Ha a gyerek szóba hozza – Mi legyen az erkölcstannal?"
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.25.
Tízezrekbe kerül az iskolakezdés, sokan csak hitelből tudják megugrani
A REGIO Játék idei kutatása szerint alapvető tanszerekre 10-15 ezer forintot, iskolatáskára további 5-15 ezer forintot költenek a családok, 10 ezer forint alatt az esetek csupán 12 százalé...
(Forrás: népszava)
--
2019.08.25.
Microsoft-botrány: szerződéseket kért be az ügyészség
A Fővárosi Főügyészség közigazgatási jogi osztálya egy levélben arra kérte az Esterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatóját, hogy legkésőbb augusztus...
(Forrás: napi.hu)
--
2019.08.25.
Segítség, nem merem alternatív iskolába íratni a gyerekem!
Nyár közepén fogadta el az országgyűlés azt a törvénymódosítást, ami több szempontból is megbolygatja az eddig megszokott oktatási rendet. A magántanulóságot felváltja az egyéni munkarend...
(Forrás: Nők Lapja Café)
--
2019.08.24.
Gulyás: az aktuális komoly feladatok indokolják, hogy a közoktatást ismét államtitkár felügyelje
A kormány úgy döntött, hogy a felsőoktatás irányítása az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) kerül - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteki...
(Forrás: eduline)
--
2019.08.24.
„Nem több nyelvvizsgát, hanem kevesebb diákot akar a kormány”
Szél Bernadett szerint ha az általa megismert dokumentum valóban egy nyelvoktatási stratégia, akkor nem sok jóra lehet számítani. – Semmilyen konkrétum nincs benne, csak korábbi kutatások...
(Forrás: népszava)
--
2019.08.24.
Ők lehetnek a felsőoktatást hirtelenjében bekebelező Palkovics új emberei nepszava.hu Publikálás dátuma 2019.08.23. 08:22
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán közölte, hogy idén szeptember elsejétől az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) kerül át a felsőoktatás irányítása....
(Forrás: népszava)
--
2019.08.20.
Ötévesen látott először fehér embert, hetedikben bukott, ma iskolát vezet Miskolcon (interú Orsós Jánossal)
Egyszerű a képlet: ha szakiskolába mész, akkor kapsz ösztöndíjat, ha gimnáziumba, akkor nem. A szegény családokból már senki nem jön érettségizni, mindenki tésztakészítő akar lenni....
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.20.
Magyarul is elindult a világ egyik legjobb tanulási oldala
A Khan Academy neve összekapcsolódott a digitális eszközökkel megvalósult önirányított tanulás fogalmaival. Szülők lelkendezve szokták mesélni, hogy a gyerekük otthon nem (csupán) telefonos...
(Forrás: Qubit)
--
2019.08.20.
Ha elég vagyonos vagy, a gyerekednek mégsem kell Wass Albertet tanulnia
Hírül adták tegnap, hogy Debrecen város és a Debreceni Egyetem együttesen alapítanak meg egy elit, angol-magyar tannyelvű magániskolát Debrecen-Pallagon, amely az egyszerű, mégis sokatmond...
(Forrás: mérce)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek