A Budapesti Eötvös József Gimnázium tantestületének állásfoglalása
Itt közöljük az Eötvös József Gimnázium Állásfoglalását, melyet elküldött a köznevelés döntéshozóinak, kulcsszereplőinek. Az állásfoglaláshoz egyre jelentősebb számban csatlakoznak az érintett állami iskolák (KLIK) pedagógusai, és egész nevelőtestületek.
Gimnáziumok Országos Szövetsége
1122 Budapest, Városmajor u. 71.
Tisztelt Dr. Szebedy Tas Elnök Úr!
A Budapesti Eötvös József Gimnázium tantestületének állásfoglalása
A nagy rendszerek átalakítása során óhatatlanul keletkeznek a változtatás szándékával ellentétes helyzetek is, melyek a rendszer működését zavarják. Ezeknek a kijavítása feltétlenül szükséges, és lehetséges is. Az oktatási rendszer átalakításával kapcsolatban a következőkre szeretnénk felhívni a figyelmet:
1. Az iskolák életében elengedhetetlen állandóság meggyengült, az igazgatók jogköre jelentősen csökkent, az „átvezényelhetőség” lehetősége, az intézményi önállóság megszűnése, az iskolák fenntartójának és működtetőjének szétválasztásából adódó napi működési zavarok az autonóm pedagógusműhelyek, a minőségi munka ellenében hatnak.
Rendszerszintű probléma jelentkezett a tankönyvellátásban, az oktatáshoz kapcsolódó tan-eszközök beszerzésében, de az iskola takarításában, a gyerekek ebédeltetésében is. A merev törvényi szabályozás sok adminisztrációs lépcsőt épített be a fent említett és más kérdések megoldásába, ez a hétköznapi működést és főként a legfontosabb célt, az eredményes pedagógiai munkát gátolja. (Október elején az ingyen tankönyvre jogosultak egy részének még mindig nincs könyve stb.) Ezekben a kérdésekben csak a törvényi változtatás segítene.
2. Az egyes tantárgyi kerettantervek a tantárgy rendelkezésére álló órakeret 90%-át fedik le, ez a tanári szabadság gyengüléséhez, a tanári kreativitás, önállóság megszüntetéséhez vezethet. Fontos, hogy a tanulócsoport képességeinek és előzetes tudásának függvényében a szaktanár ennél nagyobb mértékben térhessen el a kerettantervi követelményektől. Ez alapvető feltétele a normális működésnek és a sokszínű magyar iskolarendszer fenntartásának.
3. A diákokat érintő változtatások bevezethetőségét legalább 4 évre kell emelni, hogy a kimeneti szabályozás kapkodó, ad hoc jellege megszűnjön, és jobban átgondolt, megalapozott újítások kerüljenek be a rendszerbe. (Pl. a felsőoktatáshoz való csatlakozás, a felhasználható szakképzés, érettségi, vagy középiskolai felvételi stb. ügyében.)
4. Az utóbbi évtized többszöri óraszámemelései után a pedagógusok többsége heti 40 óránál többet dolgozik. A kötelező óraszám 22-nél tovább nem emelhető a minőség jelentős csökkenése nélkül.
5. A pedagógusok jövedelme az alapbérükön kívül a többlet és minőségi munkáért járó pótlékokból, illetve a fenntartótól korábban kapott bérkiegészítésből (pl. cafeteria) állt. Az utóbbiak megszűntével és a H-I-J fokozatok egyetlen Pl kategóriába sorolásával azon pedagógusok jövedelme egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben nőtt, akik az oktatásért a legtöbbet tettek. Ez a visszaminősítés egyik megnyilvánulása, erősen minőség-visszatartó intézkedés.
A minősítések és átsorolások idejének évekre való elnyújtásával méltatlan helyzetbe hozzák a legképzettebb és a pályán évtizedek óta kitartó tanárokat. A közvetlenül nyugdíj előtt álló, az átsorolás feltételeinek megfelelő pedagógusoknak esélyük sincs, hogy az őket megillető erkölcsi és anyagi elismerést megkapják.
Ezért javasoljuk, hogy:
a) Előzetesen megszabott objektív mutatók (tanulmányi átlagok, egyetemi felvételi eredmények, nyelvvizsgák száma, versenyeredmények stb.) alapján a P2 besorolás külön el¬járás nélkül illesse meg az átlagot jelentősen meghaladó teljesítmények mögött álló pedagógusokat. Javasoljuk, hogy az adott intézmények igazgatói a tankerületek vezetőivel közösen dönthessék el, mely kollégáik kerülhetnek - több évtizedes munkájuk elismeréseként - a P2 kategóriába külön minősítési eljárás nélkül!
b) A minősítési eljárások és átsorolások kezdetének határidejét előre kell hozni és a befejezés (kezdéshez képest közeli) határidejét is meg kell határozni.
c) Véleményünk szerint a minősítés alapját elsősorban az oktatási tevékenységnek kell képeznie, ezért helytelennek tartjuk, hogy a mestertanár csak szakvizsgával rendelkező, szakértői feladatokat ingyenesen ellátó pedagógus lehet. Úgy gondoljuk, hogy a minősítésnél a szakvizsga kizárólagossága helyett figyelembe kellene venni az esetleges kitüntetéseket, címeket, egyéb szakképzéséket, plusz diplomákat, és nagyon szerencsétlen az oktatási feladatokat a szakértői feladatokkal összemosni.
d) Fontosnak tartjuk, hogy a minősítést végző szakértők széleskörű tapasztalatokkal rendelkezzenek, különösen az olyan típusú oktatásban, amelyben a minősített pedagógus dolgozik.
6. Az, hogy a kinevezési dokumentum átvételével a gyakorló pedagógusok automatikusan tagjaivá váltak a még meg sem alakult és így etikai kódexet sem alkotható Nemzeti Pedagógus Karnak, erős visszatetszést, negatív érzelmeket, bizonytalanságot keltett a már sok mindent megélt tanárokban.
Az NPK szervezete által a későbbiekben kidolgozásra kerülő bármiféle normarendszer ér-vényességének megvan ugyan a törvényi háttere, de elfogadásának, betartásának és betartatásának csak a pedagógustársadalommal történő átfogó egyeztetés mellett lehet érdemi esélye.
7. A 62. életévüket betöltő kollégák nyugdíjazásának, az óraadóként továbbfoglalkoztatottak helyzetének kezelése méltatlan a pályán hosszú évtizedeket teljesített pedagógusokkal szemben.
Szakmai észrevételeinket azzal a szándékkal tesszük, hogy javítsuk az együttműködést, hogy a rendszer jobban működjön, hogy az oktatás minősége javuljon.
Üdvözlettel: a budapesti Eötvös József Gimnázium tantestülete
Budapest, 2013. okt. 16.
Megkapja:
Balog Zoltán
Csőváriné Gurubi Judit
Dr. Hoffmann Rózsa
Galló Istvánné
Marekné dr. Pintér Aranka
Mendrey László
Pokorni Zoltán
-- Linkek
-- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.
--
OFOE Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)
--
Gyimesi Krisztina Kedves OFOE!
Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).
Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta
--
Láng Róbert T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm
--
Szodrai Csilla Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla
--
OFOE Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége
--
Hesz Dóra Virág Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág
--
OFOE Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.
--
Hesz Dóra Virág T. Cím!
Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...
Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése