A Budapesti Eötvös József Gimnázium tantestületének állásfoglalása
Itt közöljük az Eötvös József Gimnázium Állásfoglalását, melyet elküldött a köznevelés döntéshozóinak, kulcsszereplőinek. Az állásfoglaláshoz egyre jelentősebb számban csatlakoznak az érintett állami iskolák (KLIK) pedagógusai, és egész nevelőtestületek.
Gimnáziumok Országos Szövetsége
1122 Budapest, Városmajor u. 71.
Tisztelt Dr. Szebedy Tas Elnök Úr!
A Budapesti Eötvös József Gimnázium tantestületének állásfoglalása
A nagy rendszerek átalakítása során óhatatlanul keletkeznek a változtatás szándékával ellentétes helyzetek is, melyek a rendszer működését zavarják. Ezeknek a kijavítása feltétlenül szükséges, és lehetséges is. Az oktatási rendszer átalakításával kapcsolatban a következőkre szeretnénk felhívni a figyelmet:
1. Az iskolák életében elengedhetetlen állandóság meggyengült, az igazgatók jogköre jelentősen csökkent, az „átvezényelhetőség” lehetősége, az intézményi önállóság megszűnése, az iskolák fenntartójának és működtetőjének szétválasztásából adódó napi működési zavarok az autonóm pedagógusműhelyek, a minőségi munka ellenében hatnak.
Rendszerszintű probléma jelentkezett a tankönyvellátásban, az oktatáshoz kapcsolódó tan-eszközök beszerzésében, de az iskola takarításában, a gyerekek ebédeltetésében is. A merev törvényi szabályozás sok adminisztrációs lépcsőt épített be a fent említett és más kérdések megoldásába, ez a hétköznapi működést és főként a legfontosabb célt, az eredményes pedagógiai munkát gátolja. (Október elején az ingyen tankönyvre jogosultak egy részének még mindig nincs könyve stb.) Ezekben a kérdésekben csak a törvényi változtatás segítene.
2. Az egyes tantárgyi kerettantervek a tantárgy rendelkezésére álló órakeret 90%-át fedik le, ez a tanári szabadság gyengüléséhez, a tanári kreativitás, önállóság megszüntetéséhez vezethet. Fontos, hogy a tanulócsoport képességeinek és előzetes tudásának függvényében a szaktanár ennél nagyobb mértékben térhessen el a kerettantervi követelményektől. Ez alapvető feltétele a normális működésnek és a sokszínű magyar iskolarendszer fenntartásának.
3. A diákokat érintő változtatások bevezethetőségét legalább 4 évre kell emelni, hogy a kimeneti szabályozás kapkodó, ad hoc jellege megszűnjön, és jobban átgondolt, megalapozott újítások kerüljenek be a rendszerbe. (Pl. a felsőoktatáshoz való csatlakozás, a felhasználható szakképzés, érettségi, vagy középiskolai felvételi stb. ügyében.)
4. Az utóbbi évtized többszöri óraszámemelései után a pedagógusok többsége heti 40 óránál többet dolgozik. A kötelező óraszám 22-nél tovább nem emelhető a minőség jelentős csökkenése nélkül.
5. A pedagógusok jövedelme az alapbérükön kívül a többlet és minőségi munkáért járó pótlékokból, illetve a fenntartótól korábban kapott bérkiegészítésből (pl. cafeteria) állt. Az utóbbiak megszűntével és a H-I-J fokozatok egyetlen Pl kategóriába sorolásával azon pedagógusok jövedelme egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben nőtt, akik az oktatásért a legtöbbet tettek. Ez a visszaminősítés egyik megnyilvánulása, erősen minőség-visszatartó intézkedés.
A minősítések és átsorolások idejének évekre való elnyújtásával méltatlan helyzetbe hozzák a legképzettebb és a pályán évtizedek óta kitartó tanárokat. A közvetlenül nyugdíj előtt álló, az átsorolás feltételeinek megfelelő pedagógusoknak esélyük sincs, hogy az őket megillető erkölcsi és anyagi elismerést megkapják.
Ezért javasoljuk, hogy:
a) Előzetesen megszabott objektív mutatók (tanulmányi átlagok, egyetemi felvételi eredmények, nyelvvizsgák száma, versenyeredmények stb.) alapján a P2 besorolás külön el¬járás nélkül illesse meg az átlagot jelentősen meghaladó teljesítmények mögött álló pedagógusokat. Javasoljuk, hogy az adott intézmények igazgatói a tankerületek vezetőivel közösen dönthessék el, mely kollégáik kerülhetnek - több évtizedes munkájuk elismeréseként - a P2 kategóriába külön minősítési eljárás nélkül!
b) A minősítési eljárások és átsorolások kezdetének határidejét előre kell hozni és a befejezés (kezdéshez képest közeli) határidejét is meg kell határozni.
c) Véleményünk szerint a minősítés alapját elsősorban az oktatási tevékenységnek kell képeznie, ezért helytelennek tartjuk, hogy a mestertanár csak szakvizsgával rendelkező, szakértői feladatokat ingyenesen ellátó pedagógus lehet. Úgy gondoljuk, hogy a minősítésnél a szakvizsga kizárólagossága helyett figyelembe kellene venni az esetleges kitüntetéseket, címeket, egyéb szakképzéséket, plusz diplomákat, és nagyon szerencsétlen az oktatási feladatokat a szakértői feladatokkal összemosni.
d) Fontosnak tartjuk, hogy a minősítést végző szakértők széleskörű tapasztalatokkal rendelkezzenek, különösen az olyan típusú oktatásban, amelyben a minősített pedagógus dolgozik.
6. Az, hogy a kinevezési dokumentum átvételével a gyakorló pedagógusok automatikusan tagjaivá váltak a még meg sem alakult és így etikai kódexet sem alkotható Nemzeti Pedagógus Karnak, erős visszatetszést, negatív érzelmeket, bizonytalanságot keltett a már sok mindent megélt tanárokban.
Az NPK szervezete által a későbbiekben kidolgozásra kerülő bármiféle normarendszer ér-vényességének megvan ugyan a törvényi háttere, de elfogadásának, betartásának és betartatásának csak a pedagógustársadalommal történő átfogó egyeztetés mellett lehet érdemi esélye.
7. A 62. életévüket betöltő kollégák nyugdíjazásának, az óraadóként továbbfoglalkoztatottak helyzetének kezelése méltatlan a pályán hosszú évtizedeket teljesített pedagógusokkal szemben.
Szakmai észrevételeinket azzal a szándékkal tesszük, hogy javítsuk az együttműködést, hogy a rendszer jobban működjön, hogy az oktatás minősége javuljon.
Üdvözlettel: a budapesti Eötvös József Gimnázium tantestülete
Budapest, 2013. okt. 16.
Megkapja:
Balog Zoltán
Csőváriné Gurubi Judit
Dr. Hoffmann Rózsa
Galló Istvánné
Marekné dr. Pintér Aranka
Mendrey László
Pokorni Zoltán
-- Linkek
-- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot
((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).
--
Tóth Zoltán Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán
--
ofoe Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)
--
ofoe Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)
--
Mohácsi Katalin Tisztelt OFOE!
Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.
Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin
--
Sasváriné Rita Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné
--
ofoe Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.
--
Márta Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm
--
 Eleonóra Kedves OFOE!
Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)
Üdvözlettel: Németh Eleonóra
--
ofoe Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése