Ez is tehetséggondozás! – „Kredenc” Kommunikációs Műhely
A műhely vezetői:
Horváth Balázs: Az újságíró, -készítő foglalkozások vezetője, a fiúk tagozatának koordinátora
Kálecz Rudolf: a fotószakkör vezetője és a Galéria kiállításainak szervezője, a Kredenc újság alapító tagja
Szluka Bernadett: Az újságíró, -készítő foglalkozások vezetője, a kommunikációs versenyek, vetélkedők szervezője, a Kredenc újság alapító tagja, főszerkesztője
A Kredenc Kommunikációs Műhelyt középiskolás korú diákok tehetséggondozásának céljából alapítottuk 2006-ban. A Műhely a Pécsi Hajnóczy Kollégium két tagintézményében működik. Célunk, hogy a kommunikációs kompetenciák fejlesztésével hozzájáruljunk az iskolai teljesítmény növeléséhez, a hiányosságokból eredő hátrányok leküzdéséhez és – nem utolsósorban – megadjuk a diákoknak a verbális és vizuális önkifejezés örömét.
Hisszük, hogy a kommunikációs kompetencia és a szociális kompetencia folyamatosan hatnak egymásra így a két terület fejlesztése párhuzamosan történik. A kommunikációs készségek fejlesztése mellett nagy hangsúly fektetünk a csoportban való együttműködés elveinek elsajátítására.
A Műhely több állandó foglalkozást integrál, amelyeket részben az írásbeli kifejezésmód, nyelvi kompetencia fejlesztése (újságszerkesztés, hírlapok, szépirodalmi szövegek feldolgozása, anyanyelvi nevelés), részben a vizuális kommunikációs formák „testközelbe” hozása tölt fel tartalommal.
Versenyek meghirdetésével, pályázati lehetőségek felkutatásával is bátorítjuk a műhelymunkában résztvevőket, akik közül többen országos pályázatokon elért kiváló eredményükkel bizonyították tehetségüket a fejlesztett területek valamelyikén.
Mivel az újságírásban és a fotózásban is fontos az információk rendszerezése, a kritikai gondolkodás, lényegkiemelés, szervezőkészség, így a műhelymunka során ezeket a tulajdonságokat is erősíteni kívánjuk. A csoportos tevékenységek során elméleti és gyakorlati képzést is végzünk, mindkét területen kooperatív módszereket alkalmazunk. A műhely működésének feltételeit elsősorban pályázati forrásokból finanszírozzuk.
A konferencián – a műhely bemutató foglalkozása során – kiscsoportos tevékenység keretében mutattuk be a kooperációs és fogalmazási készséget, valamint kreativitást mozgósító feladatvégzést. A résztvevőknek egy előre megadott szövegrészletből kellett megalkotniuk egy teljes történetet. A csoportok által létrehozott történetek sokszínűsége jól illusztrálta, hogy ugyanazt a jelenséget hányféle módon észlelhetjük, kezelhetjük és fejezhetjük ki az egyéni látásmódok és a csoporthatás függvényében.
Egy másik feladatban azt próbáltuk érzékeltetni, hogy milyen módon lehet játékos formában megragadni a nyelvi eszközök, nyelvi struktúrák jelentésre gyakorolt hatását, érzékeltetni azt a megdöbbentő képességet, amit az anyanyelvi kompetencia által a sajátunknak mondhatunk: a résztvevőknek olyan mondatot kellett alkotniuk, amely egyszerre fejez ki két előre megadott jelentést. 
A Kredenc Kommunikációs Műhely tevékenységének területei:
1. Újságkészítés, Kredenc: A foglalkozás produktuma a félévente megjelenő Kredenc című diákújság, és online újság. Mindez összekapcsolódik egy folyamatos felkészítő munkával, melynek során a tanulók elsajátítják az újság készítésével, médiával kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudnivalókat.
2. HÍD program, Litera-túra, Könyvtári kalandtúra: A HÍD (Hírlapot a Diákoknak!) országos program az újságolvasásra (ingyenesen terített folyóiratok és ezekhez kapcsolódó feladatlapok), a Litera-túra a regényolvasásra (a gyerekek által beszavazott regénnyel kapcsolatos többfordulós vetélkedő) helyezi a hangsúlyt. A kollégium könyvtárába helyezett „kalandtúra” során egy meghatározott korszakot dolgoznak fel a diákok az adott korszakra jellemző vezérelv (pl. hét szabad művészet) mentén.
3. Fotószakkör, Galéria: A fotószakkör foglalkozásain a diákok megtanulhatják a fotóriport, címlapfotó készítésének folyamatát, szakmai ismereteket szerezhetnek a fotókészítésről. Gyakorlatok során elsajátíthatják a portré- és a tárgyfotózás technikáját. Évente háromszor a Hajnóczy Galéria kiállításán mutatják be munkáikat a tehetséges fiatalok.
4. Anyanyelvi verseny: A versenyen a megye kollégiumaiból jelentkező diákok vesznek részt. A feladatok összeállításánál törekszünk a hagyományos elemek (helyesírás, anyanyelv-ápolás) mellett minél több anyanyelvi kompetenciát mérő, nyelvi gondolkodást igénylő, a nyelv általános struktúráját, érdekességeit bemutató feladat beiktatására.
5. Írói pályázatok: Minden évben meghirdetünk a kollégisták számára egy írói pályázatot, melyre meghatározott műfajban várjuk az alkotásokat. A pályázatra felkészítés csoportos és egyéni foglalkozás kereteiben zajlik, így a beküldött művek a tanév végéig folyamatos átalakuláson mennek keresztül.
Szluka Bernadett
Az Ez is tehetséggondozás! Elmélet és módszerek című konferenciát a Tehetséghidak Program (TÁMOP 3.4.5–12-2012-0001) finanszírozta.
--
-- Linkek
-- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot
((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).
--
Tóth Zoltán Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán
--
ofoe Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)
--
ofoe Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)
--
Mohácsi Katalin Tisztelt OFOE!
Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.
Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin
--
Sasváriné Rita Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné
--
ofoe Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.
--
Márta Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm
--
 Eleonóra Kedves OFOE!
Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)
Üdvözlettel: Németh Eleonóra
--
ofoe Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése