OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. december 2.
» Hozzászólások (6)

Széllel szemben...1

...nem lehet. De muszáj. Ez történik nap, mint nap a szakiskolákban. De kik is ezek a fiatalok, akikről olyan könnyedén lemondott a magyar társadalom? Kik ők, akikről még a pedagógus szakma sem tud – több találkozón beszéltünk kollégáimmal ezekről a gyerekekről – azt éreztük, mintha a Marsról jöttünk volna! Nem léteznek. Ha nem ismerjük a problémát, akkor nincs is. Mit lehet kezdeni velük? Melyek azok a módszerek, eljárások, melyekkel talán mégis meg lehet harcolni értük, velük? Erről szól ez a sorozat.

Nagyon sokszor átírtam, aztán töröltem, majd újraírtam ezt a bevezetőt. Hogyan is tudnék ezekről a gyerekekről úgy írni, hogy többségünk számára egyszerűen nem is léteznek – még a pedagógus szakma számára sem? Hogy ne puszta panaszkodás legyen, hanem egyfajta kiútkeresés. Azért, hogy ne fogadjuk el a lemondást róluk, melyet felgyorsítanak az új köznevelési törvény rendelkezései, hogy ne vesszenek el sem ezek a fiatalok, se a velük és értük dolgozó pedagógusok erőfeszítései.

A statisztikák szerint 127 ezren vannak. Számuk folyamatosan csökken, köszönhetően a tizenhat évre szállított tankötelezettségnek – Híd programok ide, vagy oda. Itt a legnagyobb a lemorzsolódás (20-23%), és itt vannak a „legproblémásabb” gyerekek. Szinte valamennyien halmozottan hátrányos helyzetűek, 43%-uk sajátos nevelési igényű tanuló, többségük cigány. Óriási tudásdeficittel érkeznek, olyan családi környezetből, mely szinte behozhatatlan hátrányt jelent.

(A képek csak illusztrációk, semmi közük a történetek helyszínéhez.)

Miközben a kormány hangsúlyt kíván helyezni a szakképzésre,

„A Magyar Kormány szakképzés-fejlesztési stratégiájának küldetése:

A XXI. század egyéni és társadalmi követelményeinek megfelelő, magas színvonalú szakképzés biztosítása, amely hozzájárul Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődéséhez, és amely – a képességek kibontakoztatásával – sikeres életpályára készíti fel az egyént.”2

,addig intézkedései ennek a célnak ellenére hatnak. A riasztó az, hogy meg sem próbálja megmenteni ezeket a fiatalokat, akiket 5-10 év távlatában a munkaerő-piaci kínálat szempontjából domináns jelentőségűnek nevez. Lemond róluk. Tizenhat évre leszállított tankötelezettség, közismereti tárgyaikat heti 7 órában maximálta, ez idő alatt kellene pótolni az elmúlt évek hiányosságait olyan fiataloknál, akik se olvasni, se írni, se számolni nem tudnak megbízhatóan – gyakorlatilag analfabéták. Lerövidített szakképzés arra hivatkozva, hogy „felesleges és elsajátíthatatlan” ismeretekkel kár tömni a fejüket, úgyse... Minek is egy leendő szakácsnak ismerni Szent István nevét, József Attila verseit, vagy tudni, hogy a tigris, bár csíkos állat, mégsem zebra...?! Minek egy SNI-snek normális szakmát tanulnia, például szakács szakmát nyújtott képzésben – kivették mindet az OKJ-jegyzékből, helyette ugyanennyi idő alatt kínáljunk részképesítéseket, kamu szakmákat: lehet konyhai kisegítő, ruhatermék-összeállító, gyógynövény-termesztő, melegétkezdés eladó – csupa-csupa piacképes szakma!

De kik is ezek a fiatalok, akikről olyan könnyedén lemondott a magyar társadalom? Kik ők, akikről még a pedagógus szakma sem tud – több találkozón beszéltünk kollégáimmal ezekről a gyerekekről – azt éreztük, mintha a Marsról jöttünk volna! Nem léteznek. Ha nem ismerjük a problémát, akkor nincs is.

Mit lehet kezdeni velük? Melyek azok a módszerek, eljárások, melyekkel talán mégis meg lehet harcolni értük, velük? Erről szól ez a sorozat.

Az első rész szerzői: egy szakiskolai magyar tanár és egy szintén ott dolgozó fiatal pszichológus kolléga, akik nevét nem hozzuk nyilvánosságra a személyiségi jogok védelmében.

1A szerzők nevét nem adjuk meg, hogy ne lehessen beazonosítani az intézményt. Létező szakemberek, létező iskolák. Név és cím a szerkesztőségben.

2A Magyar Köztársaság Kormánya SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013-IG

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Laura | 2013. december 3.
Köszi, megnéztem újra. Igazán tanulságos, megfontolandó. Beadvány helyett ilyen linkeket kellene küldeni hatalmaséknak, ha szeretik a filmeket, még hatása is lehet a döntésekre.
Juli | 2013. december 2.
Kedves Laura! Már miért törölnénk? Köszönjük szépen, hogy felhívtad a figyelmet rá.

Itt lehet a filmről olvasni: http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page ?i_film_id=35081

Le is lehet tölteni: http://www.filmespolconline.net /tanarurnakszeretetteltosirwithlove1967/.
Laura | 2013. december 2.
Kedves Juli!
Szerintem a mai oktatásirányítók csak az első 6 bekezdést olvasták el, a lényegig el sem jutottak... A történet példaadó, köszönöm, hogy megosztottad.
Laura | 2013. december 2. | larvucska[kukac]gmail[pont]com
Megtaláltam a filmet is és mellé az ajánlást. "Mark Thackeray mérnökként adja fejét a tanításra, és rögtön egy olyan osztályt kap London hírhedt negyedében, az East End-en, amelyet még egyetlen tanárnak sem sikerült megfegyelmezni. Thackeray abban reménykedve vállalja el a munkát, hogy úgyis hamarosan el tud majd helyezkedni szakmájában és megszabadul a kezelhetetlen csapattól. Ám a mérnöki felkérés csak várat magára, így Mr. Thackeray lassan rájön: muszáj kézbe vennie az osztály neveltetését..." Elnézést, ha ez reklám és ezért itt nem jelenhet meg, nyugodtan töröljétek a hozzászólásomat. Mondjuk én, egészen biztos, hogy nem 1967-ben láttam...:)
Juli | 2013. december 2.
Laura filmajánlása nekem egy évszázados magyar novellára terelte az emlékezetemet. Olvassátok el Móra Ferenc Kalcinált szódáját! A fiatal újságíró havidíjas tanítói állást kap egy inasiskolában.
És megpróbál szél ellen...
Íme: http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=488
Laura | 2013. december 2.
Nagyon jókor jelent meg ez a cikk, a csatolt linkekről nem is beszélve. Most kellene talán egy nagy levegőt venni és nekifutni alapjaitól az egésznek. Régi-régi emlékem egy film, ha jól emlékszem a címe valami ehhez hasonló lehet: "Tanár úrnak szeretettel". Egy néger, nagydarab tanár lesz az osztályfőnöke egy enyhén szólva elvetemült tagokból álló, végzés felé közeledő osztálynak. Tanításra esély sincs, a beszólások, röfögések mindennaposak, a nyílt ellenszegülés állandó állapot. A tanár feladja (felveszi) a harcot, sutba (szemeteskosárba) vágja a tankönyveket, a tanítást befejezettnek tekintve saját pályán folytatja - de most már - a háborút. A teljesen elvadult kölykökkel, a tananyag helyett, olyan kérdésekkel kezd el foglalkozni, amelyek egyre inkább érdeklik a fiatalokat, előbb néhányat, majd fokozatosan a többit is. A lányok kezdenek öntudatosan viselkedni, a megszokott durva kapcsolatok helyett szerelmek szövődnek, stb., valakik még tovább is tanulnak a végén felsőbb iskolákban. Bennem az élmény maradt meg, a történetet nem biztos, hogy jól jegyeztem meg. Ha így állunk, akkor tartsunk mi is egy kis szünetet! A tankönyveket küldjük szabadságra, kizárt dolog, hogy 2-3 hónap alatt ne jussunk el arra a szintre, hogy érdemes legyen órát tartani. Mi értelme van ennek ott, ahol még az is kénytelen együtt röfögni a kondával, aki - a cikknél maradva - idővel világhírű szakács lehetne? A politikai PR és az ennek hátterét megalapozó törvények annyit is érnek, a valósághoz alig van közük, javarészt betarthatatlanok. Évnyitóra olyan iskolába "szokás" járni, ahol a medence széléről készített fotón egyértelműen látszik: a vízben lubickoló gyerekek fején legalább 120 000,- Ft összértékű úszósapka van. A KLIK talán attól elégedett lesz, hogy csak addig van csak csend az osztályban, amíg szigorú tekintetű tanfelügyelő mustrálgatja a hátsó padból a táblára rajzolgató tanítónéni bájait? Tehát, tessék bátran elindulni és a végén tartani egy konferenciát, pénz igazából csak ennek megszervezéséhez kell.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.06.
Gyarmathy Éva: A lehetőségek és megoldások ideje
Ha majd egyszer, reméljük hamarosan, újraindulhat az élet Magyarországon, jó lenne, ha az újraindulás új indulás és nem a régi megoldások folytatása lenne. Nagyon sokan megértették itthon...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Tankönyvhelyzet és alternatív tankönyvjegyzék
Elkezdődött a tankönyvrendelés, megjelent a tankönyvjegyzék. A zömében állami kiadású tankönyvek között még nincsenek a NAT2020-hoz igazodók – azokat látatlanban kell megrendelni....
(Forrás: CKP)
--
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek