OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. december 2.
» Hozzászólások (6)

Széllel szemben...1

...nem lehet. De muszáj. Ez történik nap, mint nap a szakiskolákban. De kik is ezek a fiatalok, akikről olyan könnyedén lemondott a magyar társadalom? Kik ők, akikről még a pedagógus szakma sem tud – több találkozón beszéltünk kollégáimmal ezekről a gyerekekről – azt éreztük, mintha a Marsról jöttünk volna! Nem léteznek. Ha nem ismerjük a problémát, akkor nincs is. Mit lehet kezdeni velük? Melyek azok a módszerek, eljárások, melyekkel talán mégis meg lehet harcolni értük, velük? Erről szól ez a sorozat.

Nagyon sokszor átírtam, aztán töröltem, majd újraírtam ezt a bevezetőt. Hogyan is tudnék ezekről a gyerekekről úgy írni, hogy többségünk számára egyszerűen nem is léteznek – még a pedagógus szakma számára sem? Hogy ne puszta panaszkodás legyen, hanem egyfajta kiútkeresés. Azért, hogy ne fogadjuk el a lemondást róluk, melyet felgyorsítanak az új köznevelési törvény rendelkezései, hogy ne vesszenek el sem ezek a fiatalok, se a velük és értük dolgozó pedagógusok erőfeszítései.

A statisztikák szerint 127 ezren vannak. Számuk folyamatosan csökken, köszönhetően a tizenhat évre szállított tankötelezettségnek – Híd programok ide, vagy oda. Itt a legnagyobb a lemorzsolódás (20-23%), és itt vannak a „legproblémásabb” gyerekek. Szinte valamennyien halmozottan hátrányos helyzetűek, 43%-uk sajátos nevelési igényű tanuló, többségük cigány. Óriási tudásdeficittel érkeznek, olyan családi környezetből, mely szinte behozhatatlan hátrányt jelent.

(A képek csak illusztrációk, semmi közük a történetek helyszínéhez.)

Miközben a kormány hangsúlyt kíván helyezni a szakképzésre,

„A Magyar Kormány szakképzés-fejlesztési stratégiájának küldetése:

A XXI. század egyéni és társadalmi követelményeinek megfelelő, magas színvonalú szakképzés biztosítása, amely hozzájárul Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődéséhez, és amely – a képességek kibontakoztatásával – sikeres életpályára készíti fel az egyént.”2

,addig intézkedései ennek a célnak ellenére hatnak. A riasztó az, hogy meg sem próbálja megmenteni ezeket a fiatalokat, akiket 5-10 év távlatában a munkaerő-piaci kínálat szempontjából domináns jelentőségűnek nevez. Lemond róluk. Tizenhat évre leszállított tankötelezettség, közismereti tárgyaikat heti 7 órában maximálta, ez idő alatt kellene pótolni az elmúlt évek hiányosságait olyan fiataloknál, akik se olvasni, se írni, se számolni nem tudnak megbízhatóan – gyakorlatilag analfabéták. Lerövidített szakképzés arra hivatkozva, hogy „felesleges és elsajátíthatatlan” ismeretekkel kár tömni a fejüket, úgyse... Minek is egy leendő szakácsnak ismerni Szent István nevét, József Attila verseit, vagy tudni, hogy a tigris, bár csíkos állat, mégsem zebra...?! Minek egy SNI-snek normális szakmát tanulnia, például szakács szakmát nyújtott képzésben – kivették mindet az OKJ-jegyzékből, helyette ugyanennyi idő alatt kínáljunk részképesítéseket, kamu szakmákat: lehet konyhai kisegítő, ruhatermék-összeállító, gyógynövény-termesztő, melegétkezdés eladó – csupa-csupa piacképes szakma!

De kik is ezek a fiatalok, akikről olyan könnyedén lemondott a magyar társadalom? Kik ők, akikről még a pedagógus szakma sem tud – több találkozón beszéltünk kollégáimmal ezekről a gyerekekről – azt éreztük, mintha a Marsról jöttünk volna! Nem léteznek. Ha nem ismerjük a problémát, akkor nincs is.

Mit lehet kezdeni velük? Melyek azok a módszerek, eljárások, melyekkel talán mégis meg lehet harcolni értük, velük? Erről szól ez a sorozat.

Az első rész szerzői: egy szakiskolai magyar tanár és egy szintén ott dolgozó fiatal pszichológus kolléga, akik nevét nem hozzuk nyilvánosságra a személyiségi jogok védelmében.

1A szerzők nevét nem adjuk meg, hogy ne lehessen beazonosítani az intézményt. Létező szakemberek, létező iskolák. Név és cím a szerkesztőségben.

2A Magyar Köztársaság Kormánya SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013-IG

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Laura | 2013. december 3.
Köszi, megnéztem újra. Igazán tanulságos, megfontolandó. Beadvány helyett ilyen linkeket kellene küldeni hatalmaséknak, ha szeretik a filmeket, még hatása is lehet a döntésekre.
Juli | 2013. december 2.
Kedves Laura! Már miért törölnénk? Köszönjük szépen, hogy felhívtad a figyelmet rá.

Itt lehet a filmről olvasni: http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page ?i_film_id=35081

Le is lehet tölteni: http://www.filmespolconline.net /tanarurnakszeretetteltosirwithlove1967/.
Laura | 2013. december 2.
Kedves Juli!
Szerintem a mai oktatásirányítók csak az első 6 bekezdést olvasták el, a lényegig el sem jutottak... A történet példaadó, köszönöm, hogy megosztottad.
Laura | 2013. december 2. | larvucska[kukac]gmail[pont]com
Megtaláltam a filmet is és mellé az ajánlást. "Mark Thackeray mérnökként adja fejét a tanításra, és rögtön egy olyan osztályt kap London hírhedt negyedében, az East End-en, amelyet még egyetlen tanárnak sem sikerült megfegyelmezni. Thackeray abban reménykedve vállalja el a munkát, hogy úgyis hamarosan el tud majd helyezkedni szakmájában és megszabadul a kezelhetetlen csapattól. Ám a mérnöki felkérés csak várat magára, így Mr. Thackeray lassan rájön: muszáj kézbe vennie az osztály neveltetését..." Elnézést, ha ez reklám és ezért itt nem jelenhet meg, nyugodtan töröljétek a hozzászólásomat. Mondjuk én, egészen biztos, hogy nem 1967-ben láttam...:)
Juli | 2013. december 2.
Laura filmajánlása nekem egy évszázados magyar novellára terelte az emlékezetemet. Olvassátok el Móra Ferenc Kalcinált szódáját! A fiatal újságíró havidíjas tanítói állást kap egy inasiskolában.
És megpróbál szél ellen...
Íme: http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=488
Laura | 2013. december 2.
Nagyon jókor jelent meg ez a cikk, a csatolt linkekről nem is beszélve. Most kellene talán egy nagy levegőt venni és nekifutni alapjaitól az egésznek. Régi-régi emlékem egy film, ha jól emlékszem a címe valami ehhez hasonló lehet: "Tanár úrnak szeretettel". Egy néger, nagydarab tanár lesz az osztályfőnöke egy enyhén szólva elvetemült tagokból álló, végzés felé közeledő osztálynak. Tanításra esély sincs, a beszólások, röfögések mindennaposak, a nyílt ellenszegülés állandó állapot. A tanár feladja (felveszi) a harcot, sutba (szemeteskosárba) vágja a tankönyveket, a tanítást befejezettnek tekintve saját pályán folytatja - de most már - a háborút. A teljesen elvadult kölykökkel, a tananyag helyett, olyan kérdésekkel kezd el foglalkozni, amelyek egyre inkább érdeklik a fiatalokat, előbb néhányat, majd fokozatosan a többit is. A lányok kezdenek öntudatosan viselkedni, a megszokott durva kapcsolatok helyett szerelmek szövődnek, stb., valakik még tovább is tanulnak a végén felsőbb iskolákban. Bennem az élmény maradt meg, a történetet nem biztos, hogy jól jegyeztem meg. Ha így állunk, akkor tartsunk mi is egy kis szünetet! A tankönyveket küldjük szabadságra, kizárt dolog, hogy 2-3 hónap alatt ne jussunk el arra a szintre, hogy érdemes legyen órát tartani. Mi értelme van ennek ott, ahol még az is kénytelen együtt röfögni a kondával, aki - a cikknél maradva - idővel világhírű szakács lehetne? A politikai PR és az ennek hátterét megalapozó törvények annyit is érnek, a valósághoz alig van közük, javarészt betarthatatlanok. Évnyitóra olyan iskolába "szokás" járni, ahol a medence széléről készített fotón egyértelműen látszik: a vízben lubickoló gyerekek fején legalább 120 000,- Ft összértékű úszósapka van. A KLIK talán attól elégedett lesz, hogy csak addig van csak csend az osztályban, amíg szigorú tekintetű tanfelügyelő mustrálgatja a hátsó padból a táblára rajzolgató tanítónéni bájait? Tehát, tessék bátran elindulni és a végén tartani egy konferenciát, pénz igazából csak ennek megszervezéséhez kell.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek