OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. december 2.
» Hozzászólások (3)

SZÉLLEL SZEMBEN...

1. A pedagógus

Harmadik éve tanítok egy külvárosi középiskolában Budapesten. Több gyerek „apja” voltam és vagyok ez idő alatt. A szülői értekezleteimen rendszerint két-három ember lézeng, pedig félévente egynél többet nem tartok. Osztályfőnök vagyok egy érettségire szánt osztályban az első évtől kezdve, de a kétheti egyszeri fogadó óráimon még soha senki nem keresett fel. Számomra ez a normális, nem tudom milyen, ha másképp működik, mert még nem tapasztaltam olyat. Elméletben persze elképzeltem már az olyat is. Az első szülőin, amikor kivételesen majdnem minden családból eljött egy felnőtt – hisz le kell pecsételtetni a papírokat, vagy valami hasonló – lyukas, mocskos cicanadrágban jelent meg az egyik anyuka, akinek öt gyermeke van, és a mondanivalóm közben elővette a mellét, mert szoptatnia kellett.

Diákjaim sem írni, sem olvasni, sem számolni nem tudnak az életkoruknak megfelelően. A kétszer három az öt. Reggelente kézfogással, pacsival, öleléssel köszöntjük egymást, és még néhányszor a nap folyamán. Megírom a kérvényeiket, tilosban járunk kölcsönzésekkel, beszélgetésekkel, mert akármiről még itt sem lehet. Büdösek, elhanyagoltak, magányosak, zavarodottak, hitetlenek. Bűncselekmények elkövetői és elszenvedői.

Az egyik srác rapper akar lenni, megkeresett. Megmutatta szövegeit, elrappelte azokat a nap végén egy üres teremben, lehajtott fejjel, én meg hallgattam. Hetente szerveztünk ilyen hallgatásokat, és ilyenkor szó került anyáról, apáról, életről is. Nincs elég meleg náluk, ezért szégyelli, ha a lányokat haza kell vinnie. Egyszer látott egy valódi hullát felpuffadva a Gubacsi híd alatt, s attól pár méterre pecázott egy fazon. Leszállt a buszról, visszament, lefényképezte. Addigra odaértek a rendőrök is, és már helyszíneltek, a pecás továbbra sem zavartatta magát. Jót röhögtünk rajta. Apja van, de... ha van sincs. Nem számíthat rá, jobb lenne, ha nem élne. Vagy ő, vagy az apja. Az anyját verik, de a rák már testileg is megcsonkította. A segély miatt megéri mégis vele maradni, de ha már így alakult, egy-két pofont megérdemel a gazdatest. Hazamenni nem jó, nem érdemes. Füvezni jó, az más világ. Otthon nincs pénz, ki tudja, honnan van mégis. Olyan ez, mint egy barátság, pedig másról van szó, nem vagyunk egyenlő felek, tudjuk ezt mindketten. Sírunk, nevetünk, gondolkodunk, keresgélünk, mit lehet és mit nem. Beszélünk a lányok formáiról, a nemi szervekről, az elhagyottságról, a disztichonról, a sebekről.

Egy meleg srác megírta nekem álnéven, hogy le akar szopni (ezekkel a szavakkal). Sejtettem, hogy ő írta, leültünk beszélgetni higgadtan, nyugodtan. Azonnal bevallotta, hogy ő volt, és kiderült, hogy komolyan gondolta. Tényleg ezt akarja. Az erőszakos nagyanyja neveli, aki elnyomja a másik nőt a családban, az anyját. Az apja csöves a Határ úton, rendszeresen „találkozik vele”, tehát látja. Idősebb férfiakhoz mászkál, mert ők rendesen meg tudják hágni. Abban az osztályban, ahova ő jár, arra az évre szabad projektet terveztem. Az ő projektje saját maga lett. Naplószerű szövegeket, leveleket írogatott nekem, ahol hálás volt azért, hogy kíváncsi vagyok rá. Néhányszor még megírta, hogy jó lenne velem. Tanácsokat kért tőlem, hogy miképp rendezze a kétes és ellenőrizhetetlen kapcsolatait. A társai csillagharcosnak hívták, mert egyszer beszőkítette a haját.

Az osztályomba fogadtam egy értelmes, helyes kislányt. Évközben érkezett egy szakmai osztályba, de hamar kifeszült onnan. Óra alatt rohangált, csapdosott, káromkodott, sírógörcsöt kapott, üvöltözött, ki-be rohangált a folyosó és a terem között. Egy ilyen alkalommal megkértem az osztályt, hogy foglalja el magát. Karácsony előtt jártunk. A folyosón beszélgettem a dühös lánnyal. Sok ilyen beszélgetés következett, s mikor eljutottunk a fegyelmin az osztályközi áthelyezésig, kiharcoltam magamnak hogy hozzám kerüljön. Tönkretette az amúgy is labilis osztályomat. Másfél évig harcoltam vele és érte. Idén nyáron éjjel a Határ úton két harmincas férfi lapogatta és ráncigálta mint egy rongyot. Eldobott magától mindent, bevonult egy otthonba, ahonnan folyton szökésben van. Néha bejön az iskolába, hol kibékül velem, hol töröl a facebookról is.

Ezeknek a gyerekeknek minden egyes mondatuk kérés. Bizalmat kérnek.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Laura | 2013. december 7. | larvucska[kukac]gmail[pont]com
Úgy alakult, hogy a hétvégén megálltam gyerekeim egykori iskolája előtt, Homokszentgyörgyön. Éppen Mikulás Kupa volt, fiúk, lányok, kisebbek, nagyobbak fociztak együtt, és természetesen egymás ellen. Az iram nagy volt, a színvonal bőven meghaladta az NB-I-es csapatokét. A gyerekek estek, keltek, időnként szemüvegek csúsztak félre, vagy estek le. A játék hevében előfordultak kisebb, nagyobb szabálytalanságok, de sehol egy durva beszólás, alattomos törlesztés. A játék számomra mindig egy tükör, nagyon kevés hibaszázalékkal lehet következtetni még a csapattagok jellemére is. Ebben az iskolában kézzel tapintható a szabadság, a gyerek annyira önfeledten, felszabadultan játszottak. Sokáig néztem a csatát és közben felidéződött bennem az a cikk, amelyben L. Ritók Nóra az észak-írországi közös, katolikus-protestáns iskoláról írt. Nem számoltam össze, hogy a gyerekek között mekkora a roma srácok aránya, de itt nyomát sem érzékeltem a szegregációnak (az iskola honlapján igazat írtak!). Egyre biztosabb vagyok abban, hogy a tűzoltás, felszíni kezelés helyett/mellett, az ehhez hasonló iskolákat egyszerűen bűn nem támogatni. Nem kellene olyan helyekre "tolni" a pénzt, ahol a pályázatírás mesterei halásznak el mindent, amit csak lehet. Ebben az iskolában valamit nagyon tudnak! Kár, hogy náluk németet tanítanak és nem angolt, ezért nem tudom idehozni legkisebb gyermekemet. A sportszerek kissé kopottak, elhasználódtak, pótlásuk bizonyára itt is nehéz, de már a versenyek kezdetén ott sorakoztak az érmek, az üdítők, és a jutalmak. A szlogen ösztönösen ugrott be: Hajrá, Homokszentgyörgy! Hajrá gyerekek, tanárok, szülők! Karácsonyra küldök egy közepesre felfújt focit, hogy a tornaterem fala továbbra is kibírja...
Juli | 2013. december 5.
Kedves "Kislali"! Az a gond, hogy sokan vannak olyan leszakadó fiatalok, akikről ez a cikk és szól. Azon túl, hogy a szülők megpróbálják – érthető módon – megvédeni a saját gyerekeiket az ilyen közegtől, a veszély óriási. Ha ez a lecsúszó, gyakran önhibáján kívül – reménytelen helyzetbe kerülő réteg rászabadul a társadalomra, egyre kilátástalanabb helyzetbe sodródunk valamennyien. Amíg még hatni lehet rájuk, kell megpróbálni valahogyan megnyerni őket, fogódzót találni számukra, nem lemondani róluk. Erre törekszik a cikk írója is. A beszigorítás sehová nem visz, csak ellenállást, bizalmatlanságot szül. A probléma felvetésének, a megoldási lehetőségek keresésének szándékával indítottuk a sorozatot.
kislali | 2013. december 4.
Hogyan lehet egyáltalán ilyen diákokat tanítani? Nem, tanítani bizonyára nem lehet. Nevelni. Én nem szeretném, ha a gyerekem ilyen kölykök közé kerülne, pedig nem hiszem, hogy egyedi eseteket írt le a pedagógus. Beiskolázás előtt elég sok szakközépiskolát jártunk végig és elkeserítő a látvány, a tapasztalat. Ez az elmúlt jónéhány év mocska.
Minden tiszteletem az Öné!
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.06.23.
A Fidesz szerint semmiség a közoktatási törvény módosítása, a TASZ Alkotmánybíróság elé viszi
A vita után sajtótájékoztatót tartottak a tiltakozó szervezetek, ahol Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom aktivistája elmondta, lelkiismereti és szakami kérdés felszólalni a törvénymó...
(Forrás: mérce)
--
2019.06.23.
Nem kaptak választ a bérkérdésre a tanárok, felkészülnek az őszi akciósorozatra
A Pedagógusok Szakszervezete nemrég kijelentette, eddig tartott a türelme, a tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért ősztől akciósorozatot hirdetnek. A szakszervezet ugyanis úgy látja,...
(Forrás: mérce)
--
2019.06.23.
Kaotikus a helyzet a nyári gyermektáboroknál
Még mindig nincs egységes szabályozás arra vonatkozóan, ki lehet táboroztató, nincs személyi, vagyoni feltételhez kötve a tábor szervezése. Egyetlen feltétel, hogy maga a táborhely feleljen...
(Forrás: Infostart)
--
2019.06.23.
Egy pomázi iskolában kipróbálták azt, ami egyszerre jó a szülőknek, tanároknak és a háziorvosoknak is, és fényesen bevált
Van már pár iskola, ahol kipróbálták, hogy bizalmat szavaznak a szülőknek, és háromról 15-re emelték a szülők által igazolható napok számát. Ezt ugyanis saját körben eldönthetik. Ilyen...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.06.23.
A Kárpát-medencei oktatási együttműködést erősíti egy uniós projekt
A Kárpát-medencei oktatási együttműködés erősítése a célja az Oktatási Hivatal (OH) valamint a Szent István Egyetem és a Debreceni Egyetem közös uniós projektjének – közölte Gloviczki...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.06.23.
A Budapest School a „mit” helyett a „hogyan”-ra adja meg a választ a tanulóknak
A Budapest School működési elve az, hogy a diákok – akik magántanulók – ugyanúgy kapnak bizonyítványt, csak az ehhez szükséges tudást más metódus szerint sajátítják el, ami egyben...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.06.23.
Pölöskeiné: Nem lényeg a tankötelezettség
Pölöskeiné szerint jó döntés volt, hogy a szakképzést a gazdasághoz kapcsolták, bár szerinte jobb volt, amikor még a Nemzetgazdasági Minisztérium felelt a területért, igaz, most az Innov...
(Forrás: Népszava)
--
2019.06.23.
Messze még a Diákváros: csak az egyetemisták felének jut kollégium
Tény: kollégiumi férőhelyből továbbra sincs elég, országosan mintegy 54 ezer férőhely érhető el (ebbe beletartoznak az egyházi és magánkollégiumok is), miközben a nappali tagozaton tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2019.06.23.
Rugalmas iskolakezdés? A kormány ezt is eltörölné
A tervezet módosító csomag szerint, ha egy gyerek betöltötte a 6. életévet, kötelező elmennie iskolába. Akkor is, ha ő egy nappal a megadott határidő előtt, mondjuk augusztus 30-dikán sz...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek