OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. december 2.
» Hozzászólások (3)

SZÉLLEL SZEMBEN...

1. A pedagógus

Harmadik éve tanítok egy külvárosi középiskolában Budapesten. Több gyerek „apja” voltam és vagyok ez idő alatt. A szülői értekezleteimen rendszerint két-három ember lézeng, pedig félévente egynél többet nem tartok. Osztályfőnök vagyok egy érettségire szánt osztályban az első évtől kezdve, de a kétheti egyszeri fogadó óráimon még soha senki nem keresett fel. Számomra ez a normális, nem tudom milyen, ha másképp működik, mert még nem tapasztaltam olyat. Elméletben persze elképzeltem már az olyat is. Az első szülőin, amikor kivételesen majdnem minden családból eljött egy felnőtt – hisz le kell pecsételtetni a papírokat, vagy valami hasonló – lyukas, mocskos cicanadrágban jelent meg az egyik anyuka, akinek öt gyermeke van, és a mondanivalóm közben elővette a mellét, mert szoptatnia kellett.

Diákjaim sem írni, sem olvasni, sem számolni nem tudnak az életkoruknak megfelelően. A kétszer három az öt. Reggelente kézfogással, pacsival, öleléssel köszöntjük egymást, és még néhányszor a nap folyamán. Megírom a kérvényeiket, tilosban járunk kölcsönzésekkel, beszélgetésekkel, mert akármiről még itt sem lehet. Büdösek, elhanyagoltak, magányosak, zavarodottak, hitetlenek. Bűncselekmények elkövetői és elszenvedői.

Az egyik srác rapper akar lenni, megkeresett. Megmutatta szövegeit, elrappelte azokat a nap végén egy üres teremben, lehajtott fejjel, én meg hallgattam. Hetente szerveztünk ilyen hallgatásokat, és ilyenkor szó került anyáról, apáról, életről is. Nincs elég meleg náluk, ezért szégyelli, ha a lányokat haza kell vinnie. Egyszer látott egy valódi hullát felpuffadva a Gubacsi híd alatt, s attól pár méterre pecázott egy fazon. Leszállt a buszról, visszament, lefényképezte. Addigra odaértek a rendőrök is, és már helyszíneltek, a pecás továbbra sem zavartatta magát. Jót röhögtünk rajta. Apja van, de... ha van sincs. Nem számíthat rá, jobb lenne, ha nem élne. Vagy ő, vagy az apja. Az anyját verik, de a rák már testileg is megcsonkította. A segély miatt megéri mégis vele maradni, de ha már így alakult, egy-két pofont megérdemel a gazdatest. Hazamenni nem jó, nem érdemes. Füvezni jó, az más világ. Otthon nincs pénz, ki tudja, honnan van mégis. Olyan ez, mint egy barátság, pedig másról van szó, nem vagyunk egyenlő felek, tudjuk ezt mindketten. Sírunk, nevetünk, gondolkodunk, keresgélünk, mit lehet és mit nem. Beszélünk a lányok formáiról, a nemi szervekről, az elhagyottságról, a disztichonról, a sebekről.

Egy meleg srác megírta nekem álnéven, hogy le akar szopni (ezekkel a szavakkal). Sejtettem, hogy ő írta, leültünk beszélgetni higgadtan, nyugodtan. Azonnal bevallotta, hogy ő volt, és kiderült, hogy komolyan gondolta. Tényleg ezt akarja. Az erőszakos nagyanyja neveli, aki elnyomja a másik nőt a családban, az anyját. Az apja csöves a Határ úton, rendszeresen „találkozik vele”, tehát látja. Idősebb férfiakhoz mászkál, mert ők rendesen meg tudják hágni. Abban az osztályban, ahova ő jár, arra az évre szabad projektet terveztem. Az ő projektje saját maga lett. Naplószerű szövegeket, leveleket írogatott nekem, ahol hálás volt azért, hogy kíváncsi vagyok rá. Néhányszor még megírta, hogy jó lenne velem. Tanácsokat kért tőlem, hogy miképp rendezze a kétes és ellenőrizhetetlen kapcsolatait. A társai csillagharcosnak hívták, mert egyszer beszőkítette a haját.

Az osztályomba fogadtam egy értelmes, helyes kislányt. Évközben érkezett egy szakmai osztályba, de hamar kifeszült onnan. Óra alatt rohangált, csapdosott, káromkodott, sírógörcsöt kapott, üvöltözött, ki-be rohangált a folyosó és a terem között. Egy ilyen alkalommal megkértem az osztályt, hogy foglalja el magát. Karácsony előtt jártunk. A folyosón beszélgettem a dühös lánnyal. Sok ilyen beszélgetés következett, s mikor eljutottunk a fegyelmin az osztályközi áthelyezésig, kiharcoltam magamnak hogy hozzám kerüljön. Tönkretette az amúgy is labilis osztályomat. Másfél évig harcoltam vele és érte. Idén nyáron éjjel a Határ úton két harmincas férfi lapogatta és ráncigálta mint egy rongyot. Eldobott magától mindent, bevonult egy otthonba, ahonnan folyton szökésben van. Néha bejön az iskolába, hol kibékül velem, hol töröl a facebookról is.

Ezeknek a gyerekeknek minden egyes mondatuk kérés. Bizalmat kérnek.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Laura | 2013. december 7. | larvucska[kukac]gmail[pont]com
Úgy alakult, hogy a hétvégén megálltam gyerekeim egykori iskolája előtt, Homokszentgyörgyön. Éppen Mikulás Kupa volt, fiúk, lányok, kisebbek, nagyobbak fociztak együtt, és természetesen egymás ellen. Az iram nagy volt, a színvonal bőven meghaladta az NB-I-es csapatokét. A gyerekek estek, keltek, időnként szemüvegek csúsztak félre, vagy estek le. A játék hevében előfordultak kisebb, nagyobb szabálytalanságok, de sehol egy durva beszólás, alattomos törlesztés. A játék számomra mindig egy tükör, nagyon kevés hibaszázalékkal lehet következtetni még a csapattagok jellemére is. Ebben az iskolában kézzel tapintható a szabadság, a gyerek annyira önfeledten, felszabadultan játszottak. Sokáig néztem a csatát és közben felidéződött bennem az a cikk, amelyben L. Ritók Nóra az észak-írországi közös, katolikus-protestáns iskoláról írt. Nem számoltam össze, hogy a gyerekek között mekkora a roma srácok aránya, de itt nyomát sem érzékeltem a szegregációnak (az iskola honlapján igazat írtak!). Egyre biztosabb vagyok abban, hogy a tűzoltás, felszíni kezelés helyett/mellett, az ehhez hasonló iskolákat egyszerűen bűn nem támogatni. Nem kellene olyan helyekre "tolni" a pénzt, ahol a pályázatírás mesterei halásznak el mindent, amit csak lehet. Ebben az iskolában valamit nagyon tudnak! Kár, hogy náluk németet tanítanak és nem angolt, ezért nem tudom idehozni legkisebb gyermekemet. A sportszerek kissé kopottak, elhasználódtak, pótlásuk bizonyára itt is nehéz, de már a versenyek kezdetén ott sorakoztak az érmek, az üdítők, és a jutalmak. A szlogen ösztönösen ugrott be: Hajrá, Homokszentgyörgy! Hajrá gyerekek, tanárok, szülők! Karácsonyra küldök egy közepesre felfújt focit, hogy a tornaterem fala továbbra is kibírja...
Juli | 2013. december 5.
Kedves "Kislali"! Az a gond, hogy sokan vannak olyan leszakadó fiatalok, akikről ez a cikk és szól. Azon túl, hogy a szülők megpróbálják – érthető módon – megvédeni a saját gyerekeiket az ilyen közegtől, a veszély óriási. Ha ez a lecsúszó, gyakran önhibáján kívül – reménytelen helyzetbe kerülő réteg rászabadul a társadalomra, egyre kilátástalanabb helyzetbe sodródunk valamennyien. Amíg még hatni lehet rájuk, kell megpróbálni valahogyan megnyerni őket, fogódzót találni számukra, nem lemondani róluk. Erre törekszik a cikk írója is. A beszigorítás sehová nem visz, csak ellenállást, bizalmatlanságot szül. A probléma felvetésének, a megoldási lehetőségek keresésének szándékával indítottuk a sorozatot.
kislali | 2013. december 4.
Hogyan lehet egyáltalán ilyen diákokat tanítani? Nem, tanítani bizonyára nem lehet. Nevelni. Én nem szeretném, ha a gyerekem ilyen kölykök közé kerülne, pedig nem hiszem, hogy egyedi eseteket írt le a pedagógus. Beiskolázás előtt elég sok szakközépiskolát jártunk végig és elkeserítő a látvány, a tapasztalat. Ez az elmúlt jónéhány év mocska.
Minden tiszteletem az Öné!
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.06.
Gyarmathy Éva: A lehetőségek és megoldások ideje
Ha majd egyszer, reméljük hamarosan, újraindulhat az élet Magyarországon, jó lenne, ha az újraindulás új indulás és nem a régi megoldások folytatása lenne. Nagyon sokan megértették itthon...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Tankönyvhelyzet és alternatív tankönyvjegyzék
Elkezdődött a tankönyvrendelés, megjelent a tankönyvjegyzék. A zömében állami kiadású tankönyvek között még nincsenek a NAT2020-hoz igazodók – azokat látatlanban kell megrendelni....
(Forrás: CKP)
--
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek