OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. december 9.
» Hozzászólások (3)

Értjük egymást? Értsük egymást! – konferencia-megnyitó

Nagy öröm számomra, hogy egy olyan konferenciát nyithatok meg, amely az iskola és a szülők közötti együttműködés helyzetéről, lehetőségeiről formáiról szól. Különösen örülök annak, hogy szakemberek, kutatók, érintettek fontosnak tartják ezt a témát akkor is, ha a környezet, a hivatalos politika ezzel ellenséges. Ne feledjük, a mostani beszélgetés kontextusát az oktatásért felelős államtitkár azon kijelentése adja, mely szerint vége annak az időnek, amikor laikusok, jelesül a szülők, beleszólhatnak abba, ami az iskolában történik. Közben Európa összes többi országában arról folyik a diskurzus, hogy a széleskörű iskolai autonómia keretei és a megosztott felelőséggel működő vezetés milyen feladatokat és döntési jogköröket ad át a szülőknek.

A konferencia témáját éppen ezért indokolt alaposabban körüljárni. Elsőként nézzük meg, miért van szükség a család és az iskola együttműködésére. Don Davies amerikai professzor egy 2002-ben megjelent tanulmánykötetben röviden összefoglalja a szülők bevonásának fontosságát. Számos nemzetközi tanulmány bizonyítja, hogy a szülők bevonása függetlenül szociokulturális státuszuktól, iskolázottságuktól, javítja az iskolai eredményeket, növeli a továbbtanulási arányt, csökkenti a hiányzásokat (ami hazánkon kívül az iskolába járási hajlandóság növelését jelenti, hiszen máshol nem szankcionálják a hiányzást, a szülők döntését nem bírálják felül, pláne nem hurcolja iskolába a diákokat a rendőr). A szülők bevonása segíti továbbá a diákok beilleszkedését, hatékonyabbá teszi szociális készségeik fejlesztését, miközben az alacsonyabb státuszú szülők szociális készségei is fejlődnek.

Fontos figyelembe venni a szülői részvétel formának kialakításához azt is, hogy számos körülmény befolyásolja a részvétel mértékét, intenzitását. Charles Deforges egy 2003-as kötetében hívja fel a figyelmet arra, hogy a szülő részvételnek számos formája van, nem csak a szülői értekezleteken vagy fogadóórákon való megjelenésről van tehát szó. Kutatások támasztják alá, hogy a kapcsolat intenzitását és formáját befolyásolja a szülők szocio-kulturális helyzete, egészségi állapota, az iskola és az otthon közötti távolság, a szülők napirendje, időbeosztása. A kutatások és a napi tapasztalatok is igazolják, hogy a szülői részvétel mértéke a gyermek életkorának növekedésével csökken, ideális esetben a serdülőkorra egyfajta egyensúlyi állapot jön létre. Ez természetes folyamat, hiszen az életkor növekedésével számos tevékenység fokozatosan a szülőjéből a diák felelősségi körébe kerül át. A szülők sikeres bevonásának kulcsa azonban minden esetben az, hogy a gyermek is aktív részese legyen a folyamatnak. Sokkal nagyobb hajlandósággal aktivizálódnak a szülők, ha a meghívást, a felkérést a gyermek közvetíti. Ugyanilyen fontos lenne, hogy a gyermek mindig részese legyen a család és iskola közötti interakciónak. Ne legyenek például gyerekek nélküli szülői értekezletek sem. A szülők bevonásának kezdeményezésekor azt is figyelembe kell venni, hogy számos szülő, különösen az alacsonyabb iskolázottságúak nem feltétlenül érzik magukat komfortosan az iskolában, érdemes kerülni az olyan szülő-tanár helyzeteket, amelyek korábbi kellemetlen tanár-diák élményeket idézhetnek fel.

Bár az új, ún. köznevelési törvény minden jogot igyekszik megvonni a szülőktől és közösségeitől, fontos felidéznünk, hogy a gyermekek, ezen belül a diákok és szüleik jogait a hazánk által 1992-ben a jogrendbe illesztett nemzetközi egyezmény, az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye biztosítja, így azokat alacsonyabb rendű jogszabály, például nemzeti törvény nem korlátozhatja. Az Egyezmény a világ legszélesebb körben elfogadott emberi jogi dokumentuma, ahhoz az USA és Dél-Szudán kivételével a Föld valamennyi országa csatlakozott. Az Egyezmény rögzíti a gyermekek alapvető jogait, és a szülőket hatalmazza fel arra, hogy segítsék ezek érvényre juttatását a nevelés valamennyi kérdésében. Ennek megfelelően a 150 millió európai szülőt képviselő EPA, amelynek az elnöke vagyok, hangsúlyozza: a szülői jogok a gyermeki jogokban gyökereznek, ahhoz szorosan kötődnek. Alap-paradigmaként deklaráljuk, hogy a szülők gyermekeik elsődleges – első és egyben legnagyobb hatású - nevelői, oktatói. Ennek elismerését minden államtól elvárjuk. Természetesen nem minden szülő elég felkészült ennek a feladatnak a megfelelő megoldására, de hisszük és valljuk, hogy minden szülő rendelkezik az ehhez szükséges potenciállal.

Ennek szellemében azonban elengedhetetlennek tartjuk, hogy a szülők vegyenek részt a közoktatás folyamataiban, kapjanak elegendő és megfelelő minőségű információt, legyen lehetőségük a véleménynyilvánításra, álljanak rendelkezésükre ezek hatékony formái és fórumai. Elvárjuk tehát, hogy az intézmények vezetői, a közoktatás-politika alakítói vonják be őket a döntéshozatalba annak valamennyi szintjén. Számos szülőnek azonban bíztatásra, segítségre, támogatásra van szüksége ahhoz, hogy meg tudjon felelni a kapcsolódó feladatoknak. Úgy vélem, szülőknek, pedagógusoknak, kutatóknak, és természetesen a diákoknak is törekedniük kell arra, hogy beleszólásuk legyen a család-, szociál- és oktatáspolitikai döntésekbe. Ezt a törekvés – ha itthon nem is – külföldön sok esetben sikerrel jár.

Nem csak a szülőknek van szükségük komoly segítségre a sikeres együttműködéshez. Sajnos a pedagógusok képzéséből és továbbképzéséből általában hiányzik (kül- és belföldön is) a szülőkkel való együttműködéshez szükséges készségek fejlesztése. A sikeres együttműködés érdekében szükséges a szülők felkészítése az egyenrangú kommunikációra és ezzel párhuzamosan a pedagógusok megtanítása az egyenrangú partnerségre. Szélesebb kontextusban kell áttekinteni, és tapasztalataink birtokában közösen megtölteni valódi tartalommal a XXI. század kihívásainak megfelelő pedagógus-, diák- és szülői szerepeket. Valamennyi szereplőnek el kell azonban fogadnia, hogy tanulóként is jelen van a folyamatban. Hiszen az iskolai partnerségre való felkészülés a szülők és a pedagógusok esetében is az élethosszig tartó tanulási folyamat része.

Szükség van arra, hogy a partnerség kialakításához szükséges kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzés és -továbbképzés szerves részévé váljon. A szülői szervezetekre is számos feladat hárul. Az ő dolguk – többek között –, hogy a szülők számára online és offline képzéseket szervezzenek. A hatékonyságot mindenképpen fokozza, ha szülők és pedagógusok közös képzéseken vesznek részt. Bevált formája a képzésnek a „peer learning”, az egymástól való tanulás.

Sokat lendíthetnek az ügyön a folyamatosan megjelenő információs füzetek, az egyre változatosabb és egyre látogatottabb weboldalak, valamint a már országokban már sikeresen működő segítő szolgálatok. A partnerségi programok azokban az országokban működnek igazán jól, ahol a pedagógusok ezekkel járó többletfeladatait dotálja az állam, illetve ahol a siker érdekében a szülői szervezetek is kapnak anyagi támogatást.

Probléma?
1969: Mégis mi a magyarázat ezekre a rossz jegyekre?
Ma: Mégis mi a magyarázat ezekre a rossz jegyekre?

Végül három nemzetközi példát említek a szülők és pedagógusok sikeres partneri kapcsolatára.

1. A szülők felkészítésében és bevonásában Európa mintaországa Írország. Az ír nemzeti szülői szervezet széleskörű segítséget nyújt a szülőknek és együttműködik az iskolákkal. Programjaikról részletesebb tájékoztatást találhatnak a NPC-p weboldalán.

2. Korábban már jelent meg cikk az OFOE oldalán Joyce Epstein iskolai partnerségi programjáról. Az elmúlt években nemzetközivé vált hálózathoz egyre több európai iskola csatlakozik. Részletes információk a schoolpartnership.org oldalon.

3. A katalán szülői szervezetek nemrégiben indítottak közös programot a szülők bevonásának segítésére, amelyet egy nagyszabású kutatással indítottak el. Erről, az ún. Families with Voice programról itt tájékozódhatnak.

Remélem, az Érjük egymást? konferencia egy olyan hasonlóképpen sikeres program kiindulópontja lesz, amely segíti a szülőket a gyermekeik érdekében való sikeres iskolai közreműködésben, még ebben az ellenséges közegben is.

Salamon Eszter
europaiszulok@gmail.com
szulok.eu
euparents.eu
europeanparents.blogspot.com

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Laura | 2013. december 10.
Ezt még idemásolom a szeptember 11-i cikkből.
"Joyce Epstein professzor legfontosabb üzenete a szülőknek, a tanároknak és a döntéshozóknak: tudományos kutatások tömege bizonyítja, hogy szoros összefüggés van az iskolai siker és a szülők napi iskolai életbe, döntéshozatalba való bevonása között. Azt üzeni személyesen Hoffmann Rózsának – a hazai változások ismeretében -, hogy az általa laikusoknak titulált szülőknek igenis kell legyen beleszólásuk az iskola életébe, a tanítás tartalmát és gyakorlatát is beleértve. Don Davies professzor pedig a záróelőadásban arra hívta fel a figyelmet, hogy minden olyan iskola sikertelennek tekinthető, amely nem arra készíti fel a diákokat, hogyan legyenek sikeres emberek egy demokráciában".
Meggyőződésem, hogy Hoffmann Rózsának fogalma sincs, mi történik az iskolákban. Ha el is jut hozzá néhány foszlány, azt több szűrőn átpréselődve, önigazolással megfűszerezve kapja kézhez. Az érintettek még hallgatnak, és várnak a csodára, de egyre kevesebb gyerek születik (ide, minek?)... Pedig hamarosan azok munkahelye is veszélybe kerül, akik most nem látnak, nem hallanak, nem beszélnek...
Laura | 2013. december 10. | larvucska[kukac]gmail[pont]com
Ha lehet, ez a cikk maradjon sokáig elől, szem előtt, hátha többen is elolvassák, és egyszer hatni kezd a mindennapokban...
Laura | 2013. december 10. | larvucska[kukac]gmail[pont]com
Nem vagyok nagy konferencia-barát, de ez a megnyitó nagyon a helyén van (köszi a "kihangosítást"). A hatalom érdemben aligha reagál rá, hiszen semmi nem készteti, kényszeríti arra, hogy egyáltalán foglalkozzon a kérdéssel. Pedig szükség lenne rá! Más országok is megszenvedték a gyerek-szülő-tanár párbeszéd hiányát, mire kialakították az együttműködés módszereit? Mi nem ugorhatnánk át néhány lépcsőfokot? Nálunk jelenleg nincs közös megoldás botrány nélkül. Sokszor még akkor sem. A hatalom, az hatalom, az államtitkárság alattvalója a KLIK, neki a tankerületek, alattuk a szintén kiszolgáltatott igazgatók, akik saját iskolájukban élet-halál urai, miközben saját szakterületüket sem ismerik, félrevezetett tanárok a megmondhatói. A végén csattan az ostor, és dúl a harc azok között, akik mindannyian kiszolgáltatottak - egymásnak is. Legutóbb egy szülő email-ben adott be egy kérvényt az igazgatónak. Igazgató visszaírt, hogy ezt nem fogadja el, kézzel írva, személyesen megjelenve, aláírva, vagy postán keresztül fogad el bármilyen iratot. Szülő utánajárt, a KLIK területi igazgatója megnyugtatta, de, email-ben is el kell fogadni, ha kell, később is aláírható a dokumentum. Igazgató elhitte, de visszaírt, hogy hivatalos levél formátumban, csatolt file-ként kéri a beadványt. Megadta a címzéshez a saját teljes nevét is, mert az iskola honlapján a fényképe mellett(!) nem úgy szerepel, ahogy az hivatalos levélben illendő. A gyengébbek kedvéért hivatalos levélben kell szerepelnie iktatószámnak is, a szülőnek ilyen természetesen nincs... Elképzelem, amint XY szülő, aki 20 éve végzett kőművesként egy szakmunkásképzőben, azon tanakodik, hogy mit jelent a Times New Roman, és a 12 pt. Közös munka helyett dúl a hatalommal való visszaélés, a megfelelő törvényi háttérre támaszkodva a kisember megalázása. A sok-sok konferencia kétségbeesetten harsogja, hogy nem jól van ez így emberek, és igen, van megoldás, de a hatalmi pozíciókban lévők nem látnak, nem hallanak, nem beszélnek. Ez a megnyitó beszéd viszont jó, nagyon jó, el kellene juttatni minden iskolának...
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Szakszervezet: veszélyben az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek autonómiája
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerdán jelentette be: az Állatorvostudományi Egyetem...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.04.
Sok gyerekhez el sem jut a távoktatás, tömeges bukások lehetnek
A diákok ötödéhez el sem jut a digitális távoktatás, tömeges bukások lehetnek, ha nem találnak ki valamit - mondja Hermann Zoltán, az oktatásgazdaságtan kutatója, aki a legátfogóbb magyar...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
A Debreceni Egyetemen betegszimulátorokon készülnek a frontvonalra
Speciális szimulációs szobában készülnek a koronavírusos betegek ellátásra a Debreceni Egyetem orvosai, rezidensei és szakdolgozói – írja az MTI. Az aneszteziológiai és intenzív terá...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
Kellenek-e szankciók az otthoni tanulásban is? Az iskolapszichológus válaszol
Matavovszky Dominika, iskolapszichológust kérdeztük a távoktatás lehetséges hatásairól, melyek a szülőket és gyerekeket egyaránt érintik. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e negatív hatá...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.04.
Jövő héten döntenek az idei érettségiről
A diákok már egyre jobban várják a válaszokat az érettségivel kapcsolatban, azonban a Kormányinfó mai sajtótájékoztatóján még mindig nem hangzott el semmi új információ a vizsgákkal...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek