OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. december 9.
» Hozzászólások (3)

Értjük egymást? Értsük egymást! – konferencia-megnyitó

Nagy öröm számomra, hogy egy olyan konferenciát nyithatok meg, amely az iskola és a szülők közötti együttműködés helyzetéről, lehetőségeiről formáiról szól. Különösen örülök annak, hogy szakemberek, kutatók, érintettek fontosnak tartják ezt a témát akkor is, ha a környezet, a hivatalos politika ezzel ellenséges. Ne feledjük, a mostani beszélgetés kontextusát az oktatásért felelős államtitkár azon kijelentése adja, mely szerint vége annak az időnek, amikor laikusok, jelesül a szülők, beleszólhatnak abba, ami az iskolában történik. Közben Európa összes többi országában arról folyik a diskurzus, hogy a széleskörű iskolai autonómia keretei és a megosztott felelőséggel működő vezetés milyen feladatokat és döntési jogköröket ad át a szülőknek.

A konferencia témáját éppen ezért indokolt alaposabban körüljárni. Elsőként nézzük meg, miért van szükség a család és az iskola együttműködésére. Don Davies amerikai professzor egy 2002-ben megjelent tanulmánykötetben röviden összefoglalja a szülők bevonásának fontosságát. Számos nemzetközi tanulmány bizonyítja, hogy a szülők bevonása függetlenül szociokulturális státuszuktól, iskolázottságuktól, javítja az iskolai eredményeket, növeli a továbbtanulási arányt, csökkenti a hiányzásokat (ami hazánkon kívül az iskolába járási hajlandóság növelését jelenti, hiszen máshol nem szankcionálják a hiányzást, a szülők döntését nem bírálják felül, pláne nem hurcolja iskolába a diákokat a rendőr). A szülők bevonása segíti továbbá a diákok beilleszkedését, hatékonyabbá teszi szociális készségeik fejlesztését, miközben az alacsonyabb státuszú szülők szociális készségei is fejlődnek.

Fontos figyelembe venni a szülői részvétel formának kialakításához azt is, hogy számos körülmény befolyásolja a részvétel mértékét, intenzitását. Charles Deforges egy 2003-as kötetében hívja fel a figyelmet arra, hogy a szülő részvételnek számos formája van, nem csak a szülői értekezleteken vagy fogadóórákon való megjelenésről van tehát szó. Kutatások támasztják alá, hogy a kapcsolat intenzitását és formáját befolyásolja a szülők szocio-kulturális helyzete, egészségi állapota, az iskola és az otthon közötti távolság, a szülők napirendje, időbeosztása. A kutatások és a napi tapasztalatok is igazolják, hogy a szülői részvétel mértéke a gyermek életkorának növekedésével csökken, ideális esetben a serdülőkorra egyfajta egyensúlyi állapot jön létre. Ez természetes folyamat, hiszen az életkor növekedésével számos tevékenység fokozatosan a szülőjéből a diák felelősségi körébe kerül át. A szülők sikeres bevonásának kulcsa azonban minden esetben az, hogy a gyermek is aktív részese legyen a folyamatnak. Sokkal nagyobb hajlandósággal aktivizálódnak a szülők, ha a meghívást, a felkérést a gyermek közvetíti. Ugyanilyen fontos lenne, hogy a gyermek mindig részese legyen a család és iskola közötti interakciónak. Ne legyenek például gyerekek nélküli szülői értekezletek sem. A szülők bevonásának kezdeményezésekor azt is figyelembe kell venni, hogy számos szülő, különösen az alacsonyabb iskolázottságúak nem feltétlenül érzik magukat komfortosan az iskolában, érdemes kerülni az olyan szülő-tanár helyzeteket, amelyek korábbi kellemetlen tanár-diák élményeket idézhetnek fel.

Bár az új, ún. köznevelési törvény minden jogot igyekszik megvonni a szülőktől és közösségeitől, fontos felidéznünk, hogy a gyermekek, ezen belül a diákok és szüleik jogait a hazánk által 1992-ben a jogrendbe illesztett nemzetközi egyezmény, az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye biztosítja, így azokat alacsonyabb rendű jogszabály, például nemzeti törvény nem korlátozhatja. Az Egyezmény a világ legszélesebb körben elfogadott emberi jogi dokumentuma, ahhoz az USA és Dél-Szudán kivételével a Föld valamennyi országa csatlakozott. Az Egyezmény rögzíti a gyermekek alapvető jogait, és a szülőket hatalmazza fel arra, hogy segítsék ezek érvényre juttatását a nevelés valamennyi kérdésében. Ennek megfelelően a 150 millió európai szülőt képviselő EPA, amelynek az elnöke vagyok, hangsúlyozza: a szülői jogok a gyermeki jogokban gyökereznek, ahhoz szorosan kötődnek. Alap-paradigmaként deklaráljuk, hogy a szülők gyermekeik elsődleges – első és egyben legnagyobb hatású - nevelői, oktatói. Ennek elismerését minden államtól elvárjuk. Természetesen nem minden szülő elég felkészült ennek a feladatnak a megfelelő megoldására, de hisszük és valljuk, hogy minden szülő rendelkezik az ehhez szükséges potenciállal.

Ennek szellemében azonban elengedhetetlennek tartjuk, hogy a szülők vegyenek részt a közoktatás folyamataiban, kapjanak elegendő és megfelelő minőségű információt, legyen lehetőségük a véleménynyilvánításra, álljanak rendelkezésükre ezek hatékony formái és fórumai. Elvárjuk tehát, hogy az intézmények vezetői, a közoktatás-politika alakítói vonják be őket a döntéshozatalba annak valamennyi szintjén. Számos szülőnek azonban bíztatásra, segítségre, támogatásra van szüksége ahhoz, hogy meg tudjon felelni a kapcsolódó feladatoknak. Úgy vélem, szülőknek, pedagógusoknak, kutatóknak, és természetesen a diákoknak is törekedniük kell arra, hogy beleszólásuk legyen a család-, szociál- és oktatáspolitikai döntésekbe. Ezt a törekvés – ha itthon nem is – külföldön sok esetben sikerrel jár.

Nem csak a szülőknek van szükségük komoly segítségre a sikeres együttműködéshez. Sajnos a pedagógusok képzéséből és továbbképzéséből általában hiányzik (kül- és belföldön is) a szülőkkel való együttműködéshez szükséges készségek fejlesztése. A sikeres együttműködés érdekében szükséges a szülők felkészítése az egyenrangú kommunikációra és ezzel párhuzamosan a pedagógusok megtanítása az egyenrangú partnerségre. Szélesebb kontextusban kell áttekinteni, és tapasztalataink birtokában közösen megtölteni valódi tartalommal a XXI. század kihívásainak megfelelő pedagógus-, diák- és szülői szerepeket. Valamennyi szereplőnek el kell azonban fogadnia, hogy tanulóként is jelen van a folyamatban. Hiszen az iskolai partnerségre való felkészülés a szülők és a pedagógusok esetében is az élethosszig tartó tanulási folyamat része.

Szükség van arra, hogy a partnerség kialakításához szükséges kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzés és -továbbképzés szerves részévé váljon. A szülői szervezetekre is számos feladat hárul. Az ő dolguk – többek között –, hogy a szülők számára online és offline képzéseket szervezzenek. A hatékonyságot mindenképpen fokozza, ha szülők és pedagógusok közös képzéseken vesznek részt. Bevált formája a képzésnek a „peer learning”, az egymástól való tanulás.

Sokat lendíthetnek az ügyön a folyamatosan megjelenő információs füzetek, az egyre változatosabb és egyre látogatottabb weboldalak, valamint a már országokban már sikeresen működő segítő szolgálatok. A partnerségi programok azokban az országokban működnek igazán jól, ahol a pedagógusok ezekkel járó többletfeladatait dotálja az állam, illetve ahol a siker érdekében a szülői szervezetek is kapnak anyagi támogatást.

Probléma?
1969: Mégis mi a magyarázat ezekre a rossz jegyekre?
Ma: Mégis mi a magyarázat ezekre a rossz jegyekre?

Végül három nemzetközi példát említek a szülők és pedagógusok sikeres partneri kapcsolatára.

1. A szülők felkészítésében és bevonásában Európa mintaországa Írország. Az ír nemzeti szülői szervezet széleskörű segítséget nyújt a szülőknek és együttműködik az iskolákkal. Programjaikról részletesebb tájékoztatást találhatnak a NPC-p weboldalán.

2. Korábban már jelent meg cikk az OFOE oldalán Joyce Epstein iskolai partnerségi programjáról. Az elmúlt években nemzetközivé vált hálózathoz egyre több európai iskola csatlakozik. Részletes információk a schoolpartnership.org oldalon.

3. A katalán szülői szervezetek nemrégiben indítottak közös programot a szülők bevonásának segítésére, amelyet egy nagyszabású kutatással indítottak el. Erről, az ún. Families with Voice programról itt tájékozódhatnak.

Remélem, az Érjük egymást? konferencia egy olyan hasonlóképpen sikeres program kiindulópontja lesz, amely segíti a szülőket a gyermekeik érdekében való sikeres iskolai közreműködésben, még ebben az ellenséges közegben is.

Salamon Eszter
europaiszulok@gmail.com
szulok.eu
euparents.eu
europeanparents.blogspot.com

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Laura | 2013. december 10.
Ezt még idemásolom a szeptember 11-i cikkből.
"Joyce Epstein professzor legfontosabb üzenete a szülőknek, a tanároknak és a döntéshozóknak: tudományos kutatások tömege bizonyítja, hogy szoros összefüggés van az iskolai siker és a szülők napi iskolai életbe, döntéshozatalba való bevonása között. Azt üzeni személyesen Hoffmann Rózsának – a hazai változások ismeretében -, hogy az általa laikusoknak titulált szülőknek igenis kell legyen beleszólásuk az iskola életébe, a tanítás tartalmát és gyakorlatát is beleértve. Don Davies professzor pedig a záróelőadásban arra hívta fel a figyelmet, hogy minden olyan iskola sikertelennek tekinthető, amely nem arra készíti fel a diákokat, hogyan legyenek sikeres emberek egy demokráciában".
Meggyőződésem, hogy Hoffmann Rózsának fogalma sincs, mi történik az iskolákban. Ha el is jut hozzá néhány foszlány, azt több szűrőn átpréselődve, önigazolással megfűszerezve kapja kézhez. Az érintettek még hallgatnak, és várnak a csodára, de egyre kevesebb gyerek születik (ide, minek?)... Pedig hamarosan azok munkahelye is veszélybe kerül, akik most nem látnak, nem hallanak, nem beszélnek...
Laura | 2013. december 10. | larvucska[kukac]gmail[pont]com
Ha lehet, ez a cikk maradjon sokáig elől, szem előtt, hátha többen is elolvassák, és egyszer hatni kezd a mindennapokban...
Laura | 2013. december 10. | larvucska[kukac]gmail[pont]com
Nem vagyok nagy konferencia-barát, de ez a megnyitó nagyon a helyén van (köszi a "kihangosítást"). A hatalom érdemben aligha reagál rá, hiszen semmi nem készteti, kényszeríti arra, hogy egyáltalán foglalkozzon a kérdéssel. Pedig szükség lenne rá! Más országok is megszenvedték a gyerek-szülő-tanár párbeszéd hiányát, mire kialakították az együttműködés módszereit? Mi nem ugorhatnánk át néhány lépcsőfokot? Nálunk jelenleg nincs közös megoldás botrány nélkül. Sokszor még akkor sem. A hatalom, az hatalom, az államtitkárság alattvalója a KLIK, neki a tankerületek, alattuk a szintén kiszolgáltatott igazgatók, akik saját iskolájukban élet-halál urai, miközben saját szakterületüket sem ismerik, félrevezetett tanárok a megmondhatói. A végén csattan az ostor, és dúl a harc azok között, akik mindannyian kiszolgáltatottak - egymásnak is. Legutóbb egy szülő email-ben adott be egy kérvényt az igazgatónak. Igazgató visszaírt, hogy ezt nem fogadja el, kézzel írva, személyesen megjelenve, aláírva, vagy postán keresztül fogad el bármilyen iratot. Szülő utánajárt, a KLIK területi igazgatója megnyugtatta, de, email-ben is el kell fogadni, ha kell, később is aláírható a dokumentum. Igazgató elhitte, de visszaírt, hogy hivatalos levél formátumban, csatolt file-ként kéri a beadványt. Megadta a címzéshez a saját teljes nevét is, mert az iskola honlapján a fényképe mellett(!) nem úgy szerepel, ahogy az hivatalos levélben illendő. A gyengébbek kedvéért hivatalos levélben kell szerepelnie iktatószámnak is, a szülőnek ilyen természetesen nincs... Elképzelem, amint XY szülő, aki 20 éve végzett kőművesként egy szakmunkásképzőben, azon tanakodik, hogy mit jelent a Times New Roman, és a 12 pt. Közös munka helyett dúl a hatalommal való visszaélés, a megfelelő törvényi háttérre támaszkodva a kisember megalázása. A sok-sok konferencia kétségbeesetten harsogja, hogy nem jól van ez így emberek, és igen, van megoldás, de a hatalmi pozíciókban lévők nem látnak, nem hallanak, nem beszélnek. Ez a megnyitó beszéd viszont jó, nagyon jó, el kellene juttatni minden iskolának...
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.06.25.
Iskolává válnak a tanulócsoportok, ha a kormány elfogadja a magántanulói státusz eltörlését?
A legvalószínűbb tehát, hogy a kormány e módosítással a tanulócsoportokba járó gyerekeket akarja visszaterelni a rendszerbe. Nekik ugyanis magántanulói státuszt kell felvenni, amihez szü...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.06.25.
Ónody-Molnár Dóra: Támadás az oktatási menekültek ellen
Vannak szülői csoportok, amelyek sajátos célja a gyerekeik kimenekítése az állami iskolarendszerből. Létezett 2010 előtt is e jelenség, de drámai felgyorsulása, az ilyen módon kilépő csal...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.06.25.
Szél Bernadett parlamenti felszólalása a köznevelési törvény módosításának vitáján (videó)
Nagyon fontos javaslatot tárgyal a parlament egy nyári péntek utolsó napirendnek eldugva. A köznevelési salátatörvénnyel a kormány nekiment a gyermekeknek, minden tiltakozásra szükség van...
(Forrás: Facebook)
--
2019.06.25.
Jól vizsgáztak a magyar tanárok
Egészen jól szerepelt hazánk az egyik legfrissebb oktatási tematikájú nemzetközi felmérésen. A Nemzetközi tanítás és tanulás vizsgálat az OECD, azaz a Gazdasági Együttműködési és...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.06.25.
Online is be lehet majd iratkozni az iskolába
Az informatikai fejlesztés eredményeként a 2019/2020-as tanévben már elérhetővé válik az ügyfélkapun keresztüli beiratkozás és hitelesítés is, ezért az ügyintézéshez a szülőnek -...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.23.
A Fidesz szerint semmiség a közoktatási törvény módosítása, a TASZ Alkotmánybíróság elé viszi
A vita után sajtótájékoztatót tartottak a tiltakozó szervezetek, ahol Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom aktivistája elmondta, lelkiismereti és szakami kérdés felszólalni a törvénymó...
(Forrás: mérce)
--
2019.06.23.
Nem kaptak választ a bérkérdésre a tanárok, felkészülnek az őszi akciósorozatra
A Pedagógusok Szakszervezete nemrég kijelentette, eddig tartott a türelme, a tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért ősztől akciósorozatot hirdetnek. A szakszervezet ugyanis úgy látja,...
(Forrás: mérce)
--
2019.06.23.
Kaotikus a helyzet a nyári gyermektáboroknál
Még mindig nincs egységes szabályozás arra vonatkozóan, ki lehet táboroztató, nincs személyi, vagyoni feltételhez kötve a tábor szervezése. Egyetlen feltétel, hogy maga a táborhely feleljen...
(Forrás: Infostart)
--
2019.06.23.
Egy pomázi iskolában kipróbálták azt, ami egyszerre jó a szülőknek, tanároknak és a háziorvosoknak is, és fényesen bevált
Van már pár iskola, ahol kipróbálták, hogy bizalmat szavaznak a szülőknek, és háromról 15-re emelték a szülők által igazolható napok számát. Ezt ugyanis saját körben eldönthetik. Ilyen...
(Forrás: 444.hu)
Utolsó üzenetek:
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek