OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. január 28.
» Hozzászólások (0)

Filmek felnőtteknek gyerekekről

(OFOE Filmklub)1

A mai gyerekek, fiatalok világának változásairól rengeteg szó esik, a felnőttek sok esetben értetlenül, gyakran riadtan szembesülnek korábban ismeretlen, de mára egyre sűrűben jelentkező gondokkal. Ezek megértésében is segíthetnek a megfelelően megválasztott filmek. Szeretnénk, ha szélesebb körben is élnének a kollégák a mozi által nyújtott pedagógiai lehetőségekkel, ezért hívjuk fel a figyelmet az eddig közösen látott filmekre. Az írás végén megtalálhatók azok a linkek, amelyek a kapcsolódó ismertetőkre, ajánlásokra mutatnak.

A filmek, az igazán jó filmek különösen alkalmasak arra, hogy révükön tapasztalatokat szerezzünk közeli és távoli világokról, mások történetein keresztül rálássunk saját dolgainkra, több dimenzióban tudjuk értelmezni azokat a problémákat, amelyek bennünket is foglalkoztatnak, olykor a mi életünkben is előfordulnak. A mai gyerekek, fiatalok világának változásairól rengeteg szó esik, a felnőttek sok esetben értetlenül, gyakran riadtan szembesülnek korábban ismeretlen, de mára egyre sűrűben jelentkező gondokkal. Ezek megértésében is segíthetnek a megfelelően megválasztott filmek.

Ez a gondolat ösztönzött minket arra, hogy a Budapest Film Zrt nyújtotta lehetőséget filmklubot indítsunk a budapesti Kino Caféban pedagógusok és szülők, illetve valamennyi a téma iránt érdeklődő felnőtt számára.

A kiválasztott filmek központi szereplői minden esetben gyerekek és fiatalok, a legfiatalabb 11, a legidősebb 20 esztendős. Az ő szocializálódásuk, egymással és a felnőttekkel alakuló kapcsolataik, konfliktusaik, érzelemviláguk megismerése segíthet számos olyan probléma azonosításában, értelmezésében, esetleg megoldásában, amely bennünket is foglalkoztat, olykor közvetlenül érint. A közös filmnézés és a hozzá kapcsolódó beszélgetés pedig elmélyítheti az élményt, a felvetődő kérdések továbbgondolására késztethetik a résztvevőket.

A filmklub sajnos csak a fővárosiak számára elérhető, de nagyon szeretnénk, ha szélesebb körben is élnének a kollégák a mozi nyújtotta pedagógiai lehetőséggel. Mivel valamennyi közösen látott film elérhető videótékában, interneten, DVD-n, bárhol sor kerülhet hasonló filmklubok létrehozására. Ezek a filmek – nyilván figyelembe véve a megadott korhatárt – a diákokkal együtt is megtekinthetők és megvitathatók.

A következőkben tematikus elrendezésben mutatjuk be azokat a filmeket, amelyek a filmklub műsorán szerepeltek. Az ismertető végén megadjuk azokat a linkeket, amelyeken elérhetők a kapcsolódó ismertetők, ajánlások, elemzések.

1. Tanárok – diákok – iskola

Lazhar tanár úr (Monsieur Lazhar), kanadai filmdráma, 94 perc, 2011, rendezte Philippe Falardeau.

Egy montreali általános iskola alsós osztályának mindennapjait szeretett tanárnőjük öngyilkossága a feje tetejére állítja. A gyerekek egymás között próbálják meg feldolgozni az őket ért tragédiát, s eleinte nem fogadják el az iskolába helyettesítő tanárként jelentkező emigráns algériai pedagógus segítségét. Lazhar tanár úr és kiskamasz osztálya a film végére egymást kölcsönösen segítve képesekké válnak ledönteni a tabukat, és kimondani a kimondhatatlant. 

Az osztály (Entre les murs), francia filmdráma, 2008, rendezte: Laurent Cantet

A film egy osztály, egy osztályfőnök, egy tucat kolléga, pár szülő és az őket egybemarkoló párizsi külvárosi középiskola egy tanévéből készít kivonatot. Az első percekben valaki iszik egy kávét, a tanári kar tagjai röviden bemutatkoznak egymásnak, majd kezdetét veszi a tanév. Közel megyünk az adott osztályhoz – a gyerekekhez és osztályfőnökükhöz – és végig ott is maradunk. Az ő közelségükben lehetünk tanúi az év bizonyos óráinak, eseményeinek, párbeszédeinek, fordulópontjainak. Két órával később pedig eljön a június, befejeződik a tanítás. A film tömény felsorolás arról, hogy társadalmi beidegződéseink hogyan tesznek minket egymás esküdt ellenségeivé.

2. A gyerekkor vége – keserű eszmélés

Srác a biciklivel (Le gamin au vélo), belga-francia-olasz filmdráma, 2011, rendezték: Jean-Pierre Dardenne, Luc Dardenne

Egy kisfiú apa/szülőkereső kálváriája a 2011-es Cannes-i nagydíjas mű. A 11 éves Cyril, anyjáról nincs információnk, az őt nevelő nagymama nemrégen halt meg, az apja pedig nem tudja/nem meri, vagy nem akarja a fiát felnevelni. Előbbi tények külön-külön is súlyos traumának számítanak egy tizenéves gyerek életében, de így együtt a biztos elkallódásra kárhoztatnak egy fejlődő jellemet. Mit tehet egy gyerek, akinek az apja – igaz nem kis vívódás után, de - gyereke szemébe mondja: „nem kellesz, nem tudok veled mit kezdeni”?

Ébredés (Broken), angol filmdráma, 2012, rendezte: Rufus Norris

Észak-Londonban játszódó filmben a tizenegy éves Skunk a nyári szünet első napján szemtanúja lesz annak, ahogy az egyik szomszéd egy vélt sérelem miatt kis híján agyonveri a kedves, kicsit zavarodott Ricket. Az otthon, a környék, az iskola álnok tereppé válik a kislány számára. Hiába próbálja őt apja megvédeni csalódásoktól, a naív gyermekkori bizonyosság helyét átveszi a kétely, a bonyolult, meghasadt világban széttörnek az álmok. Az eredeti cím (Broken: hasadt, törött) erre a kiábrándulásra utal.

Nader és Simin – egy elválás története (Jodaeiye Nader az Simin), irán filmdráma, 2011, rendezte: Asghar Farhadi

Nader és Simin egy középosztálybeli házaspár a mai Teheránban. Simin válni akar a férjétől, mert az nem hajlandó elhagyni az országot és Alzheimer - kóros édesapját. Simin elköltözik, lányuk, a 11 éves Termeh Naderrel és az állandó gondozásra szoruló nagyapával marad. rendező bizonyos szempontból Nader és Simin kislányát, a tizenegy éves Termehet teszi meg a film főszereplőjévé: rajta keresztül modellezi a (nemcsak) gyermeki, naiv egyszerűség-eszmény összeomlását.

3. Előítélet – diszkrimináció – agresszió

Ben X, belga-holland filmdráma, 2007, rendezte: Nic Balthazar

Megindító történet egy Asperger-szindrómában szenvedő középiskolás fiúról, egy lánnyal való különleges kapcsolatáról, valamint egy apáról és egy anyáról, akik bármire képesek, hogy gyermeküket megóvják a kegyetlen világtól. Ben életét furcsa rituálék szerint éli, saját zárt világa egyben egy internetes szerepjáték közege. Valódi élete valóságos pokol: az osztálytársai zaklatása szinte halálos fenyegetést jelent a számára. Ben ezért gyilkosságot tervez. Az interneten megismerkedik azonban egy lánnyal, aki megváltoztatja eredeti elképzeléseit.

A vadászat (Jagten), dán filmdráma, 2012, rendezte: Thomas Vinterberg

Lucas, a film főhőse életterének kis közösségében értékelt, kedvelt és elfogadott ember. Baráti köre a helyi vadásztársaság, mely hagyományőrző összejövetelek és fesztelen italozások köré összpontosul. Egy ötéves kislány dacból származó füllentése azonban a pedofília gyanúját tereli rá, és Lucas egyik pillanatról a másikra törvényen kívüli páriává válik. A kisközösség igazságszolgáltatási repertoárja kimeríthetetlen. A ki nem mondottság, a nyílt szembesítés hiánya mérhetetlen feszültségeket gerjeszt, kis híján a halálba üldözi a vétlen áldozatot.

Beszélnünk kell Kevinről (We Need to Talk About Kevin), angol-amerikai filmdráma, 2011, rendezte: Lynne Ramsay

Kevin történetében az a különös, hogy a történetet a gyilkossá vált kamasz anyjának a szemszögéből ismerjük meg. A film erejének bizonyítéka, hogy egy olyan lélekkel kényszerít azonosulásra, aki maga is felelős a fia által elkövetett tömeggyilkosságért. Magára veszi Kevin vétkét, helyette is megéli a bűntudatot, vállalja a büntetést, miközben ugyanúgy képtelen emberi gesztusok érzékelésére, a segítség kérésére és elfogadására, mint a rá oly fájóan hasonlító fia. A film súlyos élmény, amelynek a végéről elmarad a feloldó katarzis. (Nagyon meggondolandó, hogy megtekintsük-e diákokkal.)

Hasta la Vista! Belga filmdráma, 2011, rendezte Geoffrey Enthoven

A Hasta la Vista! képes az Amerikai pite-mozikra jellemző humort és élethelyzeteket valóságossá tenni, és hihetően és szórakoztatóan bemutatni azokat a problémákat, amikkel egy testi fogyatékosnak nap mint nap meg kell küzdenie. A rendező ráadásul azt is eléri, hogy főhőseire ne betegekként, hanem valódi személyiségekként gondoljunk. A film végére garantáljuk, hogy a három srácra nem a fogyatékossága, hanem az egyéb tulajdonságai alapján fogunk emlékezni, és ez nagy szó. A végkifejlet is pompás és felemelő, és a szüzességelvesztős téma ellenére a film egy percre sem válik közönségessé, sőt a végére biztosan rájövünk: ez a film valójában soha nem is a szüzesség elvesztéséről szólt.

4. Higgyünk a csodában!

Szesztolvajok (The Angels´ Share), angol-francia-belga-olasz vígjáték, 2012, rendezte: Ken Loach

A mese egy furfangos legényről szól, akinek az az ötlete támad, hogy megszerzi az „angyalok jussát” (a film eredeti angol címe: The Angels´ Share), ami nem más, mint néhány üveg a világ legdrágább whiskyjéből. Terve megvalósításában elkíséri Robbie-t három valóságos angyal, pontosabban három kilátástalan sorsú, elesett de mégis nagyon szerethető figura. A terv beválik. Robbie és családja elindulhat egy boldogabb jövő felé, minden kisszerűség és gonoszság elmarad mögöttük. Hogy milyen sorsra jutott volna a főszereplő a mesebeli fordulat nélkül? Abba jobb nem belegondolni.

Holdfény királyság (Moonrise Kingdom), amerikai film, 2012, rendezte: Wes Anderson

A Holdfény királyságban Bill Murray, Frances McDormand és Bruce Willis alakítja a rövidnadrágos felnőtteket, míg a gyerekek - megelégelve a nagyok gügyögését - önálló életet kezdenek. Sam és Suzy, akik életükben eddig csak egyszer találkoztak, hosszas levelezés után eszement tervet találnak ki. Együtt megszöknek, maguk mögött hagyják az unalmas és szeretet nélküli közeget, majd nyakukba veszik a környéket, s jutnak, ameddig jutnak. Nem törődnek a felettes hatalom támasztotta korlátokkal, nevezzük azt családnak vagy cserkészetnek, csak együtt akarnak lenni egy kis időt, mert egyik a másikát meghallgatja és megérti, ez pedig új tapasztalat mindkettejüknek.

A következő linkeken ismertetőket, ajánlásokat találtok a felsorolt filmekhez:

Lazhar Tanár úr (Elbeszéletlen történetek)
Gondolataim Az osztály című filmről
Falak között
OFOE Filmklub – Srác a biciklivel
OFOE Filmklub – Ébredés
OFOE Filmklub – Nader és Simin – Egy elválás története
Egy különleges filmélmény – Ben X
OFOE Filmklub – A vadászat
Vadászat – egy ártatlan emberre
OFOE filmklub – Beszélnünk kell Kevinről
Valóban beszélnünk kell Kevinről? És kell-e Kevinről beszélnünk egyáltalán?
OFOE Filmklub – Hasta la Vista
Szesztolvajok – Mese a furfangos legényről
Ajánlás a Holdfény királyság című film feldolgozására

Szekszárdi Júlia

1Az írás a Modern Iskola 2013/6. számában megjelent cikk kicsit átdolgozott változata.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek