Közmunkásokat tanítok
(Naplórészletek)
2. rész
2013. december 18.
Ma megint találkoztam a felnőttjeimmel. A családról, az ünnepekről szerettem volna beszélgetni velük, de a csoport fele nem hajlandó szinte semmit sem mondani erről. Annyi azért kiderült, hogy a kilátástalanság, a létért való örökös küzdelem szétzilál mindent. A családokat is.
A másik nagy témánk a rövid-, közép- és hosszútávú terveik megfogalmazása volt. A rövidtávú céljuk egyértelműen a ”ma túlélése”, de középtávon sem jobb a helyzet. Kb. a harmaduk nyilatkozott úgy, hogy szívesen tanulna valami olyan szakmát, amivel munkához tudna jutni. Hosszútávon ennek az egyharmadnak az a célja, hogy viszonylagos biztonságban éljen. A többiek olyan mértékben elkeseredettek, hogy az szinte leírhatatlan.
Próbálom őket rávenni, hogy higgyenek magukban. Legalább egy kicsit. Mert minden fejben dől el. Ha magukról/maguknak elhiszik, hogy sikerülni fog, akkor van esélyük. Abban sajnos 100%-ban igazuk van, hogy amíg nincs szakképesítésük, addig nincs munka.
A szakképesítés megszerzése egy kisebb vagyonba kerül. A 48 700 Ft-ból nem tudnak tandíjat fizetni. Ördögi kör. A Munkaügyi Központokban ülő ügyintézők fásultak, legjobb esetben széttárják a kezüket, de gyakran igen megalázó módon kioktatják őket. Ezzel vége is, ajánlani sem képzést, sem munkát nem tudnak (nem akarnak???).
Szombat munkanap. Nem örültek, de mondtam, hogy most ez a munkahelyük, jönniük kell. Ezt jobb híján tudomásul vették. Azt persze nem mondtam nekik, hogy bejönnek, kapnak tőlem egy kis szaloncukrot, nápolyit, mandarint. És mehetnek haza. Ez a meglepi lesz.
2013. december 20.
Egyre lelkesebb vagyok! Lehet, hogy iskolázatlanok, lehet hogy alkoholbetegek (némelyikük), de annyira jó fejek!
Van egy „keménymag, a B-közép”. 2 nő, 3 férfi. Az egyik leányzó negyvenes, érettségizett, középfokú nyelvvizsgával, a másik ötvenes, roma asszony 8 általánossal (még a régi GYP-be járt), nehezen olvas, nehezen ír. A három férfiből kettőnek szakmája van, de képtelen elhelyezkedni, a harmadiknak a „nyócosztály” van meg.
Ők a hat órát végigviháncolják, jókedvűek, bár semmi kedvük ehhez az egészhez, tulajdonképpen jól érzik magukat. Hihetetlenül jó hangulatot teremtenek. A GYP-t végzett Gy.-nek olyan humora van, hogy az valami félelmetes. És nem zavaró amit csinálnak, csak szimplán jó. Nekem mindenesetre tetszik.
Ma például az egyik fiatal fiú földhöz vágta a táskáját, mert nem tetszett neki a szombati munkanap. Mondtam neki, hogy én a hatodikosaimtól sem tűröm, hogy ovisok módjára hisztizzenek, hát még egy felnőtt férfitől! És hogy tompítsam ennek e megjegyzésnek az élét, elmondtam, hogyan büntetném a hatodikosaimat egy ilyen akcióért.
Tehát: kap egy füzetet, amiben 30 oldalon arról elmélkedhet, hogy miért szereti Zsuzsa nénit. Már itt úgy röhögtek, hogy majd leestek a székről. Amikor kiröhögték magukat, folytattam: ha azzal készen van a kisded, újabb füzetben, újabb harminc oldalon fogalmazhatja meg, hogy miért NEM szereti Zsuzsa nénit. Gy. volt az első, akinek leesett a tantusz. Fuldokolva röhögött. Hát lehet nem lelkesedni?
Javasoltam nekik, hogy a sebeik nyalogatása helyett, ha úgysincs munkájuk, keressenek olyan céget, ahol szívesen dolgoznának, és jelentkezzenek önkéntesnek. Mert fizetés nincs, de talán megtapasztalják, hogy ők is értékes emberek, ők is képesek hasznos dolgokat csinálni.
Igen, ez jó gondolat. Talán a mély kétségbeesésből sikerül kirángatni némelyiket. kíváncsi vagyok a zárásra.
Az még messze van, április 1. De ha úgy alakul, szeretném nyomon követni az életük alakulását. Persze csak akkor, ha nem érzik majd tolakodásnak. Most is mindig megkérdezem, voltak-e állásinterjún, történt-e valami jó vagy rossz az elmúlt időszakban.
Nem tudom. Tartok tőle, hogy csak én vagyok ekkora hülye. De őszintén érdekel.
2013. december 21. 19:45
Ma munkanap lévén, érkezniük kellett. Nagyon kíváncsi voltam, hogy a szerdai zúgolódás után hányan jönnek el. 12-en voltak, a többiek „igazoltan” voltak távol. Betegek vagy szabin voltak. Azt hiszem, ez is siker.
És még valami:
Ezt is ma kaptam sms-ben: „Koszonom,h atragasztottad ram a kuzdeni akarasodat,azt,h soha nem szabad feladni! Kapci cica nem eszik,azt mondtak,ha nem kezd el enni,keszuljek fel... A kiborulas utan fecskendovel megetettem,es megkapta az immunerositoit is. Nem engedem el! Csak elkezd majd enni! Sajnos az elet nem kivansagmusor! Akkor igy kapja ezutan az immunerositoit! Ha nem ismerlek meg lehet,h tettek helyett csak itt zokognek. KOSZONOM! M.”
A szünet azzal telt, hogy próbáltam talpra állítani M-t. Küldözgettem neki mindenféle álláslehetőségről a tudnivalókat, mondtam neki, írja a motivációs levélkéket, frissítse az önéletrajzot és adja be. Azt is mondtam, hogy ez nem kérés. Ez parancs! Addig szekáltam, míg meg nem tette. És akkor...
„Távközlési partnerünkhöz angolul kiválóan beszélő kollégákat keresünk telefonközpontos munkakörbe határozott időre, délutáni-esti munkavégzésre. Az állás részletei....” ez volt az. Ha már csak időszakos, jó lenne, ha nem jelentenének be! Különben választanom kell a tanfolyam és e között. Kedves Őrangyalom! Beadtam az önéletrajzomat egy fejvadász céghez. A gond annyi, hogy már annyira unom, hogy nem töltöttem ki az eddigi munkahelyeimet - mivel ott van az önéletrajzomban... Tudom, ők unják meg előbb, ne én! :o) Majd összeszedem magam, és pótolom! Puszi M
Helyes!!! Tükör! Szép vagyok, okos vagyok, ügyes vagyok.....
M: a tükröt mindig elfelejtem! Meg megnézni a homlokomat, hogy ugye nincs rajta felirat? :o Ha választani kell, akkor ezt kell választani! Majd korrepetállak!
2013. december 30.
M: Olyan aranyos vagy, hogy így törődsz velem! :o) el se hiszed, mennyire hálás vagyok érte!
Jól van! Ne hálálkodj, hanem légy ügyes! Az lenne tőled is és a csoport többi tagjától a legnagyobb elismerés, ha olyan hatással tudnék rátok lenni, ami hozzásegít egy normális munkahely megleléséhez, a talpra álláshoz. Amiben tudok segítek. Ezt az első nap elmondtam. Komolyan gondoltam. Ehhez tartom magam.
M: vagy ráfázok és holnap hívnak, mikor sehol egy nyugodt zúg, vagy nem is hívnak, csak később kapok egy emilt, hogy nem jutottam tovább...
Szorítok, nyugi!!!!!!!!!!!!!! Drukk, drukk!
M: Nem ment a legjobban a telefonos interjú, hülye kérdésre hülye válasz... hogyan telik egy napom, mit csinálok szabadidőmben... azt nem mondhattam, hogy most tanulom az abc-t... meg azt se, hogy ki vagyok borulva a cicám miatt. Ki a kedvenc színészem, mi a kedvenc filmem? Magyarul se mondtam volna folyamatosan. Nem is kérdések voltak, hanem én beszéljek. Ha elkezdeném mesélni egy napomat, elaludna! Szituációs beszélgetésre számítottam. nem szeretek magamról beszélni magyarul se. Mindegy, holnap hívnak, hogy megkapom-e az állást vagy sem. Holnap csütörtök, és pénteken be kell menni egyeztetni, ha... mindegy, akkor már tudnék jelezni, hogy mi van, és majd egyik reggel beviszem a munkaszerződésem. Ha megbuktam... az szívás... majd hurrogások meg tanári nem tetszés kíséretében kivonulok, ha hívnak, aztán majd lesz valahogy. Bemegyek az üvegkalitkába, ahol a könyvek vannak, hátha kicsit hangszigetel. Mellesleg ügyfél hív, mondja a gondját, nem engem beszéltet. Mindegy, én vagyok az amerikai angol királynője! Ha nem jutok be, rosszul választottak! Több önbizalmat! Annyira mondtam volna, hogy az egyetlen, amiben senki nem tudja megingatni az önbizalmamat, az az angoltudásom! Középfokkal már tolmácsoltam a MATÁV vezérigazgatóságán. Előtte meg az idegességtől mindig hasmarsom volt, mert minden vezetőnek volt saját tolmácsa, kivéve az enyémet.. viszont mindig sikerült szó szerint fordítanom, bár csak a lényeget kérte, egyedül az alközpontot nem tudtam, hogy mondják angolul, ezért mindig kihagytam: Azután egy idő után lerajzolta a főnököm, és kérdezte, ez az, amit nem fordítok, mondtam, hogy igen. Szóval azért kitalálta. Mindig kérdeztem a tolmácsokat, ha érdekelt valaminek a jelentése, és nem találtam a sztaki szótárban, mindig az volt a válaszuk, hogy hallottak tolmácsolni a board meetingeken, nem tudták, hogy nem vagyok tolmács. Úgyhogy hiába kérdezgetem őket, mert amit én nem tudok, azt ők sem, mert valószínűleg szleng, és amerikai. Lényeg, hogy nem fogom kudarcnak megélni, de nagyon el leszek keseredve, mert nagyon kéne a pénz. Én az érettségimmel érezhetően bunkóbb stílusú voltam, mint a diplomások. Mármint én bólogattam, ha a másik beszélt, mert belém nevelték a HR-esek. Figyeltem, mit mondanak, ők meg azt hitték, nem értem, mert nem reagáltam semmit.
És a slusszpoén: Este 6-kor hívott! 13-ától, ha csak 3 hónapra is, de bejelentett állása van. Az egész csoport egy emberként drukkolt neki. És megegyeztünk, hogy csinálunk egy faliújságot, ahova mindenféle álláslehetőségeket teszek ki. Az önéletrajz írása és beadása kötelező, gyakorlásnak is jó. Minden segítséget meg fognak kapni, de készülni kell egy esetleges állásinterjúra.
Ez az ünnepek és a mai nap „termése”. Nekem ez most azért happy end. M. úgy érezte, hogy nem sikerült az interjú. A cég másképp látta (hallotta), mert megkapta az állást. Dolgozom, hogy a többiek is hasonlóan sikeresek legyenek. Nyilván nekik nehezebb. Képzetlenek, elkeseredettek. De nem szabad feladniuk!
--
-- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
Szilágyi István Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
OFOE Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)
--
Harmat Krisztina Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina
--
Szilágyi István Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
Doroginé Kiss Ildikó Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár
--
OFOE Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.
--
OFOE Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése