Közmunkásokat tanítok
(Naplórészletek)
3. rész
2013. december 18.
Két hete nem írtam, de nem azért mert elment a kedvem. Nagy-nagy elhavazódás! Önéletrajz gyártás folyik nagyüzemi szinten. Aki elektronikusan küldi, azt javítom, megformázom. A kézimunka nehézkesebb, mert újra kell írni.
A múlt héten kérték, hogy javítsuk ki a bemeneti felméréseket, mert a Türr egyedül nem bírja. Most lettem kész. 19 feladatlapot javítottam. Mivel már ismerem ezeket az embereket, lehet, kissé elfogult voltam. Íme a részletek: az olvasás, írás, szövegértés eredménye (átlag): 68,3% (megfelelő). A helyesírási hibákat javítottam (volt bőven), de pontot nem vontam le, ha értelmezhető volt a válasz. Matematika: 60,0% (fejlesztendő). Megoszlás: Olvasás, írás, szövegértés: kiváló: 3, megfelelő: 10, fejlesztendő: 3, nem megfelelő: 3 fő. Matematika: kiváló: 8(!!!), megfelelő 3, fejlesztendő: 3, nem megfelelő: 5 fő.
Ahogy korábban már írtam, van egy hallgatónk befejezett(!!!) tanítóképzővel, háromnegyed gyógypedagógiával (csak az utolsó félév, a szakdoga, és az államvizsga hiányzik), nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzseri végzettséggel (OKJ, kétéves képzés) és felsőfokú német nyelvvizsgával. Persze az okleveleket én nem láttam, de felsőfokú végzettségűnek jelölte a foglalkoztató cég, tehát elhiszem. Először azt hittem, esetleg nem tud gépelni, és kifejezetten a rá való tekintettel kértem mindenkitől kézzel írott önéletrajzot. A helyesírása egyszerűen kritikán aluli. A tárgy és a múlt idő jelenti a legnagyobb problémát, elfelejtették őket bemutatni a hölgynek. Kérdezem: hatszor hét? Válasz: 24, 48, 26. Írásbeli szorzás, osztás? Mintha ma látta volna először. A 8 általánost végzett hallgatóknak jobban megy. Fogalmazni kellett egy fellebbezést – két összefüggő, értelmes mondatot nem tudott leírni. És a helyesírás!!!
Amellett, hogy a munkanélkülieknek kínál munkalehetőséget és jelent jövedelemforrást a téli közfoglalkoztatás, a kormánypárt hasznára is válik a „feljavított” statisztika. Ráadásul, ha a téli hónapok adatait a kormányváltás évében jellemző számokkal vetik össze, jókora eltéréseket tudnak a kormányzás sikerének elkönyvelni.(Forrás: mfor.hu)
Más. Írtam múltkor, hogy egy hallgatónak (M-nek) találtunk munkahelyet. Boldog volt, röpködött, imádta. 2 hét után csoportos leépítés, mindenkit kirúgtak. Mi visszavárjuk, de nem akarják engedni. Indok: nem szabad lett volna abbahagynia.
A csoport egyre jobban együtt van, segítik egymást, örülnek, ha valami sikerül. Egyedül a „tanító nénit” utálják. Érthető okokból.
2014. február 3.
Hétfőn helyettesítettem egy kolléganőt. A délelőtti 6 óra a matematika jegyében telt. Pontosabban a számolás-mérés témakörben. A tapasztalat hervasztó. Az „öreg” hallgatók döntő többségének nem probléma az elemi számolás. Bár tévesztenek, de inkább figyelmetlenség (fáradtság) miatt hibáznak. A harmincasokkal sincs különösebb baj, bár van mit frissíteni, de az ifjoncok!!!
Három huszonéves. A két leányzó gyakorlatilag semmit sem tud. A harmadik, egy srác –minden bizonnyal egy középosztálybeli család elkényeztetett gyerkőce – képességeit tekintve rendben lehetne, de a hozzáállása, a kitartása, a szorgalma szinte nulla. Egy dolog érdekli: a foci. Nem kimagasló tehetség ebben sem, egy megyei nem tudom hanyad osztályban szereplő egyesületben rúgja a bőrt. Se sportszerződése, se semmi egyebe. Még mindig abban bízik, hogy majd felfedezik.
A szorzótábla gyakorlása önmagában borzasztóan unalmas, többen tiltakoztak volna, ha csak úgy gyakoroljuk. Kiváló lehetőséget adott azonban a téli leárazásokra való hivatkozás. Két légy egy csapásra: százalékszámítás és persze az ahhoz nélkülözhetetlen szorzások. A nap végén megköszönték, hasznosnak minősítették a dolgot. Megegyeztünk, hogy szerdánként lesz egy kis „matek” és persze életvezetési ismeretek is. Ennek megfelelően készültem a saját napomra.
Vittem egy 11X11-es rácsot, a vízszintes első sorban és a függőleges első oszlopban is a számok 0-10 között, persze nem sorrendben. E igen jól bevált módszer a szorzótábla gyors és könnyen ellenőrizhető számonkérésére. Kérték, hogy osztályozzam. Mondtam: rendben, a szorzótáblát vagy tudja valaki vagy nem. Tehát két jegy születhet: elégtelen és jeles. 5 hibát engedélyeztem, ez még belefér a figyelmetlenségbe, tehát az még ötös. Minden más egyes. A kedvencem a már annyit emlegetett tanító „műve”. Az utolsók között lett kész, 11(!!!!) hibával. Még szerencse, hogy nem tanít!
A következő blokkban csekket, ajánlott levélhez és tértivevényes küldeményekhez melléklendő nyomtatványokat töltöttünk ki, borítékot címeztünk. Hát volt gond, nem kevés! A csekket még csak értem, mert manapság kitöltve érkezik, de a boríték címzés is gondot jelentett. A negyven év alattiak számára ez novum volt. Most sírjak vagy nevessek?
Miután közösen megoldottuk ezeket a feladatokat is, jelentkezési lapokat, adatlapokat és nyomtatványokat töltöttünk ki. Nem győzöm magyarázni, hogy figyelmesen olvassanak el mindent, ha nem értenek valamit, inkább kérdezzenek, mert utólag már nagyon nehéz, esetenként lehetetlen „visszacsinálni”, ha valami nem stimmel. Azt is rendszeresen hallják tőlem, hogy ha személyesen ad át valamilyen iratot, akkor a másolaton vetesse át az ügyintézővel. Tehát, már azt is tudják, hogy mindenről másolat kell.
Próbálom elhitetni velük, hogy nekik is vannak jogaik: személyiségi jogok, az emberi méltósághoz való jog stb.. Kérem őket, ne engedjenek a fenyegetéseknek, álljanak ki magukért. Erre ma óriási sikerélményben volt részem. A helyi tv akart valamiféle vágóképeket felvenni egy műsorhoz, és ők megtagadták a hozzájárulást. Arra hivatkoztak, ha kiderül, hogy ők itt ülnek, hátrányba kerülhetnek egy esetleges állásinterjún. És különben is, tőlem tanulták, hogy álljanak ki a jogaikért. Őket erre a felvételre senki sem kötelezheti. Ha pedig mégis, akkor elmondják, hogy ennyi pénzért, amibe ez a tanfolyam kerül, akár szakmát is szerezhettek volna. És ez így is van! (Ha jól emlékszem, 189 000,- Ft/fő)
Még egy utolsó megjegyzés mára. Olyan emberek ülnek négy hónapon át minden egyes nap 6 órán át iskolapadban, akik már „kiestek” ebből a gyakorlatból. Borzasztóan fárasztja őket, hogy naponta hat órán keresztül egy helyben kell ülniük, figyelniük, nem beszélgethetnek stb. Nincsenek ehhez szokva, mert aki valaha dolgozott közülük, az sem futószalag mellett (Mert az talán valamelyest hasonlíthat a jelenlegi terheléshez.) A kedvemért/kedvünkért próbálják fegyelmezni magukat, de nagyon nehezükre esik.
Még szerencse, hogy a „B-közép” rendszeresen gondoskodik a remek hangulatról. Ez utóbbit a kollégáim többnyire nehezen tolerálják, de én élvezem.
--
-- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
Szilágyi István Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
OFOE Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)
--
Harmat Krisztina Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina
--
Szilágyi István Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
Doroginé Kiss Ildikó Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár
--
OFOE Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.
--
OFOE Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése