OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. február 25.
» Hozzászólások (0)

OFOE Filmklub – Egy jobb világ

A Budapest Film Zrt-vel közösen szervezett filmklubunk márciusi találkozóján az Egy jobb világ című dán filmet nézzük meg. (Rendező: Susanne Bier, 2011)

Időpont: március 4., kedd, 17.30
Helyszín: KINO CAFÉ, 1137 Budapest, Szent István krt. 16.
Jegyár: 700 Ft
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

A történet két szálon zajlik: előbb Afrikában járunk, ki tudja, melyik államban, a polgárháború sűrűjében, egy menekülttáborban. Anton, a svéd orvos a lehetetlenre vállalkozott: napjait méhekből kivágott magzatok és szilánkos csonkolások teszik elviselhetetlenné, miközben otthon a felesége szépen lassan eltávolodik tőle. Claus, a Londonban élő dán apa éppen most költözik haza. Felesége meghalt, egyetlen, kiskamasz fia a sírnál felnőtteket meghazudtoló komolysággal mond búcsúbeszédet, de apjával képtelen megtalálni a közös hangot. A két család sorsa hamarosan összefonódik. Anton fiát a nagyobbak csicskáztatják, az új jövevény, Claus fia pedig ezt nem hagyja. A dolgok egyre kockázatosabb fordulatokat vesznek, a folyamat végén pedig egy szerencsétlen kimenetelű robbantás áll, amit a fiúk közösen tervelnek ki.

A rendező, Susanne Bier 2011-ben Európai Filmdíjat kapott. A film ugyanebben az évben elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Golden Globe- és az Oscar-díjat is.

Részletek filmkritikákból

Ki kell ábrándítanom mindenkit, aki azt hiszi,hogy a gyerekek alapvetően jók. Sajnos azon keveseknek lesz igazuk, akik szerint sokszor kegyetlenek és gonoszak. Az idealista ember persze képes reménykedni, és egy jobb világról álmodni. Róla szól ez a mozi; mindenkinek, aki álmodik.

Ha tizenkét éves kissrác vagy, és senki sem ül melléd az iskolában; ha a saját osztálytársaidtól kell megvédened magad, és még a szüleid is válófélben vannak, akkor nagyon jól jön egy új fiú, aki a barátod akar lenni. Nem számolsz azzal, amikor megismered, hogy talán jóval agresszívebb, mint azok, akiktől félsz. És nem tudhatod róla azt sem, hogy nem olyan régen veszítette el az édesanyját. Hálás vagy neki, amiért nem hagyta, hogy mások bántsanak, és nem firtatsz semmit. (Cseppek, Megbocsátani)

Az Egy jobb világ esetében a hangsúly valóban a ridegségen van, hiszen a rendezőnőnek sikerült kézikamerája dogmatikus stílusjegyét megtartva, ám annak agresszív tolakodásán jócskán finomítva megközelítenie állandósult témáját. Anders Thomas Jensen forgatókönyvíróval karöltve ugyanis újra az erkölcsi dilemmák labirintusába kalauzolta nézőit.

Elias félszegsége miatt az iskolai bullying szenvedő alanya, mígnem a zavartan is határozott Christian segítségével meg nem adatik számára a visszavágás élménye. A két csonka családban élő fiú első erőszakos tettük sikeres átvészelését követően újabb áldozat után néz, akit az Elias békeszerető apját felpofozó autószerelőben találnak meg. (Filmtekercs, Nevelés kérdése)

Az anya elvesztése utáni csendben az erőszak nyelvén megszólaló Christiannak, vagy a patkányképűnek csúfolt és kiközösített Eliasnak a „nagy szavak” jelentéseit kell megtanulniuk: szembe kell nézniük a valósággal, a felelősséggel, az elmúlással, az elvesztéssel, a halállal, de megtapasztalnak a szeretetről vagy a barátságról is egyet s mást. Elindulnak a felnőtté válás útján.

Történetükkel párhuzamosan, mintegy ellenpontként megismerhetjük Antonnak, Elias apjának vívódását is, aki Afrikában orvosként dolgozik. Saját elveit kell újraértékelnie, amikor először megment egy szadista gyilkost, majd dühében engedi, hogy a tömeg meglincselje a férfit. (...)

Christian a keserűséggel teli, zárkózott fiú erőszakkal menti meg Eliast a zsarnokoskodó felsőbbévestől, nem pedig szép szóval, mint ahogy Anton próbálja meg kezelni a hasonló helyzeteket. Bár látszólag Anton elbukik, hiszen módszere – az értelmes beszéd – nem vezet eredményre a fiúk szempontjai szerint, valamint maga sem tud megfelelni elvárásainak, a történet végül mégiscsak tanulsággal ér véget, amikor az erőszak erőszakot szül, a bűntudat meg a felelősségérzet a helyes útra irányítja hőseit, melynek végén – természetesen – a megbocsátás áll. (Filmtett, Nehéz dolgaink)

Ezek a srácok képtelenek az élményeiket megemészteni, az érzelmeiket kordában tartani, és alkalmi szövetségükből induló barátságuk kis híján gyilkossá teszi őket. Az erőszak erőszakot szül elve azonban nem csak kettejük viszonyában mondatik ki. Az agresszivitás, a „ki a Jani?”, az elnyomók és az elnyomottak problémakörével Elias apjának is szembe kell néznie és nemcsak akkor, amikor a kimondatlan afrikai ország menekülttáborának betegeit gyógyítja. A film eredeti dán címe, a Haevnen vagyis a bosszú az egész filmet áthatja, miközben természetesen arra okít, hogy a megbocsátás, a „tartsd oda a másik arcodat is” az egyetlen út ahhoz, hogy megállítsuk az erőszakot, és megérkezzünk (az angol és magyar címre utalva) Egy jobb világba. (Index, Ez a való világ)

Vélemények az internetről

Szerintem már ott alapvető az eltérés közöttünk, hogy te a fejlett nyugati világ élethelyzeteiből és kifinomult igazságszolgáltatási mechanizmusaiból indulsz ki. A 3. világ egyes részein – amit a film is ábrázol – nem így működnek a dolgok! Nincs nyomozó hatóság, vádhatóság, ügyész és ügyvéd, bizonyítási eljárás, tanúk, fellebbezés, felülvizsgálati eljárás stb. Az önbíráskodás a nyugati közegben valóban elítélendő, de ebben a társadalomban ez teljesen más megítélés alá esik! Ott legtöbb esetben a jogos önbíráskodás – szemet szemért – maga az igazságszolgáltatás, s mivel ez társadalmilag teljesen elfogadott, morális problémákat sem vet fel. Az orvosi tett katarzisát épp az adta, hogy a nyugati mintákat és a szakmába vetett hitét kellett feladnia és átadnia magát a közegnek, mert ott abban a társadalomban a nyugati elvek egyszerűen életképtelenek!

A „szemet-szemért” elvet, amely alapján az afrikai dolgok,és a gyerekek tettei működnek,a krisztusi eszme alapvetően megváltoztatta,mégis az emberek nagy része még mindig így gondolkodik.(A filmben Anton karaktere képviseli – kimondatlanul – a krisztusi eszmét.) A párhuzamosság: az afrikai helyzetnek és a gyerekek bajainak hasonló alapjai vannak. Hatalmas különbség van a két világrész között, mégis, valami nagyon is hasonló. A mi kultúránk képtelen feldolgozni a halált: gyakorlatilag ebből a problémából bontakozik ki a cselekmény. Nincs hibátlan ember, mindegyik karakter hibázik. Nincs kivétel, de van megoldás.

Szerintem is főleg az erőszakról szól , és a megbocsátásról, a szó leggiccstelenebb értelmében. Ez nem egy csöpögős, hatásvadász alkotás , de ember legyen a talpán akinek nem fog csillogni a szeme a film végére. Úgy gondolom a filmben megjelenített dilemmákat a férfiak érezhetik át jobban, hiszen többnyire mi kerülünk olyan szituációba ahol el kell dönteni: ütünk, vagy másképp oldjuk meg a szituációt. Persze ettől függetlenül a nők is átérezhetik a szereplők vívódását. A Christiant alakító gyerek valami eszméletlen hitelesen játszik minden mozdulatát és szavát elhittem,és a többiek sem voltak rosszak. Utoljára talán az Amerikai história X volt, ami ennyire tudott hatni rám, ja és a Grand Torino.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek