Új rovatokkal jelent meg a Modern Iskola legfrissebb száma
Az új főszerkesztő által - örömteli izgalommal és kíváncsisággal - jegyzett első lapszám az friss hírek és események bemutatása mellett új rovatokkal is jelentkezik. Ezek egyike A hónap híre, vagyis most a biztonságosabb internetezés. „A program keretében a szakemberek felhívják a figyelmet az internet hasznossága és értéke mellett az ott előforduló káros jelenségekre, pl. a függőségekre, a zaklatásra, és tájékoztatják a gyermekeket, pedagógusokat és döntéshozókat a problémákról és azok kezeléséről.” Ez a téma az pedagógusok számára is sokszor kihívást jelentő helyzetet mutat be, hisz a gyerekek nevelkedésére, mindennapi viselkedésére az online térben töltött idő is hat. Erről is szólnak az idézett tanárok is,, és megtudhatjuk, ha segítséget kérnénk az online problémákhoz, akkor melyik számon, mikor és kit lehet hívni, az ingyenes, gyakorlatias segítséget nyújtó szervezetek közül? Az Önök iskolájában merülnek fel hasonló témában problémák? Hogy oldják meg, milyen fórumokat nyújtanak a téma megbeszélésére? írjanak nekünk!
Nem marad ki természetesen most sem a pedagógusokat leginkább érintő aktuális téma, az ún. e-portfólió sem a lapból, most az "önreflexióról" szóló részét mutatja be a szerző: „Javaslok egy egyszerű gyakorlatot, melyet egy oktatási pilot programnál már kipróbáltunk. Az óra előtti tudatos tervezés (pl.blogbejegyzésben, hogy a dátum is rögzített legyen), az óra megtartása, majd a végén egy reflexió a tanórára, mi történt, mi volt jó, mi az, amit fel lehet használni, s hogyan használhatják más pedagógusok stb. Kezdetben a reflexiókba ilyen mondatok kerültek: „az óra jól sikerült”, „a gyerekek aktívak voltak”. Ugyanis a pedagógusok a tanóra lendületében nem tudnak figyelni mindenre, s amikor leírják az anyagot, már nem emlékeznek a tanórán történt, pedagógiailag is fontos eseményekre, elemekre. Ez egy tanulási folyamat, amit el kell kezdeni, és apró lépésekkel kell haladni, rutint kell szerezni ebben is, hogy gyakorlottá váljunk.” Hogyan tovább? Bedő Andrea, a lap állandó szerzője ad érzékletes útmutatást ennek elkészítéséhez, az „önreflexió” írásának mikéntjéhez. 
Szintén saját munkájukról számolnak be azok a pedagógusok, akik a „virtuális egyetem” kurzusának hallgatóiként képzik magukat tovább a web 2.0. eszközeivel, és innovatív, közösségi eszközökön elérhető modern módon tesznek szert fontos ismeretekre és készségekre.Mit lehet itt tanulni? hogyan gyűlhetnek össze az ország különböző pontjain élő tanárok a virtuális térben? Hogyan használják ezt a tudást a tanteremben és mit profitálnak az amúgy teljesen ingyenes, mégis sokat érő kurzusból? Hogyan lehet bekapcsolódni? Ezekről is beszélnek a résztvevők- és a szervező, Tóth Renáta!
Hogyan lehet élmény a matekóra? Milyen program és tanárképzés segíti a pedagógusokat, hogy a természettudományos képzést „felpörgessék”? A Modern Iskola beszámol egy komplex kezdeményezésről, aminek célja a PISA-felmérés eredményeinek javítása- vagyis innovatív természettudományos illetve matematikai készségfejlesztést szeretnének elérni a munkatársak. (Geomatech- program, Geogebra-szoftver) Részletek a személyes interjúkon alapuló „Hogy lehet a matekóra élmény” és a „Közel a mindennapokhoz” című cikkekben, ez utóbbiban Dr. Marosvári Péter tanár, tananyagfejlesztő és matematika tankönyvszerző nyilatkozik a Modern Iskolának.
„Ötven órába nem fogtok belehalni..”- egy a sarkos vélemények közül, amik az iskolai közösségi szolgálat körüli vitában "elhangzottak". Ki szervezze meg az iskolai közösségi szolgálatot, milyen pénzből, hogyan? Az Osztályfőnök rovatban egy sokak által igényelt témát jár körbe szakértő állandó munkatárs, Szekszárdi Júlia. A nemrég bevezetett középiskolai „Közösségi szolgálat” intézményéről, a gyakorlatról, a leggyakoribb tévhitekről és tényekről szól az összeállítás, melynek végén egy összeszedett módszertani útmutató, segédanyagokat tartalmazó oldal-gyűjtemény fogadja az érdeklődőket, bemutatja a program ötletgazdáit, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány tudását erről.
A szakiskolák, szakiskolások helyzetéről sok problémát sorolnak a szakemberek. Ezek mellett pedig az is igaz, hogy köztük is vannak ambíziózus, tudást értéknek tartó szakemberek, még ha tinédzserek és szakiskolások is. A szakmák legjobbjai vetélkednek, szórakoztató, látványos módon ismerhetők meg a msterségek a következő hetek rendezvényein, megmérettetésein- erről is szól a HTTP Alapítvány által menedzselt Skillshungary és egyéb programok sora, amiről szintén beszámol a lap. A munkaerőpiaci elvárások bemutatása a Modern Iskola és az oktatási intézmények által fontos, éppen ezért az aktuális pályaorientációs és szakmai megmérettetésekről is szó kerül a HTTP Alapítvány részletes beszámolójában.
Hogy kerül mosógép és androidos táblagép egy iskolába? A felhőbe mentett órai munka és a csoportmunka előnyei is szóba kerülnek a Samsung vállalat által támogatott új iskolában, ahonnan helyszíni tudósítással jelentkezik a lap munkatársa. A „jövő iskoláját” ismerhetik meg a most megnyílt jászfényszarui iskola, a Samsung Smart School –ról szóló tudósításban.
És végül az „Utolsó oldal”- de nem utolsó sorban! Sztárok az iskolában? Inkább életpályák, rendhagyó és követendő életutak valóságos szereplőiként látogatnak el ismert emberek a budapesti Varga Márton Szakközépiskolába, ahol a jövő kertészei, földmérői és egyéb szakemberei testközelből ismerkedhetnek meg érdekes foglalkozású és személyiségű hírességekkel. A „Másóra” című programot sikerült úgy beilleszteni a mindennapokba, hogy nem jelent többletterhelést a diákoknak, mégis egy új elem a tanításban. Erről a jó gyakorlatról a Hét iskolája rovatban is írt a Modern Iskola online.
A lap munkatársai ebben a hónapban is számos érdekes programról, képzésről és kezdeményezésről adnak hírt a naponta frissülő www.moderniskola.hu portálon.
A netes felületen is vannak újdonságok: a lap szerkesztői hétről hétre igyekeznek bemutatni az innovatív, jó gyakorlatokat bemutató iskolákat a Hét iskolája rovatban, várják leveleiket, észrevételeiket az „írjon nekünk” űrlapon keresztül. Péntekenként azokat a kulturális programokat ajánlják, amik a közoktatáshoz kapcsolódnak, heti bontásban. Szintén az interaktivitást szolgálja a hétről hétre frissülő szavazás lehetősége is, aminek témájához szintén fogadnak ötleteket, és persze a hírlevélre feliratkozók folyamatosan bővülő táborába is várják az újabb érdeklődőket.
Fülöp Hajnalka
-- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
Szilágyi István Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
OFOE Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)
--
Harmat Krisztina Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina
--
Szilágyi István Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
Doroginé Kiss Ildikó Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár
--
OFOE Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.
--
OFOE Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése