3. Digitális Nemzedék Konferencia
Tények és tévhitek 
Március 29-én az ELTE PPK Kazinczy utcai épületében kerül sor a 3. Digitális Nemzedék Konferenciára. Már lehet regisztrálni és a szekciókra jelentkezni a rendezvény honlapján.
A 3. Digitális Nemzedék Konferencia részletes programja
2014. március 29. (szombat) ELTE PPK, Kazinczy utcai épület
9:00-10:00 (Aula) Regisztráció
10:00-10:15 (Aula) Köszöntő, a konferencia megnyitása (Perjés István, Hülber László)
10:20-11:50 (Aula) Plenáris előadások
- 10:20-10:50 Prazsák Gergő: Az új tudás szociológiája
- 10:50-11:20 Pléh Csaba: Megváltoztatják-e kapcsolatainkat a kütyük?
- 11:20-11:50 L. Ritók Nóra: XXI. századi szegénység (a digitális technológiák és a szegénység viszonya)
12:00-13:00 Ebédszünet
13:15-14:45 Szekciófoglalkozások 1.
Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek a digitális világban – Csapdák és lehetőségek
Szekcióvezető: L. Ritók Nóra
- L. Ritók Nóra: Tehetség-prezi (egy innovatív fejlesztő projekt HHH gyerekeknek)
- Lencse Máté: Online tanulásszervezés és társadalmi szerepvállalás
- Bordiné Török Mária: Alapkészségek megerősítése digitális tananyagokkal
- Bálint Petra – Révész Tamás: Szegregátumtól a wififaluig
Médiapolisz lakói
Szekcióvezető: Ságvári Bence
- Ságvári Bence: Mindennapi élet az eszközök világában. Kockák, kapcsolatfüggők és a többiek
- Kósa Éva: Kapcsolatok bűvöletében
- Antalóczy Tímea – Pörczi Zsuzsanna: Connected – a folytonos jelenlét temészete
- Székely Levente: Beavatottak és kívülállók – élet a digitális világban
IKT használat a XXI. század küszöbén
Szekcióvezető: Dávid Mária
- Hunya Márta: Hogy is áll a közoktatás? IKT-használat nemzetközi összehasonlításban, ESSIE 2013
- Taskó Tünde Anna – Hatvani Andrea – Dorner László: Az IKT használat sajátosságai általános és középiskolás tanulók körében
- Papp-Danka Adrienn: Tanulási sajátosságok a digitális kompetenciák tükrében
- Dávid Mária – Estefánné Varga Magdolna – Soltész Péter: Az infokommunikációs eszközök használati gyakoriságának hatása a tanulói képességekre
Netgeneráció az óvodában (Kerekasztal-beszélgetés)
Moderátor: Bakonyi Anna
- Nagy Ildikó Mária, XIV. kerületi Pedagógiai Kabinet, Zuglói Benedek Elek EGYMI,óvodai szaktanácsadó
- Futó Judit, gyermek – és ifjúsági klinikai szakpszichológus, AVEC Pszichoterápiás és Oktatási Központ
- Felkért hozzászólók: Fabókné Csorna Anikó, Török Sándor Waldorf Óvoda, Árva Judit, óvodavezető, Óperenciás Óvoda, Budapest, Belle Krisztina, óvodapedagógus, Óperenciás Óvoda, Budapest
15:00:16:30 Szekciófoglalkozások 2.
A médiatudatosság főbb tényei és tévhitei a média- és kommunikációelmélet szemszögéből
Szekcióvezető: Juhász Gergely
- Aczél Petra: Mi a szerepe az intelligencia-, kompetencia- és jártasságtípusoknak az újmédia-tudatosság kialakításában?
- Bokor Tamás: Fiatal technokraták szövedéke. A digitális bennszülöttek politikai és közéleti részvétele körüli hitek és tények az újmédia-tudatosság tükrében: aktivitás, passzivitás, problémák.
- Juhász Gergely: Az online csoportok is működhetnek jól! Mely feladatok végezhetők sikeresen az interneten keresztül, és melyeket kerüljük?
- Kovács Kata: Az információs és kommunikációs technológiai eszközök oktatási alkalmazásának lehetőségei a médiaműveltség és az információs műveltség szempontjából.
A digitális eszközök motiváló hatása a netgeneráció tagjaira – Jó gyakorlatok
Szekcióvezető: Lévai Dóra
- Fegyverneki Gergő: Digitális alapú motiváció – jó gyakorlatok magyarórára
- Vajda Éva: XIX. századi költők a Facebookon
- Fromann Richárd: Gamification – betekintés a netgeneráció-kompatibilis, játékos motivációk világába
- Mihályi Krisztina: Az animáció-készítés, mint a tanulási motiváció egyik eszköze
A csendes generáció. Együtt van dolgunk – A fiatalok társadalmi aktivitása
Szekcióvezető: Galambos Rita
- Nemes Orsi: Fiatalok változó preferenciákkal
- Berkovits Dalma: Fogyasztói szokásaink átalakulása
- Takács Viktória: A „csendes” generációban rejlő lehetőségek
- Kiss László: A hibák gyógyító ereje
Biztonság a neten
Szekcióvezető: Domonkos Katalin
- Domonkos Katalin – Ujhelyi Adrienn: Elektronikus zaklatás – egy kutatás tükrében
- Kiss Nóra – Prischetzky Botond: Végzetes szavak! Cyberbullying, avagy az elektronikus zaklatás Beszámoló egy prevenciós kampányprojektről
- Borsi Zsuzsanna: A jobb internet közös ügyünk
- Senkár Éva: Online gyermekvédelem – a Kék Vonal Lelkisegély Vonal tapasztalatai alapján
- Jósa Bálint: Első lépések a gyűlöletbeszéd-mentes internet felé
16:45-től Az igazolások átvétele az aulában
Regisztrálni és a szekciókra jelentkezni a rendezvény honlapján lehet.
-- Linkek
-- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)
--
Harmat Krisztina Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina
--
Szilágyi István Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.
--
OFOE Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)
--
OFOE Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.
--
OFOE Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)
--
Gyimesi Krisztina Kedves OFOE!
Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).
Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta
--
Láng Róbert T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm
--
Szodrai Csilla Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla
--
OFOE Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése