OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. március 11.
» Hozzászólások (0)

Fóti Péter: Mi a demokratikus nevelés?

Megjegyzések Erich Fromm bevezetőjéhez A.S. Neill Summerhill c. könyvéhez

1. rész

Bevezető

Kétségtelenül vannak emberek, akik megértik az idők szavát. Ilyen ember volt az amerikai könyvkiadó és szerkesztő Harold Hart is, aki 1959-ben, miután elolvasta a skót A.S. Neill számos könyvét, arra gondolt, hogy az eddig nem túlzottan ismert Neillt népszerűsíteni lehetne, ha korábbi könyveiből egy tömörebb kötetet állítana össze. Hart levelet írt Neillnek, aki ekkor 76 éves volt, és megkérdezte tőle, hogy mit szólna az ötlethez. Neill beleegyezett, és hamarosan ott volt kezében a kézirat, négy korábbi könyvéből összeollózva. A szerkesztő és a szerző között több kérdésben vita bontakozott ki. Az egyik ilyen vitapont az volt, hogy legyen-e a könyvnek előszava, és ha igen, akkor ki írja. A vita végül azzal dőlt el, hogy Erich Fromm Amerikában élő német származású pszichológus vállalta az előszó megírását. A könyv nagy siker lett, mind Amerikában, mind később Nyugat-Európában is. Kelet-Európába akkoriban nem juthatott el egy ilyen könyv, de 44 év késéssel, 2004-ben mégis megjelent. A magyar fordítás előszavát Vekerdy Tamás írta, de a frommi előszó benne maradt a kötetben utószónak. Ötvenöt év után újraolvasva az írást, szeretném elmondani gondolataimat Frommal, Neillel és az előszóval kapcsolatban:

Fromm a bevezető bevezetőjeként ezt írta:

A tizennyolcadik században haladó gondolkodók meghirdették a szabadság, a demokrácia és az önrendelkezés eszméit. A huszadik század első felében ezek a gondolatok elkezdtek beérni a nevelés területén. Az önrendelkezés fő elve abban áll, hogy a tekintélyt a szabadság váltja fel; a gyermeket kényszerek alkalmazása nélkül tanítják, mert kíváncsiságára és spontán igényeire apellálnak, s ez által felébred érdeklődése közvetlen környezete és a világ iránt. Ez a szemlélet jellemzi a modern pedagógiák kezdetét, ami egy fontos lépés az emberiség fejlődésében.

Mindez szép és jó, mondhatjuk, de vajon mit jelent az a fél mondat, hogy: „a tekintélyt a szabadság váltja fel; a gyermeket kényszerek alkalmazása nélkül tanítják”. Ezek szerint két lehetőség létezik:

Hagyományos nevelés Új nevelés
tekintély szabadság
kényszer kényszer nélkül

Ugyanezt a bipoláris világot látjuk azokban a megszólalásokban a „másik” oldalon, amelyek arról szólnak, hogy vagy rend van a családban és az iskolában, vagy káosz, anarchia. Természetesen ezek a megszólalások azt sugallják, hogy a tekintély és a kényszer a rend eszközei, ezzel ellenben a szabadság, a kényszer elhagyása anarchiához és így veszélyekhez vezet.

Ez a fekete-fehér világkép, mindkét oldalon elhallgat egy harmadik lehetőséget. Könnyű persze azt mondani, hogy a tekintélyelvű és a magára hagyó (laissez-fair) nevelés mellett létezik a demokratikus nevelés, de nehezebb ezt meghatározni és követni. Erre teszek írásomban egy szerény kísérletet.

Diktatórikus nevelés Demokratikus nevelés Laisser Fair nevelés
Kényszerítő tekintély Kompetencián alapuló tekintély Minden tekintély elvetése

Célok a nevelésben

A gyerekek születésükkor 100%-ig a felnőttek gondoskodására szorulnak. Ezt a gondoskodást kell a szülőknek a nevelés folyamán a gyerekkor végére teljesen felszámolniuk. Erről írja helyesen Eric Fromm:

Ahhoz, hogy a gyermekből egészséges felnőtt ember váljék, egy szép napon fel kell adnia eredeti kötődését a szüleihez vagy azokhoz, akik a társadalomban később a szüleit helyettesítik, és teljesen önállósulnia kell. Meg kell tanulnia, hogy önálló egyénként boldoguljon a világban. Meg kell tanulnia, hogy a biztonságot ne a más emberekre történő szimbiotikus támaszkodásban, hanem saját képességei révén találja meg, a világot ésszel, érzelemmel és művészi úton fogja fel. Minden erejével arra kell törekednie, hogy összhangba kerüljön a világgal, és biztonságát ne saját maga alávetésében vagy a mások feletti uralkodásban keresse.

Ebben az idézetben újra egy kétpólusú világ mutatkozik: vagy aláveti magát másoknak, vagy uralkodik másokon. A harmadik út pozitív vonásait már Fromm nem fogalmazza meg. Minderre a Neill-lel és Fromm-mal egy időben élt, de náluk egy generációval fiatalabb John Holt tesz kísérletet:

Egyre inkább úgy tűnt, hogy problémáink nagy része abban van, hogy csak nagyon kevesen közülünk hisznek a szabadságban. Persze mint jelszó, ez nagyszerű. De nem értjük a szabadságot, mint folyamatot, mint egy olyan mechanizmust, amely szerint az embereknek dolgozni és élni kell. Életünkben olyan kevés tapasztalatot szereztünk a szabadsággal kapcsolatban, hogy az egészen triviális esetektől eltekintve nem tudjuk elképzelni, hogy az működhetne, ha valami komoly dolgot akarunk elvégezni. A mai időben csak a katonai (corporate-military) modell az, amiben bízunk. A legtöbb ember, még a demokráciákban is, valami olyasminek tekinti a demokráciát, amely arra szolgál, hogy egy komplikált folyamat során kiválasszuk magunknak vezetőinket, akiknek azután engedelmeskednünk kell, és ez csak annyiban különbözik más rendszerektől, hogy valamilyen gyakorisággal lehetőségünk van új főnököket kiválasztanunk.

Ha a szabadság mibenlétét nem értjük, akkor nem értjük a tekintély mibenlétét sem. Szervezeti diagramokban gondolkodunk, harapási sorban, csillagokban a váll-lapokon. Ha valaki feljebb van a szervezeti diagramban, akkor az azt jelenti, hogy joga van megmondani, mit tesz, és nekünk ezt meg kell tenni akkor is, ha ez abszurd, romboló, vagy kegyetlen. Elég természetes, hogy mindennek folytán sokan, amikor ezt a fajta torzulást látják, akkor mindenestül elutasítják a tekintély fogalmát. Sajnos ezzel együtt gyakran – bármilyen érthető is undoruk, elutasítják a kompetencia, az inspiráció, a vezetés lehetőségét. Elképzelhetetlen számukra kikérni valakinek a véleményét, vagy valakinek a tanácsát követni, mert az illető egy dologban jobban kiismeri magát, vagy utánagondolt már annak a problémának, amely felmerült. Az egyetlen alternatíva, amit ismernek az erőszakra épülő tekintélyen kívül, az a minden tekintély elutasítása. Ezért igyekeztem feltárni a szabadság igazi természetét, hogy jobban megérthessük azt, hogyan tudnak különböző korú és képességű emberek úgy együtt élni, hogy hasznosak legyenek egymásnak a nélkül, hogy egyesek közülük a többieket mindig nógatnák.

Szülői döntések a gyerekek feje felett

A kérdés, hogy mi ez az út, ami nemcsak a neilli és frommi követelményeket, hanem Holt céljait is szem előtt tartja: A gyerekeknek nevelkedésük során szükségük van vezetésre (guidance). Egy bizonyos életkorig a felnőtteknek döntéseket kell hozniuk a gyerekek feje felett. Nem mindegy az azonban, hogy ez hogyan történik. Ezeknek a döntéseknek jó okai kell legyenek, és meg kell indokolni őket a gyerekek számára. Ha ezeknek a döntéseknek a kizárólagos oka csak az, hogy valakinek (a szülő, vagy harmadik személy) hatalma van a gyerek felett, és azt engedelmességre kényszeríti, leggyakrabban félelemkeltéssel, akkor ott félre fog siklani a kezdetektől fogva a nevelés. Ilyen helyzetekben az alávetett gyerek fejlődése súlyosan sérülni fog.

A.S. Neill írta az ilyen magyarázat és ok nélküli hatalmi döntések következményeiről:

A felülről fegyelmezett gyerek a felnőttekkel szembeni gyűlöletét úgy fogja kifejezni, hogy bosszantja a szüleit, és valójában számos gyermeki rosszalkodás annak jele, hogy a gyerekkel rosszul bánnak. ... Ha otthon a gyűlölet légköre uralkodik, akkor a gyerek nem fog semmit elfogadni, vagy minden szándék az ellenkezőjébe fordul, és a gyerek rombolni fog, őszintétlen lesz. A világ neurózisa ott kezdődik, amikor a szülő fegyelmezni akar. Megpróbálom a szülőkkel megérteni, hogy rajtuk múlik az emberiség jövője. Ha folytatják gyerekeik életerejének rombolását önkényes tekintélyük erőszakolásával, akkor csak a bűnözés, a háború, a nyomorúság fog folytatódni. Ha folytatják, akkor el fogják veszteni a gyerekeik szeretetét, mert senki nem szereti azt, akitől fél. A gyerekek bölcsek: a szeretetre szeretettel, a gyűlöletre gyűlölettel reagálnak. A szeretetre úgy, hogy ha az valódi akkor képesek lesznek az önfegyelemre a családban.

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek